Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
í XXII. évfolyam, 85. szám Vasárnap, 1086. április 10. As igasti moszkvai szenzációk A büszkeségtől elszoruló szívvel hallgatták a moszkvai kongresszusi palotában a küldöttek és a testvérpártok képviselői a Hold közeléből érkező dallamot, a Luna—10 jelet, az Internacio- nálé kezdő akkordjait. Az olasz jobboldali lap, a Messaggero, keserű öngúnnyal ismerte be: szenzációkat vártak az SZKP XXIII. kongresz- szusától, de nem olyanokat, mint a Luna—10 felbocsátása, vagy mint a Szovjetunió határain kialakult áttörhctetlcn védelmi övezet meglétének bejelentése, vagy akár azt a szenzációt, hogy a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók a víz alatt teljes földkörüli utat tettek meg... Igen, a nyugati polgári sajtó a „lélektani hadviselés” specialistáinak sugalmazására, zavarkeltés céljából, a párt- kongresszus összeülte előtt telekürtölte a világot effajta próféciáival: vissza fog térni a Szovjetunióba a „kemény vonal”... Az SZKP legmagasabb fórumán elhangzott minden egyes felszólalás, a kongresszus egész munkája azt igazolta, hogy szó sincs a szovjet párt és a kormány politikai vonalának változásáról. A tanácskozás éppen azt bizonyította be, hogy a XX. és a XXII. pártkongresz* szvson kidolgozott fő irányvonal megszilárdult és a Szovjetunió párt- és állami életének ez az alapja, A kongresszus két nagy referátuma egyformán azt tűzte ki feladatul, hogy emeljék a szovjet nép életszínvonalát. Az emberről, a szovjet emberről való gondoskodás elsőbbsége biztosította a pártkongresszus munkájában az igaz humánumot. Tény, hogy a kongresszus a megfeszített munka további szakaszait készítette elő, de az áj szovjet ötéves terv a kommunizmus építésének újabb fáradságos időszakában 'nemcsak áldozatvállalást kér, hanem megadja a jobb és szüntelen javuló élet lehetőségét is a szovjet dolgozók tömegeinek — nem irányozza-e elő, hogy az elkövetkező öt esztendőben 85 millió ember költözhetik új lakásba, a reáljövedelem átlagban 30 százalékkal emelkedik, a kiskereskedelmi árakat leszállítják, a munkások és alkalmazottak kereseti adóját tovább csökkentik, egyes vonatkozásokban pedig meg is szüntetik. A kongresszus munkáját éppen a realizmus, a valóság keresése és megállapítása jellemezte. A tényleges lehetőségeket kutatták a beszámolókban, a hozzászólásokban. Nyoma sincs az adottságok túlbecsülésének, a maximalista követeléseknek. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet Brezs- iiyev terjesztett a küldöttek elé, valamint Koszigin miniszterelnök expozéja számbavette a párt munkájában vagy a népgazdaság egyes ágaiban még megmutatkozó fogyatékosságokat. Az őszinte önbírálat lenini alkalmazása csak még nagyobb nyomatéket adott a hibák feltárása után az eredmények megvilágításának és a terv grandiózus előirányzatának. R endkívül józan, tudományos alapokon kidolgozott célkitűzésekkel halad tovább a szovjet népgazdaság a fejlődés útján. Az iparban azokat az iparágakat részesítik előnyben, amelyek a korszerűbb termékeket állítják elő. Az iparfejlesztési terv teljesítésének legfontosabb feltételeként pedig ■ azt jelölték lr>eg, hogy íolcozatosan végre kell hajtani az 1965. szeptemberében jóváhagyott gazdasági reformot. A szovjet mezőgazdaság fejlesztésének tervei, követelményei ugyancsak a meglevő adottságokon, a való helyzeten alapulnak. A fogyatékosságokat, a korábbi hibákat megjelölő megállapítások e téren sem maradtak el. Koszigin megállapítását idézhetjük: megengedhetetlen a sablonosság a szovjet mezőgazdaságban, a módszerei nem lehetnek ugyanazok a hatalmas ország egész területén. A mező- gazdaság gépesítése ezután rohamléptekkel halad előre: az új ötéves tervben mintegy 1 millió 800 ezer traktort kapnak a kolhozok és a szovhozok, több mint félmillió kombájnt és 1 millió 100 ezer gépkocsit... A terv emberi vonatkozása: a kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból származó jövedelmét öt év alatt 35—10 százalékkal növelik. A kongresszus munkájában érezhető nyugalom és derűlátás nem maradt hatástalan még a nyugati polgári megfigyelőkre sem. A nagytekintélyű londoni Times, a konzervatív angolok lapja húzta alá: optimista a szovjet pártkongresszus .,. A szovjet párt magabiztossága megalapozott: a Szovjetunió eredményei megadják ezt az erőt, amely az óriási méretű építőmunka folytatásához — és ennek békés feltételei biztosításához szükséges. Nemcsak a szovjet népgazdaság erősítésében, hanem a Szovjetunió katonai erejének fokozásában és nemzetközi tekintélyének, befolyásának növekedésében is újabb sikerek tanúja és részese volt a XXIII. kongresszus. A XXIII. kongresszus a szovjet párt és a Szovjetunió nemzetközi tekintélye növekedésének bizonyítókává vált azzal, hogy 86 országból érkeztek küldöttek. A külföldi delegációk jelenléte rendkívüli jelentőséget biztosított a szovjet párt ama törekvésének, hogy kialakítsa és megerősítse a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, minden haladó erő egységét és összefogását. Különösen nagy fontosságot tulajdonított a világközvélemény annak, ahogyan a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői kiálltak a szovjet párt és a Szovjetunió politikája mellett. M oszkvában a magyar pártdelegáció is hitet tett — Kádár János szavaival — a szocialista tábor egysége mellett. Megállapítható volt, hogy az MSZMP és az SZKP értékelése a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom helyzetéről teljességgel megegyezik. Kádár János pedig nemcsak a magyar párt, de egész népünk nevében jelenthette ki a kongresszus szónoki emelvényéről: „Az internacionalizmus próbaköve ma is a Szovjetunióhoz való elvi. elvtársi viszony, — szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem.” Kádár Jánosnak azt a megállapítását is magunkévá tehetjük, amellyel a XXIII. kongresszus munkáját jellemezte: „Ez a kongresszus új fejlődés kezdete cs lenditőereje.” Ez az új fejlődés nemcsak a szovjet pártot, a Szovjetuniót erősíti, de az egész szocialista tábort is, amelyben hazánk, népünk töretlen hűséggel küzd és dolgozik a szovjeti népekéivel azonos célokért /------------------------------------------: N Életmentők „Apostoli küldöttek” II borsodi építőipari szövetkezetekről A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYZl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról 1961-1965. években — a második ötéves terv időszakában Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedések révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. 1981—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965- ben — az ötéves tervben előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kb. 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. I960 A nemzeti jövedelem alakulása az 1960. év százalékában 100 1961 106 1962 111 1963 118 1964 123 1965 125 ) ■ ' ' ........... ■ ' A z ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az állóalapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92,9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7,8 százalékának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növeltéi A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0,7 százalékkal több volt, mint az ö.t évi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedeznij Az ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett A tervidőszak folyamán a szocialista ipar termelése a következőképpen alakult: Az Ipari termelés alakulása az I960, év százalékában 1960 100 1961 111 1962 ' 120 1963 129 1964 140 1965 147 ipari beruházásolt céljaira az elmúlt öt esztendőben 86 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfélmillió volt, 200 000 fővel, 15 százalékkal több mint 1960- ban. I960—1965, között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tervben előirányzott 70 százalék helyett — 64 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből, Öt év alatt az ipar — az élelmiszeripar termékeit nem számítva — hazai végső fel- használásra (fogyasztási és beruházási célokra együttesen) kb. 245 milliárd forint, exportra mintegy 200 milliárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékek készlete — részben a növekvő termelés és forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb, 36 milliárd forinttal nőtt. A tervidőszak folyamán a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete; az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar termelése (91 százalékkal) és a gépiparé (59 százalékkal). Ezzel a vegyi par aránya az ipari termelésben 8 százalékról 10 százalékra, a gépiparé 26 százalékról 28 százalékra növekedett, A népgazdaság összes energiaszükséglete I960,- és 1965. között mintegy 30 százalékkal nőtt. A megnövekedett szükséglet kb. 75 százalékát fedezték hazái terme1 ísből és mintegy negyedrészét importból. A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb. 23 százalékkal, a fűtőanyag-import kb. másfélszeresére emelkedett, A második ötéves terv időszakában — bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj és főként a földgáz felhasználás aránya. A tervidőszak folyamán úgy amis megkezdődött a feltárt gázmezők program- szerű hasznosítása, A villamoscnergia- ipar A villamosenergiaipar kapacitását öt év alatt 600 megawattal, 38 százalékkal bővítették. 1965-ben 11 milliárd kWó villamosenergiát termeltek, másfélszer annyit, mint öt évvel ezelőtt A tervidőszak folyamán bekapcsolódtunk a KGST országok egyesített vil- lamosenergia-rendszerébe, ennek folytán fokozódott a villamosenergia import: 1965-ben a felhasznált összes villamos- energia 10 százaléka importból származott. Az 1965-bén importólt villámosenergia mintegy háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk bej A kohászat A kohászat termelése 1965-1 ben 31 százalékkal volt töbtjj mint 1960-ban, ezen belül a vaskohászat 30 százalékkal, íjz alumíniumkohászat 46 százalékkal. a színesfémkohászat százalékkal növelte termelését. 1965-ben az összes-'hengerelt- áru termelés 35 ssíázalékát exportálták és alz'összes henge-' reltóru szükséglet 18 százalékát importból fedezték. A gépipar A gépipar termelése öt ÓV alatt összesen 59 százalékkal emelkedett. 1965-ben a gépipar termékeinek exportja — beleértve a gépipar által gyártott; fogyasztási cikkeket is — másfélszer annyi volt, mint 1960- ban. A híradás- és vacuumíechni- kai termékekből 2,3-szer, műszeripari termékekből 1,9-szer annyit termeltek 1965-ben. mint' 1960-ban. öt év alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42 százalékkal, a közlekedési eszközöké 54 százalékkal, a villamosipari gépeké és készülékeké 61 százalékkal, a fémtömegcikkeké 49 százalékkal nőtt. Öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 64 000 padlókeíélögépet, 244 000 porszívót, 238 000 hűtőszekrényt gyártottak. A rádiótermelés a tervidőszakban csak kis mértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961—1965. években 17 000 db különféle szerszám-gépet, 21 000 teherautói és autóbuszt, 523 Diesel-mozdonyt, 377 000 rádiót és 392 000 televíziót adtunk el külföldre. (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! Miskolc, Kilián-déli lakótelep
