Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
Sssráa, 1ÍN5S, má.ios 25. ESZAKMAfíVARORSTlAO 3 Szeretettel üdvözöljük azerbajdzsánt vendégeinket A ragyogó napfény országából érkeznek ma vendégek Miskolcra. Az olaj hazájából, Azerbajdzsánból jönnek vendégeink. Elhozzák magukkal ennek a népnek derűs légkörét, csodálatos zenéjét. Onnan jönnek. ahonnan mi is kapunk Iparunk fejlesztéséhez olajat, és ahová a mi Komplex nevű vállalatunk szállít modem berendezéseket, hogy új konzerv-kombinátok épüljenek. Ez a gazdasági kapcsolat most a művészet kapcsolatával egészül ki. Ahonnan mi kapunk nyersanyagot és ahová szállítunk gépet, onnan érkezik hozzánk ennek a népnek lassan már világhírűvé váló zeneművészete, hogy kiváló énekesek, táncolok, valamint népművészek tolmácsolásában mi is élvezhessük. A javak cseréje párosul a szellemi javak cseréjével két, szocializmust építő nép között, hogy minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Ez lesz a jelentősége ennek a miskolci találkozónak, amelynek alkalmából meleg szeretettel üdvözöljük kedves vendégeinket. Egy gazdag szovjet köztársaság Sírali Muszlimov, Azerbajd- *®án legöregebb lakosa, aki hamarosan betölti 161. évét, Még emlékszik azokra az idők- *je> amikor hazája a szomszé- bánságok állandó rablótámadásaitól szenvedett. Nehéz idők voltak azok Azerbajdzsán számára. Valamivel ^bb, mint 150 évvel ezelőtt ?f°H ez, amikor Azerbajdzsán 0r>ként. csatlakozott Oroszor- Szághoz. A támadások azután Megszűntek, viszont a cáriz- Mus nem tűnt ki könyörüle- tösségével, és irgalmatlanul etöyointa az orosz, valamint Minden hozzátartozó más né- bpt. Műveltsége azonban lényegesén magasabb fokú *°lt, mint az Azerbajdzsánt bekebelezéssel fenyegető ke- *eti önkényuralmak. A 26 SíoiuissKítr Azerbajdzsán fővárosában, * központi téren áll annak a komisszárnak emlékműve, Akiket az angol intervencióik és a forradalom elárulói bestiális módon lőttek agyon a Kaspi-tenger partján, örök- ég a forradalmárok sír- ■*ab. Ok huszonhatan együtt űzették az azerbajdzsáni Munkásokat és parasztokat a törradalom éveiben. Baku bSyanis a cári Oroszország bgyik nagy forradalmi központja volt. Már a XIX. szá- *ad második felében megle- bétősen erős munkásosztály í'özdött itt jogaiért. Az 1873- ban feltört első bakui kő- °töjforrás megvetette alapját b kőolajkitermelő és' valamelyest a kőolajfeldolgozó iparnak. Az olajkincs azonban nem az azerbajdzsáni bépé lett, hanem a külföldi kapitalisták jutottak hatal- haszonhoz az olajkutak kiaknázásából. Maxim Gorkij, a század elején kereste fel .pakut, a „fekete pokol zseniá- bsan megalkotott képének” bevezte. Az elviselhetetlen e*et vitte forradalmi harcba a munkásokat. A harc rengeteg btöozatot követelt, köztük a komisszár életét is. Amikor a forradalom átmenetiig elbukott, az ellenforra- 'ilrnárok kivégezték őket.. A forradalom győzedelmes menetének azonban ez sem tudta útját állni. íj városok A kőolaj ma is az azerbajd- zsáni föld kincse. 1930 óta azonban, amikor az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság megalakult, a nép tulajdona. És ma már áll a világ egyetlen olaj városa, a parttól 100 kilométerre, acélcölöpökre épített tengeri város, az „Olajkövek”. A bakui olajból 1920 óta már nemcsak benzint és kőolajat, hanem nagyon sokféle vegyi terméket állítanak elő. Mindössze másfél évtizeddel ezelőtt született meg Szumgait városa, Azerbajdzsán új ipari központja, a cső- és alumíniumipar fellegvára. Ez egyben a már működő és még épülő vegyiüzemek városa is. A küszöbön álló új ötéves terv során gigászi olajve- gyészeli kombinát kezd itt működni. A hegyekben is új várost teremtettek nemrégiben: Das- keszant. Kezdetben a vasérc volt ennek a városnak legnagyobb kincse, ma már az alunit, az alumínium- gyártás alapvető nyersanyaga. Ugyancsak fiatal város Mingecsaur, a vízierőmű mellett. De épülnek újabb városok máshol is a gazdag kőolajlelőhelyeit mellett. ősrégi, agyagból épült település helyén ma modern város helyezkedik cl. Ez Ali-Bnjram- li, az olajipari munkások és energetikusok lakóhelye. Tudósok, zenészek A 46 éves köztársaságnak ma jelentős tudományos rangja van egész Szovjetunióban. Mindenütt ismerik ízzel Orud- zsovának. a vegyi tudományok és Suklijuri Mirzovjevának, a filozófiai tudományok doktorának nevét. Jelentős sikereket értek el Azerbajdzsánban a tudósok az orvostudományban és az egészségvédelemben. A szovjet hatalom éveiben megszüntették a pestist. a kolerát, a himlőt, a maláriát, a trachomát, a kiütéses tífuszt, jelentősen csökkentették a tuberkulózisos megbetegedések számát, s a A Borsodi Műszaki Hét keddi eseményeiiíől , tegnap, május 24-én, ked- „en a Magyar Kémikusok 'Syesülete Borsodi csoportjá- Ppk szervezésében egész na- P?* ankétot, tartottak az INTESZ Szemere utcai úi székhazában. A tanácskozást tlrfisich Miklós, a Vegyipari M'öszt vezérigazgató helyette nyitotta meg. Hangsú- ^Ozta, hogy a korszerű ter- [h«lés igényli a vegyipari kukást annál is inkább, mivel Rámolni kell a vegyipari termékek erkölcsi kopásával, ytöjd a kutatók és a kutató btézete^ intenzivebb együttműködéséről beszélt. A mee- hyitó után élénk vita alakult “> rnivcl az új nv'-’’—'izmus ®2erint átalakítják a kutató tötűzetek munkáját. A kuta- psra szánt összeget nem az intézetek, hanem a vegyipari üzemek kapják meg, és azo- bnt a korszerű, gazdaságos rnvSt:->. 0i Aé u vngftő le Vitatásokra fordítják. I Papp Ottó, a budapesti Mű•ÄaJsi Egyetem adjunktusa vetítettképes előadással egészítette ki felszólalását, a vegyipari kutatással és gyártmány- fejlesztéssel kapcsola tban. Dr. Gyírps Béla, a debreceni Kossuth fajos Tudomány- egyetem tanára arról tartott előadást, hogy milyen segítséget nyújtanak a modern matematikai módszerek a vegyipari kutatáshoz. Dr. Polzo- vics Iván, az Országos Műszaki Könyvtár igazgatója a tudományos tájékoztatás jelentőségéről tartott ismertetést. Az ankét dr. Szabó István, a BVK igazgatójának zárszavával ért véget. Tegnap reggel tovább folytatták tanácskozásaikat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Vaskohászati Igazgatóság szervezésében a különféle szekció bizottságok. A szekció bizottságok a 1 1 ‘ási te alókkal kapcsolatos észrevételeket összegezik, s az egyesület rendelkezésére bocsátják. gyermekhalandóságot. Ma minden 500 emberre jut egy orvos a köztársaságban. Azerbajdzsáni orvosok segítik megszervezni az egészségvédelmet a felszabadult, fejlődő országokban, és szakemberek működtek közre Indiában, Brazíliában, valamint másutt is a kőolaj feltárásában. Híressé vált ma már mindenütt az azerbajdzsáni zene is. Nemrég emlékeztek meg a két nagy azerbajdzsáni zeneszerző, Uzeir Ciadzsibekov és Muszlim Magomajev születésének 80. évfordulójáról. Operáik, a Kor ogli (A vak fia) és a Nargiz e nép első nemzeti operái. Tanítványaik közül ma jelentős Afraszija Badelbejli, Kara Karajev és Arii Melikov (ez utóbbit most vendégeink között üdvözölhetjük). Nyija- zi, az ismert karmester nagy sikerrel szerepelt a világ számos hangversenydobogóján. Nagyon szereti többek között Liszt és Bartók műveitA köztársaság jövője Az aránylag kis ország (területe 86 000 négyzetkilométer) fővárosának, Bakunak ma már 1 millió 200 ezer lakosa van. A külföldiek szeretik Nápoly- hoz, Isztambulhoz, vagy San Franciscóhoz hasonlítani. Az összehasonlítás persze nem egészen pontos, mert Baku legfőbb sajátossága, hogy az azerbajdzsáni ősi építészet harmonikusan párosul itt a modernnel. Az új ötéves terv során új öntözöcsatornákat létesítenek az országban, új kerteket telepítenek. Miután körülbelül 250 fagymentes nap van itt egy évben és a meleg 20 foknál is több, az ország déli részén csaknem egész évben termeszthetnek zöldségfélét. Óriási konzervkombiná- tok épülnek, ezeknek modern berendezéseit a budapesti Komplex-cég szállítja. Bakuban jövőre megnyílik a modern metró is. Kora reggel. Percenként kanyarodnak a villamosok, az autóbuszok a miskolci állomás elé. Sietős emberek, zaj, hatalmas csomagok, újságot kínáló rikkancs, türelmetlenül topogó, hosszú sor a pénztárak előtt. Csúcsforgalom. Fél hetet mutat a villanyóra. Hirtelen taxi fékez az épület előtt. Utasa kapkodva fizet, majd kétségbeesetten lohol az aluljáró lépcsőin lefelé. Csak most az egyszer késne az a vonat,.. A peronon a forgalmista felemeli a tárcsát, a hangszóró mégegyszer kiabálja, hogy: .......a vonat, a harmad ik vagányról azonnal indul”. Az ittmaradottak buzgón integetnek, s a szerelvény lassan kihúz a pályaudvarról, Aztán egyre gyorsabban csattognak a sínen a kerekek ... Hat óra negyven perc. — A második „roham” majd csak ezután kezdődik — mondja Horváth László, a szolgálatban levő menetirányító. Hajnalban, a munkásvonatok érkezésekor, majd reggel hét. és nyolc óra között a legnagyobb a forgalom a pályaudvaron. H 'rom nercenként egy vonal Fél hétkor a hármas „tűr” vette át a szolgálatot. Rövid műszaki újdonságai Az idei vásáron a hazai és külföldi műszaki újdonságok széles skálája bontakozott ki a látogatók előtt. A BNV-n kiállított országok iparának legnagyszerűbb termékeivel találkozhattunk. Az Indiai Köztársaság a hagyományos színpompás textil és népművészeti cikkek mellett elektromos és híradástechnikai termékeket is bemutat a vásáron. Első képünk a kiállítás egy részletét mutatja be. SÍ ES a (3 El KI M 19 Q A nyugatnémet Schaeff cég egy éven belül immár a harmadik olyan berendezést mutatja be, amely általuk gyártott munkagépekről és magyar gyártmányú erőgépből áll. Második képünkön egy U—28-as traktorra felszerelt HT—5 típusú hidraulikus mélyásó és rakodógép látható. „Vonat indu! a harmadik vágányról..." Egy óra a Tiszai pályaudvaron megbeszélés után egy-kettőre szétszéled a nyolcvan ember, siet ki-ki saját posztjára. A következő tizenkét órában tőlük függ, hogy elindul-e menetrend szerint valamennyi vonat a Tiszairól. Reggel héttől nyolcig három percenként indul, illetve érkezik ide szerelvény. Hatvan perc alatt húsz vonat sorsáról dönt Horváth László. — A 407-es elment? Köszönöm . .. Gyors pillantás az órára. — Van rajta néhány perc. A kívülálló számára így lehetne lefordítani ezt a két mondatot: pár perces késéssel ugyan, de elhagyta a pályaudvart a Budapestre tartó gyors. Ismét csenget a rendelkező központ. Valamelyik váltó jelentkezik. A forgalom irányítója sorra hívja a többit is, utasításait gyors, pontos és ellentmondást nem tűrő hangon adja. Itt nem lehet tétovázni! Nyíklddháza van a vonalban: most ér oda egy, a fővárosból jövő szemclvvonat, — Tizenegy és fél perc múlva nálunk lesz a szerelvény — veti oda két telefon közt Horváth íjászló az újságírónak. És már halljuk is a rendelkezést: — A vonatot a kilencedik vágányon fogadjuk. A forgalmi iroda a pályaudvar szíve. Enyhe a hasonlat. ha azt mondjuk: bolygó méhkashoz hasonló. Ajtónyitás, telefoncsengés, az ablakon át is bekúszó vonatfütty, a tolató mozdonyok pö- fögése, a sínekre begördülő szerelvény csattogása, az utazás ezernyi zaja ott kavarog a szűkre szabott kis szobában. S a forgalom irányítói mégis pontosan, magabiztosan dolgoznak napról napra, évek óta. Sohasem ideges? Horváth László mosolyog. — Szokás dolga. Ha nem lenne körülöttem ez a sürgésforgás, talán már hiányozna is * U.*ág és vasérc Szemán István a „külsős”. Kezében zöld-fehér tárcsa. amelyet a köznyelv csak palacsintasütőként. emleget. Vágányok között, lépked, ki tudja, hány kilométert gyalogol naponta. Nélküle nem mehet el semmilyen vonat. Ha a rádiótelefonon megkapja az engedélyt az irodából, magasba lendül a tárcsa. Egy vonat ismét elmegy... — Ha elkészül az integva- dominó .berendezés, egyszerre könnyebb és biztonságosabb lesz a munkánk. Mert rágondolni is rossz, milyen katasztrófát okozhat egyetlen hibás intézkedés, parányi tétovázás. A gép viszont sohasem téved ... Közben vonatok érkeznek és mennek. Nyíregvháza, Me- zöcsát. Ózd felől jönnek az utasok. Záhonyból befut egy tehervonat. Szovjet vasércet és kokszot szállít. Ózdra tart. Rövid pihenőre áll meg csak Miskolcon. Diákok szállnak le egy másik szerelvényről, és megérkezik a postát, újságokat hozó vonat is. Gyors kezek rakják le az olvasnivalót. Ludasra különvonat indul. Pályamunkák vannak arrafelé, követ, sódert visz a szerelvény. Lassan, mintha csitulna egy kicsit a forgalom. Eltelt egy mozgalmas óra a sz úgáiattwl. Már csak tizenegy van hátGyiríás Ratalis
