Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

raSfi, május SS. ESZAKMAGYAROItSZÄÖ Bohóc A HEMÁDVÖLGY „VÁROSA” Várttá Miklós szobra iiiHmmiiiiHHiimmiHimiimmmiiHiiimimmiiiHUimmiiHimiimimiiwumiiHimitmiHmimiiiiiiiiiimiHiiiiimiiimiiB J Amatőr filmbemutató Jászberényben Alig, hogy befejeződött a III. Miskolci Filmfesztivál, máris új verseny eseményben volt részük a miskolciaknak. Ezúttal a Borsod—Miskolci Amatőrfilm Klub néhány film­jét hívták meg egy területi jellegű bemutatóra. A miskol­ciak négy filmet küldtek Jász­berénybe. Egri Béla Etüd-jét, Tatár András Két vevő közt című munkáját, Hargittay At­tila A restaurátor című és Nagy József Háromkor várlak című munkáját. A jászberé­igen sokáig kell arra várnia: Oj Írázat nem lehet már épí­teni, de a régiek javítgatás­sal még sokáig fennállhat­nak. Jó kőházak ezek. A legöregebb várlakó Kónya János bácsi nrár túl van a nyolcvanon. Kis kert­jében kapálgat, a dűslonrbű gyümölcsfák alatt — Az én apám és nagy­apám a halászat mellett még kosárfonással is foglalkozott. Anyám tudott ám művészi kosarakat kötni. A nyíregyhá­zi vásárba hordták. Két régi forintot is adtak ott egy kas­ért. János bácsi hajóács volt. Tutajokat is készítette s be­járta vele a messzi vizeket. Mennyi sok szép emlék, tör­ténet őrzője az öreg. Fiai a hajósélet rabjai. Két fia ha­jókormányos, a harmadik is a MAHART-nál dolgozik. — Aki itt megmarad, nyu­godt ember — mondja János bácsi. — Nincs különösebb vágya, csak a villany. Mert az nagyon kellene nekünk is — teszi hozzá nyomatékkal. — Más vágya nincs? — kér­dem. — De igen — mosolyog nagy dús bajusza alatt — az, hogy éljek még a Bodrog vize mellett annyit, mint eddig él­tem, aztán, ha eljön a ka­szás értem, azt mondom ne­ki: holnap gyere. Holnap megint azt mondom: nem megmondtam, hogy holnap? Róza — a kivétel _ Szőke asszony evez át a vízen. A ladikban nyolc év körüli kislány. Kiteszi a töt nyi bemutatóra filmet kül­dött még a budapesti Amatőr Filmstúdió, a hevesi MÉSZÖV Amatőrfilm Klubja, a Me­dikus Film Klub, a Csongrád megyei Amatőrfilm Klub és a vendéglátó jászberényiek Ama­tőrfilm Klubja. A miskolciak elérték a filmbemutató általá­nos színvonlát, egyes filmeket a legjobbak közé soroltak. A Borsod—Miskolci Amatőr­film Klub jászberényi szerep­lése az első országos jellegű siker, amely minden bizonnyal tartós lesz. kaji parton,' s csendesen vár rá. Szóba elegyedünk. — Kenyérért megy a gye- ‘ rek, áthozom — feleli a kér­désre. — Egyedül nem tud evez­ni? — Dehogy nem, azért, ha ráérek, inkább magam hozom át. Üj ismerősöm, Börcsök Andrásné, Kónya Róza, János bácsi unokája. Ö az a kivétel, aki erősíti a szabályt. Róza ugyanis férjet hozott a szi­getre. Börcsök András erre hajózott, s Róza és a szigeti élet egyaránt megtetszett ne. ki. Három gyermekük van s igen megsínyli a kis család, hogy nem lehet már új házat építeni a várban. Kis szoba­konyhában szoronganak — de még maradnak. Inkább az asszonyka unja már az el­szigeteltséget. — Szeretnék dolgozni, de a három gyerektől nem mehe­tek innen. Ha legalább villa­nyunk lenne — tér vissza az; ismert panasz — pedig csak két oszlopon múlik. A Bod­rog két partjára kellene épí­teni, a .többit mi magunknak megfizetnénk. Érdemes lenne a tokaji ta-; nácsnak megfontolni ezt a kérést, hiszen nagyon kevés eshetőség van arra, hogy ez! az évszázados kis település is belátható időn belül eltűnik a Bodrog túlsó partjáról. Adamovics Ilona Még borzongatott a korareg­gel hidege, amikor elindul­tunk ... A szekérderékban széna illatozott, anyám ken­dővel bugyolálta be lábun­kat, kezünket, a hókaszürke égaljra rárajzolódott a bol­dogkői vár, a Murga és a Magoska mintha összemérte volna tornyosságát. Az izga­lom mindannyiunkban resz­ketett, végül is csatlakoz­tunk a végeláthatatlan kocsi­karavánhoz ... Már előtte való nap is, csak jöttek a szekerek, a federesek és a sorogjásak, tehenek és lovak malac sivalkodott. Éjszaka is ez a zaj tartott, ébren ben­nünket — meg persze az iz­galom: Göncre utazunk, a vásárba! Ennél nagyobb öröm nem érhetett gyereket mifelénk, a Hernád völgyében. Mert a gönci vásár csodálatosan nagy volt... A íöríéne!cr«i tanúja Göncnek a vásárjogot még Ulászló adományozta 1491- ben. A négy vásárjog a ma­lomjog mellett (ezt Mátyás ki­rálytól kapták 1474-ben) azt jelentette: Gönc városnak szá­mított, s a környék közép­pontjának. Régi fóliánsokon úgy emlegetik, hogy mezővá­ros. Kedvező földrajzi fekvése miatt gyorsan fejlődő és so­kat szenvedett település volt Gönc. Népe rebellis természe­tét hosszú históriákkal, egy­kori feljegyzésekkel lehet bi­zonyítani. 1514-ben bizonyos Bagoly Ferenc siet gönci csapatokkal a jobbágyfel kelők oldalára. A parasztvezért Kas­sán lefejezték;; utolsó leszár­mazottját három éve temet­ték el a gönciek ... Ezen a vidéken gyűjtötte seregeit s táborozott hosszabb ideig is Császár Péter. II. Rákóczi Ferenc idejében a mezőváros lakói leadták a kolduló le­veleket (elszegényedtek ebben az időben) és csapatokat szerveztek a kurucok mellett. A katonákat maguk a gönci asszonyok élelmezték.: 1706. szeptember 8-án tartott hadi­tanácsot Bercsényi és Károlyi Gáspár. Megtorlásul Rabutin császári hadvezér az év ok­tóber 13-án felégette Göncöt. Még egy nagy esemény az 1706-os esztendőben: a tel­jes leégés után a fejedelem novemberben szabad hajdúk városának nevezte ki. Az 1707. június 7-i ónodi országgyűlés utolsó törvénycikkelye szen­tesíti a fejedelem elhatáro­zását, s biztosítja Gönc­A pirossapkások hőstetteit legenda övezi ma is. Gönc hagyományainak lel­kes feljegyzője: Gönczi Jenő. Mesterségek tegnap és ma Gönc virágzásnak indult. A XVIII. század végén és a XIX. század elején ötezer lelket számláltak a mezővárosban. Gyümölcs és szőlő termesztése messze földön híres, hordóit űrmértéknek használják. A lengyel kereskedők így ren­delték a tokaji bort: — Ezer gönci hordó bort kérek ... — ez ezerszer 136 litert jelentett. — A gönci hordó vékony- dongájú, horpadt fenekű hor­dó ... Tölgyfából készítették, mert a csersav kellett a bor érleléséhez — az egykori ká­dármesterek egyedüli utóda. Dévényi István ma is készít gönci hordót. Persze, nem 136 literest. 2.7 literes az a minia­tűr hordócska, amit dísznek s pálinkának használhatnak. Hasonmása a nagytestvérének: hat abroncsos, horpadt fene­kű, s az eperfa dongája vé­kony. — Régen a hegyaljai bo­rokat a hegyi utakon szállí­tották Krakkóba, Szekereken, öszvérfogattal... Ezért volt keskeny a gönci hordó. Pékek, kovácsok, fazeka­sok, gombkötők, szabók, sömővesztök, s még ki tudná elsorolni, mennyi szép szak­ma míveiője élt a zempléni hegyek tövében meghúzódó városkában. Egy-egy szakma, mesterség már kihalt, vagy alig találni követőre. A híres májusi csuprok ké­szítőjéből is mindössze egyet találni még Göncön. A part alatt — ahogy mondják — még a városban lakik Ta­kács János fazekas. A Házi­ipari Szövetkezetnek dolgozik. Apja is fazekas volt, s 13 éves korától haláláig (88 évet élt) fazekaskodott. Fia, aki már 61 éves, szintén 13 éves korá­ban jegyezte el magát e szép szakmával. — Az egyik lányom segít... A fiam ... Asztalos lett. Har­minchárom évig önállóan dol­goztam. Elsősorban a májusi csuprokat csináltuk. A júniusi vásárra. De persze elmentünk mi Bódvaszilasra, Tokajba, Tarcalra, Szerencsre. Ismer­tek bennünket, mindenhol a májusi csuprot kérték, A két mester érdekessége: Takács bácsi már nem hajtja lábbal a formázó korongot. Segít neki a villanyáram. Dé­vényi István mindent kézi erővel csinál. Tiszta műhelyé­ben megtalálni a faragószé­ket — vésők, gyaluk, kétnye- lű kések, fúrók sokasága jó Á híres barack s még más is... Göncnek középiskolája van. Gimnázium és szakközép. — A kötelező 98 óra helyett 23S órát tanítanak a tanárok múltja, de jövője is van. Aba- újkértől egészen Kékedig ter­mesztik majd a híres kajszi- barackot. Ennek a középpontja Gönc. Ide építenek hűtőtele­pet és az exportálást még fo­kozottabban, helyből intézik. Ám helyes lenne, ha ez a Csatornázzák az évszázados utcákat. — mondja Lénárt Ferenc igazgató helyettes. — Pest megyéből jöttem ide ... Fárasztó ez nagyon. Heti negyven óra ... — panasz­kodik Józan Zsuzsanna, aki magyar szakos tanár. — Ami­kor idejöttem, mondtam a gye­rekeknek, hogy ezen a vidé­ken, a Hernád völgyén leg­tisztábban beszélik a magyar nyelvet. Büszkék rá nagyon, Lehet, hogy a rengeteg óra­szám teszi: de a középiskola nem sokat jelent a nagyköz­ség kulturális életében. Mert a falu érdeklődése nem ki­elégítő. A könyvtárban négy­ezer kötet könyv van — de pár évvel ezelőtt mindössze kétszáz... A lakosság tíz, százaléka olvas — különös, de' ezt a számot csak úgy tudták elérni, hogy a cigányok töme­gestől jelentkeztek könyvtári olvasónak. Érdekes kezdeményezésről hűtőtelep 1968-ra felépülne, amikor a nemrég elültetett ba­rackfák gyümölccsel fizetnek az embernek. Ha az építkezés elhúzódik, sok milliós káro­kat szenvedhetnek a termelők — no és a népgazdaság is. Ezt a kárt valutában számoljuk majd. . .. Hatszázharminc portán háromezer ember él. A gön­ciek büszkék a múltjukra és a barack jelenti a jövőjüket Most, hogy a település szüle­tésének 750. évfordulóját ün-f ncplik, a remélt jövőjük meg-' valósulását kívánjuk nekik. Baráth L. Az egy kori vármegyeháza — ma köz ségi tanácsház. _nek i jogokat. Egy esetben !ide hívtak össze országgyű- ;lést — de a rendek, cselt < [tartva, nem jöttek össze. Rá kóczi sokat járt ide ezekben [az években. A szabadságharc idején gön­ciekből tevődik ki a II. nem­zetőr zászlóalj III. százada. segítőtársaknak bizonyul, im­már 1929-től, amikor a kádár szakma tudományát elkezdte megismerni. Takács Istvánt is jól isme­rik a környékiek. Míg beszél­getünk, két ruszkai asszony jön. Emlékeznek rá, s csirke- itatóra van szükségük. beszél Kalocsai Nándor mozi­vezető. Mopresszót akarnak nyárra — nem hinném, hogy valaki gátolná e terv megva­lósulását. Hasonló leleményes­séggel és ügyességgel keliene más kultúrterületeken is dol­gozni, kezdeményezni, j.. Göncnek nem csupán fi hornisdííf pedagógiai nyári egyetem Szegeden A már két évben sikerrel mes- rendezett pedagógiai nyári egye­tem folytatásaként ez évben iú- lius 17-től so-ig harmadszor szer­vezi meg az Ismeretterjesztő Tár­sulat a József Attila Tudomány­egyetem nevetéstudományi intéze­tének közreműködésévé! ezt, a nevelők pedagógiai továbbképzése szempontjából jelentős kurzust. Mint korábban, ügy most is igen aktuális téma szerepel a nyári egyetem programjában: A közne­velés rendszerének fejlődése a tár­sadalmi és tudományos—technika! forradalom korszakában. Neves hazai és külföldi kutatót;, gyakor­lati szakemberek tartják a kővet­kező előadásokat: 1. A szocialista köznevelési poli­tika alapelvet. 2. A Magyar Népköztársaság köznevelési rendszerének fejlődé­se és jelenlegi helyzete. Korrefe­rátumok: A szocialista országok köznevelési rendszereinek jellem­ző vonásai. 3. A fejlett tőkés országok köz­nevelési rendszereinek jellemző vonásai. 4. A modern szocialista közép- iskola. Vita: Az érettségi és az egyetemi felvételi vizsga. 5. A differenciálódás szükséges­sége és lehetőségei a köznevelés egységes rendszerében. Vita: A kö­zépfokú szakoktatás. 6. A tanulók képességeinek meg­ismert se ; iskola- és pályaválasz­tás. Vita: Iskola- és pályaválasztás 14 éves korban. Az érettségizettek pályaválasztási és továbbtan %Lási problémái. 7. A köznevelési rendszer terv ön­zésének tudományos alapjai A köznevelési rendszer fejlődéséi meghatározó tényezők. Korreferá­tum: A köznevelés tervezésének aktuális kérdései az 1965. novem­beri. országgyűlési tanácskozások tükrében. A szakmai előadásokon kívül, as idén is gazdag kulturális program és sokféle szórakozási lehetőség varia a nyári egyetem vendégeik

Next

/
Thumbnails
Contents