Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

1.

ÉSZAKMAGI ARORSZAG

Péntek, 1966. április S.

A TANÍTÓNŐ

A miskolci Csortos Gyula együttes előadásából

Méltó érdeklődés...

„Nem kevés fontos képzőművészeti program zajlott le azóta, hogy az észak-magyarországi művészek megrendezték a felszabadulás huszadik évfordulójára, Salgótarjánban, első területi kiállításukat. Az, ami korábban csak szükebb, megyei közösségek körében volt örvendetes, a művészet és a közönség egymásratalálásá- nak öröme és a kapcsolat folyamatossága, a tizedik nagy nemzeti kiállításon már országos ténnyé nőtt. A solcak számára váratlannak tetsző, százezren felüli látogatottság, a kritikák örvendetesen gyors* és polémikus reagálása nyo-V mán úgy látszik, mintha aj művészet és a kduönség kap-+ csolata kimozdult volna álló-* víz-helyzetéből és a képzőmű-* vészeihez méltóan kezd köz-* üggyé nőni...” *

E néhány gondolattal kezdi J bevezetőjét Aradi Nóra mű-f vészettörténész a II. Észak-j magyarországi Területi Képző-* művészeti Kiállítás prospek-J tusában. S valóban: Eger, Mis-* kolc, Salgótarján és Sátoralja-J újhely kiegyensúlyozott mű-í vészgárda alkotásainak patro-* nálására vállalkozott.. Ehhez* mérhető és értékelhető az ér-* dcklődés is. Felszabadulásunk J évfordulója tiszteletére nyi- / tották meg Salgótarjánban kiállítást s osztották ki a dí-* jakat, meglepő nagy érdeklő-* dés mellett. J

Hogy Eszak-Magyarország * képzőművészeti élete az utób-* bi években megerősödött, ran-* got, tekintélyt és érdeklődést J vívott ki magának, az jórészt* ama művészek és hivatalok, J vállalatok együttes erőfeszíté-* sének köszönhető, akik és ame- * lyek otthonukká fogadták e* vidéket, s otthont nyújtottak J e vidéken jeles, tehetséges fes-J tőművészeknek, grafikusok- * nak. (Érdemes elgondolkozni. J hogy ugyanez a vidék milyen* kevés írót vonz. illetve: meny- J nyíre kevés támogatást kap az* Irodalom éppen Észak-Ma-J gyarország területén. Valószí-* nűleg ez is egyik oka a szeré-J nyebb irodalmi sikernek.) * Harminckét művész hatvan- J nyolc festménye, huszonegy + alkotó 54 grafikai munkája ésj három szobrász öt alkotása jezsűri döntésével vitatkozni, annyi megjegyzést azonban megengedhetünk magunknak, hogy Pataki József és Mustó János díjazott munkáinál többre értékeljük például Tóth Imre Kovács és a Tél című temperáját, melyek joggal tarthattak számot díjra.

Több neves miskolci művész munkája keltett figyelmet a kiállításon. Vati József, Ficzere László, Lenkey Zoltán és Lukovszky László alkotásaira gondolunk itt elsősorban.

B. L.

k a

Örvendetes „

4

I," T

Már a megérkezés is csodálatos voltt A díszkapu alól fehér ruhás leányok rohantak elénk virágokkal, száz piros léggömbbel, tömjénnel, mirhával. Micsoda ország uram! Ez igen!

Az utcák tiszták, gondozottak, sehol egy villamosjegy, se egy villamos. A nép udvarias, vendégszerető, nem lök>- dösi, nem tapossa egymást, mosolyogva válaszolnak a kérdésekre, karonfogva vezetik el az idegent a kívánt helyre. És micsoda gazdag ország uram, azt el se hiszi! Mindenkinek három személyautója van, két tehergépkocsija, egy konflisa és tizennégy csatahajója. Igaz, hogy a hajók közül négy darab három árbócos. kilenc ágyúval, kilenc muskétával, de ezeket inkább csak a kisebb, partmenti utakra használják. Persze, én ezt túlzottnak tartottam az első pillanatban. Mert minek oda kilenc muskéta, uram? Kérdem én, minek?

Elmentem néhány lakásba is. Egyszerű maróst kerestem fel, aki szerényen éldegél családjával. 128 és fél szobás lakása van öt darab szökőkúttal, két medencével, három szépen fejlett, emberi nyelven beszélő griff madárral. Néhány percig magam is kellemesen elcsevegtem velük az ókori kultúráról, a középkori boszorkányégetésekről és a modern kvantumelméletről. A . marós egyszerű közvetlenséggel vezetett el a házikó parkjába, ahol paradicsommadarak röpködtek hús tevegőt hajtva kipirult orcámra, hogy minél elmerülteb- ben hallgathassam a közelben felcsendülő szférák zenéjét. Az andalító muzsika hatására lehunytam szememet, a házigazda tapsolt, máris két szerecsen jelent meg puha kerevettel, hűsítővel, legyezővel. Mit tagadjam uram, kellemesen éreztem magam! Később mégis gyanú fogott el. Vajon minden marós így él? Sorra látogattam néhány kőművest, tanítót, lakatost is. Nem mind él

K

orábban a putnoki művelődési otthon munkáját vizsgálva szinte refrénszerűen találkoztunk azzal az észrevétellel, hogy az értelmiség meglehetősen távoltartja magát a munkától, nem vesz részt a rendezvényeken, sőt, arra is volt példa, hogy a ritka kivételt megszólták. Pedig van Putnokon értelmiségi bőven. Az általános iskolában, a gimnáziumban és a technikumban tanító pedagógusok szépia eléri a kilencvenet, bányászatban dolgozó műszaki értelmiségi csaknem félszáz, mezőgazdasági foglalkozású értelmiségi mintegy tizenöt, orvos és gyógyszerész tíz és egyéb értelmiségi, tanácsi és más munkakörben több mint félszáz van. Számuk együttesen jóval meghaladja a kétszázat, ami jelentős hányad a község Ijen, s ha az értelmiség mind nagyobb arányban venne részt Putnok művelődési munkájában, hatalmas erőt képviselhetne. A már említettekhez hozzá lehetne még számítani további értelmiségi csoportokat, amelyeknek tagjai máshol dolgoznak ugyan, de Putnokon élnek és naponta vonattal, vagy más módon járnak munkahelyeikre.

Lapunkban már foglalkoztunk a putnoki értelmiség és a művelődési otthon kapcsolatával, és sajnos, kevés pozitívumról adhattunk számot. Legutóbbi tapasztalataink azonban jelentősen megváltoztatják a képet, mert a merevség, az élzárkózóttság bizonyos mérvű feloldódásáról hallottunk.

E

gy rövid évvel ezelőtt, 1965. áprilisában alakult meg a művelődési otthonon belül a putnoki értelmiségi klub, amely havonta egyszer tart kötött programú összejöveteleket, de tagjai gyakran találkoznak más alkalmakkor, más rendezvényeken is. A művelődési otthon másik klubja a népfront aktivistáknak nyújt sok segítséget; hasznos támogatást. A két klub tagjai között sokan vannak, akik mindkettő rendezvényein részt vesznek.

Érdekesen alakult az értelmiségi klub első évi programja. Volt egyiptomi és görögországi útibeszámoló, hallhattak előadást az űrhajózás legújabb eredményeiről. Eljött a klub rendezvényeire dr. Buga László, az ismert orvos, meg két kozmetikus, akik egészségvédelmi estet tartottak. Igen emlékezetes est volt Király József pszichológus előadása, s a putnokiak sokáig, szívesen emlékeznek vissza majd Kom- lós János előadó estjére*

K

Csaknem 15 év telt el azóta, hogy Miskolcon egy fűrészüzem, egy tűzhely- és egy kerékgyártó-szíjgyártó üzem ösz- szekapcsolásával megalakult a Fa- és Fémipari Vállalat. Az alig 140 dolgozó azonban az évek múltával egyre sokrétűbb, bonyolultabb feladatokat oldott meg. Amint ma mondogatják: kiszélesedett a vállalat profilja. Ahogyan a technika fejlődése, s a lakosság és a közületek igényei megkívánták.

Miskolci Finommechanikai Vállalat. Ma ez a neve. És mintegy 400 dolgozó munkálkodik a vállalat különféle részlegeiben. Foglalkoznak itt rádiók, televíziók, háztartási gépek, órák, hűtőszekrények, autók és jónéhány másfajta gép javításával. Elsőrendű feladatuknak a lakosság kiszolgálását tartják*

— Tavaly szép rekordot értünk el: 138 500 ügyfelet szolgáltunk ki — hallottuk Bálint Gyulától, a vállalat igazgató-, jótól — Az előző évhez viszonyítva 25 százalékkal feszítettebb volt a lakossági szolgál'! tatás! tervünk. És ezt. még 2í! százalékkal túlteljesítettük; j

Reklamációk? A 138 500 javításra mindössze 97 érkezett

A jó munka még egy igen: örvendetes „rekordot” eredményezett: a dolgozók 22 napi munkabérüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. íS| év alatt még sohasem fizetett ennyi nyereséget a vállalat!

— Ilyen munkát adni tóé vábbra is a lakosságnak és aj közületeknek! — ezt a célt állították maguk elé a dolgozóki amikor a napokban átvették nyereségnészésedésüket;

m.)

így! Általában a dolgozók 30, 74, 193

szobás lakásokban laknak. A 128 és fél szobás már nem divat. A beszélő griffek helyett inkább az éneklő jegesmedvéket kedvelik.

Elmentem a szakszervezethez is. Mennyit dolgoznak önöknél a munkások? — kérdeztem egyenesen szemébe nézve a szakszervezetnek. Nálunk uram, a munkások nem dolgoznak — válaszolt a szakszervezet. Hogy-hogy? — kérdem újra. Ügy, hogy nálunk a tőkés bácsik dolgozgatnak időnként az üzemekben — !52Sa5a52HE5BSH525H5SSÉ5H5É52SHSHSa5Hi

Az Óperenciás Tengeren túl

SHSH52SBSHSHSHSiaS25ESHS5SciS25HS2SH5H!

mondta ő. Ugyanis a munkások már sokat dolgoztak. Mi tanácskozást hívtunk össze, és megmondtuk a tőkés bácsiknak, hogy most már szerintünk nekik kell dolgozni. Jó! — egyeztek bele, és hébe-hóba bebenéznek az üzemekbe, rendben van-e minden. Mert a munka is csak ennyiből áll. Aztán a tőkés zsákba rakja a pénzt, bekopogtat a marós, a kőműves ajtaján és átadja. Ez pedig a magáé, uram! Legyen máskor is szerencsénk, alázatos szolgája, és ezzel megy is. Ne siessen már úgy, üljön le egy kicsit, ne vigye el az álmunkat — így a marós. Hát. nem bánom, egy kicsit, de csak rövid időre, mert a többieknek is viszem a pénzt. Egy partira azért csak telik az időből? Arra igen! — válaszol örömmel a tőkés, és leülnek egy partira.

És micsoda erkölcs és micsoda humánum uramI

Bementem az elnöki palotába is, ahol

\

Zenei műsorok is szerepeltek a klub rendezvényei között: Rőczey Ferenc, Rőczey Ferencné zongoraművészek és Kováts Irén énekművész a zenéről, a zenehallgatásról tartottak kis koncerttel illusztrált előadást, majd a legutóbbi alkalommal ismét ők adtak Ismeretterjesztő jellegű klubhangversenyt. Ez utóbbin közreműködött Hegymegi Ernő is.

Az értelmiségi klub létrejötte aktivizálta a putnokia- kat. Az öttagú vezetőség eredményesen dolgozik. Napjainkban mintegy 75—80 tagja van a klubnak, s tervezik, hogy, a szervezettséget szorosabbra fűzik, tagsági igazolványokat adnak ki, s egyéb módon teszik erősebbé a szervezetet. A legnagyobb arányú érdeklődés a pedagógusok között tapasztalható, a korábbi időszakokhoz képest. sokkal többen járnak a művelődési otthon klub- és egyéb rendezvényeire, mint korábban. Más értelmiségi csoportoknál is jelentkezik ez a pezsgés, csak a műszakiaknál mutatkozik nagyarányú visszahúzódás. Mig mái értelmiségiek sokféle rendez-j vény iránt érdeklődnek, náluk igen kevés az aktivitás. Műsza-j ki érdeklődést valóban neri elégít ki az eddig kialakult klub-program, azonban neri lehet ártalmas, ha műszakiad egyéb témák iránt is érdeklőd-, nek. Másrészt a művelődés' otthonnak is keresnie kell S; műszaki tartalmú érdeklődés kielégítésének lehetőségeit.

V

áltozás van Putnokonij még ha ez napjaink-,, ban az értelmiségnek csak egy hányadát érinti is. A: jobb, , vonzóbb programok kialakításán, érdekes rendezvények szervezésén, a közvetett és közvetlen meggyőzésen múlik, hogy ez a változás tartós« mind szélesebb körökre kiterjedő, eredményes legyen.

fl>m)

Putnoki változás

egy őszhajú, könnyes szemű férfiút találtam. Az elnököt. Már a harmadik batisztzsebkendőt áztatta cl könnyeivel, mert olvasta egy levélben, hogy éhező emberek is élnek a világon. Rögtön ihtézkedett és anyahajók, nehéz repülőgépek ezrei vitték az éhezőknek a sok- sok. ennivalót. Amint később megtudtam, az elnök is, a nagytiszteletű tanács is azon fáradozik minduntalan, hogy minél több jót, minél több nemeset nyújtson a világ népeinek. Viszik országuk áldásos termékeit szerte a földkerekségre. Dicsérik, imába foglalják érte nevüket.

Égyszer elmentem egy park mellett. Éreztem, hogy finom illatok áradnak orromba. Jobban körülnézek, akkor látom, hogy kolbászból, finom füstölt kolbászból épült a kerítés. A fákon meg a levelek helyén mézeskalács, sonka csüng. Látom azt is, hogy a hatalmas tóban nem viz, hanem tej fehérük, a folyóban meg méz folyik. A másikban meg finom bor. a harmadikban likőr. Halk zúgást hallok, kinyitom a szám, hát nem belerepül egy sült galamb?

Ilyen ország az. uram!

És hogy kértek, hogy imádkoztak, hogy könyörögtek térden állva, hason csúszva: maradjak, velükI Ha istent ismerek, el ne mozduljak innen, ne hagyjam itt őket, mert akkor mi lesz velük? De én nem és nem! Megmakacsoltam magam, mert én ilyen kemény, makacs magyar gyerek vagyok! Az már igaz! Inkább belegebedck, de amit egyszer eldöntöttem, abból nem engedek! Hajóra szálltam, visszajöttem az Óperenciás Tengeren túlról. Otthagytam azt az országot! Tudja miért? A sült galamb egyik combja kicsit megpörzsölődött. Freztem az izén. Hát nekem ebből elég volt, uram! Engem ne nézzen baleknek senkii

Priska Tibor

üzemeltetésére, vizsgálatára &

ellenőrzésére a rendelettel egyidejűleg érvényes „Nyomástartó edények biztonsági szabályzata” kötelező. A szabályzatot január végén a Táncsics Könyvkiadó megjelentette, jelenleg a Népszava Könyvesboltban (Budapest, VII-, Rákóczi út 54.) kapható.

A szabályzat ismerete alap- .vetően fontos az ipar számos területén dolgozó műszakiaknak, mivel beruházók, műszaki vezetők, tervezők, karbantartók, energetikusok, biztonsági megbízottak számára tartalmaz előírásokat.

A szabályzat hatálya alá ■tartoznak a vegyipari nyomás- ! tartó berendezések, légtartá- nyok, gőztartók és egyéb veszélyes terhelésű tartányok (pl szerszámgépek, hűtőkompresz- szorok, stb. különálló edényt képező tartozékai).

A Nyomástartó edények biztonsági szabályzata teljessé •teszi a /veszélyes üzemű, nyo- másalatti berendezésekre vonatkozó biztonsági előírásokatA szabályzat hatálya alá tartozó berendezések hatósági felügyeletével a területileg illetékes kazánbiztosi hivatal foglalkozik. A kazánbiztosoK veszik nyilvántartásba, vizsgálják és engedélyezik a nyomástartó edényeket. Az üzemek elsőrendű feladata mindenekelőtt az edények bejelentése. a további teendők Összehangolása céljából a kapcsolat felvétele az ellenőrző szervvel.

Ha az érdekelteknek a fentiekkel kapcsolatban kérdéseik lennének. forduljanak a* Energiagazdálkodási Intézet kazánbiztosi kerületén (Miskolc. megyei tanácsháza II. e. 39. ajtó, telefon: 15-436) dolgozó kazánvizsgáló mérnökökhöz. Akik a rendeletben meghatározott határidőre bejelentéseiket nem teszik meg, berendezéseik engedélyét nem szerzik meg, szabálysértés miatt 3000 forintig terjedheti pénzbírsággal sújthatott.

A biztonságos üzemelés céljából a 29—1960. (VI. 7.) Korm. sz. rendelet alapján a 3—1965 (VII. 18.) NIM sz. rendelet hatósági felügyelet alá helyezte az összes fémből készült, légkörítő, különböző nyomású tartányokat. A rendelet 1965. október 1-én hatályba lépett, ezen időponttól valamennyi nyomástartó edény gyártására.

Tudnivalók a nyomástartó edények hatósági Icliigyeletcről

lentette az észak-magyarországi képzőművészek második, együttes bemutatkozását. Kiegyensúlyozott munkák tárlatát láthatták az érdeklődők. A zsűri az első három nagydíjat (a Nógrád megyei Tanács, valamint a Szénbányászati Tröszt két 5—5 ezer forintos díját) Czinke Ferencnek, Ivá- nyi Ödönnek és Lóránt Jánosnak ítélte. A díjazott művek közt találjuk Seres János Anya gyermekével című munkáját — megérdemelten. Nem a legszerencsésebb dolog a

Jcis csirája maradt a faluban

az újnak, a századforduló poshadtságával való elégedetlenségnek. Ez a rendezői koncepció érződik az előadáson, ezért mondhatjuk sikeresnek, Bródy szándékaival egyezőnek a Csortos Gyula együttes produkcióját. A célszerű, ízléses díszletek Gulyás József ötletességét dicsérik.

A szereplők természetesen változatos színvonalat képviselnek. A címszerepet formáló, művészi érettségű Halász Kati tanítónője nemcsak Bródy akarata szerint kerekedett felébe a- társaságnak, hanem a szereppel történt művészi azonosulásban, szép szövegmondásban, szinte eszköztelen, mégis megkapó játékban olyan alakítást nyújtott, amelyre érdemes felfigyelni, ezért a szereplőgárdából külön ki kell emelnünk. Az egyes figurákat értő és tehetséges fiatalok, nagy rutinnal rendelkező színjátszók és sok jószándékú, de még kevés színpadi gyakorlatú kezdők jelenítették meg. Külön említést érdemel az ifj. Nagy Istvánt formáló Csanádi Pál, a főurat játszó Szép László, az idősebb Nagyot alakító Liptai László, felesége alakjában Keresztesi Erzsébet, és Szilágyi Lajos káplánja.

"TT””" értékes előadás Sll<ere5' tanúi voltunk. A bemutatónak természetesen akadtak kezdeti csiszolatlanságai, amelyek a későbbi előadásokon lekopnak, és A tanítónő előadása még igen sok helyen, igen sok nézőnek nyújt maradandó élményt.

Benedek Miklós

televízió által nemrég sugárzott szegedi előadás révén pedig ezrek és tízezrek emlékezetében él. Érdemes feljegyezni, hogy mindkét előadás igen szép. igen magas művészi színvonalú volt. A miskolci Csortos Gyula együttesnek e nagysikerű előadások emlékével is számolni kellett.

A Csortos Gyula együttes előadása, az öntevékeny színjátszás határain belül, szép, értékes volt. Már a darabválasztásért is dicséret jár a csoportnak, mert helyes, ha vidéki szerepléseik során ezzel a nemes, értékes darabbal ismertetik meg azokat, akik ritkán jutnak színházi produkcióhoz. A Párkány László rendezte előadás megfelelt annak az írói elképzelésnek, hogy a tanítónőben megtestesített eszményi hős diadalmasan álljon szembe a századforduló gyűlöletes, világával, és a szellem föléúye győzedelmeskedjék a dzsentrit játszó, pénzére támaszkodó hatalmasság és annak uszályába, szegődött pu- hányok felett. Az előadásban nemcsak a hős állt szemben a gyűlölt világgal, a játék nemcsak döbbenetes, kegyetlen képet festett a világrój, hanem a tanítónő bukásában js diadalmaskodott. A rendezés, igen szerencsésen, nem a happyendes befejezést választotta, mint amire hajdan a városi polgár ízlése kényszerítette a darab bemutatóit. Itt szó sincs nyakbaborulásról. A tanítónő elbukott az egyenlőtlen harcban, sebzetten megy el, de azok az igazságok, amelyeket hirdetett, már ingatják a milliomos paraszt egyeduralmába vetett hitet, már valami

I

P - láttunk előadást "e%en öntevékeny színjátszók tolmácsolásában. A színjátszó mozgalom az utóbbi években szükebb körre szorult, a televízió terjedésével együtt csökkent iránta az érdeklődés. sok helyen a hivatásos színház is közelebb jutott a nézőkhöz.. és volt időszak, amikor az irodalmi színpadok fejlesztése miatt egyöntetűen minden színjátszó csoportot mellőztünk. Átszervezések, személyi változások fogyasztották ezeket, de jónéhány riagymultú csoport ma is tevékenykedik, próbál, tanul, játszik. viszi a darabokat vidékre. sokszor olyan helyekre is, ahová nem jut el hivatásos együttes.

Egyik ilyen együttes Borsodban a Megyei Művelődési Ház Csortos Gyula y nevét viselő színjátszó csoportja. A közelmúltban Bródy Sándor A tanítónő című színművét láttuk a „Kiváló együttes” címmel kitüntetett csoport előadásában.

Az 1908-ban írt színművet .Jíródy legtisztább és leghíg- aadtabb művének, zaklatott élete és művészete szerencsés egyensúlypontjának’' tartják, amelyben az írónak sikerült „egyetlen, maga-teremtatte emberi alakban megszcmélye- sitenie mindazt a szépei, igazat és jót, amiben reménytelenül is hisz, és sikerül ezt a törékeny eszményi hőst diadalmasan szembeállítania a gyűlölt valósággal".

~7~Z T nem szorul itt A darab méltatásra, még ismertetésre sem. Egy jó évtizeddel ezelőtt a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta, a