Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

Szombat, 1966. április 9i. ÜSZAKMAGYARORSZAG 3 9 ® ÍMIez©gazclasági hitelakció .t 9 Tavasz az Éger völgyében gyönyörködtetőcn, bekapálva sorzik a szamóca és a málna. A körömi melegvíznél, a haj­tatóházakban zöldell a saláta, a paprilca, nemsokára érik a paradicsom. Mire ezek az áruk a rossz úton a piacra érnek, rengeteget veszítenek értékük­ből, összetörnek. Ezért sürge­tik oly nagyon a környező köz­ségek az út javítását, s kérde­zik, mikor teljesül ez a kéré­sük?” 1 Köcsög fa Ila az udvar arra alkalmas helyen eery fa elszáradt, ha­szontalanná vált, szépen visszavágták, legallyazták, kö­csögtartóvá alakították. A köcsögökből, a mázas cse- répfazckakból azonban mind kevesebb fogy a vásáro­kon. Ila otthon el is törik cgy-cgy, nemigen pótolják újjal. Legfeljebb azok tartanak meg néhányat, akik tudják, hogy ebből a legfinomabb az aludttej. Kevés igazi köcsögfa található már megyénkben. A képen le­vőt Tiszalúcon láttak, Szabados Béla udvarában. fSt G*) Kitüntetett borsodi kisinari terme?ős'/ovetkezetek A mostani tavasz viszont korán köszöntött. Hűvös még mindig, mert éjszaka befagy a tócsa, de nappal kellemes; Az Égervölgye már elvetette a borsót, az árpát, a zabot, a takarmányrépát és befejezte a szántást Már csak a kukori­ca és a burgonya vetése van hátra. A burgonyát már ültet­nék is, de még nagyon hideg a talaj. A fejtrágyázást is rég befej ezték. — Szeretnénk az idén magot fogni lucernából és vörösheré- ből is — mondta az elnök. —- Ha egy mázsa lenne egy hol­don, már az is nagyon jó len­ne. Sajnos, a magfogás már nem rajtunk múlik, hanem az időjáráson,­Az asszonyok dicsérete — Az a mi le fin agy óbb ba­junk — mondta a párttitkár —, hogy öregek az emberek. A fiatalság a bányákban dol­gozik. Mi leginkább asszo­nyokkal műveljük a földet — És hogyan dolgoznak? — Az asszonyok minden di­cséretet megérdemelnek. Rá­juk hárul a munka dandárjai A három faluban 41 párttag és két tagjelölt van. Közülük huszonnégyen dolgoznak a termelőszövetkezetben. Több­nyire ők is öregek már. Min­den faluban külön alapszerve­zet működik. Most a XXIII. kongresszusról és Vietnamról beszélgetnek az emberekkel; — Vietnamról különösen sok szó esik nálunk — mondta a titkár. — Elém állnak egysze­rű asszonyok, meglett öregek, és kérdeznek, mindig csak kérdeznek. Azt mondják: tit­kár elvtárs, mondja már, mi­ért bántja Amerika azt a de­rék, kis népet? Eimondom ne­kik, miért..; Hogy az impe­rializmus ragadozó természetűi ravasz és zsivány, mint a ró­ka. Leselkedik, meg orvul tá­mad, mert mindenkitől szeret­ne elrabolni mindent. — És mit mondanak erra az emberek? — Azt, hogy ezt csak elítélni lehet. Volt is már gyűlésünk, ahol tiltakoztunk az amerikai imperializmus vietnami há­borúja ellen.:. Egy traktoros jött be, miköz­ben beszélgettünk. Ruháját át­itatta már az olaj, arca is barna volt. Ezt kérdezte: — Mikor kezdjük a vegysze­rezést? — Még ma — felelte az el­nök. — Még ma elkezdjük; A kukorica földjét Hunga- zin-oldattal permetezik meg; Az Éger völgyében sok az öreg, kevés a fiatal és nincs, aki megkapálja a kukorica földjét. De minek is azt ma­napság kapálni. Ezt a gondot jól megoldja a vegyszer. Ta­valy is hungazinoztak és egy szál gaz sem kelt ki a földből. Szendrei József zi már a betűt. — Illő ismer­ni a napi politikát, mert gyak­ran kérdezgetnek az emberek. Nehéz küldetés Érett ember a titkár is, az elnök is. Nem túlságosan ré­gen dolgoznak az. Éger völ­gyében. Második éve gyűrkőz- nek az itteni problémákkal. Mert probléma az van bősé­gesen, nehéz úgy művelni a dombokat és a hegyoldalakat, hogy a gazdasági eredményből jó kereset jusson a tagoknak. — Én 1964 őszén jöttem ide — mondta az elnök. — A me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács küldött ki gazda­sági biztosként. Addig a bold- vai termelőszövetkezet párttit­kára voltam. Majdnem egy­millió forint hiány fogadott,- meg zúgolódó, elkeseredett emberek sokasága. Alig vol­tam itt három hónapig, ami­kor az emberek megkértek, le­gyek az elnökük. Gondolkoz­tam. Tudtam, hogy nehéz fel­adatra vállalkozom, de a bi­zalom felbuzdított. Elvállaltam. Azóta elnök vagyok. Már itt lakik családom is, kiköltöz­tem az Éger völgyébe, amely lakóhelynek nagyon szép. de élni itt nem könnyű. Nincs se út, se vasút, ha ki akar mozdulni az ember, legfeljebb a bánya autóbuszaira számít­hat. Más közlekedési eszköz nincs. Esetleg a motorkerék­pár, de télen azzal se lehet közlekedni. A párttitkár, Izsó Károly a Szendrői Gépállomásról került ide. Szakmája traktoros. A gépállomáson brigádvezető és alapszervezeti párttitkár volt Még északabbra innen, Szín­ben született, ott nőtt fel, jól ismeri a hegyi életet, meg a hegyi gazdasági viszonyokat, ö is_ azt mondta, hogy mind­kettő nehéz: az élet is, meg a gazdálkodás is. — Mégis vállalja az ember — mondotta —, hiszen itt se maradhat műveletlen a föld, és itt is élnek emberek. Mi meg azért vagyunk kommunisták* hogy megoldjuk a legnehezebb feladatokat is* Mi tagadás: nehéz küldetést .vállalt ez a két ember. Meg az agronómus is, aki szintén új ezen a vidéken, hiszen nem túlságosan régen került ide, Munkájuk gyümölcse azonban máris látszik; Jelenleg nincí mérleghiány, mindössze 380 OOf forint dotációt kaptak, és 2í forint 60 fillért fizettek égj munkaegységre. Ez már vala­mi. Ez a munkaegység értél itt jó eredménynek számit. — Pedig, de nagyon nehé volt az 1965-ös év — mondtí az elnök. — Hivatalos statisz tika igazolja, hogy az égés: országban itt esett a legtöbl eső. Volt olyan időszak, hog: két hétig nem tudtunk kimoz dúlni. Tiszta az Éger patak vize, olyan, mint a kristály. Játé­kos, pajkos patakocska, meg­szépíti az Éger völgyet. Alig szélesebb egy ugrásnyinál. Lágy, fövenyes a partja, és termi már a rengeteg virágot Rikít a sárga kikerics és bá­josan kéklik a mocsári jácint. Zöldek és sárgák a rétek, az erdők meg sarjadnak. A dom­bok oldalán sárgán parázslik a gólyahír, bokrosán kéklik az ibolya és tele van az Éger völgye illattal. De nemcsak er­dők, rétek és legelők vannak itt hanem szántóföldek is. Mindjárt romlik az ember li- rai hangulata, ha ezekre gon­dol. Több az erdő, mint a szántó Az egész völgyben egyetlen termelőszövetkezet gazdálko­dik. A pajkos pataktól vette nevét, Égervölgye néven is­merik. Három falu, Tereszte- nye, Égerszög és Szöllősardó né­pét és határát foglalja egybe, tagolt de már meglehetősen szervezett és összeforrott kö­zösségbe. Az összes terület jó­kora itt, hiszen több mint 3200 hold a három falu hatá­ra, de ebből 1100 hold sincs a szántó, a többi erdő, rét, legelő és szétszórtan gyümöl­csös. Az erdő egymaga 1200 hold, több mint a szántó, de termelőszövetkezeteink nem nagyon tudnak még gazdálkod­ni az erdőveL Az fígervölgye Tsz gazdasá­gi központja Szöllősardón van. Délidőben érkeztem oda, és éppen együtt találtam az el­nököt, meg a párttitkárt. Mind­ketten szétterített újság fölé hajlottak és belefeledkezve ol­vasták a XXIII. kongresszus vitáinak anyagát. .— Mart van egy kis idő — mondta Tóth István, az elnök —, átfutja az ember az újsá­got is, mert kint a határban is léma most a kongresszus. — A kongresszus, meg Viet­nam — mondta Izsó Károly párttitkár, aki szemüveggel né­A háztáji és a kis kertgaz­daságok, udvarok hasznosítása nemcsak népgazdasági jelentő­ségű, hanem segíti a dolgozók életszínvonalának emelkedését is. A magángazdaságok, a kert­szövetkezetek a belterjes mű­veléssel. az állatállomány sza­porításával nemcsak saját szükségleteiket biztosíthatják, hanem még piacra is termel­hetnek. A „sok kicsi sokra megy” elv alapján a közös árualap men­tesíthető, mezőgazdasági ex- portkötclezettségünk teljesít­hető és — nem utolsósorban a dolgozók jövedelme is tekin­télyesen növelhető. M egyénkben mindezen lehetőségek adottak. Éppen ezért ezúton hívjuk fel a dolgozók figyelmét, forduljanak bi­zalommal az illetékes ta­karékpénztári fiókokhoz, fa­lusi takarékszövetkezetekhez, hogy az induláshoz szükséges pénzeszközöket hitelnyújtás formájában biztosíthassuk. Természetesen, a mezőgazda- sági hitel nyújtása nemcsak egy esetben lehetséges, mert kölcsön az újratermelés bizto­sítása végett ismételten igény­be vehető. A különféle beru­házások ugyanis rövidebb- hosszabb időközökben busásan megtérülnek, és újabb fejlesz­tésre nyílik lehetőség rövid-, illetve középlejáratú hitelek útján. Endrééi József az OTP megyei igazgatója művelésre, az állami gazdasá­gok cs a termelőszövetkezetek telepítenek tervszerűen. A lejtős területeken, ahol a művelés még nem oldható meg gépesítéssel, a magántulajdo­nosok, a hegyközségbe tömö­rült dolgozók telepítenek. A lejtős területek talaja ki­tűnően alkalmas szőlőtelepí­tésre. Miután sokba kerül a beruházás és a megmunkálás, a takarékpénztár és a takarék- szövetkezet hitelnyújtással tá­mogat minden olyan tevékeny­séget, amely a mezőgazdaság többtcrmelését segíti. Röviden szólva: a takarékpénztár és a takarékszövetkezet kölcsönt nyújt a bérből élő nyugdíjasok, a magánosok, és az egyéb, olyan dolgozók részére, akik háztáji és kertgazdaságokban mezőgazdasági jellegű tevé­kenységet folytatnak, beruház­nak. A mezőgazdasági többter­melés, valamint az ál­lattenyésztés fokozása végett szükség lehet ólak, is­tállók építésére, baromfitele­pek, gyümölcsösök bekerítésé­re. Ilyen beruházásokra is le­het kölcsönt igényelni. Ezen­kívül szőlő, málna, eper, ribiz- ke és egyéb bogyófélék telepí­tésére, zöldség, gyümölcs ter­mesztésére. baromfiállomány szaporítására, nyúltenyésztés- re, méhészetre, sertéshizlalás­ra, tenyészállat beállításra, illetve nevelésre szintén nyújt­ható kölcsön. K ormányzatunk rövid- cs középlejáratú hitelek­kel támogatja a ház­táji és a magángazdaságok tu­lajdonosait, valamint a kert- Ezövetkezctckbc tömörült, par­lagföldekkel rendelkező dolgo­zókat örömmel értesültünk róla, bogy megyénkben a földműves- Ezövetkczetek kezdeményezé­sére kertszövetkezetek alakul­nak, melyeknek célja az ipari üzemek környékén lévő par­lagföldek hasznosítása, a zöld­ség- és gyümölcstermesztés fo­kozása. A parlagföldeket 200 és 400 négyszögöles parcellákban a munkások megvásárolhatják. A belterjes megmunkálás segítése végett a takarékpénz­tár 15 000 forintig hitelt nyújt, maximálisan öt évi visszafize­tés mellett. A háztáji és kis magángazdaságoknak egyéb céllal is nyújtható hitel. A Zöldség- és gyümölcstermesztés tokozásán kívül igen hasznos aprójószágot tenyészteni, vala­mint egyes területeken a te­nyészállatok beállítása, illetve nevelése is. Találunk Borsod megyében kisgazdaságokat, amelyekben szőlő, málna, eper telepítésére alkalmas területek vannak. Megyénkben egyrészt sík terü­leteken telepítenek szőlőt. Ahol lehetőség van nagyüzemi meg­Napi postánkból tott eszébe Krecsmárik István (Miskolc, Batsányi u. 7.) olva­sónknak, amikor a Patyolat egyik hirdetését olvasta. De ez­úttal nevetés helyett, inkább bosszankodott. A hirdetés szö- vege így szólt, írja: A Patyo­lat Icát hét alatt végez vegy- tisztítást, három hét alatt ké­szül festés, síb. Azt hiszem, ez ícissé köny- nyelmű ígéret. Én ugyanis feb­ruár 19-én adtam be egy vilá­gos, mintás férfi zakót tisztí­tásra. (Jegyzékszáma: 9627.) Azóta hat hét telt el, s a zakó még nem került vissza a diós­győri fiókba. A fiókvezetőnő is panaszkodott, hogy sok szidást kap, mert nagyon sokára ke­rülnek tússzá a tisztításra be­adott holmik. Sajnos, így nem sokat ér a Patyolat reklámja. Becsapták a gyermekeket? Egy másik „rosszul sikerült”, vagy lehet, hogy téves reklám adott tollat Simon József nyék- ládházi olvasónk kezébe. Azt kérdezi, miért csapták be a gyermekeket azzal a február 25-én megjelent hirdetéssel, amely arra szólítja fel a fiú­kat és lányokat, hogy gyűjtsék a csokoládés papírt, s 50 forin­tos csoki-vásárlás után valami kis ajándékcsomagot kapnak a földművesszövetkezetben. „Az én kisfiam 100 forint ára cso­koládé papírját gyűjtötte össze — írja. — Alig várta az ezért járó ajándékot. De mekkora volt csalódása, amikor a föld- művesszövetkezeti boltban semmit sem tudtak a reklám­ról. A földművesszövetkezeti irodában, ahol a reklámot is elolvastatlam. kézről kézre ad­ták a csoki-papír gyűjteményt és a reklámot, majd ők is cso­dálkoztak. s nevettek egyet. Viccnek talán valóban jó ez, de reklámnak alighaf* Sajóládtól—Kesznyétcnig Kozma Lajos bocsi levele­zőnk a Sajóládtól Kesznyétcnig 1 vezető, valamint a Kesznyéten és Hernádncmeti—Bocs vasút­állomás közötti útra panasz­kodik levelében. „Gyakori ezen ; az útszakaszon a rúgótörés. Sok esetben előfordul — írja i —, hogy a rossz útviszonyok • miatt az autóbuszok elakad­■ nak. és sok munkás nem fut ■ el munkahelyére. A környező tsz-elc 16 ezer holdjának ter­'■ mését is ezen gidres-gödrös, • járműpusztító úton szállítják. 1 Nemcsak a jármüvekben, ha­nem az áruban is rengeteg kár keletkezik. Például a falvak­ban felvásárolt tojás jó része- a rossz úton összetörik. A sa­- jóhidvegi tsz földjein szemel Több levelezőnk számolt be róla szerkesztőségünknek, ho­gyan ünnepelték községükben a felszabadulás 21. évforduló­ját E levelek mind arról ta­núskodnak, hogy megyénk leg­kisebb településein is méltó módon emlékeztek meg a nagy évfordulóról. Köszönjük a be­számolókat, amelyeket hely­szűke miatt, sajnos, nem tud­tunk közölni. Napi postánkban ismét akad­tak olyan levelek, amelyek sze­mélyes ügyek orvoslásához ké­rik a szerkesztőség segítségét. Ezúton is közöljük a levelek íróival, hogy panaszaikat, ész­revételeiket továbbítottuk az illetékesekhez, s azoktól ha­marosan választ kapnak. A megye különböző részeiből érkezett levelek egy része olyan eseményről ad számot, olyan észrevételt, bírálatot tar­talma^ amely lapunk hasáb­jaira kívánkozik. Megtört a jég Szuhogyon Ferenc Lajosné (Szuhogy) Orról ad hírt levelében, hogy községükben eredményesen Vizsgáztak a dolgozók iskolá­jának tanulói. „A negyven vizsgázó közölt tíz asszony volt — írja —, ami nagy sző Szuhogyon, mert itt nemrég ’’Vég szégyelltek, hogy iskolába iárnak. Volt olyan is, aki ta­nulni akart, de félt, hogy oda­haza a községben lenézik, : Fdclényben végezte el kitű­nően a dolgozók iskoláját Most végre megtört a jég. A lói vizsgázó tíz asszony példá­nál bizonyára mások is köve­tik." Az eredményes vizsgc ütán jólsikerült búcsúestet is rendezlek. Divatbemutató Bükkzsércer Tusay Dénes levelezőnk egy Ms falu. a hegyek lábához si­muló Bükkzsérc első divat- bemutatójáról adott hírt. „/ Viüvelődési otthon meghívásé ra a mezőkövesdi fmsz rendez Ic meg Bükkzsércen az elsí divatbemutatót. Szebbnél *Sebb gyermek- és felnőtt ru hákat mutattak be. A bemuta 'ó a közízlés fejlesztéséhez i hozzájárult. A színvonalas ősz ssckötö műsor. Farkas Ilona é *Qlói György magyarnóta-éne kesek műsora is tetszett a kö ínségnek. Jól sikerült a be ‘jnutató alkalmával rendezet k}s vásár is. A bükkzsérciel örültek, hogy nem kell Mező kövesére beutazni a tavasz nv-házati cikkekért." Patyolat akció X nemrég a TV-ben is ’be futatott vidám film címe ju Takarékos emberek A mezőkeresztesi takarék- szövetkezet betétállománya a szentistváni kirendeltség állo­mányával együtt jelenleg meg­haladja a nyolcmillió forintot A lakók ez évben eddig kö­rülbelül egymillió forintot raktak a laka óikba. Több em­ber autónyeremény betét­könyvben helyezte el pénzét. Az OKISZ vezetősége e hét elején döntött az ország kivá­ló kisipari szövetkezete cím odaítéléséről. A döntés, mint Erdős József, az OKISZ elnöke elmondotta, nem volt köny- nyű, mert sok száz ió letsz kö­zül kellett kiválasztani a leg­jobbakat. Az OKISZ vezetősége a Bor­sod megyei KISZÖV-höz tar­tozó kollektívák közül e cím­mel tüntette ki a miskolci Női Szabó Szövetkezetét, amely tavaly több mint 19 millió forint értékű női ruhát, ruházati cikket készített a me­gyében működő 30 fiókjában; A Wtűntetéssel kapcsolatos ün­nepséget április 15-én, pénte­ken tartják az Avas Szálló­ban; Az ünnepségen, az infor­máció szerint, részt vesz Erdős József, az OKISZ elnöke, va­lamint a lengyel kisipari szö­vetkezetek országos szervének elnöke is. A Borsod megyei KISZÖV is döntött a megye kiváló kis­ipari szövetkezete cím odaíté­lésében. E címmel tüntetik ld az építésben elért kiváló ered­ményeiért a mezőcsáti Vegyes­ipari, export termelésért a miskolci Háziipari és a javító szolgáltatásban kifejtett mun­kásságáért az edelényi Ruhá­zati és Szolgáltató Szövetkeze-* let

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents