Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

\ ÍSZAKMAGYAJtÓRSZAG Sicrda, 1368. május 25. Bsrek Kati előadóestje cs éírnenvbeszámoló 3 Bartók Oéla Művelődési Házban Két érdekes műsorral ked­veskedik látogatóinak a diós­győri Bartók Béla Művelő­dési Ház. Május 27-én dél­után 6 órakor tartja észak­éi dél-amerikai útjáról szóló, filmvetítéssel tarkított élmény- beszámolóját Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes Kossuth-díjas művészeti veze­tője. Ezt a műsort a diósgyőri Vasas Klubban rendezik meg (III., Sétány u. 1.). Május 30- án este 7 órakor pedig Berek Kati színművésznő előadó­estjére kerül sor a művelődési házban. Talajvédelmi szakosztály alakult Május 19-én és 20-án, a két­napos talajvédelmi ankélon és annak egyik igen értékes eredményeként megalakult megyénkben a talajvédelmi szakosztály. Ez az új. mező- gazdasági szakembereket egyesítő szerv a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Bor­sod megyei szervezetén belül fejti ki. tevékenységét. Köz­ponti szervezete a Magyar 'Agrártudományi Egyesületen belül .talajvédelmi társaság elnevezéssel már évek óta működik és az ország más területein igen eredményes munkát fejt ki. Csak üdvö­■Apró Amikor elhatároztam, hogy gyűjteni fogom az apró bosz- Szúságokat, a mindennapi idegölő mérgeket és ilyes­miről kezdtem kérdezni az Utamba kerülő első embert, nyomban ezt a választ kap­tam: — Ugyan, ne bosszantson! A válasz eléggé barátságta­lan volt, és bizony, egy kicsit mellbevágott De hiszen az ilyesféle mellbevágásokhoz már hozzászokhattál — nyug­tatgattam. magamat. — Vagy falán először történik meg ve­led, hogy udvariasan szólsz valakihez és barátságtalan vá­laszt kapsz? Nyugi! Gyerünk tovább, a bosszúságokat gyűj­teni. Még csak reggel nyolc óra, s hosszú a nap. A Kun Béla utcán át sietek a villamosmegállóhoz. Köz­ben nézem a kivágott fákat Többnyire már pusztulófél­ben voltak, „megértek” a ki­vágásra. De vajon kihagyják-e az új fák helyét? Most jut eszembe: ezt kér­dezték szerkesztőségünktől azok is, akik „városukat sze­rető lakók” aláírással küld­tek levelet. Bizonyára bosz- szankodnának, ha nem hall­gatnák meg s2a¥ukat az ille­tékesek: — Szeretnénk, ha a most ké­szülő járdában már előre ki­hagynák a később beülteten­dő fák helyét A mi utcánk­ban ugyanis már mindenféle csőhálózatot elhelyeztek, s re­mélhetőleg hosszabb ideig nem fognak itt túrni. Nincs több felső drótvezeték sem, mert kábeleket fektettek le. így a fák növekedését semmi sem akadályozná. Csak a faültetés­hez ne utólag törjék fel me­gint a járdát... Igazuk van a lakóknak — tűnődöm. S míg ezt teszem, megáll előttem egy csuklós vil­lamos. Mire a hátsó ajtajához érnék — puff! Be is csapódott az ajtó. Várhatók a követke­zőre. Nyolc perc múlva itt is van. Zsúfolásig tele uta­sokkal. Bizonyára most érke­zett meg valamelyik vonat a Tiszai pályaudvarra. A ka­lauznő egy fiatalasszonnyal vitázik. — Mondom, hogy csak a jövő hónapban lesz négy éves a gyerek — így a fiatalasz- szony, aki mellett ott préselő- dik egy kislány. Persze, áll­nak mindketten. A kalauznő most nem ezzel törődik. — Akkor is vegyen jegyet a gyereknek, hiszen már ne­gyedik évében van! Gondolkodom: tájékozatlanság, vagy becsapás? Hiszen a gyerek még nem töltötte be negyedik évét, amiként anyja személyazonos­sági igazolványából is kitű­nik. A kalauznő hajthatatlan. Jegyet kell váltani a gyerek­nek. Közben két megállót ha­ladt a kocsi és legalább hú­szán leszálltak már — jegy nélkül... Villanyrendőr. Piros jelzést leap a villamos. A túloldali járdán négyen toporognak. Látható türelmetlenséggel a villamoshoz sietnének. De mire ők zöldet kapnak, a kocsi fclindul. Tanácsház tér. „Beugróm” a tes fűszer boltba. rendbehozott parkjainkkal, játszótereinkkel. Ma már nem tehetjük meg. Felnőttek és gyerekek egyaránt letapossák a parkokat, felboritgatják az elmozdítható kerti padokat, futballoznak, szeméttel dobál­ják tele a környéket... Cso­dálatos, hogy akik takarékos­ságuk eredményeként vették lakásukat, nem törődnek a közösség tulajdonánál; védel­mével, és nem szállnak szem­be a rongálókkal! No, és még néhány „apróság”: a lakóte­lepen sok helyütt ócska, el­érett bádogedényekben tárol­ják a szemetet, aminek bűze nyáron elviselhetetlen. Vagy: a nagy létszámú lakótelepnek nincs postája!... Gyorsan el innen! Irány: Pereces. Az erenyői autóbusz megállójánál kezdődik a Cse­hov utca. Ebben van az or­vosi rendelő. Nini! Mi van ott a rendelő és a patak közötti ásott területen? Egyik levél­írónknak igaza volt: egy he­lyes kis transzformátor. Érté­ke bizonyára több ezer forint. — Már évek óta itt kallódik a transzformátor — Katika, egy csomag kávét kérek. Megdarálná? Nincs kávéőrlő a mi boltunkban — sajnálkozik az üzletvezető. — A fő utcai üzletek már régen kaptak. Mi mellékutcainak számítunk. A forgalom azonban nálunk is igen nagy, és a mellékutcában lakó emberek is szeretik a kávét... Az üzlet a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat 117. számú boltja. A szerkesztőségben egy név­telen levél vár. A névtelen­ségen már nem is bosszanko­dom. Amit ír, annál inkább. Lényege: a kirakatáru nem kapható Hétköznapi esetet ír le. Lá­tott egy tál szép lencsét az újdiósgyőri tanács melletti, 23. számú zöldségbolt kiraka­tában. Az üzletben azonban nem lehetett lencsét kapni. A vevőknek meg kellett eléged­niük a lencse látásával! Ez az apró bosszúság, saj­nos, nem egyedi eset. Vajon mikor kapható meg az üzle­tekben minden kirakatáru? No, de gyerünk tovább. Egy nagyon szép lakónegyedbe vezet utam: a Kilián-délre. Ott bizonyára nem találok bosszúságot — Téved! — figyelmeztet Illés Endre, az Iván utca 4- ből. — Nekünk is vannak min­dennapi mérgelődéseink. Pél­dául a parkrongálók miatt. Amikor szövetkezeti lakásainkba beköltöztünk, so­kat dühöngtünk a tereprende­zés késlekedése, huzavonája miatt. Aztán később öröm­mel és büszkén dicsekedtünk szépülő, nagy költségekkel Az eső, a hó, a fagy, a rozsda pusztítja — mondja a rendelő asszisztensnője. — Körülötte már beültettük a te­rületet A transzformátort minden évben más-más kultúrnövény öleli körül. A lakók azt állít­ják, hogy sokszor járnak erre szakemberek, de senki se ve­szi észre az úttól alig húsz mé­terre pusztuló értéket A leltározásnál se hiányzott? Koránt sincs vége a napnak, de sürgősen hazamegyek. Ennyi bosszúság elég. Sőt, sok is! Televíziót fogok nézni. Ha kijön ma a szerelő... Kulik,ay Anna A Miskolci nemzeti Színház műsora 25, szerda. Bérletsztinet. MY FAIB LADY. 7 óra. 26, csütörtök. Bérletszünet. Mi FAIR LADY. 7 óra. 27, péntek. Bérletszünet MY FAIR LADY. 7 óra. 28, szombat. Bérletszünet EGY POHÁR VIZ. 7 óra. 29, vasárnap. Bérletszünet. EGY POHÁR VIZ. S órakor. Katona. MY FAIR LADY. tél 8 órakor. .70. hétfő. Nincs előadás. 31, kedd. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. Június 1, szerda. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. R! fi EJ B ts © nstsu ISHÍ Megrongáltak egy szobrot A i i i I t tapolcai parkban május elsejétől igen sokan i álltak meg az Anna szálló terasza előtt, néhány ( lépésnyire a tó partjától, hogy gyönyörködje­nek egy bájos nőalakban. A fiatal, nyúlánk lányka kis medence felett, állt, előre nyújtott bal lábával, mintha a víz hőmérsékletét ízlelgette volna. Ruhátlan alakja szürkésfehéren csillogva vált ki a zöld háttérből. Nem sokkal az avatás után a szobor előredőlt, mintha nem is lépni akarna a vízbe, hanem szédülten, beledölne. Néhány nappal később a medence elárvult, a szobrot elvitték mellőle. Varga Miklós szobrászművész Vízbe­lépő című alkotása az egyik hajőcsabai üzembe került, ahol erős munkáskezek próbálják rend behozni a sérült alumínium-alakon azt a rongálást, melyet ártó szán­dékú emberek keze okozott. Az alumínium szobor nagy tetszést keltett a park­ban. Talán még annak, vagy azoknak is tetszett, akik később megrongálták. Mert egy kis, felelőtlen ron­gálás nem ritkaság mifelénk. Van, aki a park virágait tépdesi, van, aki az est leple alatt, a kapualjakat szennyezi be, akad olyan ember­társunk is, aki hősi tettnek tartja, ha a tapolcai étte­rem vízmedencéjének halkészletét kidobálja a porba és akadlak olyanok is, akik jókedvükben, vagy dühük­ben a Vízbelépő ellen fordulták. Az pedig nem tudott ellenük védekezni. A fiatal, fejletlen lány akkor is erőtlen és védtelen volt a támadókkal szemben, ha csu­pa alumíniumból állt. Azt beszélik, a rongáló „hősök” először idétlen tréfaként ruhadarabokat húztak a szoborra, aztán rájöttek, hogy az szerkezeténél fogva [ könnyen sebezhető. S mert bizonyára könnyen ki tud- ^ ták számítani, hogy az alumínium-öntvényt hol lehet j megtámadni, nem sokáig késlekedtek. Az alumínium- ‘ lány kénytelen volt engedni az erőszaknak. Meghajolt, megtört. Talán akad, aki azt mondja: komolytalan csínytevés, és a kár egyébként sem ipgy, hiszen rendbe lehet hozni. A forintokban kifejezhető kárt valóban korri­gálni lehet (bár ez a kár sem közömbös!), de e szobor- rongálás nem tekinthető komolytalan csínytevésnek- Jelentős kártevés! Merénylet a köz tulajdonát jelentó esztétikum ellen, a kellemes látványt, felüdülést nyújtó . lehetőség ellopása, embertársaink megrövidítése. Meg- - nyilvánulása egy bizonyos fajta rombolási hajlamnak, a köztulajdon lebecsülésének, a szép iránti fogékony- f ság teljes hiányának. A cselekmény jogi minősítése f a rongálás ügyében eljáró hatósági szervek dolga, de f bizonyos következtetések levonása társadalmi feladat. Nem lehet mentség az sem, ha a tettesek alkoholtól tüzelten szánták magukat ilyen cselekedetre. Nem lehet bocsánatos bűn a rongálás, az ízetlenkedés. Aki a társadalom írott vagy íratlan szabályait áthágja, társadalom-ellenes cselekedetet követ el. Ma virág­ágyásokat tapos szét, pázsitot tipor, tudatosan szeme­tel, apró rongálások tettese, holnap esetleg a társa­dalom tulajdonát, mindnyájunk kincsét képező dolgo- j kát tesz tönkre, padokat rongál, közvilágítási lámpát | zúz és szobrot rongál. És vajon mit csinál holnapután» j ha erélyesen nem vernek a körmére? ^ | 4 tapolcai szobor-rongálás egy igen káros, sajná- I latosan fel-felbukkanó jelenségnek, a társa- í dalom tulajdona, érdekei és értékei semmibe- I vevésének meghökkentő és elgondolkoztató kicsapó- J dúsa, társadalmilag káros, sőt, veszélyes jelenség- h Legyen hát a megtorlás is ezzel arányban álló! Olyan, J amely másokat is visszatarthat hasonló kártevések ! elkövetésétől. A Vízbelépő meg álljon a tapolcai park- ban és gyönyörködtesse a jószándókú embereket. í (bin) i SS m El El 53 ■ SS S3 n » ! D © S » B n H n Si SS K K 53 Sí G3 S! n ts EH-l íí. W »3 ' Haynau áldozatainak sírkövét találták me& Miskolcon A miskolci Széchenyi utca 12. számú házban az idők folyamán elhasználódott ka­pubejárat kövezetét felújít­ják. A régi köveket felszedik, hogy betonnal fedjék a ko­Eía a kalapáe® ^hivóssásoűik* • A diákok „kisérettséginek” tekintik, hiszen ebből is volt írásbeli, és most tartják a szóbelit. A vizsgabizottság­ban az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek kiküldöttei lát­ják el az elnöki tisztet, s jelen van a szakoktató és az iskola igazgatója is. Az asz­talon leborítva fehérlenek a tétellapok, s a jelöltek éppúgy húznak, akár majd júniusban, az érettségin. így zajlanak ezekben a napokban a borsodi gimná­ziumokban a szakmai minő­sítő vizsgák. Négy évi poli­technikai oktatás után a diákok odaállnak a vizsga- bizottság elé, hogy számot adjanak a különböző szak­mákban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteikről. A lányok inkább a szabás­varrást, a könyvkötészetet, a zöldség- és gyümölcskerté­szetet, a fiúk pedig a vil­lanyszerelő, a lakatos, az asztalos, az esztergályos szak­mát választották, s most mintegy 55—60 százalékuk jelentkezett vizsgára. Sárospatakon, 287 végzős diák közül több mint 150 tanuló, vesz részt a minősí­tő vizsgán. Az egyik terem­ben Vaskó Imre tsz-elnök Irányításával vizsgáznak, itt a zöldségkertész lá­nyok felelnek igazán szé­pen, szabatosan, hozzáértő­en élve a szakmai kifejezé­sekkel. Beszélnek felnyur­gult palántákról, a saláta, a retek, a karalábé termesz­téséről, a korszerű palán­tázás, gépi betakarítás mód­jairól, de szakszerű felele­tet adnak a mezőgazdasági termesztés fogalmáról, cél­járól, különböző ágazatai­ról is. Egyik feleletből azt is megtudhatjuk, hogyan kell elkészíteni a meleg, a langyos és a hideg ágyat, és azt is: egy fej káposzta elő­állításához nem kevesebb, mint 220 liter vízre van szük­ség. A szomszédos teremben a lakatosokat találjuk. Itt Hegedűs Zoltán, a kisvasúti íútőház főnöke látja el az elnöki tisztet. Érdekes, hogy a vizsgázók kivétel nélkül mind falusi parasztfiúk. He­ten a legnagyobb bodrog­közi községből, Cigándról valók. Ketten: Kiss András és György ikrek, másik két fiúnak szintén azonos a szü­letési dátuma. Gondosan megfogalmazott, szakszerű feleleteket hallunk tőlük az állítható és a fix dörzsárról, azután arról, hogy a kalapál csőt szerszámacélból készí­tik, nyelét pedig meggyfá­ból vagy somfából, mert ezek nem forgácsolódnak, a vas 1300 fokon kezd „hiccelni”, és, hogy az üllő általában harmincszorosa a kalapács­nak. Ha pedig a kalapá­csunk „kirózsásodik”, vagyis felülete a sok kalapálástól szétnyomódik, „rózsáit” le kell köszörülni és újból meg- edzeni. Későre jár már az idő, mire az utolsó tételt is ki­húzzák. A vizsgák lassan vé­get érnek, az elnökök kihir­detik az eredményt A IV. C-ben és a IV. H-ban való­ságos „csillaghullás” volt, olyan sokan végeztek ki­váló minősítéssel. A diákok melengető érzéssel veszik át á bizonyítványt, hiszen nemcsak egy sárgászöld papírról van szó, hanem sok­kal többről. Arról ugyanis, hogy négy év alatt az üzemek révén közel kerültek az élethez, s a tanulók a szakmai alapis­meretek elsajátításán túlme- nőleg megszerették a fizikai munkát, mindenekelőtt pe­dig megtanulták szeretni és becsülni üzemi mestereik személyében — a munkást. th. j.) csibejáratot. Az ott dolgozó Velezdi László brigádja a le­fektetett kövek között felira­tos követ talált, és erről a házban lakó Vonga András értesítette a Herman Ottó Múzeumot. Itt megállapítot­ták, hogy a feliratos kő a sza­badságharc után kivégzettek tömegsírjait jelölte, de ezt a sírkövet — a sír elpusztulása után — fedőlapként, kövezed kőnek használták fel. A sír­kőtöredék felirata a követke­ző: Ismeretlen tetemek nyugosz- nak itt. mellyek embertelenség áldozati. de emberiség eltakarítottak Április hóban 1851, A sírkövet most már a mú­zeumban őrzik. A régi ese­ményről egyébként meg kell jegyezni, hogy a híres írónő, Bozena Nemcová is ír arról, hogy a Tetemvár fölött álló nagy akasztófán a szabadság­harcosok holttestei napokig csüngtek, őket Haynau vé­geztette ki elrettentő például. Ezeket a halottakat szedte A MAGYAR RADIO miskolci studiójánalí műsor* (» IBS méteres hullámhossz«1' 18—13 óráigj A megye életéből. A stúdió vendége. Amire nincs paragrafus . '• • Előadó: a szerzó. Lányok, asszonyok. A Bükkben ... I. A megye sportéletéből. Filmzene. Felkeljük a vállalatok és üzemek anyaggazdálkodóit, hogy Ismétel­ten vizsgálják felül műszerkészleteiket. A még haszná­latba nem vett, korszerű, felesleges műszereiket ajánlják fel a MIGÉRT-nek megvételre. MŰSZER- ÉS IRODAGÉPÉRTEKESlTÖ vállalat készlctrendczcsi csoport , Up.. VI.. Bajcsy-Zsilinszky “i 37., í. c. Ügyintéző: Balta Árpa' Telefon: 127—338. { zölhetjük hát, hogy a talajvé­delemmel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek megyénkben is összefogtak, megalakították a talajvédelmi szakosztályt, amelyre jelentős munka vár. Megyénk terüle­tén ugyanis nagyon sok a védelemre és javításra szoru­ló terület, különösén az eró­zió által pusztuló hegy- és dombvidékeken. Ugyanakkor éppen Borsod megyében kez­dődött el és bontakozott ki legnagyobb mértékben a ta­lajvédelem, az erózió megállí­tása, nem kisebb mértékben és jelentőséggel az egyéb ta­lajok termőerejének fokozása, általában a talajjavítás. A talajvédelmi szakosztály megválasztotta vezetőséget. Elnöke Sallak Sándor, az Or­szágos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet megyei ta­lajtani osztályának vezetője lett. Titkára Mihályfy Gellert, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának osztályveze­tője. Tagok: Enyedi Miklós, mint alelnök, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának talajvédelmi agronómusa, Mezei Gyula, a Bélus-völgyi Talajvédelmi és Vízgazdálko­dási Társulat elnöke, valamint Sípos András tudományos ku­tató; az Északkelet-magyar­országi Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársa. Az új, mezőgazdasági szak­embereket egyesítő szerve­zetbe máris sokan beléptek és ajánlották fel, hogy az eddi­ginél is aktívabban, immár a szervezeten belül kollektiven . kívánnak részt venni a talaj- védelmi küzdelemben. A most alakult talajvédelmi szakosz­tályba ezután is bárki belép­het. Jelentkezni lehet a meg­választott vezetőség bárme­lyik. tagjánál, valamint írás­ban is a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Borsod me­gyei szervezeténél, Miskolc, postafiók 55. címen. A megvá­lasztott vezetőség örömmel fogadja mindazok jelentkezé­sét, akik szívügyüknek tekin­tik a talajvédelmet és részt kívánnak venni a megye terü­letén egyre jobban kibontako­zó talajvédelmi küzdelemben. Az új szervezetnek, a talaj- védelmi szakosztálynak ezúttal is eredményes, jó munkát, sok-sok értékes sikert kívá­nunk! össze Miskolc hazafias sága és temethette el egP< temetőnkben, de a sír idők K lyamán nyomtalanul elptíSI tűit. Ez a ház egyébként különösen nevezetes, Rákóczi Ferenc 1704-ben * látogatta meg Vay Adóm ^ vari főkapitányt, akinek e* ház akkor lakóháza volt. í sőbb pedig a görögök itt tották vallásos összejövetel két, amíg templomuk fel épült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents