Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

2 ÉSZAKMAGI AROJRSZAG A kő sei-hel éti helyseiről A TASZSZ pénteken nyi­latkozatot adott ki a közel-ke­leti helyzetről. A Szíriái Arab Köztársaság komin nya — hangzik a nyi­latkozat. — az ENSZ Bizton­sági Tanácsának tagállamai­hoz fordult és felhívta figyel­müket a helyzet kiéleződésé­re Szíria körül és az egész Közel-Keleten. Ezt az élező­dést az Imperializmus és a reakció erőinek aktivizálódása idézte elő ebben a térségben. Szíria üzenetét figyelmesen tanulmányozzák a Szovjetunió vezető körei. A békeszerető népek az Imovialista hatalmak és re­akciós szövetségeseik felforga­tó tevékenységének aktivizá­lódását a Közel-Keleten azzal magyarázzák, hogy egyre gyarapodik azoknak az arab országoknak a száma, ame­lyek szuverén államként füg­getlen politikát folytatnak. Közéjük tartozik a Szíriái Arab Köztársaság is. A közelmúltban Ankarában nagysietve megtartották a CENTÖ katonai-gyarmati tömb ülését, Bejrutban ta­nácskozásra ültek össze a kö­zel-keleti országokban akkre­ditált amerikai nagykövetek, a libanoni területi vizeken pedig újra feltűntek az Egye­sült Államok 6. flottájának hajói. Ezenkívül köztudott az Is, hogy az Egyesült Államok magas beosztású hivatalnokai nemrég tárgyalásokat folytat­tak Izrael kormányával és ve­zérkarával. Nyilvánvaló, hogy ennek tulajdonítható az izraeli ag­resszív szélsőséges erőknek a szomszédos arab államok el­len irányuló aktivizálódása. Egyre gyakrabban fordulnak elő provokációk izraeli rész­ről a szomszédos országokkal határos vidékeken. Sajtójelcn- tések szerint az izraeli had­sereget harci készültségbe he­lyezték. A tények ami utalnak, hogy Jordánia és Szaud-Arábia bi­zonyos reakciós körei, ame­lyek elégedetlenek Szíria poli­tikájával, az Egyesült Álla­mok és Anglia támogatásával szintén agresszív terveket szövögetnek Szíria ellen. Az arab államok népei jól tudják, mennyire veszélyezte­tik a békét és szabad fejlődé­süket az imperialista hatal­maknak és közel-keleti reak­ciós ügynökeiknek, nevezete­sen az izraeli kormánykörök­nek mesterkedései, azok a kí­sérleteik, hogy beavatkozza­nak a Szíriái Arab Köztársa­ság belügyeibe. A Szovjetunió természetesen nem lesz és nem lehet kö­zömbös a határaival szomszé­dos térségekben tapasztalható békebontó próbálkozások lát­tán — fejeződik be a TASZSZ nyilatkozata. Szabadon bocsátják Rudolf Hess-t? Az amerikai , külügyminisz­térium szóvivője csütörtökön közölte, hogy tanulmányozni fogják Rudolf Hess,- Hitler volt helyettese szabadonbo- csátásának ügyét. Ez a kije­lentés válasz volt azokra a híresztelésekre, amelyek sze­rint nyugatnémet jogászok lé­péseket tettek Nagy-Britanmá­nál Hess érdekében. Az ügy már csak azért is napirend­re fog kerülni ősszel, mert akkor telik !e két másik náci vezetőnek, Albert Speernek és Baldur von Schirachnak a börtönbüntetése. Ha őket sza- badonbocsátják, akkor csak Hess maradna a négy hata­lom által fenntartott Span- daui börtön egyetlen náci foglya. A jelenleg 72 éves Hess-t életfogytiglani börtön­re ítélték, s 1041-ben börtö- nözték be, amikor Londonba repült, hogy megkíséreljen tárgyalásokat kezdeni egy né­met—angol .külön-békéről. V AKÁC! Ó! Irány a Balaton, a hegyek, a távoli városok Bizonyára minden pajtás régóta számolja már, hányat alszunk még az iskola befeje­zéséig. Es ez a számolás azt mutatja, hogy hamarosan kez­dődik a vakáció, a szépséges nyár, a sok-sok élménnyel, vidámsággal, örömmel teli szünidő. Hová, merre mennek megyénkből a pajtások, hol töltik a nagyon várt nyarat? 1000 szemé !yes vonal a Balatonra Az idén is nagyon sok álta­lános iskolai tanuló tölti a vakációt a megyén túl, az or­szág távoli, szép helyein. Jú­nius 16-án indul például egy különvonat 390 gyerekkel Pa- rádsasvárra. Ezen a kedvelt üdülőhelyen a kisebbek egy gyönyörű kastélyban, a na­gyobbak pedig sátortáborban laknak. A legtöbben most is a Bala­tonhoz sietnek. Július 14-én 1000 személyes különvonat Megalakult ai új finn kormány Hírügynökségi jelentések szerint pénteken megalakult az új finn kormány és a kora délutáni órákban le is tette az esküt Kekkonen köztársasági. elnök kezébe. Az új kormányban a Finn Népi Demokratikus Unió, melynek legerősebb tagja a Finn Kommunista Párt, 1948 óta első ízben képviselteti magát, ezúttal három tárcá­val. Az új kormány miniszter­elnöke Rafael Paasio, a Szo­ciáldemokrata Párt elnöke. A külügyminiszter változatla­nul a centrumpárti dr. Ahti Karjalainen maradt. indul megyénkből a- magyar tengerhez, hogy a Balaton különböző táboraihoz szállít­sa utasait. A miskolci diákok egyik kedvenc üdülőhelye, a balatonmáriai tábor ugyan­csak felkészülten várja vendé­geit. A tábort új létesítmé­nyekkel is gazdagították, ki­bővítették. Gyógyüdülők Sajnos, nem minden kispaj­tásnak engedi meg az egész­sége, hogy a többiekkel, együtt túrázzon, táborozzon. Ezeket a gyengébb fizikumú gyereke­ket minden tavasszal és ősz­szel külön gyógyüdülőkbe vi­szik, hogy megerősödjenek, egészségesekké váljanak. Bor­sodból főképp Röjíökmuzsaj- ra és Párádra látogatnak az úttörők. Ezek az üdülők az is­kolai' oktatás idején fogadják a gyerekeket csökkentett órákkal, bőséges élelemmai, sok sétával, játékkal. A .tava­szi turnusból néhány nappal ezelőtt tértek vissza a pajtá­sok. Az őszi, három hetes tur­nusra 270 gyereket visznek majd a gyógyüdülőkbe. Kirándulások, táborozások Az ország nevezetes váro­sai ugyancsak vonzzák az is­kolásokat. Július 28-án pél­dául 70 lány indul Kőszegre, hogy ott vakációzzék. Ugyan­csak júliusban Budapestre is érkezik egy nagyobb csoport. Ezek a gyerekek a főváros­ban nyaralnak, közben város­néző túrákon vesznek részt, meglátogatják, megismerik Budapest legtöbb nevezetessé­gét. Es megtelnek természetesen táborozókkal, kirándulókkal a mi megyénk legszebb részei is, Hiszen Borsod általános is­kolásai között is igen kedvel­tek a néhány napos kirándu­lások, kisebb túrák, táborozá­sok, és ezekhez a mi megyénk különösen gazdag lehetősége­ket biztosít. A kisebb falvak iskoláiban már szervezik a kirándulásokat Miskolcra, Sá­rospatakra, a Zemplénbe, a Bükkbe. Sokan ellátogatnak majd Monokra, Jósvafőre, Széphalomra, és sokan meg­nézik az új városokat, Ka­zincbarcikát, Tiszaszeder- kényt. Még tart a tanítás, de már nem kell sokat aludni a vé­géig. A pajtások már előkerí­tették a hegyi térképeket, iránytűket, vizsgálgatják, rendbehozzák a sátrakat, meg­tisztítják a bográcsot, tanúl- mányozgatják a különböző he­gyi jelzéseket. A vakáció ha­marosan megérkezik! (Pt) A Miniszfcrlanáes illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke előterjesz­tette a népgazdaság harma­dik ötéves tervéről szóló tör­vény tervezetét. A kormány a tervezetet megvitatta, elfo­gadta, s úgy határozott, hogy megtárgyalás és jóváhagyás végett az országgyűlés legkö­zelebbi ülésszaka elé terjesz­ti. Szombat. 1966. tnájns 588. Misszer—Tito - Gandhi találkozó A kairói indiai ’nagykövet­ség . közölte, hogy a jugoszláv elnök kész Indiába utazni a tervezett Nasszer—Tito—Indira Gandhi találkozóra. Korábban Nasszer elnök fe­jezte ki azt a hajlandóságát, hogy Indiába látogat a hármas találkozóra. A hármas csúcsértekezlet színhelye így minden bizony­ával Uj-Dcíhi lesz. Ami a ta­lálkozás időpontját illeti, Szingh indiai államminiszter kairói látogatása .során javas­latot tesz róla. Szingh előbb Belgrádba tesz ' látogatást) majd onnan utazik az EAR fővárosába. Június 5-re várják Kairóba, alíol három napot tölt; Százezer ember víz nélkül Blokád alá vették Miiét Nguyen Cao Ki, a dél-viet­nami bábkormány feje pénte­ken egy amerikai katonai re­pülőgépen az elhallgattatott és megfélemlített Da Nang városába érkezett, hogy megszemlélje a hat­napos vérengzés és az azt - követő buddhista-ellenes terror „eredményeit”. Ami sor kiszállt a gépből, új­ságírók vették körül. Kérdése­ikre azt felelte, hogy a köz­ponti kormány fiúéban meg akarja „védeni” mind az ame­rikaiakat, mind a ’ vietnamia­kat. Az amerikai tájékoztató szolgálat könyvtárának felége­tését, ami csütörtökön Hűé vá­rosában a nap fő eseménye volt, Ky úgy jellemezte, mint kisebbségben levő fanatikusok kezemunkáját. Pénteken a kora reggeli csúcsforgalmi időben és dél­után is,' buddhista szerzetesek tömege tüntetett a Ky-kor- mány ellen Saigon belvárosá­ban. A buddhista intézet körül pénteken este mintegy nyolc­ezer főnyi tömeg!gyűlt össze, s az intézet vezető bizottságá­nak egyik tagja, Thich Man Giac a tömeghez intézett be­szédében követelte a katonai kormány és az államfő azon­nali lemondásit. Ezután a hívők tömegéből mintegy kétezer fiatal fák­lyás felvonulást rendezett Saigon utcáin. A tüntetők szi­dalmazták a kormányt és A meri ke-ellenes jelszavakat kiáltoztak. A Reuter Huéba küldött tu­dósítója egyébként arról ad hírt, nogy a saigoni kormány gazdasági blokád alá vette a lázadó buddhista várost. Százezer embert fenyeget az, hogy villany és víz nélkül marad az erőművet ás a vízműveket tánláló olajszállítmányok meg­szűnte miatt. A kórházak pa­naszkodnak, hogy sem gyógy­szer, sem petróleum nem ér­kezik, az építkezések cement- hiány miatt leálltak, A kórhá­zak vezetőd kijelentették, hogy a saigoni egészségügyi minisz­térium elutasította sürgető gyógyszerkérelmüket. A szovjet fegyveres erők központi napilapja, a Kraszna- ja Zvezda, pénteki nemzetkö­zi szemléjében rámutat: a. beavatkozók nem érték el Vietnamban egyetlen kitűzött céljukat sem. A háború új szakasza most kezdődik, mégpedig a Penta­gon hadászati elképzelései tel­jes kudarcának jegyében. Megkezdődött az esős évszak — folytatódik a kommentár. — Nem igazolódtak azok a re­mények, amelyeket a washing­toni stratégák a legutóbbi hét­nyolc „száraz” hónaphoz fűz­tek. Film jegyzet Unalmas filmek hete KUN BÉLA: Válogatott írások és beszédek I—II ö drótjai mögé 'kerüljenek És utolsó cikkében is — ezt már nem nyomtatták ki — azt igyekezett belekiáltani nem­csak a magyar munkások, parasztok, haladó értelmiségi­ek, hanem a polgári politiku­sok fülébe is, hogy vigyáz­zunk, a „magyar” kormány „kész szőröstül-bőröstül, ágyú- töltelékként eladni a magyar népet Mussolininek és Hit­lernek, a Szovjetunió elleni háború céljaira”. Izgalmasan érdekes sok más meglepetés mellett például az a cikk is, amelyben Kun Béla az ak­kor még a haladás tábora felé éppen csak tapogatózó Bajcsy-rZsilinszky Endrét úgy említi, mint ákire számítani lehet a fasizmus elleni küzde­lemben ... Politikai éleslátás, világos fo­galmazás karakterizálja a kül­ső köntösében is méltó köte­tek anyagát. Kun Béla az értelem erőfeszítését igényli. Azt, hogy vele együtt éljük át, gondoljuk végig azokat a tapasztalatokat, amelyeket beszédeiben és írásaiban meg­fogalmazott, azt az utat, ame­lyet végigjárt. „Aki dudás akar lenni — pokolra kell an­nak menni” — vallja József Attila. Kun Béla „pokoljáró” volt abban az értelemben, hogy minden tettét és minden szavát is mély erőfeszítések hitelesítik. E nagy forradal­már azonban azért vállalta a küzdelmeket, mert nem­csak érezte, hanem tudta is: a holnap magyarjai már meg­menekülhetnek a „pokoljárás” kínjaitól,^ A. G. „Ne tapsoljanak! Nem, ne tapsoljanak, elvtársaim, nincs értelme a tapsnak!..— kiál­tott fel Kun Béla abban a meg­rendítő beszédében, amelyet 1919. május 2-án, a Budapesti Munkás- és Katonatanács ülé­sén tartott. Kun’ Béla, aki a Tanácsköztársaság e nehéz pil­lanatában nem tagadta el a súlyos harctéri helyzetet, s egyes munkás-zászlóaljak harc­készségének hiányát, nem lel­kesíteni akart, a szó felületi és olcsó értelmében, hanem a kiutat kereste hallgatósága se­gítségével. S amikor úgy érez­te, hogy hallgatói megértik: van kiút, csak koncentrálni kell minden szellemi és er­kölcsi erőt, nem tapsot igé­nyelt, hanem még több megér­tést, még több erőfeszítést. „A küzdelem, elvtnrsaim, nem a szavalatban, nem a tapsban, nem az éljenzésben és nem a fogadkozásban van.” Ez a beszéd, amelyet a maximális őszinteség jelle­mez és az, hogy a kiváló ma­gyar forradalmár a maga sze­mélyét teljesen alá tudta vet­ni az ügynek, amelyért har­colt, jelképe is lehetne ennek a két, vaskos kötetnek, amely cikkek, tanulmányok, beszé­dek egész sorát, Kun Béla bátor és tiszta életének doku­mentumait tartalmazza. Igen, a fentebb idézett beszéd va­frf, rendezett és a címszere­pet is maga formálta. Unat­kozó milliomos, hamis cir* kuszromantika, túlcsorduló jkselg.Öggég,. .. jó, ’ meg rosa» film-gngek végevárhatatlan sora a legfőbb jellemzői a bu­tácska történetnek. A húszas évek végén tönkrement, unat­kozó milliomos alól az utolsó széket is kihúzták, csak óriá­si autója maradt meg. Talál­kozik elhagyott szerelmesével) a műlovarnővel, meg annak kisfiával, akinek ő az apja. Telik-múlik az idő, a kisfiú felnő, híres bohóc lesz, dús­gazdag ember, aki vísszaszer- ri apja ősi kastélyát, társa­dalmi rangját Aztán véletle­nül a kastély felé kódorog az öreg cirkuszi elefánt az unat­kozó milliomos-csemete hátat- fordft a nagy gazdagságnak) és az elefánttal együtt kibak- tht a filmből. Mitsem segít á bárgyú történeten) hogy a sokoldalú Pierre Etaix gagjeb a képtelen szituációk gyakralt nevetésre ingerük a nézőt Kísér őfil Kick peregtek minkét mű előtt A MOKÉP eljárását többször kifogásoltuk már, mert néni mérlegeü kellően a kísér őfil- mek és a „nagy” film jelle­gét. Most az angol film, A szisztéma előtt láthattuk Czá- gány Tamás igen értékes al­kotását a Máté passiót. Néni volt szerencsés e kisfáimét A szisztéma elé tűzni, mégis örömmel kell üdvözölnünk; hogy telt házak előtt pereg. A fasizmus barzasztóságainak állóképekbe merevített sora; illetve azoknak a Bach-orató­riumra történt vágása egyet­len szó nélkül ható, döbbene­tes erejű, művészi megfogal­mazású vádirat kisfilm-mű- vészetünk legújabb termésé­nek egyik legértékesebb da­rabja. A másik film előtt a Dunai Vasmű első másfél év­tizedét bemutató, 15 perc 15 évről című dokumentum Film látható. Igyekszik tömören összefoglalni ezt az idősza­kot, sok érdekeset mond el a városról és a vasműről egy­aránt, de a filmben eluralko­dik egy, a nagyközönségnek meglehetősen érdektelen mű­szaki tanácskozás, amely] csökkenti a figyelmet, s fe­ledteti a mű értékesebb per­ceit. . ( (hm lóban szimbolikus ' értelmű, egy forradalmi politikus „ars poetica”-ja. A lényege az, mint Kun Béla egész élet­művének, hogy elutasítja mind a kétségbeesést, mind a tapsot. Felnőttnek tekinti a proletariátust és szövetsége­seit. Bár e gyűjteményből egy egész történelmi korszak raj­zolódik ki az olvasó előtt — egy korszak, amelyet szenve­dések, bukások, csalódások is szegélyeztek, de amely mégis megszülte és életké­pessé ■ nevelte az emberiség re­ményét, a szocialista szovjet­országot — akaratlanul is meg­ismerjük annak az embernek arcát, aki ezeket a cikkeket írta, aki ezeket a beszédeket mondotta. Élete csupa küz­delem volt, csupa felelősség- vállalás. Mégsem csüggedt el soha, akkor sem, amikor a Tanácsköztársaság megbu­kott, akkor aem, amikor az emigráció problémái között kellett megőriznie hitét, s gyökereit szabadságot áhító hazája talajához. És ahogy sem üldözések, sem rágal­mak nem tántoríthatták meg abban a meggyőződésében, hogy az első magyar proletár- diktatúra történelmi szüksé­gesség volt, úgy világosan látta azokat a mulasztásokat is, amelyeket a még gyakor­latlan, a leninista elvektől fel nem fegyverzett magyar kommunisták a Tanácsköztár­saság előtt és alatt elkövet­tek. Gyávaság nélkül harcolt és mitizálás nélkül látott!... Kun Béla józan optimizmusa, távlatossága cß problérnaérzé- ke áthatja az egész, sokféle témával foglalkozó gyűjte­ményt. Kun Bélának azt a, marx­ista—leninista világnézetére és a magyar történelemben, magyar életben való nagy jártasságára alapozott/ meg­látását, hogy a magyar nép megint országa gazdája lesz, a történelem igazolta. És minden vonatkozásban iga­zolta a história azt az értéke­lést, amelye.t — többek kö­zött — Gömbös Gyula uralom­ra jutásakor adott. Abban az időben igen művelt polgári radikális, sőt, baloldali szo­ciáldemokrata publicisták is illúziókat fűztek Gömbös ügyesen tálalt szólamaihoz, Kun Béla azonban „megjó­solta” a fasizmus terjeszkedé­sét. És szinte kísérteties, miként intette név szerint is a magyar szakszervezeti vezető­ket, hogy antikommunista megnyilatkozások helyett a fasizmus ellen küzdjenek. „Ezek a megnyilatkozások nem mentik meg önöket at­tól, hogy a fasizmus szöges­legnagyobb szájú fiatalember — aki a banda látszólagos és tényleges vezére — perzselő- difc meg egy milliomos leány­kától. S mivel nem vígjáté­kot, hanem társadalmi szín­művet látunk, a végén sem’ fordul minden jóra, hanem • a. lányka elutazik a papával, a fiú meg marad barátaival a városkában. Vége a nyárnak, majd jövőre kezdődik minden élőiről. Üres, tartalmatlan életek villannak fel, kivárosi unalom és unatkozó gazda­gok pokoli házibulija válta­koznak, s egészében unalom üli meg az egész filmet. Né­hány szép táj ás egyéb, jól si­került operatőri kompozíció érdemel különösebb figyel­met. Yoyo cfmtnel pereg a francia Pierre Etaix filmje, amelyet maga Két, nagy reklámmal beha­rangozott filmet vetítenek csütörtöktől a miskolci bemu­tató mozik, Mindkettő nagy közönséget vonz és mindket­tő csalódást okoz. Még akkor is, ha egyes részletek megra­gadnak, vagy nevetésre inge­relnek. A szíszíciiia a címe az egyiknek, amelyet angol alkotók készítettek. Egy tengerparti üdülőhely néhány fiataljáról szól, akiknek leg­főbb sportjuk a nyaraló lá­nyok meghódítása. Kidolgo­zott szisztéma szerint osztják fel maguk között a lányokat, meglehetősen sietnek is a hó­dításokkal, hiszen az idény rövid és a városka télen tö­mény unalom. Ezt a témát már láttuk jónéhányszor, így az sem jelentett különösebb meglepetést, hogy éppen a

Next

/
Thumbnails
Contents