Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
Tasärnap, 1968. május ZZ. fiSZAKMAGTARORSZÄG 3 Akik a kerítés mögött laknak Jól öltözött, szépen fésült cigányasszony rivall a gyerekekre: — Mit tátjátok itt a szátokat csúnya, mocskos kölykök! — S csapdos a tenyerével, mintha verebeket riogatna. Belestek a mihasznák a kerítésen — egy másik világba. Itt, a tarcali cigánytelepen — Csak egyszer szabaduljak meg ebből a környezetből!... Mondom, jó lenne, ha rajta kívül még sok családfő így gondolkozna a harminckilenc közül. — Ha dolgoznának, így gondolkozhatnának — feleli. — De sokan csak ingyen akarnak kapni. Én nem. Csak azt beGlonci Etelka, aki gondozónőnek készül. a ház gazdája, meg rajta kívül még vagy három, kerítéssel húzott határt a maga hajléka és a telep lakói közé. Talán féltik a házukat? Meglehet. Hiszen jócskán elüt mindegyik a putriktól, egyiknek még kút is van az udvarán, a falak fehérek és sárgák, cserép fedi a tetőt, a szobában meg hófehér dunna és párna buggyantja nagyhasúra az ágyat a terítő alatt, szép a bútor is, szól a rádió, a konyhai asztalon főtt étel párolog mindennap — van hát mit félteni és takargatni a szem elől. De kizárólag csak a nevét szolgálná a kerítés? Aligha. Jelkép ez: aki mögötte lakik, az maga is különb a többinél! Szívesen menne más környezetbe, építene tágasabb, módosabb házat, összegyűjtötte rá a pénzét... Tetszenek ezek a kerítések. Mert a kultúremberré váló cigánynak először el kell különülnie övéitől, hogy azután maga után húzhassa „megtért” fajtáját. Lassan megy, igaz, nagyon lassan. De nem is lehet gyorsan megváltoztatni az évszázadok formálta életmódot! Már az is eredmény, hogy felhagytak a sátorozással, s megtelepedtek ócska putrijaikban. Most a putrik közötti kerítések következnek ... Itt a Glonciak kezdték. Az egyik Glonci szalagkezelő a bányánál, szakmunkás, a másik gépkezelő, a harmadik váltókezelő a vasútnál. Az egyik Glonci lány ezen a nyáron a tarcali bölcsődében gyakornokoskodik, hogy ősszel szakiskolára mehessen, ahová a tanács javasolta, miután jó eredménnyel végezte az általános iskolát. csüli meg az ember, amiért megizzadt. Gyerekek lepik el a viskók közötti térséget, a felnőttek behúzódtak a putrik hűvösébe. Egy-egy asszony előbújik koszosán és kócosán. Rimánko- dik: bedől a vályogfal, nekik Nincs hét, hogy egyszer-két- szer meg ne fordulna a telepen: meghallgatja a panasz- kodót, tanácsot oszt, tervez- szervez, jelentést készít, papírra rögzíti, hogyan változtathatnák meg a telepiek állapotát — hogyan épülhetne mind több jelképes kerítés. Maga is úgy véli, miként a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi, többek között a cigányság kérdésével foglalkozó ülésén elhangzott: az lenne a legjobb, ha szétoszlathatnánk ezeket a településeket. De addig is, amíg rákerülhet a sor, leküzdve az anyagi és egyéb természetű akadályokat, tenni kell valamit. A tarcali cigánytelepen látni a tanács munkájának nyomát: friss vizű kutat építettek, azóta csökkent a bélfertőzósek száma — ez a legnagyobb jótett. De a terv, melyet az elkövetkező évekre készített, az lesz az igazi! 1975. december 31-ig teljes egészében felszámolják a cigánytelepet! Nehéz munka lesz, az biztos! De lesz hozzá segítség is. Mindenekelőtt a Glonciak és az ő példájuk. Meg közülük is elsősorban Glonci Dezső, aki négy esztendeje képviseli a cigányság érdekeit a tanácsban. — S ezenkívül még nagyobb segítség lesz, a fiatalság — mondja a maga is mindössze huszonöt éves váltókezelő. Rendkívül értelmes, komoly és nagyon mélyen gondolkodó fiatalember. — Az a legfontosabb, hogy őket vegyük kézbe. Járják végig az általános iskolát, s ha elérkezik az ideje, azonnal küldjük őket munkába, egy napig se ténfe- regjenek. Ez a legfontosabb! A Glonciak példája igazolja: egyedül a munka változtatja meg a régi, nomád életmódot. Az teremti meg a kis kerítéseket, semmi más. A többit azután meghozza az idő — ha van elegendő türelem és megértés. Meséli a tanácselJárom egyik házat a másik titán, szíves szóval beszélgetünk, tisztelettudóan csendesek a gyerekek, megtörlik az asszonyok a tiszta széket, mielőtt hellyel kínálnak, terítő fehérük az asztalon, poharak sorakoznak a konyhaszekrényben. Azt se csodálnám, ha Glonci... (már nem tudom az utónevét, van belőlük néhány!) borral kínálna, hiszen négyszáz négyszögöl szőlője van — éppoly rangos ember, mint eok-sok falusi. A faluban lenbe a helye! — Amint megkapom a házhelyet, megyek. Már ki is fi1 ettem csaknem négyezer fo- Intot ~r_ mondja Glonci Elek. Glonci Dezső tanácstag, aki a felnövő ifjúságban bí zik. is kellene házhely. De kölcsön is, hogy építhessenek. Miből törlesztőnek a kölcsönt? A telepiek közül mindössze harmincnyolc férfi dolgozik állandóan. Közülük se mindegyik adja haza keresetét, legfeljebb a felét, néha a maradékot. Egészséges, erőteljes férfiak olykor munkát vállalnak — egy hétre, kettőre. Aztán újból hetekig lustálkodnak, zavarják az asszonyt házalni, meg a gyerekeket, bár ez régóta tilos. A tanács szigorúan megtiltotta! A tanács persze nem csak tilt. Berényi Antal, a végrehajtó bizottság elnöke valóságos „cigány-szakértő” lett. nők, Tarcalon idegenkednek a gondolattól, hogy a' falu „felszívja” a telepet, vagyis, hogy szétszóródjanak és ne egy csoportban éljenek. Az idegenkedés érthető, de nem állandósítható. Valahol kezdeni kell... És valahogy ... A jószándékúak elől nem zárkózhatunk el. A Glonciak nem azért építettek kerítést, hogy mindentől és mindenkitől elválasszák magukat, hanem azért, hogy közelebb kerülhessenek a társadalomhoz, amelyhez vágyódnak, s amely részének vélik magukat - életfordulásuk után: joggal. Csala László j Foto: Szabados György i Négy ér tárlatából,.. f A mezőnagymihályi Uj Barázda Tsz elnöke, Lukács Lajos nyilatkozik 1962 novemberében, a megyei pártértekezleten felszólalt — többek között — Lukács Lajos elvtárs is, a me- zőnagymihályi Uj Barázda Tsz elnöke, a megyei pártbizottság tagja. Egyebek között saját termelőszövetkezetük példájára hivatkozva bizonyította, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei leküzdhetők, ha a tsz vezetősége jól dolgozik, ha a pártszervezet hatásos eszközökkel segíti a közös gazdálkodás célkitűzéseit, és ami a legfontosabb: ha jó a tsz-tagsúg munkához való viszonya. A továbbiakban szorgalmazta a fejlett agrotechnikai, agrobiológiai eszközök, módszerek szélesebbkörű alkalmazását, a tsz-ek tájjcllegének megfelelő szakosítását, az anyagi ösztönzés fejlesztését és az idősebb tsz-tagok ésszerű foglalkoztatását. Javaslatai szinkronban voltaic a megyei pártértekezlet, valamint a VIII. kongresszus határozataival, így természetesen foganatja is volt. Megyénk számos termelőszövetkezete — mint három és fél évvel ezelőtt a nagymihályi Uj Barázda — már túl van a közös gazdálkodás kezdeti nehézségein, az Uj Barázda pedig azóta előbbre lépett. Mindez nem jelenti azt, hogy akár csak egy tsz-ünk is gondtalanul él, hogy szövetkezeteink már mintaszerű szocialista nagyüzemek. De fejlődésük szinte kézzelfogható. Erről győződhettünk meg a nagymihályi Uj Barázda elnökének tájékoztatásából is, szövetkezetük helyzetéről, amely nem a leggyengébbek, de nem is a legjobbak közé sorolható. — Mi a legutóbbi párlér- tekezlet idején már valóban túl voltunk a kezdeti nehézségeken, azóta egy kicsit előbbre is léptünk. Nyolc éve dolgozunk közösen 3350 ka- tasztrális holdon, amelyből 1600 szántó, jelenleg 213 taggal, sajnos, közülük 105-en már öregségi járulékosok, illetőleg nyugdíjasok. És ez jelzi is egyik legnagyobb gondunkat, amelyről később még szólni szeretnék. Viszont a tagság magas átlagos életkora ellenére is — a fcsz-veze- tőség körültekintő munkája, fejlődő szakmai hozzáértése, pártszervezetünk segítsége, a kommunisták példamutató helytállása, különösen pedig a tsz-tagság szorgalmas munkája nyomán — az elmúlt nyolc év során kereken kétszeresére nőtt szövetkezetünkben az egy tagra jutó oszthatatlan alap értéke. zájárul a tsz-tagság életkörülményeinek további fejlődéséhez. Várhatóan kedvezően hat majd szövetkezetünk fejlődésére, gazdaságirányítási rendszerünk reformja is. Aki Mezőnagymihályon ismerős, tudja, hogy szövetkezetünk egy kicsit előnyösebb, ugyanakkor hátrányosabb helyzetben is van megyénk sok más tsz-énél. Amiatt, hogy szomszédságban élünk a Mezőnagymihályi Állami Gazdasággal. Ez egyrészt előnyös, mert helyben van a példa, a fejlettebb mezőgazdasági nagyüzem sok-sok tapasztalatával, segítségével is amikor szükségünk volt, vagy van rá. A segítségeid;, a jó példáért természetesen hálásak vagyunk a gazdaság igazgatójának, dolgozóinak. Másrészt, az állami gazdaság objektív adottságai nehezítik is helyzetünket, mert a 8 órás munkaidő, a jobb, stabilabb kereseti viszonyok néha kilépésre „csábítanak” egy-egy tsz-tagot, akik azután az állami gazdaságban keresik boldogulásukat. A „kikacsintga- tás” lehetősége néha lazítja a Hollóházán alig egy évtizede kezdték meg a finom porce- lanáruk készítését. Azóta a gyár öt iparművészének tervezésében több mint 80 féle, modern vonalú mokkás, teás és süteményes készlettel, különböző vázákkal és mintegy 200 fajta porcelán dísztárggyal jelentkeztek a piacon. A hollóháziak igen jó minőségű és szép kivitelű lerméfegyelmet, de arra is van példa, hogy az állami gazdaságból kilépők nálunk kötnek ki. Nagyobb gond tagságunk magas átlagos életkora. Az, hogy a borsodi ipar „szívóhatására” községünk fiataljai közül sokan „elvándoroltak”, s a tagság elöregedése néhány év múlva a jelenleginél is nagyobb gondot okozhat. A munkaerő-helyzettel függ össze elsősorban, hogy bizonyos kampányfeladatokat már most is a helyesebb elosztási elvek csorbításával, részesműveléssel tudunk csak megoldani. S ha már a jelenlegi gondoknál tartunk, megemlíteném. hogy a mostaninál stabilabb kereseti viszonyok, rugalmasabb pénzügyi intézkedések és az idősebb tsz-tagság jövőjét, nyugdíjviszonyait érintő, sőt. a falusi népszaporulatot kedvezően befolyásoló szociális intézkedések is enyhítenék, esetleg meg is oldanák gondjainkat. Tudjuk, hogy a párt és a kormány nagy figyelmet szén. tel a mezőgazdaság fejlesztését; érintő kérdésekre. Valószínű. hogy a IX. kongresszus is behatóan foglalkozik majd gondjainkkal, a termelőszövetkezeti gazdaságok problémáival. Azt is tudjuk, hogy a .iászándék nem hiányzik, legfeljebb az anyagi erőforrások korlát ozo tta b Irak. Szövetkezetünk tagsága a népgazdaság és saját jól felfogott érdekében is szorgalmas munkájával, becsületes helytállásával akar és fog hozzájárulni, hogy az elkövetkezendő években, már az idén is. tovább bővüljenek államunk anyagi erőforrásai — fejezte be nyilatkozatát a mezőnagymihályi Uj Barázda Tsz elnöke. Csépányi Lajos kább magyaros díszítésű készleteket és figurákat kértek. Ezért az üzem iparművészei most érdekes munkába fogtak. Felkeresik hazánk népművészetéről híres tájait, hogy a helyszínen tanulmányozzák a régi viseleteket, a házilag készített. dísztárgyakat és színes motívumokat. A gazdag tapasztalatokat, a különböző tájak formakincseit és Népművészeti motívumokkal díszítik a hollóházi porcelántárgyakat Szövetkezetünk teljes gépesítettsége, számos beruházása, állatállományunk növekedése, a 30 forint körüli munkaegységérték, a kéthavonként rendszeresen fizetett előleg, a célprémiumok és ami mindennél fontosabb, a tagság egysége, egyetértése, mindmind jelzi, hogy tényleg előbbre léptünk. Különösen az utóbbi 3—1 év során, annak ellenére, hogy az időjárás majdnem minden évben megvámolta munkánkat. Fejlődésünkhöz rendkívül nagy mértékben járult hozzá államunk segítőkészsége, támogatása, egész gazdaságpolitikájával, a szükséges pénzügyi, anyagi eszközök biztosításával, a lehetőségek megteremtésével a szakmai és politikai képzettség fejlesztéséhez. Nagy segítséget jelentett az idén februárban életbe léptetett ár- és bérkorrekció, amely fokozta a tsz-tagság érdekeltségét, például az állattenyésztés fejlesztésében. Ez az intézkedés növelte a szociális juttatások mértékét is, amely kétségtelenül hozke elnyerte a közönség ízlését, és már nemcsak belföldön, hanem a nyugati országokban is egyre többet rendelnek belőlük. A külföldi vásárlók azonban gyakran kifogásolták a modern vonalú formákat, és ezek helyett inmintáit pedig felhasználják az exportra kerülő készletek, vázák és más porcelántárgyak tervezésénél. A gyár vezetői szerint a magyaros motívumokkal díszített porcelánáruk készítését jövőre kezdik meg. Csúszozsalu zással építik a Borsodi Ércclőkészítőinű száz méter magas vasbetonkéményét A Sajókeresztúrnál létesülő Borsodi Ércelőkészítőműnél száz méter magas vasbetonkéményt építenek az ércdara- bosítmány égetésekor keletkező. nagy mennyiségű füstgáz eltávolítására. Az óriási kémény különleges módon, három réteges falazással készül. A kilenc méter átmérőjű kéményoszlop külső részét nagy szilárdságú acélszálas vasbetonból, a közbenső réteget hőszigetelő téglákból, míg a belső részt tűzálló betonból építik meg. Az építkezést, a kéménytest rendkívül nagy súlyára tekintettel, gondos talajszilárdsági vizsgálatok előzték meg. A kéményalap helyén mintegy kilenc méter mélyre több mint száz betoncölöpöt építettek be, hogy erősítsék, biztonságossá tegyék s talaj tartó szilárdságát. Az építés — a terveknek megfelelően — jó ütemben haliad, s péntekig már túlhaladták az ötven méter magasságot. A falazást, a kivitelező 31. sz. Építőipari Vállalat műsza> ki vezetőinek újításával célszerű módon, úgynevezett csúszózsaluzással oldják meg, a zsalukat a rájuk szerelt munkaállványokkal együtt sűrített levegő mozgatásával emelik a kívánt szintre. Az óriáskémény a terv sw>- rint a jövő hónapban készül «3. Borsod milliárdos megye Postások munkaértekezlete Miskolcon Kedden, május 24-én a miskolci totó-lottó irodában munkaértekezletre gyűlnek össze a járási postás takarékmegbízottak. Az értekezleten az , eddig elért eredményekről és j a további feladatokról tárgyalnak. 1 Borsod néhány nappal ezelőtt milliárdos megyévé vált: a takarékkönyvekben elhelyezett pénzösszeg meghaladta az egymilüárd forintot. A munkaértekezleten ennek a •szép eredménynek eléréséről, és további fokozásáról is szó esik.
