Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

ÉSZAKMAGY AKORSZAU Péntek, 1966. április 1. Művelődési ollhon avatás Szirmán Április 2-án, szombaton es­te 7 órai kezdettel tartják Mis­kolc II. kerületében, Szirmán a Radnóti Miklós Művelődési Otthon avatását. Kammel I,a- josnénak, a kerületi tanács vé­dnökének megnyitója utónk Fekete László, a Miskolci vá-* rbsi Tanács vb-elnöke adja át V rendeltetésének az új intéz-1 ménvt, amelyet a környék la-J kosságának nevében Brusznyai*- Klára igazgató vesz át. Az J avató ünnepségen közreműkö-*- dik Németby Ferenc színmű-J vész. A hivatalos megnyitás J után a Miskolci Szimfonikus * 4­------------- ----------------—• 4­4­A Missel Nemzeti Színházi műsora * í 1, péntek. Bérletszünet. Maya- 19 * óra. * 2, szombat. Gorkij. Egérút. 39 J óra. J 3, vasárnap. Bértetszünet. Maya. 15 óra. jf Bérletszünet. Maya 19,30 óra. 4, hétfő. Bérletszünet. Maya. 15 óra. J Bérletszünet. Egérüt 19,30 óra. 5, kedd. Nincs előadás. * 6, szerda. Bérletszünet. Egérüt. J 19.00 óra. J 7, csütörtök. Bérletszünet. Egér-* út. 10.00 óra. * ft, péntek. Bérletszünet. Egcrut. ^ 19 óra. J----------------- jf 5 A Magyar Rádió J miskolci stúdiójának műsora £ (a 188 méteres . hullámhosszon j 13—IP éráig.) 4. Borsodi tükör. + Három nap tapasztalatai ... * Ismét élüzem lett a Mezőgazda- fcági Gépjavító Vállalat. 4­HiCgújabb lemezünk. i Amire nincs paragrafus... ^ ifílm, könyv, zene, művelődés* * ' *A dzsessz kedvelőinek. * A hétvége megyei sportműsora- an Készülődés a nyári slraiid o’ényre A miskolci strandokon meg­kezdték a tavaszi nagytakarí­tás L A természetés források vizével táplált strandok fej­lesztésére az idén is mintegy 5 millió forintot fordítanak, hogy csökkentsék zsúfoltságu­kat, és jobb fürdőzési feltéte­leket biztosítsanak. A jelentős összeg felhasználásával Észak- Magvarország egyik legszebb és leglátogatottabb üdülőhe­lyén, a tapolcai nagystrandon júliusra befejezik a minden igényt kielégítő, korszerű, 800 kabinos öltözőt. Az emeletes létesítményben a kényelmes kabinok mellett zuhanyozókat, mosdókat, az épület tetején pedig napozóteraszt alakítanak ki. Az idén teljesül a diósgyőri dolgozók régi kívánsága is. A festői környezetben levő strandfürdő medencéjét az ed­digi 16 helyett 23 fokos vízzel töltik fel. Ezenkívül három strandon hozzáfogtak a pihé- nőágyak, a székek, az asztalok festéséhez, az öltözők rendezé­séhez és a virágágyak felújí­tásához. A tapolcai strandot május 1-én, a diósgyőrit pedig június 15-én nyitjáit meg. Ad­digra befejezik az Augusztus 20 strandfürdő bővítését is. Állatbarát Álltunk a villamosmegállóban. Egy •pillanat volt az ] egész látvány. Jött az oldallcocsis motorkerékpár. — Nczd. nézd! —kiáltott egyikünk, amikor már élőt- : j tünk haladt el a társaság. A motoron két ember ült, fejükön két égszínkék bukósisak. Az oldölkocsiban pedig, roppant önérzete­sen, fejét felszegve szép nagy farkaskutya — szinten bukósisakkal. A látvány először mindenkit elképesztett, aztán olyan vita tört ki, amely még a közben megérkező vil­lamosban sem ért véget. — Igaza van. vé(jül is igaza van, félti a kutyáját — Ugyan, hülyelég! Pojácák! — Miért lenne hülyeség? Ha buknak, a kutya is megsérülhet. Nekik pedig kedves az állat. — A bukósisak lejáratása... — A rendelet kigúnyolása ... — Az a kutya is milyen kihívóan tartotta fel fejét — Még gúny is ült a pofáján! — Igaza van a kutya gazdájának! Nagyon szimpati­kus ember lehet.., — Nincs igaza!... — Igaza van... — Esetleg Angidban jutalmat kapna. A társaság ma is vitatkozik. Nem tudunk dűlőre jutni. Ha viszont a tölbség a kutya gazdájával értene egyet, javasolni klHene, hogy különböző méretű, kis és nagy kutyák fejtre illő bukósisakokat is gyártsanak, mert, ahogy visszaemlékszem, az a kerek, emberfejre szabott sisak nem Hl elég biztosan a hosszú kutyafe­jen. A. t Kiosztották az idei irodalmi ás művészeti díjakat Donnert János artistának. A BALÁZS BÉLA-DI.T I FOKOZATÁT adományoz­ta: Jancsó Miklós filmrendező­nek. Rényi Tamás filmrendező­nek. II. FOKOZATÁT: Forgách Ottó filmoperatSr*- nek. Kende Márta tv-rendezőnék, ül. FOKOZATÁT: Bánk László filmrendező- asszisztensnek. Wiedcrmann Károly tv-ren­dezőnek. A LISZT FERENC-DIJ I. FOKOZATÁT adományoz fa: Antal György karnagynak,* Pécsi Zeneművészeti Szakis­kola igazgatójának. II. FOKOZATÁT: Bende Zsoltnak, az Opener ház magánénekesének. Pálos Imrének, az Operaház: ma gánénekesének. Dózsa Imrének, az Opera­ház magántápcosának. Maklási József karnagynak, III. FOKOZATÁT: Mura Péter karnagynak, a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetésében elért művészi tel­jesítményéért. Illés Évának, a Pécsi Nem­zeti Színház magánénekesnő­jének. Sinkó Györgynek, a Szegedi Nemzeti Színház énekesének. Botka Valéria karnagynak; dr. Csányi László karnagy­nak. AZ ERKEL FERENC-DIJ I. FOKOZATÁT adományoz­ta: • Tardos Béla zeneszerzőnek, • II. FOKOZATÁT: Horváth Zoltán operarende­zőnek, Tamássy Zdenkó zeneszer­zőnek. A MUNKÁCSY MIHALY-DIJ- I. FOKOZATÁT adományoz­na:- Kokas Ignác festőművész­ének, . Marisa István szobrászmű­vésznek, ' Raszier Károly grafikusmű­vésznek, t Feledi Gyula grafikusmű­vésznek, t Chiovini Ferenc festőmfl­fvésznek, i II. FOKOZATÁT: p Marosán László szobrász- i művésznek, p Majoros János iparművész­ének, r Würtz Adám grafikusmű­p vésznek. t Simó József iparművésznek, p Tury Mária festőművész­ének, p III. FOKOZATÁT: t Gacs Gábor grafikustnű- pvészneK. I Stettner Béla grafikusnű­t vésznek, p Mészáros Dezső szobrásznű­r vésznek, t Vati József festőművésznek, 4- Garányiné Steindl Katalin f iparművésznek, 4- Fékéi® György belsőépítész- Inek, 4- Schrammel Imre iparmű­vésznek. Szép élei, jó élei... szolt: kérek!” „Jelentem, átszálót Zenekar ad hangversenyt Mu­ra Péter vezényletével, majd ezt követően táncmulatságot rendeznek, lálkoztunk nálunk járó világ­hírű szovjet professzorral, kommentárt. hallottunk a Ge­mini 8-ról, a londoni színházi aktualitásokat Is megismer­hettük. s figyelmünkbe aján­lották Kollányi Ágoston nagy­sikerű alkotását, áz örök meg- újulás-t. A 2G-i műsor szerke­zetileg némileg eltért a ko­rábbiaktól, ugyanis itt a cse­vegő riporter egységesebb ke­retbe fogta össze a különböző jellegű liépeket a Dunaka­nyar tavaszáról, a bukósisak kötelező használatáról, a Nép­hadsereg gyakorlatáról, az ár­víz utáni helyreállításokról, a Mongóliába utazó geológus küldöttségről, Romain Gary és Jean Seberg budapesti láto­gatásáról, valamint a spanyol filmriportot a lezuhant bom­bázóról és az elveszett atom­bomba keltette rémületről. Az összeállítások, a fentiek­ből kitűnően is, általában ak­tuálisak, valóban frissek, azonban nem szükségtelen ta­lán feljegyezni, hogy a sportot kivéve kevés bennük a hely­színi adás, viszonylag sok a stúdióbcli beszélgetés, s fel­bukkan itt-ott a rosszízű rek­lámszerűség. Amennyire he­lyes, hogy például felhívják a kereskedelem és az építő­ipar figyelmét egy újfajta für­dőszoba felszerelésre, annyi­ra visszatetsző a lágymányosi új szálloda agyondicsérgetése. (Tíz nappal később a filmhír­adó a hibákat mutatta be.) Szállodai reklámszövegeket szívesebben olvasunk pros­pektusokban. Különösen bántó volt Rózsa Miklósnak, a szál­loda felügyeleti főnökének büszkélkedő nyilatkozata, amely szerint 230 ezerről 470 ezerre emelkedett a nyugati vendégek itt töltött napjainak száma, az üzemvezető szerint meg három amerikai vendég nagyon meg volt elégedve. Kár, hogy a riporternek és a műsor szerkesztőinek ehhez egyetlen szavuk sem volt. mintha az lenne a világ leg­természetesebb dolga, hogy lé­tesítményeinket ilyen erték- egységekkel mérjüic. Egy hónap tükrében mérle­geltük A TV jelenti-!, de nagyjában hasonló megállapí­tásokat tehetünk egy évre visszamenőleg is. Hasznos ösz- szeállítás, szombatonként ér­deklődve várt műsorszám, amely, ha nem is egyenletes , színvonalon, rendszeresen tá­jékoztat egy hét eseményei­ről. Ha a napi híradót a napi­lapokhoz hasonlítjuk, úgy A TV jelenti-t jó törekvésű he­tilapnak tekinthetjük, amelyet szívesen nézünk, s szeretnénk mind hibaméntesebbnek, jobb­nak látni. Benedek Miklós „Hetilap“ a képernyőn Mennyire aktuális riportmüsor „A TV jelenti“? berek kalauzolásával, egy rö­vid riportban megismerked­tünk a weimari mezőgazdasági gépgyárral. Tagadhatatlan, hogy ez az összeállítás aktu­ális riportműsor volt, hiszen akkor volt a lipcsei vásár, de éppen a téma megkövetelte volna a külön foglalkozást, a különálló riportfilmet. A tel­jes negyven perc igénybevé­tele egy téma számára talán nincs Is összhangban az adás jellegével. A fennmaradó három adás közül 5-én hat, a 19-i és a 26- ai műsorban nyolc-nyolc té­mával találkoztunk. Öröm­mel regisztrálhatjuk, hogy a riportok témái túlnyomó több­ségben valóban aktuálisak vol­tak, friss eseményhez kapcso­lódtak, vagy éppen elsőként adtak hírt róla, Talán az első, a március 5-i adás volt ilyen szempontból a legkifogásolha­tóbb. Ugyanis a színművészeti főiskolások klubjának életéről készített riportnak semmi ak­tualitása nem volt. hasonló­képpen a tatai vár rekonst­rukciójáról készült kisfilm- nek sem. A későbbiekben mind frissebb tájékoztatások­kal találkoztunk. A már em­lített, március 5-i műsorban is volt friss interjú a Ben Bar­ka ügyben, egy enyhén ön- rcklámozó kisriport az akkor még csak előkészületben levő kvíz-műsorról, beszámoló Az orvos halála című film zagy- varékási ősbemutatójáról. (Itt nem járt el elég körültekintő­en a. riport készítője, mert ezt a bemutatást már megelőzte a miskolci, valóságos ősbemuta­tó, s arról legalább emlitést kellett volna tenni.) Végül volt ebben az összeállításban néhány rövid villanás a jég­korong vb egyik mérkőzésé­ről. Általában igen szerencsés­nek tartjuk, hogy A TV jelenti adásidejében játszott mérkő­zésekről, ha csak néhány perc­re is, helyszíni közvetítést lát­hattunk, mert azok feltétlenül hozzátartoznak a napi esemé­nyekhez. így láttuk 19-én a modern gimnasztikái viadalt, 26-án pedig az akrobatikus tomaversenyt. A március 19-i adásban ré­gi filmkockák felhasználásá­val emlékeztek meg a szer­kesztők egy szomorú esemény­ről, hazánk huszonkét év előtti német megszállásáról. Láttunk ebben az adásban új. frissen átadott szállodát, ,ta­Szombat esténként állandó­an visszatérő és bizonyára százezrektől szívesen várt mű- sorszám A televízió jelenti, a negyven perces, rendszerint igen változatos összeállítás. Csaknem egy esztendővel ez­előtt került több alkalommal is szóba a televízió informa­tív munkája, hírszolgálatának aktuálissága, frissesége. Akkor megállapították, hogy a na­ponta két kiadásban is jelent­kező húsz perces híradó, ha friss akar lenni és lehetőleg minél többet akar megmutat­ni az eseményekből, csak igen rövid villanásokban adhat számot egy-egy nap történeté­ről, szinte csak felkeltheti az érdeklődést egyik-másik téma iránt Éppen ezért szükséges­nek mutatkozik néhány mű- sorfajtának továbbfejlesztése, amelyek a friss eseményeket bővebben ismertethetik, kom­mentálhatják. E gondolat je­gyében szervezték át, illetve szervezték meg például A TV jelenti, A TV magazinja, a Parabola adásait. Ezek az adásfajták nagyfokú rokon­ságban vannak egymással. Kö- .rülük a legjobbnak és a leg­célravezetőbbnek A TV jelen­ti bizonyult, amely negyven perces összeállításaival néhány hónapja már hetenként jelent­kezik. Ezt a műsorszámot vizsgál- gattuk az elmúlt hetekben, vajon mennyire ..aktuális ri­portműsorok”, mennyire szol­gálják azokat a helyes célokat, amelyekért megteremtették. Márciusban sajátos helyzet- lei találkoztunk. Bár csak négy szombat volt a hónap­ban, A TV jelenti mégis öt alkalommal jelentkezett. Ugyanis 15-én, a lapunkban már többször emlegetett Bor­sod megyei Napok kapcsán, A TV jelenti különkiadását sugározták. Ez a negyven perc a megye sajátosságaihoz alkal­mazkodott. aktuális, friss volt, ha nem is hibátlan. Külön nem elemezzük, hiszen már szóltunk róla, pusztán re­gisztráljuk, mint a márciusi aktuális riportműsorok egyi­két. Másik összeállítást is ki kell emelnünk a rendes adá­sok közül. Ugyanis 12-én Lip­cséből, a vásárról jelentkezett Megyeri Károly riporter. Több vásári érdekességet, gépeket, különféle járműveket, divat- bemutatókat láttunk szakem­alakulatoknál befe­jeződött, másutt befejezés­hez közeledik az ősszel be­vonult újoncok kiképzése. (Újsághír) A történet eleje: novem­beri ősz a művelődési ott­honban. A bejárat fölött vö­rös selymen fehér betűkkel: „Üdvözöljük a bevonuló fia­talokat!” Mellette: „A haza védelme szent kötelesség.’’ Az alkotmányos jelmondat hagulata nincs egyenes arányban a jelszavak alatt áthaladó fiatalok arckifeje- zésével. Mert íme egy elle­sett párbeszéd: — Nézd, mit, játszik itt a mozi. Mintha nekünk ren­dezték volna a filmet. — És mi vagyunk a fősze­replők. — Dehogyis. Statiszták va­gyunk. A főszereplő majd az őrmester lesz a mi filmünk­ben. 1 Két órával később: az első sorakozó még civilben, utcai ruhában történik, ám egy­szerre igazodó lépésekkel vo­nulnak a laktanya kapujáig. A nagy kapuk szélesre tárul­nak, az ifjú katonajelöltek átlépik a láthatatlan vonalat, amely szigorú határ a pol­gári és a katonaélet világa között. S amikor a hullámzó civil-vonulat utolsó sora is átlépi e katona-rubikont, a kapu hangosan becsapódik. Attól a pillanattól kezdve: kiképzés. S a történet vége: az is­kolapadból 18 éves fejjel ka­tonai szolgálatra bevonult fiatalok néhány hónap alatt többszörösen átestek a kato­nás emberréválás tűzkereszt­ségén. Ahogy most egymás mellett ülnek a laktanya klubszobájának kényelmes foteljeiben, már vidáman emlékeznek a kiképzés ne­héz idejének humoros ese­teire. Már a behívóparancs fi­gyelmeztette őket, hogy ha­jukat vágassák rövidre, hossza ne legyen több négy centiméternél. Óvatosság­ból-e, vagy túlbuzgóságból, talán „biztos, ami biztos” felkiáltással, néhányan még annál is rövidebbre vágat­ták, s így vonultak be a lak­tanyába, ahol meglepetésük­re a katonaolló nem respek­tálta előzetes szorgalmukat. A haj még rövidebb lett, s reggel az uniformisban alig ismertek egymásra. A sora- kozónál az a két fiatal, aki az angyalföldi művelődési otthon bejáratában epés megjegyzéseket tett, mintha sose találkozott volna, be­mutatkozott egymásnak. 2 Minden furcsa volt A be­széd, az öltözet, az ébredés, a napi elfoglaltság, vagyis az i i i. i a. « t i » » « « » » I I .1. 1..1 I I óramű pontossággal működő kiképzési rendszer. Megta­nulták az „öreg bakák” sza- vajárását, vagyis azt, hogy a „rüszi” a rövidre vágott ha­jat jelenti, és az újonc az „smirgli”. A „vezértextil” nem más, mint a felmosó­rongy. Az otthoni kabát he­lyett köpenyt kell mondani, a cipőt csizma, a zakót zub­bony váltotta fel. S az isko­lai őrsvezetőt sem szabad összetéveszteni a laktanya őrsvezetőjével, vagy az úttö­rők rajvezetöje a katonaság­nál rajparancsnok. Előfor­dult például, a kiképzés első hetében — a megszokás nagy hatalom — az egyik ifjú ka­tona megilletődöttségében így szólt parancsnokához: Kapitány űr. Takács közle­gény, jelentkezem! Azóta ö Is megtanulta: a háromcsil­lagos százados nem kapi­tány, még parancsnoki beosz­tásban sem. így jelentkezni csak a Dunán, vagy a tenge­ren, a hajósoknál szokás. Egyébként ez a jelentkezés, mint a katonai formaságok kiindulópontja, sokszor el­gondolkoztatta a volt diá­kokból verbuválódott újon­cokat. Ez annyira jól sike­rült, hogy amikor először mehettek haza, s felszálltak a villamosra, a kalauz kér­désére egyikőjük így vála­kkrkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkr, Persze, volt köztük oly.n, akiről legjobb akarattal fse lehetett elmondani, hc%y izig-vérig katonának szün­teti Nála nehezebben me’t minden, s a mama dódéi#" tett kisfia, a naiv fiatalem­ber célpontja lett az uga­tásnak. Mert ez is elkerülh’-- tetlen a katonaéletben. »z illető azzal hívta fel magfa a figyelmet, hogy az éső nap pedikűröst keresett a laktanyában. Ezek után do­ki sem csodálkozott ra-p, hogy elhitte: fogkrémmel ki­tűnően lehet borotváikba.'- Háromszori sikertelen féy-_ bálkozás után a fogpa-^i visszakerült eredeti hely',re- Lassan véget ér a kil^P- zés, már nem mondhal^k rájuk az „öregek”, hogy Nc szóljon egy szót se, még zog a kalapja otthon a. gasonP', vagy: „Még házi sc ért az a kutya, amelyik az állomásra■ kisérte”. Inkáid pz a szólásmondás illik rájük: „öreg baka, nem rak3a"> vagyis, hogy ő már nem lop­kod, megfontoltan cselekszik­S ha jönnek majd az idei újoncok, s ellenőrzik fegy­vereiket, így szólhatnak Hoz­zájuk: „Egerek fészkelnek a csőben”. És ha rozsdás a fegyver: „Mi az, smirgli, el akarja játszani a Vörös és feketét?” Békés AttilD- rkkkkkkkkkkkkk-kkk*k**U Nagy Attilának, a fhália Színház színművészének Tomanek Nándornak, j Víg­színház színművészének, Horkai Jánosnak, a Nemzeti Színház színművészének, Gerbár Tibornak, a debre­ceni Csokonai Színház szín­művészének, Hadics Lászlónak, a FiYáro- si Operettszínház tagján<k, Lehoczky Zsuzsának, | Fő­városi Operettszínház agjá- nak. Havas Gertrűdnak, azAlla- ml Bábszínház szlnmű’észé- nek, Kabos Lászlónak, a ''idám Színpad színművészének III. FOKOZATÁT: Polgár Gézának, a Mskolci Nemzeti Színház színművészé­nek. Oláh Györgynek, a debre­ceni Csokonai Színház szín­művészének. Hajdú Endrének, az íllaml Déryné Színház színműrészé­nek. Medgyesi Máriának, aGyőri Kisfaludy Színház színhűvé- szének, i György Lászlónak, a fhália Színház színművészének, Andaházy Margitnak, Szol­noki Szigligeti Színház szín­művészének. Raksányi Gellértnek. .'Nem­zeti Színház színművésznek. Körmendi Jánosnak, i Ma­dách Színház szanműfészé- nek. Csütörtökön a Fészek mű­vészklubban kiosztották a ha­zánk felszabadulásának 21. év­fordulója alkalmából adomá­nyozott 1966. évi irodalmi és művészeti díjakat. Az ünnep­ségen megjelent Szirmai. Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megjelenteket Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja üdvözölte, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A magyar forradalmi mun- íás-paraszt kormány művelő­désügyi minisztere A JÓZSEF ATTILA-DIJ L FOKOZATÁT adományoz­ta: Féja Géza írónak, Hajnal Anna költőnek, Somlyó Györgv költőnek, II. FOKOZATÁT: Vihar Béla költőnek. Nemes György írónak, III. FOKOZATÁT: Bertha Bulcsu írónak, Bihari Sándor költőnek. A JÁSZAI MARI-DÍJ I. FOKOZATÁT adományoz­ta: Latinovits Zoltánnak, a Víg­színház művészének, Dobay Vilmosnak, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjé­nek, II. FOKOZATÁT: Sztankay Istvánnak, a Nem­zeti Színház színművészének,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents