Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

ÉSZAKMAGYAROKSZAG Péntek, 1986. május 8, ZENEI KRÓNIKA dűli A művész Liszt XV. Rapszódiáját játszotta el rá­adásul. Az est súlypontját a szim­fónia szünet utáni előadása képezte. Schumann Negyedik­ének megszólaltatása messze túlszárnyalta várakozásain­kat, ismerve a mű technikai és zenei igényességét. Együt­tesünk ilyen méretű műben emlékezetünk szerint még nem nyújtott technikai hi­báktól ennyire mentes pro­dukciót. Ez természetesen utat nyitott a szabad, sőt, fel­szabadult zenei kifejezésnek, ami elengedhetetlen feltétele az áradó Schumann-zene el­hitető, közönségre ható elő­adásának. Németh Gyula fe­szültségekkel teli belső világa szerencsésen találkozott az ebben a műben rejlő feszült­ségekkel, s a zenekar kon­centrált jó formája képezte a hidat az egészen ideális hang­zás megvalósulása felé. © A Filharmónia bérlői a Ka- Imarazene-sorozatban április 27-én este Josif Zivoni, fiatal belga hegedűművész hangver­senyét hallhatták. Műsorán Gibbs, Mozart, Bloch, Pagani­ni művei mellett Bartók szó­lószonátája szerepelt. Zi vonj hegedüléséből már az első percekben kitűnt átlagon fe­lüli hangszeres felkészültsé­ge. Szinte mindent tud, ami „kelléke” a jó hegedülésnek: vonókezelése, technikája pél­daadó, intonációja biztos és mindvégig tiszta, tónusa, köze­pes minőségű hangszerének adottságait figyelembe véve, különösen szép. Ezzel megra­gadja hallgatóját addig, amíg az előadandó zene beéri ra­cionálisan megfogalmazott ki­fejezéssel. Ezen túlmenően a zene belső, mélyebb emberi tartalmát is csak a fenti esz­közökkel közelíti meg, s így már a fogyatékosság érzését kelti a hallgatóban. Ez leg­inkább Mozart tolmácsolásá­ban érződött. Így csak egy jó hegedűs emlékével térhettünk haza. A zongorakíséretet Almásy László látta el, mindenben alkalmazkodva a szólistához. Laczó Zoltán Rí idén is rendeznek ipari szeminárinmot Miskolcon A Kohó- és Gépipari Minisz­térium Tüzeléstechnikai Ku­tató Intézete július 13—15 kö­zött az idén is rendez ipari szemináriumot. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men megrendezendő három napos összejövetelre már lezá­rultak a jelentkezések. Az or­szág több mint harminc üze­méből, intézményéből mintegy 150 energetikai szakember je­lentette be részvételét A sze­mináriumon ezúttal az ipari kemencék, melegítő berendezé­sek korszerűsítő felújításának legújabb, leginkább célraveze­tő módszereit tárgyalják meg. Az összejövetelen egy sor, rö- videbb szakmai előadásra ke­rül sor, majd a részvevők kéz­hez kapják a kutató intézet legújabb eredményeit tartal­mazó szakleírásait a vonatko­zó legfrissebb szakirodalmat a megfelelő rajzokkal, műszaki dokumentációkkal együtt. így ezeket az üzemi munkáknál, a gyakorlatban hasznosítják majd, Jl Miskolci ííemzeti Színház műsora 6, péntek. Schiller. MY FAIR LADY. 7 óra. 7, szombat. Petőfi ifj. EGY PO­HÁR VIZ. 3 óra. Bérletszünet. MAYA. Fél 8 óra. 8, vasárnap. Bérletszünet. MY FÁIK LADY. 3 óra. Shakes­peare. MY FÁIK LADY. Fél 8 óra. 9, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 7 óra. 10, kedd. Gárdonyi 1IJ. MY FAIR LADY. Fél 6 óra. 11, szerda. Bérletszünet. EGY POHÁR VÍZ. 7 óra. 12, csütörtök. Bérletszünet. MY FAYR LADY. 7 óra. 13, péntek. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra­öiiem sí Egyetemi Sápokhoz Április 17-e és 24-e között zajlottak le a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen az Egyetemi Napok rendezvényei. A szűkszavú meghívó, valamint A mi egyetemünk című egyetemi újság hasonlóan szűkszavú közlése alapján annak idején mi is hírt adtunk róla. A mi egyetemünk legutóbbi, április 29-i számában egész oldalas értékelés adja tudtui, miként, milyen eredményességgel zajlottak le az egyes rendezvények. Az egyes produkciókat értékelő beszámolóhoz nem tudunk és nem is lehet semmit hozzáfűzni. Egy másik cikk, Mezei Sándor Szervezésből — elégtelen című írása annál figyelemre méltóbb, tanulságosabb. E cikk igen okos, logikus érveléssel marasztalja el az Egye­temi Napok szervezési hibáit, szinte pontról-pontra elemezve a fogyatékosságokat. Ezek megszívlelése elsősorban az Egyetemi Napok rendezőinek dolga. Minket és a város közönségét a cikk végén felsora­koztatott kérdések ragadnak meg leginkább. Például: ,Jí városban ki tudott róla, hogy az egyetemen most mi zajlik? Semmiféle plakát nem hívta fel rá a figyel­met. Pedig a sokat emlegetett egyetem—város kapcso­latot ezzel is szorosabbá lehetett volna tenni... Miért nem voltak itt más magyar egyetemek képviselői?... Amit csinálunk, miért nem mutatjuk meg mások­nak is? __” E kérdés-sorozat előkeresteti velünk A mi egyete­münk két héttel korábbi számát. Ebben, Rólunk be­szélnek címmel egész oldalas összeállítás olvasható. A bevezető sorokban máris összegeződik a riportokból, interjúkból leszűrt tanulság, illetve következtetés: „Miskolc kezd befogadni bennünket”. Az egyetem és a város egymáshoz közeledésének kérdése napjainkban már alighanem túlhaladott kér­dés. Kölcsönösnek kell e közeledésnek lennie. Mis­kolc nem kezdi befogadni az egyetemet, hanem már régen befogadta és magáénak vallja. Az Egyetemi Na­pok rendezvénysorozata kitűnő alkalom lett volna rá, hogy a miskolci közönség érdeklődő rétegeinek foko­zottabb bevonásával ez a kapcsolat tovább erősödjék, őszintén sajnáljuk, hogy a jó alkalom kihasználatlan maradt. . ­Az idei Egyetemi Napok sokféle tanulsága között ezt sem feledhetjük, örülünk, hogy az egyetemi lap cikk­írója is, a fentebb idézett kérdések felvetésével, e ta­nulságra hívja fel a figyelmet. Bizonyosak vagyunk benne, hogy legközelebb nagyobb közérdeklődés fogja kísérni az Egyetemi Napokat, és egyebek között a mos­taninál jobban fogják szolgálni a város és egyeteme értékes kapcsolatainak további erősítését (bm) Múzeumba került hazánk egyik legrégibb bányászati emléke rÄ rudabányai érc- és ás­ványbányászati múzeumban, melyet nagyobbrészt társadal­mi összefogással rendeztek be, már több mint 300 emléktár­gyat őriznek. Ezek közül a leg­érdekesebb annak a középkori tárnának modellje, amelyet a bánya mélyéből előkerült, XIV—XV. századból származó faácsolatokból építettek meg, és a hajdani munkahelyet az akkori kor szerszámaival, va­lamint világító eszközeivel rendezték be. A kis múzeum az idén is több értékes bányá­szati tárggyal gazdagodik, ame­lyeket a baráti kör-tagjai az iparvidék különböző tájain ku­tattak fel. így például Imola környékén egy honfoglaláskori, kis vasolvasztóra bukkantak, közelében Rudabányán fejtett Vasércszemecskéket találtak. A szakemberek szerint az igen primitív kohóban faszén tüze­léssel egy mázsa ércből mint­egy 15—20 kiló vasat olvasz­tottak. Rudabánya középkori test­vérvárosában, Telkihányán a Csengő patak völgyében, ahol hajdan aranyat és ezüstöt adott a föld méhe, egy XIII— XIV. századból fennmaradt ércőrlő berendezést fedeztek fel, amely mosóból, zúzóból és mozsarakból álL Ezeket az Ipartörténeti em­lékeket a baráti kör tagjai még az ’dón beszállítják a mú­zeumba. Ezenkívül Rudabá­nyán a régi bányás7dína.sztiák házainak padlásairól több száz éves csákányok, véső kalapá­csok, valamint szűrből készült bányász munkaruhák kerültek elő. az üzem egyik felhagyott földalatti vágatában pedig megtalálták hazánk legrégibb bányászati emlékét. A vasérc­ből pattintott és csiszolt vésőt valószínűleg az ezredforduló környékén használták. Ez azt bizonyítja, hogy már ebben a korban is állt bánya a megye legrégibb ipari településén. Az értékes bányászati emléket az elmúlt napokban helyezték el a múzeumban. Kétmillió forint értékű szemléltető eszköz önkéntes munkával A Diósgyőri Kohó- és öntő- ipari Technikum tanulói egy sor értékes tárggyal: szerszám­mal, öntvénnyel, alkatrésszel gazdagították iskolájuk szem­léltető eszközeinek tárát, ame­lyek újabb segítséget nyújta­nak majd a tanuláshoz, az ok­tatáshoz. Elkészítették egy- egy fontos kohászati berende­SZÁLKA ÉS GERENDA Sürgősen kezdjük meg az őszi M íszosok vegyszeres gyom'rlását! A kora! kitavaszodás lehetővé teszi, hogy idejében megkezdjük a gabonafélék vegyszeres gyomir­tását. Megyénkben a tervezett te­rület kedvezőtlenül arányos a növényvédő gépellatottsággal, ezért a gépkihasználás fontossága, de leginkább a gabona jelenlegi fejlettsége Indokolttá teszi a pon­tos kezdést. A vegyszeres gyomirtás legked­vezőbb időpontja akkor van, ami­kor a gabonafélék elérték a ír— 20 cm-es fejlettséget, azaz teljes bokrosodás idején, valamint a gyomok 2—3 leveles állapotban vannak. Mén április 15 Időponttal kezdhették a dikonirtozást. Az őszi gabonavetésekben (őszi búza, őszi árpa) a Dikonirt ké­szítményből holdanként 1—1,3 kg-ot használunk. Tavaszi ga­bonafélékben (tavaszi árpa, zab, valamint intenzív bűzafajtáknál) 1 kg-ot ISO liter vizben kiperme­tezve. Sörárpában Krezonit E-vei gyomirtsunk 2,2 kg/kh 400 liter vízben kipermetezve. Tekintettel a permetezésre al­kalmas Idő korlátozott voltara, * As idei hangversenyévad leggazdagabb másfél hetét tudjuk magunk mögött: nyolc nap alatt 3 koncertet láto­gathattunk meg. Április 25- én, hétfőn Beethoven-est volt a színházban. A Prometheus című nyitány mindvégig hí­ven adta vissza a Beethoven által lenében átformált mi­tológiai történet magasztos­ságát. A zenekari munka egy­öntetűsége és pontossága, to­vábbá a dirigens elképzelései mind ennek szolgálatában áll­tak. A c-moll zongoraverseny előadását nagy várakozás előzte meg. A versenymű szó­listája ugyanis Dino Ciani, if­jú olasz zongoraművész, a legutóbbi Nemzetköri Liszt— Bartók Zongoraverseny II. díjának nyertese volt. Kivá­ló pianisztikus adottságairól, képességeiről, jó technikájá­ról és nemes játékkultúrájá­ról valóban meggyőződtünk, Beethoven interpretációját azonban nem éreztük eléggé elhihetőnek. Túlzás a c-moll zongoraversenyt könnyednek, szinte probléma-mentesnek beállítani, hisz a szerző eb­ben a műben már utal a ké­sőbbi nagy, a sorssal való viaskodásra. A II. tétel a beethoveni humanitás első megnyilatkozásai közé tarto­zik, e már ez is több tartalmi kifejezést igényel, mint amennyit Cianitól, inkább Chopin Nocturjeinek hangvé­telét idéző zongorázásában kaptunk. A tempó-ingadozá­sok sem a mű formai egysé­gének, sem a zenekari együtt­működésnek nem kedveztek. Mint az 1803-as ősbemuta­tón, most is egy este mutat- ■ ták be a c-moll zongoraver­senyt és a II. szimfóniát. Az egyre inkább önmagát meg­találó Beethoven az öntudat­ra ébredő nagy francia forra­dalmat megharcolni tudó, rendkívüli energiákat magá­ban hordozó európai polgár hangját szólaltatja meg ebben a műben. Örömmel hallgat­tuk ezt a produkciót, mert hű tolmácsa volt Beethovennek és a XIX. századbeli polgár­nak tempó vétel ben, hangzás­ban, színekben, felkészültség­ben és ezeknek birtokában gondolatilag, eszmeileg egy­aránt A zenekart Sándor János ifjú karmester vezényelte. Ütemrajzának mértani eg­zaktsága, mozdulatainak a mű ki fej ez ni valójához rendelt mértéktartásából adódó esz- tétikussága, a művek emlé­kezetből való reprodukálása, az átgondolt, intellektuális munkára valló forma — és ál­talában zenei anyagkezelése megnyerte a közönség tetszé­sét. © Legutóbbi zenekari esemé­nyünkről: a május 2-i Kon­certről is csak a kimagaslóan jó produkciókat megillető el­ismerés hangján szólhatunk. A zenekar is egyre érettebben muzsikál az egymást követő jó koncertek következtében, ebben nem kis szerepe van a zenekarral foglalkozó kar­mestereknek! így volt ez Né­meth Gyula esetében is, akit élvonalbeli karmestereink között emlegethetünk. Németh Gyula ágáló mozdulatai, vib­ráló pálcája, mind a zenei ki­fejezés szolgálatában állnak. Túlfeszített emocionalitása a romantikus zene hivatott tol­mácsoló jává avatja. A műsor első részében Ko­dály Galántai táncok című művét vezényelte rendkívüli szuggesztívitással, s a zenekar hajlékony alkalmazkodással, technikailag csaknem kifogás­talanul követte mesterét Né­meth Gyula tökéletesen érzi a mű nagy egységét, nagy íveit, alapállásából adódóan azonban a részletekben in­kább a daliam! elemeket hangsúlyozta, ezáltal nem éreztük kontúrozottan a mű egyes részeinek jellegzetes belső ritmusait, tartását. Liszt Esz-dúr zongoraverse­nyét Hernádi Lajos Kossuth- díjas érdemes művész játszot­ta. Legjobban széptónusú zongorázása nyerte meg tet­szésünket a lassú részekben. A minden hang artikulált ki­mondására való törekvés ten­denciája érződött a zongorá­zásából, így technikailag va­lóban megoldott volt. Kár, hogy ezáltal a versenymű férfias karaktere és briliáns eleganciája joviálissá szelí­— Hallotta mi történt Z vállalatnál? Azt a szegény Mohakövit addig piszkáltak, addig macerálták, amíg bele nem fáradt az örökös furká- lások kivédésébe. Lehet, hogy hamarosan otthagyja a vállalatot. Nem is tudom micsoda emberek vannak ott, akik úton, útfélen ócsá­rolják, becsmérlik munkatár­sukat, azt a szegény Moha­kövit! — Válogatott társaság, az biztos! Szerencse, hogy ná­lunk nincs ilyesmi. — Á, nálunk nem élne meg a furkálós ember egy percig sem', elhiszi? — El. — Meg nem is lenne hoz­zá talaja. Mindenki dolgozik, ahogy tud. Különösebb hi­bák nélküL — így van. — Nem mondom, előfordul egy és más, hiszen hol nem fordul elő? A múlt vasárnap is sétálok úgy estefelé az egyik étterem előtt, egyszer- csak a bejárathoz kanyaro­dik egy kocsi. Ismerős ne­kem ez a kocsi, megnézem már közelebbről. Hát látom, hogy a mi vállalatunk ko­csija. És tudja, ki lépett be­lőle a feljáróra? Karampács kartárs! Egy idős, őszhajú emberrel, akit nem ismerek. És mennek természetesen egyenesen az étterembe. Be­nézek utánuk, hát ott látom az egyik asztalnál Mancikát is. Ehhez mit szól? Karam- pács kartárs meg, tudja mit csinált? Úgy tett, mintha nem venné észre, és a má­sik asztalhoz ült. — Hallatlan! És ezt maga mind látta! — A'saját két szememmel! Fel is mentem rögtön az osz­tályvezető kartárs lakására, úgyis arra vitt el az utam, kérdem, hogy vannak, mint vannak így vasárnap este a tévé előtt, elnézést is kértem a zavarásért, mert tudom, mi az illem. Ugyan, hogy tud osztályvezető kartárs ilyen nyugodtan ülni, mikor egye­sek a vállalat kocsijával mennek randevúra? — céloz­tam finoman a tárgyra, ami­kor a felesége kiment a konyhába kávét főzni, mert ő is tudja, mi az illem. Ne beszéljen már butaságot, mondta az osztályvezető kar- társ. Nem akarok én senki­nek rosszat, folytattam, de ha már osztályvezető kartárs kérdezte, megmondom, hogy Karampács kartárs ül az ét­teremben Mancika közelében, csak vitt magával egy idős, őszhajú férfit is falazásuk Biztos, hogy már el is küldte. — És? És? — A, tudja, mit mondott az osztályvezető kartárs sa­ját két szemembe? Azt, hogy Karampács egy külföldi ven­déggel ment az étterembe, a vállalat megbízásából. Man­cikának meg joga van ott ül­ni, ahol akar. — No hát! — Értem én’ persze, hogy értem, miért viédi Mancikát! A múltkor is bepillantok vé­letlenül a kulcslyukon, hát mit látok? Az osztályvezető kartárs le-föl járkál, és úgy tesz, mintha diktálna. Manci­ka meg veri a gépet, csakúgy csattog! Hadd gondolja min­denki, hogy ő most ír! Haha! Engem akar ilyesmivel át­ejteni! Engem, aki már an­nak a szerencsétlen Mohakö- vinek is régen megmondtam, hogy... no, de hagyjuk. Úgysem segíthetek rajta. — Szegénv Mohakövi. — Micsoda emberek dol­gozhatnak annál a vállalat­nál! Pletykálnak, feketíte­nek, nem .értem, hogy lehet erre egyáltalán idejük! Sze­rencse, hogy nálunk nincs így. Pedig a múltkor is lát­táin, hogy:;. Priska Tibor A Műszaki Könyvkiadó programjából Bármennyire is sok szakág igényeit kell kielégítenie a Műszaki Könyvkiadónak, ki­adványai között mindig akad olyan mű, amely az olvasók szélesebb rétegének érdeklő­désére is számíthat. Ilyen lesz ebben a negyedévben Takács zés kicsinyített, működőképes mását is. Ez évi munkájuk ér­téke meghaladja a kétszázezer forintot. Ezzel együtt az ön­kéntes munkával készített szemléltető eszközök állomá­nyának értéke eléri a kétmil­lió forintot. Termékeiket ha­marosan kiállításon is bemu­tatják, A Zempléni-hegység üveghutái című színes és fekete-fehér fényképekkel gazdagon illuszt­rált könyve a regéci, a holló- házi, stb. huták történetéről, termékeiről, továbbá két könyv a vízisporlok barátai­nak, Becske Kishajók szer­kesztése és építése, és Dr. Tóth Vitorlázás. Az első a sport­hajót saját tervezésben és ki­vitelben építők, a sporthajó- tulajdonosok számára tartal­maz hasznos tudnivalókat, a második kézikönyv az alapis­mereteken kívül a versenyzés­hez szükséges legmodernebb ismereteket is nyújtja az olva­sóinak. A különböző szakágakban megjelenő könyvek nagy szá­ma (összesen 51 mű) az egy­szerű felsorolást is nehézzé teszi, s eleve „csemegézésre” csábít. A kohászatban például Dr. Verő—Káldor Vasötvöze­tek fémtana, a gépiparban Bartsch Az esztergálás és a . nagysikerű Ponomarjov-soro- zat (Szilárdsági számítások a gépészetben) utolsó előtti. 6. kötete (Rezgések, ütések) ígér­kezik ilyen „csemegének”. A röntgenberendezések üzemé­vel, javításával foglalkozók számára nagy gyakorlati segít­séget jelent majd Bajza—Hen- ter—Holbok Röntgentechni­kája, s hasonlóan értékes alapkönyvnek számít majd a maga területén Popa—Anto- nescu Égőfejek ipari tüzelé­sekhez című könyve. A hírt adástechnikai dolgozók számáJ ra újdonság Bán Tranzisztorok rádiótechnikai alkalmazása, 3 műanyagiparral foglalkozók számára pedig alighanem nélkülözhetetlen segítőeszköz lesz McKelvey Polimér-feldol' gozás és Vollmert Műanyag' kémia című műve. A vegyip3f számos kiadványa közül. cs0' pán Berend Vegyipari móré' sek elektronikus kompenzo' gráffal. Dobos Elektronika elektrokémiai mérőkészülékek című művét, az építőipar vál' tozatos anyagából pedig Herrn Ipari épületek, nemzetköz* példák és Hir Építők zseb' könyve című könyvét emeljük ki. A matematika és fizik“ tárgykörében megjelenő 8 ki' advány közül biztos sikert0 számíthat Vanovic Kilogramm —kilopond, Róza Bevezetés a2 információelméletbe és SzőKc —Pál Forgácsolószerszámok geometriája, mely a térláttat“ ábrák segítségével szemléltet! a tárgykör valamennyi csíb' ját-bínját. Bőséges a sorozatok termés“ is. Az. Üj Technika sorozat új kötetei közül Silbersdorff Si' nen futó járművek gumirugó' zását, az Ipari Szakkönyvtár ban megjelenő öt mű közü* pedig Laskovszky—John 4. VX. adásban megjelenő Lemezsz3( bás és Farkas—Pallai Vésnök: ség című könyvét említjük meg. permetezéseket ügy ken me#’ szervezni, hogy a legfejlettet»^ őszi vetésekben kezdjük el a múfl' kát (itt is elsősorban az erőse^ ben gyomos táblákon), s így ladjunk a tavaszi vetések fel®] Végül a zabvetésekben permetej' zünk, mert ezek 26 cm magassá' gig nem érzékenyek. Ugyeljün# rá, hogy a permctlé finomság közepes legyen. A túlságosan p lasztott permctlé egy része kön? nyen elpárolog, mielőtt nővén?" zetet ért volna, vagy a légmozgá5« sál tovaterjed. A locsolássze*? permetezés viszont a műveleti nö‘ vényeket is károsíthatja. dolgozzunk, hogy perrnctezetJe0 csíkok ne maradjanak a vetésbcijj Érzékeny kultúrák közelébe" (szőlő, gyümölcsösök, lucern^j napraforgó, bab. borsó táblád biztosítsunk 10 méteres védősávon Pillangóssal felülvetett gabonaf«* léket tilos Dikonirttal gyomirtan^ Ajánlatos n Dikonirttal együ14 5—7 kgűch Karbamidot kJperme' tezni. ' J* Megyei Növényvédő Állónál® Miskolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents