Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

raSfi, május SS.

ESZAKMAGYAROItSZÄÖ

Bohóc

A HEMÁDVÖLGY „VÁROSA”

Várttá Miklós szobra

iiiHmmiiiiHHiimmiHimiimmmiiHiiimimmiiiHUimmiiHimiimimiiwumiiHimitmiHmimiiiiiiiiiimiHiiiiimiiimiiB

J

Amatőr filmbemutató Jászberényben

Alig, hogy befejeződött a

III. Miskolci Filmfesztivál, máris új verseny eseményben volt részük a miskolciaknak. Ezúttal a Borsod—Miskolci Amatőrfilm Klub néhány filmjét hívták meg egy területi jellegű bemutatóra. A miskolciak négy filmet küldtek Jászberénybe. Egri Béla Etüd-jét, Tatár András Két vevő közt című munkáját, Hargittay Attila A restaurátor című és Nagy József Háromkor várlak című munkáját. A jászberéigen sokáig kell arra várnia: Oj Írázat nem lehet már építeni, de a régiek javítgatással még sokáig fennállhatnak. Jó kőházak ezek.

A legöregebb várlakó

Kónya János bácsi nrár túl van a nyolcvanon. Kis kertjében kapálgat, a dűslonrbű gyümölcsfák alatt

— Az én apám és nagyapám a halászat mellett még kosárfonással is foglalkozott. Anyám tudott ám művészi kosarakat kötni. A nyíregyházi vásárba hordták. Két régi forintot is adtak ott egy kasért.

János bácsi hajóács volt. Tutajokat is készítette s bejárta vele a messzi vizeket. Mennyi sok szép emlék, történet őrzője az öreg. Fiai a hajósélet rabjai. Két fia hajókormányos, a harmadik is a MAHART-nál dolgozik.

— Aki itt megmarad, nyugodt ember — mondja János bácsi. — Nincs különösebb vágya, csak a villany. Mert az nagyon kellene nekünk is — teszi hozzá nyomatékkal.

— Más vágya nincs? — kérdem.

— De igen — mosolyog

nagy dús bajusza alatt — az, hogy éljek még a Bodrog vize mellett annyit, mint eddig éltem, aztán, ha eljön a kaszás értem, azt mondom neki: holnap gyere. Holnap

megint azt mondom: nem megmondtam, hogy holnap?

Róza — a kivétel

_ Szőke asszony evez át a vízen. A ladikban nyolc év körüli kislány. Kiteszi a töt

nyi bemutatóra filmet küldött még a budapesti Amatőr Filmstúdió, a hevesi MÉSZÖV Amatőrfilm Klubja, a Medikus Film Klub, a Csongrád megyei Amatőrfilm Klub és a vendéglátó jászberényiek Amatőrfilm Klubja. A miskolciak elérték a filmbemutató általános színvonlát, egyes filmeket a legjobbak közé soroltak.

A Borsod—Miskolci Amatőrfilm Klub jászberényi szereplése az első országos jellegű siker, amely minden bizonnyal tartós lesz.

kaji parton,' s csendesen vár rá. Szóba elegyedünk.

— Kenyérért megy a gye- ‘ rek, áthozom — feleli a kérdésre.

— Egyedül nem tud evezni?

— Dehogy nem, azért, ha ráérek, inkább magam hozom át.

Üj ismerősöm, Börcsök Andrásné, Kónya Róza, János bácsi unokája. Ö az a kivétel, aki erősíti a szabályt. Róza ugyanis férjet hozott a szigetre. Börcsök András erre hajózott, s Róza és a szigeti élet egyaránt megtetszett ne. ki. Három gyermekük van s igen megsínyli a kis család, hogy nem lehet már új házat építeni a várban. Kis szobakonyhában szoronganak — de még maradnak. Inkább az asszonyka unja már az elszigeteltséget.

— Szeretnék dolgozni, de a három gyerektől nem mehetek innen. Ha legalább villanyunk lenne — tér vissza az; ismert panasz — pedig csak két oszlopon múlik. A Bodrog két partjára kellene építeni, a .többit mi magunknak megfizetnénk.

Érdemes lenne a tokaji ta-; nácsnak megfontolni ezt a kérést, hiszen nagyon kevés eshetőség van arra, hogy ez! az évszázados kis település is belátható időn belül eltűnik a Bodrog túlsó partjáról.

Adamovics Ilona

Még borzongatott a korareggel hidege, amikor elindultunk ... A szekérderékban széna illatozott, anyám kendővel bugyolálta be lábunkat, kezünket, a hókaszürke égaljra rárajzolódott a boldogkői vár, a Murga és a Magoska mintha összemérte volna tornyosságát. Az izgalom mindannyiunkban reszketett, végül is csatlakoztunk a végeláthatatlan kocsikaravánhoz ... Már előtte való nap is, csak jöttek a szekerek, a federesek és a sorogjásak, tehenek és lovak malac sivalkodott. Éjszaka is ez a zaj tartott, ébren bennünket — meg persze az izgalom: Göncre utazunk, a

vásárba!

Ennél nagyobb öröm nem érhetett gyereket mifelénk, a Hernád völgyében. Mert a gönci vásár csodálatosan nagy volt...

A íöríéne!cr«i tanúja

Göncnek a vásárjogot még Ulászló adományozta 1491- ben. A négy vásárjog a malomjog mellett (ezt Mátyás királytól kapták 1474-ben) azt jelentette: Gönc városnak számított, s a környék középpontjának. Régi fóliánsokon úgy emlegetik, hogy mezőváros.

Kedvező földrajzi fekvése miatt gyorsan fejlődő és sokat szenvedett település volt Gönc. Népe rebellis természetét hosszú históriákkal, egykori feljegyzésekkel lehet bizonyítani. 1514-ben bizonyos Bagoly Ferenc siet gönci csapatokkal a jobbágyfel kelők oldalára. A parasztvezért Kassán lefejezték;; utolsó leszármazottját három éve temették el a gönciek ... Ezen a vidéken gyűjtötte seregeit s táborozott hosszabb ideig is Császár Péter. II. Rákóczi Ferenc idejében a mezőváros lakói leadták a kolduló leveleket (elszegényedtek ebben az időben) és csapatokat szerveztek a kurucok mellett. A katonákat maguk a gönci asszonyok élelmezték.: 1706. szeptember 8-án tartott haditanácsot Bercsényi és Károlyi Gáspár. Megtorlásul Rabutin császári hadvezér az év október 13-án felégette Göncöt. Még egy nagy esemény az 1706-os esztendőben: a teljes leégés után a fejedelem novemberben szabad hajdúk városának nevezte ki. Az 1707. június 7-i ónodi országgyűlés utolsó törvénycikkelye szentesíti a fejedelem elhatározását, s biztosítja GöncA pirossapkások hőstetteit legenda övezi ma is.

Gönc hagyományainak lelkes feljegyzője: Gönczi Jenő.

Mesterségek tegnap és ma

Gönc virágzásnak indult. A XVIII. század végén és a XIX. század elején ötezer lelket számláltak a mezővárosban. Gyümölcs és szőlő termesztése messze földön híres, hordóit űrmértéknek használják. A lengyel kereskedők így rendelték a tokaji bort: — Ezer gönci hordó bort kérek ... — ez ezerszer 136 litert jelentett.

— A gönci hordó vékony- dongájú, horpadt fenekű hordó ... Tölgyfából készítették, mert a csersav kellett a bor érleléséhez — az egykori kádármesterek egyedüli utóda. Dévényi István ma is készít gönci hordót. Persze, nem 136 literest. 2.7 literes az a miniatűr hordócska, amit dísznek s pálinkának használhatnak. Hasonmása a nagytestvérének: hat abroncsos, horpadt fenekű, s az eperfa dongája vékony. — Régen a hegyaljai borokat a hegyi utakon szállították Krakkóba, Szekereken, öszvérfogattal... Ezért volt keskeny a gönci hordó.

Pékek, kovácsok, fazekasok, gombkötők, szabók, sömővesztök, s még ki tudná elsorolni, mennyi szép szakma míveiője élt a zempléni hegyek tövében meghúzódó városkában. Egy-egy szakma, mesterség már kihalt, vagy alig találni követőre.

A híres májusi csuprok készítőjéből is mindössze egyet találni még Göncön. A part alatt — ahogy mondják — még a városban lakik Takács János fazekas. A Háziipari Szövetkezetnek dolgozik. Apja is fazekas volt, s 13 éves korától haláláig (88 évet élt) fazekaskodott. Fia, aki már 61 éves, szintén 13 éves korában jegyezte el magát e szép szakmával.

— Az egyik lányom segít... A fiam ... Asztalos lett. Harminchárom évig önállóan dolgoztam. Elsősorban a májusi csuprokat csináltuk. A júniusi vásárra. De persze elmentünk mi Bódvaszilasra, Tokajba, Tarcalra, Szerencsre. Ismertek bennünket, mindenhol a májusi csuprot kérték,

A két mester érdekessége: Takács bácsi már nem hajtja lábbal a formázó korongot. Segít neki a villanyáram. Dévényi István mindent kézi erővel csinál. Tiszta műhelyében megtalálni a faragószéket — vésők, gyaluk, kétnye- lű kések, fúrók sokasága jó

Á híres barack s még más is...

Göncnek középiskolája van. Gimnázium és szakközép.

— A kötelező 98 óra helyett 23S órát tanítanak a tanárok

múltja, de jövője is van. Aba- újkértől egészen Kékedig termesztik majd a híres kajszi- barackot. Ennek a középpontja Gönc. Ide építenek hűtőtelepet és az exportálást még fokozottabban, helyből intézik. Ám helyes lenne, ha ez a

Csatornázzák az évszázados utcákat.

— mondja Lénárt Ferenc igazgató helyettes.

— Pest megyéből jöttem ide ... Fárasztó ez nagyon. Heti negyven óra ... — panaszkodik Józan Zsuzsanna, aki magyar szakos tanár. — Amikor idejöttem, mondtam a gyerekeknek, hogy ezen a vidéken, a Hernád völgyén legtisztábban beszélik a magyar nyelvet. Büszkék rá nagyon,

Lehet, hogy a rengeteg óraszám teszi: de a középiskola nem sokat jelent a nagyközség kulturális életében. Mert a falu érdeklődése nem kielégítő. A könyvtárban négyezer kötet könyv van — de pár évvel ezelőtt mindössze kétszáz... A lakosság tíz, százaléka olvas — különös, de' ezt a számot csak úgy tudták elérni, hogy a cigányok tömegestől jelentkeztek könyvtári olvasónak.

Érdekes kezdeményezésről

hűtőtelep 1968-ra felépülne, amikor a nemrég elültetett barackfák gyümölccsel fizetnek az embernek. Ha az építkezés elhúzódik, sok milliós károkat szenvedhetnek a termelők — no és a népgazdaság is. Ezt a kárt valutában számoljuk majd.

. .. Hatszázharminc portán háromezer ember él. A gönciek büszkék a múltjukra és a barack jelenti a jövőjüket Most, hogy a település születésének 750. évfordulóját ün-f ncplik, a remélt jövőjük meg-' valósulását kívánjuk nekik.

Baráth L.

Az egy kori vármegyeháza — ma köz ségi tanácsház.

_nek i jogokat. Egy esetben !ide hívtak össze országgyű- ;lést — de a rendek, cselt <

[tartva, nem jöttek össze. Rá kóczi sokat járt ide ezekben [az években.

A szabadságharc idején gönciekből tevődik ki a II. nemzetőr zászlóalj III. százada.

segítőtársaknak bizonyul, immár 1929-től, amikor a kádár szakma tudományát elkezdte megismerni.

Takács Istvánt is jól ismerik a környékiek. Míg beszélgetünk, két ruszkai asszony jön. Emlékeznek rá, s csirke- itatóra van szükségük.

beszél Kalocsai Nándor mozivezető. Mopresszót akarnak nyárra — nem hinném, hogy valaki gátolná e terv megvalósulását. Hasonló leleményességgel és ügyességgel keliene más kultúrterületeken is dolgozni, kezdeményezni, j.. Göncnek nem csupán

fi hornisdííf

pedagógiai nyári egyetem Szegeden

A már két évben sikerrel mes- rendezett pedagógiai nyári egyetem folytatásaként ez évben iú- lius 17-től so-ig harmadszor szervezi meg az Ismeretterjesztő Társulat a József Attila Tudományegyetem nevetéstudományi intézetének közreműködésévé! ezt, a nevelők pedagógiai továbbképzése szempontjából jelentős kurzust. Mint korábban, ügy most is igen aktuális téma szerepel a nyári egyetem programjában: A köznevelés rendszerének fejlődése a társadalmi és tudományos—technika! forradalom korszakában. Neves hazai és külföldi kutatót;, gyakorlati szakemberek tartják a kővetkező előadásokat:

1. A szocialista köznevelési politika alapelvet.

2. A Magyar Népköztársaság köznevelési rendszerének fejlődése és jelenlegi helyzete. Korreferátumok: A szocialista országok köznevelési rendszereinek jellemző vonásai.

3. A fejlett tőkés országok köznevelési rendszereinek jellemző vonásai.

4. A modern szocialista közép- iskola. Vita: Az érettségi és az egyetemi felvételi vizsga.

5. A differenciálódás szükségessége és lehetőségei a köznevelés egységes rendszerében. Vita: A középfokú szakoktatás.

6. A tanulók képességeinek megismert se ; iskola- és pályaválasztás. Vita: Iskola- és pályaválasztás 14 éves korban. Az érettségizettek pályaválasztási és továbbtan %Lási problémái.

7. A köznevelési rendszer terv önzésének tudományos alapjai A köznevelési rendszer fejlődéséi meghatározó tényezők. Korreferátum: A köznevelés tervezésének aktuális kérdései az 1965. novemberi. országgyűlési tanácskozások tükrében.

A szakmai előadásokon kívül, as idén is gazdag kulturális program és sokféle szórakozási lehetőség

varia a nyári egyetem vendégeik