Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
2 ESZAKMAGTAKORSZÄG Bürwiww»» Tassá mao', 1966. április 18, A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése .4 lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek —amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. !) százalékkal nőve1, kedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak* A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása 1960. év — 100 1960 100,0 1961 100,2 1962 101,7 1963 106,2 1964 109,0 1965 109,0 (Folytatás a 4. oldalon.) A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó személyes reáljövedelmeinek alakulása 1960. év — 100 1960 100,0 1961 100,3 1962 103,2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118.4 rieKoscSfií uan uj v&yas épült. Békéscsabán hűtőházaí is létesítettek, Gyöngyösön* Tatabányáin, Rákospalotán tejüzemeket építettek. Elkészüli! a Budapesti Sertésvágóhíd hűtőháza. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelő- szövetkezetek' kapták. A tervidőszakban beszerzett 38100 traktorból 24’iDOO-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktaros-vetőgépböl 9060-at, a 28 000 leak tor ekéből 15 000-et, míg a 8000 silókombájnból 5100-at' a termelőszövetkezetekben állítottak munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet létesítettek; ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásának megjavítására öt év alatt számos új létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bővült A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült az B5-ÖS nemzetközi útvonal budapest,—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza« A fővárosban és több vidéki városban, Cegléden, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen* Egerben, Kaposvárott, Miskolcon, . Székesfehérvárott, Vácott új autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az új debreceni vasútállomás. Villamosították a fiizesabony—miskolci vasútvonalak Felépült az Erzsébel- híd, a szolnoki Tisza-híd ód Magyarországot Jugoszláviával összekötő Ictenyei Mura-híd. Átadták rendeltetésének az Astória-alul járók Budapesten és vidéken új távbeszélő -főközpontokat létesítettek és többet bővítettek« A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóállomás; A kereskedelmi hálózat fej-1 lesztésére több új korszerű szaküzletet és ABC áruházat létesítettek. Budapesten és a Balaton partján, valamint több vidéki városban új szállodák épültek; Budapesten felépült a Római-parti Lidó Spcrrtszálló és a rózsadombi Ifjúsági Szálló. A Royal, az Astoria, a Parii; a Szabadság szállókat jelentősen korszerűsítették és bővé* tették Vidéken új szállók épültek Kecskeméten« Sopronban, Egerben, Zalaegerszegen; Salgótarjánban. A Balaton partján négy nagyszálló építése fejeződött be. öt év alatt 3100 általánosí iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek A munkásszállók befogadóképessége 36 600 férőhellyel bővült« Számos új kollégium és diákszálló épült Budapesten és több vidéki városban (pl. Békéscsabán, Debrecenben, Esztergomban, Szegeden, Pécseit; Szombathelyen stb.); Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelő intézet létesült öt év alatt« Ezek közül jelentősebb a miskolci új rendelőintézet és kórház; Zalaegerszegen, Gy őrölt« Tatabányán; Pécsett és Nyíregyházán új tbc-körházak, Fehérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek; A tervidőszak elején befejeződött a budapesti Madách Színház építése; Elkészült a kaposvári, székesfehérvári, egri színházak átépítése. 1961 105 118 1962 118 126 1963 134 138 1964 153 155 1965 156 173 A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék-im- port az átlagosnál valamivel ■ kisebb mértékben növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek (gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importja. összetétele százalékos részesedés az 1965. évi az összes behozatal behozatalból az 1960. éld az 1961—1965. százalékában években ■k 157 29 163 5 151 57 182 9 156 100 mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. összetétele százalékos részesedés az 1965. évi az összes kivitel kivitelből az 1960. évi az 1961—1965« százalékában években k 149 35 207 23 175 23 185 21 173 100 keket és élelmiszereket exportáltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy kétharmadát anyagok és körülbelül egyharmadát termelési rendeltetésű gépek és gépi berendezések tették ki. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 22 százalék volf az ipari késztermék és 78 százalék a nyersanyagok, félkésztermékek, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek aránya* Az ezen országokból származó import 60 százaléka volt anyag, 19 százaléka gép és 21 százaléka élelmiszer és fogyasztási iparcikk« ásások is. Üzembehelyezték a Dunai Vasmű hideghengermüvét, befejezték az Özdi és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cement- termelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épületelemgyár létesült, 1965. év végén megkezdte próbaüzemelését az Óbudai Házgyár; A gépipar fejlesztésére elsősorban vidéken létesítették új gyáregységeket, Kecskeméten, Szombathelyen, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen stb; A könnyűiparban üzembe helyezett legjelentősebb új beruházás a Dunai Szalmacel- lulózegyár volt. A könnyűipari vállalatok is több vidéki telepet létesítettek (pl. Bácsalmáson, Cclldömölkön, Körmenden stb.). Az élelmiszeripar fejlesztésére Nyíregyházán, valamint Az elmúlt ot evoen rruna a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 .százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2,1 százalékos import -és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott. A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: A külkereskedelmi forgalom alakulása 1960. év százalékában behozatal kivitel 1960 100 100 A behozatal gépek és gépi berendezése ipari fogyasztási cikkek nyersanyagok és félkész termékek élelmiszerek és élelmiszer- ipari anyagok összesen A kivitelen belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevésbé növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a A kivitel gépek és gépi berendezése ipari fogyasztási cikkek nyersanyagok és félkész termékek élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok összesen A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Az egész külkereskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGST-hez tartozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék volt. A szocialista, valamint a fejlődő országokba 65 százalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 százalékban (a Szovjetunióba 22 százalékban) nyersanyagokat, félkésztermékeket, mezőgazdasági terméBerulv A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 296 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. _ A beruházások a tervidőszak folyamán évenként a következőképpen alakultak: A beruházások alakulása (1961. január 1-i összehasonlítható árakon) milliárd forint 1961 - 33 1962 38 1963 44 1964 46 1965 45 1961—1965 együtt 206 Felújításokra öt. év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értéket pótolta. Öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkák hányada és emelkedett a gépbeszerzésekre fordított összegek aránya. Az ipar fejlesztésére a tervidőszak folyamán többek között üzembehelyezték az oroszlányi 200 mW-os Hőerőművet, Százhalombattán az ország legnagyobb villamos- erőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyikombinát pvc-üzemét, a Tiszamen- tl Vegyiművek szuperfoszfát és kénsav gyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyikom- binát mtrogén-műtrágyagyára mékek aránya, öt év átlagárban a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 85 százalék jutott ipari feldolgozásra és - közvetlenül a kereskedelmi hálózatba. A mező- gazdasági termékek mintegy 15 százaléka változatlan formában került kivitelre. A mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965-ben 78 százalékkal volt több, mint 1980-ban. A második ötéves terv időszakában' a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1950—1960. években. A főbb növények temésátla- ga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. A termésátlag alaliulása q/kat. hold 1956—1900 1901—1965 búza 8,6 10,7 árpa 10,3 10,8 kukorica 13,3 15,0 burgonya 60,2 45,5 cukorrépa 122,0 141,8 Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány 1 964 000 db, a sertésállomány 6 963 (MX) darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarhaállomány kis mértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965. években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a töjástermelés mintegy 20—20 százalékkal, a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több. mint 1956—• 1960. években. A tejtermelés nőm változott. kedés utazók száma ugyanezen időszakban 234 miLlióval, 45 százalékkal nőtt. ‘ A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruházások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 88 számlákkal szemben 1965. végén 65 százalék volt. A teherkocsik teherbíróképessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképessége 13 Százalékkal nőtt. A Diesel- és villamosvonta- tá.s aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A • tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965. végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állományt. A nagy raksúlyú kocsik és pótkocsik üzembeállítása következtében a járműpark teherbíróképessége 69 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-rc 10-re növekedett. irgalom Az elmúlt évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tőkés országokból érkezett hazánkba. A magyarországi állampolgárok 84 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott. •1965-ben a beutazó külföldiek 40 százaléka Csehszlovákiából, 9 százaléka Lengyelországból, körülbelül 8—8 százaléka Ausztriából, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10—10 szásza léka Jugoszláviába és Lengyelországba, 8 százaléka Romániába utazott; zajokkal, a húsipar 30 százalékkal, a baromfifeldolgozóipar 2,3-szeresére növelte termelését. 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Ezen belül öt év alatt az «illami építőipar kb. 32 százalékkal, a szövetkezeti építőipar kb. 85 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag! par termelése öt év alatt 37 százalékkal nőtt. 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az, építőipari tervező intézetekben 295 000 fő dolgozott, 11 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. Az építőipari termelés növekedésének nagyobb részét tehát a termelékenység növekedése fedezte, öt év alatt az egy építőipari foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 21 százalékkal emelkedett Az építőipar termelése korszerűbbé váll: 1960-ban az előregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának, aránya 25 százalék, 1965-ben pedig 38 százalék vall. Az állami lakás- építkezéseknél a korszerű (nagy' elemekből álló) falszer- kezetek aránya öt év alatt jelentős mértékben növekedett, 1965-ben az összes falszerkezeteknek mintegy felét tette ki. öt év alatt építőipari beruházásokra körülbelül 4 milliárd forintot, az összes beruházások 2 százalékát fordították. 1965-ben az állami építőipari vállalatok rendelkezésére álló gépek teljesítőképessége körülbelül 61 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 százalékra, a vakolásé 8 százalékról körülbelül 24 százalékra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 százalékra, a parket- tagyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett sdaság ból, hogy rendszeresen növekszik az ipari feldolgozásra átadott, de a mezőgazdaság által egyébként visszavásárolt terKösle Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna ámít, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (áru tonna/kil ómé tér alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit szállítások, A belföldi forgalom öt év «ilatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1976 millió, távolisági autóbuszokon 1624 millió fő utazott. 1965- ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban* A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma I960—1965. között lényegében nem változott, az autóbuszon ídegenf 1961—1965-ben — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — 4 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 3,8 millió alkalommal utazlak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960- ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok utazásainak a száma az ötéves tervidőszak egyes éveiben a következő volt: A külföldiek A magyarok beutazílsainak kiutazásainak a száma (ezer) a száma (ezer) 1961 337 373 1962 464 454 1963 , 585 570 1964 .1302 1486 1965 1319 893 (Folytatás az 1. oldalról.) A vegyipar A vegyipar termelése és a vegyipari termék ék exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a gyógy .szeri par termelése háromszorosára, a műtrágyatermelés két és félszeresére emelkedett. 1965-ben a műtrágyafelhasználás kb. kétharmadát fedeztük hazai termelésből. 3 965-ben a műanyagok termelése. két és félszerese volt az 1960. évinek, a hazai szükségletnek azonban még mindig csak kisebbik részét fedezte. Ä kö nvtyűip a r Ä könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése -JM második ■ötéves, terv időszakában az. ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A textilipar termelése 3:5 százalékkal, a le»‘.ilruíházati ipar 26 százalékkal,-. a cipőiparé 28 százalékkal* volt több 1965-ben, mint öt él-níél korábban. A bútoripar ü le év alatt 75 százalékkal emeltia {termelését. Jelentősen jiőtt ít).korszerű, keresett bútorok vííűusztéka cs aránya, javult ía. hazai bútorellátás, emellejtó •.nagy mértékben nőtt a bútanexíport is* Évente (.átlagosan) a ruházati {termékek (szöveték, konfek- ieiőárak, cipők) termelésének rib. egynegyedét exportálták. *t>fc**v altéit 600 millió négyzet- méUfl- jxuanutszövetet, 38 millió négy-^tméter gyapjúszövetet, 36 milyö pár cipőt, 13 millió női ruhát, kosztümöt és kabátot’ exportáltak* As élelmiszeripar Az élelmiszeripar termelése I960—1965. között 44 százalékkal, az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett; A konzervipar 90 százalékkal, a tejipar 29 száMesoga Á, mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt,öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint á tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal volt több, mint 1960-ban* A nlezőgazdaság teljes termelése a tervidőszak egyes éveiben a következőképpen alakult: A mezőgazdasági teljes termelés alakulása 1960. év egyenlő 100 1.960 100 1961 101 1962 102 1963 103 1964 113 1965 . 108 Öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk* A mezőgazdasági beruházásokra öt ’év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1965. években a mező- gazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyái használt fel, mint a megelőző öt évben. 1961—1965. években mintegy 800 090 kát. holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást. Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát. holdat, az 1960. évinek mintegy háromszorosát. 1961—1965. években összesen 101 000 kát. hold gyümölcsöst és 82 000 kát. hold szőlőt telepítettek. 1965. év végén a mezőgazdaságban több, mint 64 000 traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évr vei korábban. A mezőgazdasági keresők szama a tei-vidöszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mező- gazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig ab.-. *
