Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

2 ÉSZAKMAGYAROKSZÁG Szombat, 1056. április 9. As SZKPkongresszusának határo&atail jóváliagyíák sut SZIKI* Központi Biüotífiiágának politikai irányroiialáí marxista—leninista iránytól való akár baloldali, akár jobb­oldali elhajlás különösen ve­szélyes akkor, amikor az a nacionalizmus és a hegemo- nizmus megnyilvánulásaival íügg össze. A kommunista világmozga­lom további előrehaladásának igen fontos feltétele, hogy a marxista—leninista elmé­let alapján alkotó módon dolgozzuk fel a nemzetközi . események menete és a forra­dalmi mozgalom gyakorlata által felvetett új problémá­kat". A határozat hangsúlyozza, hogy „a békés együttélés elve elfogadhatatlan az elnyomó és az elnyomottak, a gyarmatosí­tók és a gyarmati elnyomás áldozatai viszonyában". A párt ideológiai ti a tnarxi/ii}ii§ - leni propaj A kongresszus úgy véli, hogy a kommunista építés ve­zetésében a szovjet állam bél­és külpolitikájában a tudomá­nyosságnak, a kollektivizmus­nak és a gyakorlatiasság­nak — amely meghonosodott a Központi Bizottság munka­stílusában — kell a jövőben is képeznie az egész tevékeny­ség alapját. „A párt egész ideológiai munkájának alapja — hang­zik a határozat — a marxiz­mus—leninizmus eszméinek G t n t ii c fc í< a n n n k s a J 1< 1< » e a ji n k n é s: S; ti t; IT ti E ít t< il Ü 6 o] O] ti 3; Q] ki Vi 3á ni v, S. m jó 71-, h, E, n, M jó jó ti, U; ki m b, m Te te di Sí h, ÍQ h, m h h 2C hí ki ö; íc, n A határozat előirányozza „a testvéri szocialista orszá­gok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatainak to­vábbi erősítését; a kapitalista országokkal való kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesz­tését”. A kongresszus rámutat a mezőgazdaság fejlesztésének elsőrendű jelentőségére. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizott­ságának „intézkedéseit, ame­lyek a párt szervezeti tevé­kenységének további tökéle­tesítését, a kommunisták és a dolgozók körében végzett ideológiai munka kiterjesz­tését, a párton belüli demok­rácia fejlesztését szolgálják". uinkújunnk alapja ni/mus eszméinek gáSása propagálása. A párt egész te­vékenysége szempontjából igen fontos jelentősége van a marxista—leninista elmélet alkotó módon való fejleszté­sének a kommunista építés tapasztalatai és a forradalmi világmozgalom fejlődése 'alap­ján a burzsoá ideológia min­den megnyilvánulása elleni harcnak”. „A kongresszus nagy jelen­tőséget tulajdonít a szocia­lista-realista irodalom és mű­vészet fejlődésének.” sakor be kell tartani a tagok rendszeres megújításának és a vezetés folyamatosságának el­vét A jövőben a felvételi aján­láshoz szükséges párttagsági időt három évről öt évre eme­lik. A fiatalok 23 éves korukig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba. (A kor­határ korábban 20 évnél vég­ződött.) A kongresszusi hatá­rozat szerint a pártépítéssel összefüggő módosítások azt cé­lozzák, hogy a pártba csak i legkiválóbbak kerülhessenek és a pártszervezetek megnöveke­dett felelősséggel kezeljék ezi a kérdést. Az SZKP szervezeti szabály­zatának bevezető részét azzá a tétellel egészítették ki, hogy a párt megtisztítja sorait azok­tól a személyektől, akik meg­szegik a programot, az SZKF szervezeti szabályzatát és ma­gatartásukkal kompromi r tál j á k a kommunista nevet. Vá lios ű fi o k as SZKP legfelső vezetésében Az SZKP kongresszusa meg­választotta az új összetételű Központi Bizottságot. A Köz­ponti Bizottság tagjainak száma 195, a póttagoké pedig 165, korábban 175 tagja és 175 póttagja volt a bizottságnak. A Központi Revíziós Bizott­ság tagjainak számát 65-ről 79-re emelték. Elnöke Genna- gyij Szizov lett, aki 1926 óta tagja a pártnak és 1955 óta az Ural-vidéki kurgani területi pártbizottság első titkára. ff Mint a hivatalos közlemény­ből kitűnik, szombaton dél­előtti ülésén az SZKP XXIII. kongresszusán megválasztott új Központi Bizottság 11 tagú Politikai Bizottságot (8 pót­taggal) és 11 tagú titkárságot választott. Az SZKP Központi Bizottságának korábbi elnök­ségéből két személy nem ke­rült be az új Politikai Bizott­ságba: a 71 éves Mikojan és a 78 éves Svemyik. Mindketten .több mint fél évszázada tagjai a pártnak. A Politikai Bizott­ság új tagja a 67 éves Pelse, a Lett KP Központi Bizottsá­gának első titkára. A PoJitikai Bizottság új pót-! tagjai szintén szövetségi köztár-; saságokat képviselnek. Künn- jev Kazahsztán, Maserov Be­lorusz i a Kommunista Pártja Központi Bizottságának elsoj titkára. Ily módon az SZKP| Központi Bizottsága Politikaij Bizottságának tagjai és póttag­jai sorában háromról hatra növekedett a köztársasági első titkárok száma. Je.jrem.oo, 8 sztavropoli határterületi párt-1 bizottság első titkára, aki 3 Központi Bizottság elnökié-' gének póttagja volt, most; nem került be a Politikai Bi-i zottság új póttagjai közé. Kirilenko eddig csak elnök­ségi tag volt, most tagja lett aj titkárságnak is. A titkárság a főtitkárral együtt ugyanolyan, létszámú, mint a Politikai Bizottság. A KB titkárai kö-'í zül Brezsnyev főtitkáron kí­vül a Politikai Bizottság tagja Kirilenko, Selepin és Szuszlov,' a Politikai Bizottság póttagjav j Gyemicsev és Uszlt/inyo. Fogadás a Kremlben a külföldi küldöttségek tiszteletére Az S2KP Központi Bizott­sága pénteken a Kremlben fo­gadást adott a párt XXIII. kongresszusán résztvett kül­földi küldöttségek tiszteletére. A fogadáson résztvettek 86 ország kommunista-, munkás-, nemzeti-demokratikus- és bal­oldali szocialista pártjainak képviselői, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Központi Bizottság tagjai és póttagjai, a Központi Revíziós Bizottság tagjai és póttagjai. A fogadás a marxizmus—te- ninizmus alapján álló testvér- pártok egységének jegyében szívélyes, baráti légkörben folyt le —, hangzik a hivata­los közlemény. A külföldi pártküldöttségek látogatásai Az SZKP XXIII. kongresszu­sának külföldi vendégei, a kommunista, a forradalmi de­mokratikus és baloldali szocia­lista pártok küldöttségei ezekben a napokban sorra ellátogattak a moszkvai Vörös-téren levő Lcnin-mau- zóleumba és koszorút helyez­tek el annak talapzatán. Csütörtökön egyébként a külföldi küldöttségek egy ré­sze Moszkva nevezetességei­vel ismerkedett, találkozott a szovjet főváros élüzemci- nek dolgozóival. A magyar pártktíldőttségen kívül, amely a Tamanyi gárdahadosztálynál tett csü­törtökön látogatást, más kül­döttségek is találkoztak a szovjet hadsereg különböző egységeivel, tanulmányozták a szovjet katonai-oktatási intéz­mények munkáját. IVem silíerűit az amerikai holdrakcía kísérlet A hajtóművöt: nem teljesítették feladatukat Ax Atlas-Centaur kudarca nagy csalódást keltett ameri­kai űrkutatási szakértők kö­rében — írja az AFP, majd hozzáteszi, hogy a csalódás csak elkeserítőbb azután, hogy röviddel előtte a Szovjetunió a Luna—9 és a Lupa—10 holdrakétákkal történelmi je­lentőségű eredményeket értei a Holdra való sima leszállás és a Hold-központú mestersé­ges bolygó pályára bocsátása terén; A történtek után kétséges* hogy Cape Kennedy« időben végre ludják-e haj­tani az idén májusra, vág3’ júniusra tervezett tényleges kísérletet: az első amerikai laboratórium felbocsátását, amelynek sima leszállással kell megérkezai» a Holdra, Nem sikerült a többszöri ha­lasztás után pénteken hajnal­ban, magyar idő szerint 02 órakor végrehajtott Atlas- Centaur amerikai rakétakí­sérlet, amely egy „Surveyor” holdrakéta fellövése főpróbá­jának készült. A rakéta fellövésekor úgy látszott, hogy a kísérletet si­ker koronázza, de nem egé­szen másfél óra múlva az űr­kutatási hivatal bejelentette, hogy a rakéta második fokoza­tának két hajtóműve közül csak az egyik lépett mű­ködésbe és az is csak rö­vid Ideig. Ilyen módon a holdrakéta ma­kettje nem jutott el a kitű­zött pályára, hanem a rakéta második fokozatával együtt egy földkorúli pályáin kertig. A koiigresszns nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról Soha senki nem fogja tudni ki­oltani a szocializmus fáklyáját, amelyet magasra emel a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság. A Szovjetunió Kommunista pártjának XXIII. kongresszu­sa leszögezi, hogy a vietnami kérdést csakis a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-vietnami Fel- szabadftási Front jogos köve­telései elismerésének alapján lehet megoldani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszu­sa ünnepélyesen testvéri szoli­daritását nyilvánítja a hős vietnami néppel, a Vietnami Dolgozók Pártjával, a Dél- vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Fronttal és felhívással fordul az összes kommunista- és munkáspártokhoz, hogy még kitartóbban törekedjenek az akcióegységre a vietnami amerikai agresszió elleni harc­ban, a harcoló vietnami nép­nek szóló hatékony segítség és támogatás megadásában. Ma jobban, mint valaha, lé­nyeges az, hogy a szocialista országok, az összes kommunis­ta pártok teljes mértékben ki­fejezésre juttassák internacio­nalista felelősségérzetüket, egységes akciókban fogjanak össze és tömörítsék maguk körül az összes haladó, demok­ratikus és békeszerető erőket az imperialista agresszió meg­szüntetése érdekében. Az egész világ kommunistái, a haladás és a demokrácia ösz- szes hívei, mindazok a becsü­letes emberek, akik szívükön viselik a béke, az igazságosság, a népek szabadságának és füg­getlenségének ügyét, emeljék fel tiltakozó szavukat, még ak­tívabban lépjenek fel az ame­rikai imperialisták vietnami agresszív cselekedetei ellen! — hangzik a határozat 1 Módosítások a szervezeti szabályzatban A szervezeti szabályzatba beiktatott új paragrafus sze­rint két pártkongresszus kö­zött a Központi Bizottság a sürgősen eldöntendő pártpoli­tikai kérdések megvitatására országos pártkonferenciát hív­hat össze. Hasonló pártkonfe­renciákat tartottak Lenin éle­tében és később 1940-ig. A kongresszus továbbra Is érvényesnek mondotta ki azt a tételt, amely a pártszervek tagjainak és a pártszervezeti titkároknak megújítását és el- mozdíthatóságát szabályozza. A szervezeti szabályzat to­vábbra is kimondja, hogy va­lamennyi pártszerv választá­A XXIII. pártkongresszus a Központi Bizottság beszámoló­jában kifejtett javaslatokra határozatot fogadott el az SZKP szervezeti szabályzatá­nak rvzlegifs módosításairól. A módosításoknak megfele­lően a jövőben az SZKP Köz­ponti Bizottsága a központi bizottsági ülések közötti párt­munka irányításának végre­hajtására Politikai Bizottságot választ «z elnökség helyett, amely eddig a plénumok kö­zött irányította a Központi Bizottság munkáját. A Köz­ponti Bizottság megválasztja az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárát; A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszu­sa, kifejezve a szovjet kom­munisták és az egész szovjet nép akaratát és érzéseit, hara­gos felháborodással elítéli az Amerikai Egyesült Államok­nak a testvéri vietnami nép ellen elkövetett barbár agresz- szióját. A dél-vietnami hazafiak el­len folytatott bűnös háborúban mintegy negyedmillió ameri Icai katona vesz részt. Az amerikai imperialisták azzal, hogy ag­resszív háborújukba bevonják a különböző katonai tömbök­ben résztvevő szövetségesei­ket, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik más országok biztonságát és szuverenitását. A Szovjetunió, a többi szo­cialista ország és a világ kom­munista- és munkásmozgalma a vietnami népnek állandóan nagy és sokrétű segítséget és támogatást nyújtott és nyújt. Az egész párt, minden szovjet ember nevében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa erélyesen köve­teli a Vietnam ellen irányuló amerikai agresszió megszünte­tését és az összes intervenciós csapatok kivonását Vietnam­ból. Ennek az agressziónak a folytatása, amelyet az ameri­kai militaristák megpróbálnak kiterjeszteni más délkelet­ázsiai országokra is, a világ­béke szempontjából a legvesze­delmesebb következményekkel járhat. A kongresszus nyomatéko­san kijelenti: a vietnami nép ellen irányuló szégyenletes háború „eszkalációjával” egy­idejűleg az agresszorok azt tapasztalják, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista ba­rát és testvér egyre nagyobb támogatást nyújt Vietnamnak. A vietnami nép hazája egész területének gazdájává válik. nak célja — hangzik a hatá­rozat — más szocialista orszá­gokkal együtt biztosítani a szocializmus és a kommuniz­mus felépítésének kedvező nemzetközi feltételeit. A .Kongresszus a Központi Bizottság beszámolója alapján elfogadott határozatában jóvá­hagyta az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységét. A szovjet kormány külpolitikájá­i resszus által meghatározott • irányvonal alapján ment vég­• be és az SZKP programjának teljesítésére irányult A Szovjetunióban végbeme­• nő kommunista építés nemzel­• közi jelentősége az, hogy nö­■ véli az egész szocialista rend­szer gazdasági, politikai és vé­delmi erejét, elősegíti világ­szerte a szocializmus eszméi­nek elterjedését és meggyöke- resedését. Az SZKP meg van győződve a nemzetközi kommunista mozgalom azon megállapításá­nak helyességéről, mely sze­rint meg van a lehetőség az ag- resszor megfékezésére, az új világháború elhárítására. Az erőviszonyok a nemzet­közi porondon továbbra is a szocializmus, a munkásmozga­lom és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. Ugyanakkor fokozódott az im­perialista agresszió és aktivi­zálódott a reakció. A határo­zat rámutat, hogy nem válto­zott meg az imperializmus ag­resszív természete* Erősíteni kell a szocialista országok egységét és összefo­gását, barátságát és testvéri­ségét; Támogatni a nemzeti felsza­badító mozgalmakat és meg­valósítani a sokoldalú együtt­működést a fiatal fejlődő ál­lamokkal; Következetesen védelmezni a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együ ít­élésének elvét, határozott visszautasításban részesíteni az imperializmus agresszív erőit, megmenteni az emberiséget az új világháborútól. A kongresszus elhatározta, hogy teljes egészében jóvá­hagyja az SZKP Központi Bi­zottságának politikai irányvo­nalát és gyakorlati tevékeny­ségét; jóváhagyja azokat a ja­vaslatokat és megállapításokat, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának beszámolója tar­talmaz. A xxm. kongresszus óta él­teit időszakban — hangzik a határozat — a párt tevékeny­sége a XX. és XXII. kong­Az amerikai impcnaiizmas a legfőbb reakciós erő i ötéves népgazdaságfejlesztési ■ terve fontos szakasz abban a ■ harcban, amelyet a párt és a ■ szovjet nép vív a kommuniz- ; mus anyagi és műszaki bázisá- • nak megteremtéséért, az ország gazdasági és védelmi erejének további növeléséért* A kongresszus elengedhetet­lenül szükségesnek tartja biz­tosítani a küszöbönálló ötéves terv idején a nép anyagi jólé­tének további fellendülését —■ hangzik a határozat, A kongresszus hangsúlyozza a szovjet állam további erősí­tésének, a szocialista demokrá­cia minden eszközzel való fej­lesztésének fontosságát, A határozat megállapítja, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága határozottan követte a pártélet lenini normái és a kollektív vezetés elvei szigo­rú betartásának irányvonalát. A párt tevékenysége szem­pontjából, társadalmunknak a kommunizmus felé vezető úton való további haladása szem­pontjából elsőrendű jelentő­ségű az SZKP Központi Bi­zottságának októberi (1964) plén urna. „A nemzetközi fejlődés alá­támasztotta pártunknak, az egész kommunista mozgalom­nak azt a megállapítását, hogy a jelenkorban a történelmi fejlődés fő irányát a szocia­lista világrendszer, valamint az imperializmus ellen., a tár­sadalom szocialista átszervezé­séért küzdő erők határozzák meg” — hangzik a határozat. ’Az amerikai imperializmus a legfőbb reakciós erő, amely a világ csendőrének szerepé­ben lép feL Nyugat-Német- ország a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészkévé vált — mondja a határozat. — A nem­zetközi helyzet sürgetően meg­követeli minden háborúellenes antiimperialista erő tömörülé­sét; A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának irányvonalát, amely a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban támadt nézeteltéréseknek az 1957-es és 1960-:as ismert dokumentumokban foglalt el­vek alapján való rendezésére irányúi A határozat jóváhagy­ja a Központi ^Bizottság konk­rét intézkedéseit, amelyek célja rendezni a nézeteltéré­seket a Kínai Kommunista Párttal a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján; A határo­zat hangsúlyozza, hogy a mar­xistáknak—leninistáknak en­gesztelhetetlen harcot kell vív­niuk a jobboldali és a baloldali revizionizmus ellem Az SZKP csakúgy, mint a testvérpártok többsége, cél­szerűnek tartja a kommunista- és munkáspártok új nemzetkö­zi tanácskozásának összehívá­sát, amikor erre megérnek a feltételek; A határozat leszögezi, hogy a Szovjetunió új győzelmeket aratott a legfőbb kapitalista országokkal vívott gazdasági versenyben; A Szovjetunió 1966—1970-es A Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatairól A kongresszus kifejezte a szovjet kommunisták forra­dalmi szolidaritását a kapita­lista országok munkásosztályá­val. A kongresszus megállapítot­ta, hogy erősödnek és szélesed­nek a kommunista világmoz­galomnak, „mint korunk leg­befolyásosabb politikai erejé­nek” állásai. A határozat rámutat, hogy „a testvérpártok sokoldalú és kétoldalú találkozásai, az ál­landó véleménycsere és az idő­szerű kérdések elvtársi meg­vitatása hasznos gyakorlatnak és ugyanakkor jó útnak bizo­nyult a kommunista mozgalom tömörítéséhez”. „Az SZKP fellép a kommu­nista mozgalomban minden egyeduralmi törekvés ellen, valamennyi párt igazi egyen­jogúságáért és testvéri viszo­nyáért a proletár internaciona­lizmus elveinek alapján. A kommunisták sorainak eszmei-politikai tömörítése, amire az SZKP a jövőben is megingathatatlanul törekedni fog, feltételezi a marxisták— leninisták engesztelhetetlen harcát a jobboldali és a bal­oldali revizionizmus dien. A i*A beszámolási időszakot jellemzi, hogy a szocialista országok és az ezekben az or­szágokban működő testvérpár­tok kapcsolatai megszilárdul­tak a marxizmus—leninizmus. a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján, az egyen­jogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egymás iránti tisztelet, a pártok és az államok önállósága elvei alap­ján. A Szovjetunió és a szocia­lista országok kapcsolatai gaz­dagodtak, szorosabbá és szívé­lyesebbé váltak az utóbbi évek­ben.” „A szocialista országok gaz­dasági együttműködése új fok­ra emelkedett. E tekintetben egyre jobban növekszik a KGST szerepe. Megerősödött a Szovjetunió és más szocialirta országok szerződéses kapcsolatainak rendszere. E szerződésekben megtestesül népeink testvéri barátsága. Kiterjedt a szocialista orszá­gok katonai együttműködése. Végbemegy a Varsói Szerződés mechanizmusa megerősödésé­nek és tök•'irtcsedésének fo­lyamata” — állapítja meg a határozat.

Next

/
Thumbnails
Contents