Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
Ssombai. 10*6. májas SS. BSZAKMAGTAKOWS7AO 3 Gyermekvédelmi ankét Miskolcon A Borsod megyei és a miskolci nő tan ács, valamint az SZMT mellett működő nőbizottság a gyermeknap alkalmából gyermekvédelmi ankétet rendez május 30-án, délután 6 órakor az SZMT klubtermében. Az ankétot Kovács Kálmán né, a megyei nő tanács ti t Icára nyitja meg. Előadó Kőhalmi Gyula középiskolai tanár, korreferens Juhász Sándorné rendőrőrnagy, dr. Farkas Istvánná ügyész és» dr. Nyikita Ferencné bíró. Óvodai napok Szikszón (Levelezőnktől.) A Hcrnád menti Kulturális Hónap során szép sikerrel rendezték meg a szikszói művelődési otthonban az óvodai napokat. Az óvodai napokon nemcsak az encsi, hanem a mezőkövesdi, a sátoraljaújhelyi és a sze- recsi járás óvónői és dajkái is részt vettek. Megjelentek az érdekelt járások tanácsainak művelődési osztályvezetői, az encsi járás óvodáinak igazgatói, valamint az óvodai, szülői munkaközösségek elnökei, Az encsi járás óvónői szép kiállításon mutatták be a díszítő-művészeti és bábszakkörök munkáit. Külön elismerés illeti Barna Lujza körzeti felügyelőt, aki rengeteget fáradozott az óvodai napok sikeréért. Dr. Pásztor Sándor Encs Mezőkövesdi kezdeményezés Megyaszón és Göncön egyaránt működik gyermekotthon. A gyermekek nagyon jól érzik magukat, de minden gondosság mellett is jólesne, ha a családi melegből is jutna nekik valami. Ezen segítenek most a mezőkövesdi járás asszonyai. Elhatározták, hogy június második felében egy időre magukhoz vesznek a két intézetből 50 gyermeket. A járás különböző falvaiban, családi körben élnének egy ideig fezek a fiatalok. Barlangszanatónum nyílt a jósvafői Béke-barlangban A Borsodi Szénbányászati Tröszt jósvafői Béke-barlangjának nyugati szárnyán szanatóriumot nyitottak meg a tüdőasztmás és idült hörghurutban szenvedő betegek részére. A barlang levegője mentes az asztmát okozó faktoroktól, több százan nyerték vissza itt egészségüket. Napi őt árát pihennek a nyugágyakban a gyógyulást kereső bányászok a barlang nagy termében. A Borsodi Műszaki Hetek pénteki eseményei A műanyagiparban dolgozó ezakemberefc találkoztak tegnap, május 27-én, pénteken délelőtt a MTESZ Szemere utcai székházában, A Borsodi Műszaki Hetek eseményeként két, nagy érdeklődéssel kísért előadás hangzott el a műanyag szakbizottság rendezésében. Balás Béla, a Műanyagipari Kutató Intézet kazincbarcikai kirendeltségének tudományos munkatársa a hazai pvc-töl-, tőanyag előállítási kísérleteiről szólt. Elmondotta, hogy a hassal töltőanyag alkalmazásával jelentős deviza-megtakarítást érhetünk el a pvc-gyár- t ásnál. Egy népszerű, hazánkban azonban még kevésbé ismert műanyagfajtáról, nz ABS ko- polimerekről szólt előadásában Her ez Attila, a Borsodi Vegyikombinát kutató mérnöke. Az eddigi tapasztalatok Étlapján — s ezt példákkal is illusztrálta az előadó — az ABS kopolimerek jól állják az ütést, a kopást, a hideget. Alkalmazásuk éppen ezért előnyös és kívánatos. Különösen a járműiparban és a csővezetékek gyártásánál használható fél jól ez a műanyag-fajta. A nap további programjában szerepelt az Országos Erdészeti Egyesület miskolci csoportjának rendezvénye, amelynek során az erdőgazdaságban használatos eddigi tervezésről esett szó, majd az új tervezési rendszert vitatták meg a részvevők. özdon, a Technika Házában két fontos eseményre került sor tegnap. A Magyar fckktrotechnikad Egyesülőt helyi csoportja előadást rendezett, amelynek témája: az eredményes villamosenergia gazdálkodás az új gazdaság- irányításban. Délután a Gépipari Tudományos Egyesület ózdi csoportjának rendezvényeit hallgatták végig az érdeklődő szakemberek. Előadást és filmvetítést tartott pénteken Miskolcon az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület borsodi csoportjai RfíJcó József, ■ KGM Tüzeléstechnikai Intézetének tudományos munkatársa a Siemens—Martin kemencéknél alkalmazott tiszta földgáztüzelés eredményeiről szólt. A Borsodi Műszaki Hetek pénteki programjának során a Tiszta víz című kiállításhoz kapcsolódó színes kisfilmeket vetítettek a MTESZ székházában. A mi együttérzésünk V áltozó világban élünk. Szédületes iramban követik egymást az események, néha nyomon követni is nehéz őket. Társadalmi rendszerek, évszázados gyarmatbirodalmak, megszokott és kevésbé megszokható osztályviszonyok, emberi kapcsolatok rendeződnek át egy-egy országban a hozzájuk kötődő szokásokkal és hagyományokkal együtt. Az utóbbi két évtized során nálunk is. Ha belegondolunk, hogy a 45 utáni nagy változás, a munkás-paraszt hatalom kivívása, a tőkések kisajátítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, társadalmunk osztályszerkezetének és viszonyainak alapvető megváltoztatása serdülő ifjúságunknak máris történelem, amelyre néha rácsodálkozik, s amelyet végeredményben természetesnek tart, arra is gondolhatunk, hogy a szükebb emberi kapcsolatok átalakulása is sok embernek dilemmát okoz még egy ideig. Különösen az idősebb generáció egy részének, amelynek tagjai mai, formálódó, szocialista viszonyainktól merőben különböző társadalmi-emberi viszonyok közepette ették meg kenyerük javát, akik más társadalmi szokásokhoz, másfajta emberi kapcsolatokhoz szoktak s idomultak. A politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok nagy változásait szükségszerűen követik a szükebb emberi viszonyok változásai is. Változik az egyén viszonya, kapcsolata a szükebb, családi, munkahelyi közösségekhez s az egész társadalomhoz. A társadalom viszonya is változik az egyénhez. Változnak az egyén és a társadalom viszonyához kapcsolódó hagyományok, a különböző szokások is. Az osztálytársadalomra, a kapitalizmusra jellemző rideg, vallási miszticizmusba is burkolt, vagy ezáltal leplezett közönyt, az álszent képmutatást, a szocialista humanizmusból eredő, meleg, őszinte együttérzés, kellemesebb megnyilvánulásai váltják fel. S ez természetes, rendszerünk lényegéből fakadó, hogy az egyén életében bekövetkező minden lényeges változás iránt nagyobb figyelem, mélyebb és őszintébb érdeklődés nyilvánul meg, mint egykoron. Mi sem természetesebb, minthogy a közösség számon tartja az egyén életének nagyobb sorsfordulóit, és őszinte érdeklődését kisebb-nagyobb figyelmességgel, a legnagyobb eseményeket ünnepélyes külsőségekkel i* kifejezésre juttatja. M a már természetes, hogy ha egy haladó szellemű családba újszülött érkezik, a szülőkhöz legközelebb álló munkahelyi kollektívák, a tanács, a KISZ, a pártszervezet, vagy éppen a nőtanács közreműködésével névadó ünnepséget szerveznek, mellőzve mindenféle egyházi miszticizmust Az is természetes, hogy ha egy ifjú pár házasságot köt, a tanács, a KISZ és több, más társadalmi szerv is gondoskodik az ünnepélyes külsőségekről. Meg az is, hogy ha hirtelen gyász ér egy dolgozót elveszíti szeretteit, a kisebb-nagyobb munkahelyi kollektívák, a különböző társadalmi szerveik őszinte részvéttel osztoznak bánatában, mellé állnak, átsegítik átmeneti nehézségein, sőt gondoskodnak az ünnepélyes gyászszertartásról is. A tapasztalak* szerint az elhunyt hozzátartozói hálásak, ha az ünnepélyes végtisztesség során az elhunyt emberi-társadalmi kapcsolatait érdemeit méltató és inkább vigasztaló jellegű gyászbeszéd hangzik el. Ez persze nem könnyű szónoki feladat, de egyre több helyütt ..készen állnak”, s vállalják szívesen, humanista emberi kötelességből fakadóan ezt a szomorú aktust. A temetkezési vállalatok segítőkészsége is sokat fejödött megyénkben — Miskolcon is — az ünnepélyes Dolgári temetések lebonyolításában. S ok helyütt ünnepélyesen adják át az új lakások kulcsait, emlékeztetvén boldog tulajdonosaikat a társadalom gondoskodására, osztozva örömeikben. Gyakori a jelesebb házassági évfordulók társadalmi megünneplése, évente ünnepélyes külsőségek közepette osztják ki az első személyazonossági igazolványokat. Emlékezetes, meghitt. ünnepségeken „avatják” ez új szakmunkásokat. adják át a segédleveleket, ünnepélyesen búcsúztatják a nyugdíjba vonulókat és az obsitosokat. Se szeri se száma a különböző, rendszerint sikereket ünneplő szocialista brigádok emlékezetes összejöveteleinek. Közismert, hogy tanácsaink és más társadalmi szerveink az utóbbi években szinte minden községben, városban, kerületben megszervezik az öregek találkozóját, amelyeken társadalmunk tisztelete, megbecsülése övezi — és nem is csak o találkozók során — az idősebb, munkából kiöregedett generáció tagjait. Ezek mind-mind arról tanúskodnak, hogy nálunk, az utóbbi két évtized során nemcsak az alapvető politikai és gazdasági viszonyok változtak meg. hanem nyomában változnak a szükebb értelemben vett emberi viszonyait, az egyén és a társadalom viszonya is. A családi ünnepek, az egyének éleiében bekövetkező nagyobb események egyre inkább új tartalommal telítődnek, új. ünnepélyes külsőségeket öltenek. A haladó szellemű családok közül egyre többen és örvendetesen, a* ifjúság egyre nagyobb része igényli ezeket » formákat, és bennük társadalmunk meleg, őszinte együttérzését. Erről tanúskodott az a tanácskozás is, amelyet a városi tanács igazgatási osztálya szervezett a minap Miskolcon, felmérve a családi események társadalmi megünneplésének tapasztalatait. Öröm volt hallani arról a céltudatos ügybuzgóságról, amely e tekintetben a II. kerületi tanács illetékes állandó bizottsága, a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottsága, számos, más miskolci társadalmi szerv, sok-sok önzetlen elvtársunk részéről megnyilvánul az utóbbi időben. A gondokról, a tennivalókról is sok szó esett. Azokról, amelyeket egyrészt pártunk általános elvi útmutatásából eredően, másrészt a forrt! nyes előírásoknak megfelelően is meg kell még oldnr>i. H osszú időre szóló társadalmi feladatokról ran szó Miskolcon is, másutt is. Az viszont a miskolci tanácskozásból is kiviláglott, hogy a családi események társadalmi megünneplésének fejlesztése, az anyagi és a személyi feltételek bővítése e társadalmi rendezvények ünnepélyes lebonyolításához minden érdekelt szervnek az eddigieknél is nagyobb figyelmét, ügybuz- góságát igényli. Az önzetlen, fáradhatatlan munkafársaS pedig nagyobb crlcölcsi és társadalmi clirme* rést érdemelnek. Csépányi Lajos A Tisza és a Bodrog hullámterén, amelyet magasabb vízállás, árvíz idején elöntenek a folyók, nemcsak azért telepítenek erdőket, hogy hasznosítsák az intenzív mezőgazdasági művelés számára alkalmatlan területet. A sűrű Új áriéri erdők nyárfások és az alacsony törzsű füzesek, áradások idején védik a folyók gátjait is. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén egymillió forintot fordít új erdők telepítésére. Több helyen csatornáié partjai mentén Is intetnek fasorokat. A már meglevő ártéri erdők felújítására 900 ezer, az erdők és fasorok ápolására, az árvédekezéshez szükséges rozsé kitermelésére pedig 1,2 millió forintot költenek. Szapora májusi eső áztatja a gyárat Nedvesen csillognak a hatalmas szénrakások, szomjasan issza be a vizet a füstölgő salakhegy. Szerelvény tolat az iparvágányra. A szuszogó, sípoló mozdonyból egy pillanatra kihajol a fűtő, nagyot szippant a friss, jó- szagű levegőből... A lejtős betonjárdáról sebesen fut lefelé a víz. Pulia, süppedős a föld az ember lába alatt. Tisztább lesz; felüdül minden oda- künn. Bent, a hatalmas csarnokban por kering. Szürke függönybe burkol embert és gépet. Csak a sistergő szikra- csóvák törik át a levegőben úszó, finom porleplet Néhány lépés távolságból fenségesen szép és felkavaró látványosság ez a munka. A hirtelen születő, tüzes szikrák egy darabig a légben, majd a csarnok falának ütődve feketén, szomorúan hunynak ki. De a csiszol ókoron g ismét belemar « fénytelen, szürke acélba, és nyomában új csóva keletkezik ... A látvány szép. A munka nehéz. Próbára tesz izmot szemet és idegeket Szennyezett a levegő, óriási a zaj — nem érted a közelállók szavát sem, hiába kiabálsz. Népi akármilyen munkaerő. aki lábírja ebben az üzemben hosszabb ideig. Ez lesz a véleménye bárkinek, ha csak néhány percig figyelmesen nézi ezt a csodálatos mutatványt, a csiszolást. A durvahengerműi bu ga csiszol óba n jobbára nők dolgoznak. Betanított munkások. Legtöbben hat-hét éve vannak ezen a helyen, de nem ritkaság a tíz, tizenöt esztendeje ezt a munkát végző asszony sem,' A Lenin Kohászati Művekben aránylag kevés munkaalkalom adódik nőknek, de aki egyszer bekerül a gyárba, megbecsüli helyét, állhatatosan, a nőkre jellemző konok szorgalommal dolgozik. — Sok közülünk többet visz ham fizetéskor a borítékban, mint a férj — mondja Tóth Zsigmondné, a C-műszakon dolgozó asszonyok háromszoros szocialista brigádvezetője. Asszonyok szikrafényben — Dolgozni kell itt, keményen. De érdemes „ráhajtani”: megfizetik. Nem ritka, hogy 2400—2000 forintot keresünk. Szép pénz ám az egy asszonynak — ez a véleményük a csiszoló nőknek, ha arról kérdezősködünk, miért vállalják erí a cseppet sem köny- nyű munkát. Néha ötven, vagy nyolcvan kilós, máskor két mázsás szelvényeket csiszolnak. Drága, kitűnő minőségű acéltömbökről a kezüknek engedelmeskedő korong eltünteti a matt felületet, a revét. KI számolja, rajon hányszor kell szakértelemmel végighúzni a lengő csiszolót az acélszelvénynek csupán az egyik oldalán? Sokszor, nagyon sokszor. Nem érdemes számolni ... Aztán a stangák, az emelőrudak segítségével ugyan, de mégiscsak kézi erővel fordítják a fiatal más acél gerendát egyik oldaláról a másikra! A csiszoló asszonyok nagyszerű munkások. Száz százalékon alul itt senki sem dolgozik. Hogyisne! Szégyenné a többiek előtt. S ami jellemző még Tóthné brigádjára: észreveszik azonnal, ha valakinek gondja-ba- ja ran, s nem kell, hogy kérje a segítséget. Néhányan most tan föl iramra jelentkeztek. Jelenleg három modern, angol gyártmányú csiszológép van az üzemben. 1970-re tizennyolc lesz. — És felépül majd a „csiszoló laboratórium” — nevetnek az asszonyok. Tréfának szánják, de nagyon is komoly dolog ez. Szép lesz majd az új csarnok. A mostani üzemben szennyezett, poros a levegő. Belepi a védőruhákat, rátelepszik az arcra, fojtogató- an ül a torokra. Ezért is hozták azt az intézkedést, hogy az itt dolgozók minden negyedik napja szabad. Ha gépen csiszolnak majd, jóval tisztább, egészségesebb, könnyebb lesz ez a munka. Ezért is olyan nagy az érdeklődés a gépkezelői tanfolyam iránt. Ma még porfüggönyben, védőruhába öltözve dolgoznak. Csodálat illeti őket — hiszen nehéz fizikai munkájuk után ralamennyiüket várja a család, a háztartás ezer gondja, tennivalója. — Ilyenek lehettek az amazonok — mondta kísérőm az acéllal viaskodó, szikraesőt csiholó nők láttán. Amazonok? Én inkább azt mondanám: dolgos, szorgalmas, erős kezű, erős szívű munkásasszonyok. Gyárfás Katalin Szép termelési siker A miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál egy sor műszaki és szervezési intézkedést vezettek be, hogy eleget tehessenek idei, megnövekedett feladatuknál!, s minél több mezőgazdasági pótalkatrészt adhassanak a felhasználóknak. A hőkezelő részleg bővítésén kívül továbbfejlesztették a zárt ciklusú gyártást, az alkatrészek technológiai sorrendben történő megmunkálását. A gyártmányok minőségi vizsgálatára laboratóriumot létesítettek, miáltal az alkatrészek szerkezeti vizsgálatát helyileg oldhatják meg, a korábbinál gyorsabban. A bevezetett intézkedések, nemkülönben a szocialista brigádmozgalom erősödésének eredményeként a dolgozók sikerrel állták meg helyüket a kongresszusi versenyben. Az év elejétől mostanáig mintegy hetvenmilliá forint értékű mezőgazdasági pótalkatrészt készítettek különböző erő- és munkagépekhez. Ez a mennyiség ötmillió forinttal több, mint amennyit a terv az öt hónapra előír. A dolgozók derekas helytállása, jelentős többlettermelése nagy segítséget nyújt az ország mezőgazdasági üzemeinek mind a soron levő, mind 41 nyári betakarítási munkák® hoo, ' '
