Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

Péntek, 1966. április 1. bszakmagtarobszAo 3 Befejeződött a tavaszi vetőmagvak kiszállítása A szokottnál 30—40 nappal korábban kezdték meg az idén a tavaszi szántóföldi növények vetését, ennek ellenére a ve­tőmagellátásban nem volt számottevő fennakadás: a Ve­tőmagtermeltető és Ellátó Vál­lalat már januárban megkezd­te a legkorábbi növényfélék magvainak kiszállítását. Már­cius közepéig a tavaszi árpa és zab vetőmagját teljes egé­szében, a kukorica-vetőmag 46, a lucerna 80, a vöröshere 85, a takarmányborsó 90, a napraforgó 82, a tavaszbük­köny 98 és a takarmányrépa vetőmagjának 95 százalékát adták át a kereskedelemnek, illetve a megrendelő gazdasá­goknak. A kertimagvak ki­szállításánál ugyancsak nagy időelőnyt szereztek: a terve­zett 18,6 millió színes fásak­ból már január 20-ig 17.5 mil­liót készítettek elő és 16 mil­liót adtak át. a 3,2 millió súly­egység tasakból 2.2 milliót vett át a kereskedelem. így a földmüvesszövetkezeti boltok és szaküzletek a szokásosnál 1—1,5 hónappal korábban kezdhették meg a tavaszi ve­tőmagvak árusítását. A meleg­igényes kukorica és íajtabab- félék kivételével a tavaszi ve­tőmagvak kiszállítása befeje- ződötL Negyedmillió négyzetméter kertészüveg A Salgótarjáni Síküveggyártól az idén negyedmillió kertészüveget igényeltek a termelőszövetkezetek. A gyár a napokban adta fel az utolsó szállítmányt, hogy a tsz-ek időben megkapják az áprilisban kezdődő kerté­szeti munkához a különböző méretű üvegtáblákat. Fiikor Balázs nagy táblákból vágja méretre a kertész- üveget. IZ Üj turistákdí a Zemplén-hegységben Nemrégiben nyílt meg Tel­kibányán, a Zemplén-hegység egyik legszebb kirándulóhe­lyén az Ezüstfenyő turistaház. A régi, igen kezdetleges, ha­sonló célokat szolgáló épület helyén építették fel az új, két­emeletes korszerű kiránduló tanyát. Az ország egyik legszebb tu­ristaházában kényelmes háló­helyek, korszerű étterem vár­ja a vendégeket. A gyönyörű környezetben levő új létesít­ményt valószínűleg az ide­genforgalom is igénybe fogja venni. A közeledő kettős mun­kaszüneti napokra már telt házat várnak az Ezüstfenyő­ben. A turistaházban a húsz férőhelyes diákszállással együtt csaknem száz hálóvendégnek tudnak helyet biztosítani. A Lenin Kohászati Művek­ben csütörtökön fizették ki a nyereségrészesedést. A diós­győri kohászok a tavalyi ki­váló munka eredményeként 18.9 napi átlagkeresetnek meg­felelő juttatásban részesültek. Az üzemi tanács határozatá­nak megfelelően a vállalati törzsgárda tagjai, a szolgálati évtől függően, a nyereségré­szesedés 10—20 százalékkal megemelt összegét kapták. Ugyancsak most osztották ki a kiváló dolgozó kitüntetéssel járó pénzjutalmat is. Ezzel együtt a jó munka jutalmául több mint 23 millió forintot fizettek ki a diósgyőri kohá­szoknak. Az első füstgáz-hasznosító hazái Úzdon Az ózdi Kohászati üzemek martin-acélművében az ol­vasztókemencék 400—500 fok mclegségű füstgáza eddig a szabadba távozott. Az ingyen fűtőanyag hasznosítása végett már korábban hozzáfogtak megfelelő gőztermelő kazánok építéséhez. Az első füstgáz­hasznosító kazán elkészült, és megkezdték a próbákat. A be­rendezés üzemeltetésével órán­ként öt tonna, 28 atmoszférá- jú gőzt nyernek majd a hul­ladékhó hasznosításával, ami évente mintegy tízezer tonna szén megtakarítását teszi lehe­tővé. Az így, ingyen energiá­val megtermelt gőzt villamos­áram előállítására használják majd feL Befejezés előtt áll egy má­sik hasonló kazán építése is. Ennek üzemi próbáira a terv szerint a jövő hónapban ke­rül sor. Több mint 23 millió forint a jó munka jutalmazására Diósgyőrött hol, mit lehet változtatni, ek konkrétan milyen megtakarí­tásokat eredményez. Ha mi most ilyen megtakarítási lehe­tőségekre gondolunk, nálunk talán az is elég lenne egy kis vállalatnál, ha valaki egyetlen napot töltene ilyen munkával. Érdemes lenne megvizsgálni, mennyiben fizetődne ki. Végül még egy utolsó gon­dolat kínálkozik ehhez a té­mához. Attól, hogy valamilyen hatáskört leadnak a vállala­toknak, még nem biztos, hogy azok képesek lesznek élni ve­le az önállósult, decentralizált lehetőségek között. Ezek is clbürokratizálódhatnak, ha helytelenül bánunk velük. És messze kerülnek az optimá­lis döntési szinttől. Ezért kell hangsúlyozni állandóan, hogv a bürokrácia elleni harcot csak úgy lehet eredményesen alkalmazni, ha összekapcsol­juk a hatáskörök ésszerű el­határolásával, s szem előtt tartjuk az eszközöket, az in­formációkat, a jó döntésekhez szükséges feltételeket és az ellenőrzési hálózat kiépitését. A nkétünk nem töreke­dett teljességre az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos szer­vezői feladatokat illetően. Csupán néhány gondolatot boncolgatott, olyan témákat vetett fel, amelyekkel minden vezetőnek számolnia kell, amint nagyobb önállóságot kap. Decentralizált vezetés, a mainál hatékonyabb, jobb me­chanizmus, irányítási forma másképp nem képzelhető eL Fodor László t Paulorits Ágostom fífaga anyagi érdekeltség a szervezé­si munkához is kapcsolódik, hiszen elképzelhető, hogy a korábbi helytelen gyakorlatot felváltja egy olyan elv, amely­nek az lesz a lényege: a vál­lalatok a megtakarítások bi­zonyos hányadát fizetik ki szervezési munkáért a szerve­ző intézeteknek. Lengyelor­szágban pl. jól beváltak az ilyen módszerek. Az anyagi érdekeltség segíti a jobb me­chanizmusok kialakítását. Rendkívül intenzíven harcol­nak minden fillérért, minden felesleges művelet kiiktatásá­ért, a legkisebb veszteségek feltárásáért, illetve felszámo­lásáért. A szervezők nem raj­zos sémákat, használhatatlan kimutatásokat gyártanak, ha­nem konkrét folyamatokat rögzítenek számítható gazdasá­gi eredményességgel. A z ilyen eredmények el­éréséhez nagy szükség van a szervező fel­adatának pontos meghatározá­sára. Ezt röviden úgy szokták mondani: fedezzen fel veszte­ségeket, ahol lehet, kutassa a megtakarítási lehetőségeket. Más szóval: növelje az ered­ményt, csökkentse a költsége­ket. Ahol a szervező ennek megfelelően munkálkodik, ; többszörösen „megkeresi” ön­magát. És ilyen helyen nem lesznek felesleges felépítési ábrák, nem lesz túlszervezett- seg, hatásköri villongás, bü­rokrácia. Több külföldi országban ér­dekes gyakorlatot alkalmaznak ; az utóbbi években. Van a vál­lalatoknál egy szakember, aki- : nek nincs se íróasztala, se iro­dája. Egésznap járja a műhe­lyeket, a műszak végén pedig ; bemegy főnökéhez, és jelenti, korlat lesz helyes törekvések­ből. Ezért szoktuk mondani, hogy helyes szem előtt tarta­ni a bürokrácia csökkentésé­nek, megszüntetésének alap­vető feltételeit. De ehhez el­sősorban az szükséges, amiről ankétünkön dr. Susánszky Já­nos is beszélt, hogy legyenek jól szervezett információk, alaposan kimunkált döntési lépcsők és precízen szétvá­lasztott hatáskörök. így szü­letnek meg ésszerű döntések, így lehet kihasználni már a szervezési munkák során is a reform előrevetített lehetősé­geit A bürokrácia zavaró ténye­zőit tehát fokozatosan ajánla­tos kiiktatni az új gazdaság­irányítási rendszer bevezeté­sét megelőzően. A vezetőknek, a szervezőknek hatáskörük, lehetőségük lesz. E hatalom­mal azonban józan megfon­toltsággal kell clniök. Előadá­sában dr. Susánszky János több olyan példát is megem­lített, amelyek helytelen in­formációkon alapúira rossz döntéseket eredményeztek, az­tán az ésszerű kijavítás he­lyett bürokráciát szültek. Ilyen helyreigazításért a re­formgondolat vetületében anyagi konzekvenciák is adód­hatnak. Az anyagi érdekeltség elvét egyébként gyakran hangsú­lyozzuk a jövőt illetően. Az üzemi vakságért, az elhamar­kodott döntésért esetleg saját zsebből kell majd fizetni. Az Vezdés és szervezés 5. Helyes törekvés — gyakorlati megoldások energiát, időt emésztenek fel a túlbuzgóság néha rögeszmé­vé váló szálai. Ezért kell hát igen-igen nagy harcot kezde­nünk évekkel az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetése előtt a bürokrácia ellen. E harcnak azonban nem lehet­nek kampányszerű vonásai, mint ahogy a szervezéssel, vágj' a vezetéssel járó újabb feladatokat sem tekinthetjük „tűzoltó munkának”. A bürok­rácia elleni harc fő területé­nek már most sem a jelensé­gét, hanem annak kiváltóját, okozóját kall tekintenünk. E küzdelem módszerei kinek-ki- nek birtokában vannak. Hi­szen minden vezető ismeri a bürokrácia kinövésének olyan okait, mint a hatáskörök el- határolatlansága, a legjobb döntésekhez szükséges eszkö­zök és információk hiánya, valamint az érvényes közgaz­dasági kategóriák hibás vol­ta. az ebből fakadó helytelen nézetek. K ülönösen olyan vállala­toknál, intézmények­nél hatnak e jelensé­gek, ahol a vezetők elnézőek. Az ilyen helyeken a körülmé­nyek szükségszerűen kiterme­lik az egyeztetéseket, a papí­rosvitákat, s állandóan bele kell avatkozni a gazdasági élet részletproblémáinak megoldá­sába. Formális ügyiratkezelés színvonalára süllyednek, bü­rokráciává fajulnak vezetési gyakorlatok. A mindennapi munka során helytelen gya­|Y! archotc Parkinson, az angolszász bürokrácia tapasztalt ismerője azt vafjn, hogy a bürokrácia nö- vejedésenek törvénye elemi (.[(Vei érvényesül, s nekünk ni\cs más dolgunk, mint re- glftrálni, milyen gyorsan nő a aJnu j gondolatot elég gyakran m£fogalmazták ankétünk ré#tvevői csakúgy, mint az új gazdaságirányítási rend­szeréi különböző fórumokon vitatkozó szakemberek és ve­zetik. Jó volt, hogy szó esett a tjirokrácia elleni hadakozás­ról i reform, s az ezzel kapcso­laté szervezési, vezetési kér- dús'k kapcsán, mert a hclyte- Icn ügyintézés, a lélektelen pajjrszemlélet, a keresztbe tuti egyeztetések veszélyével 0(tis kell számolni. jai mechanizmusok bürök- rafjtus volta néha vörös posz­téit lebeg a vezetéssel-szer- ve?'ssel foglalkozók előtt. Így Irút érthető, hogy az önálló­ig a decentralizáltság gondo- la{jiak villanásakor az ember l^£ik a bonyodalmakkal já­ró (gyintézésektől, a felesleges pótmunkától. Kevés olj-an 0ófer van. aki ne tudná bi- zolfítani, hogy okos. hasznos jussiatok hogyan vesztek el a {ürokrncia útvesztőiben. Ar- ra is számos példa van, hogy ó0)l/oZalt és szükségtelen visz- szjgazolási rendszerek meny- nj/a lelassítják a fontos dön- meghozatalát. Még el- uojdolnd » rossz, mennyi ben még 150 kiló körül ala­kult a lucernamag holdan- kénti hozama, 1965-ben vi­szont már csak 9 (kilenc!) kiló volt a holdankénti átlag. A vöröshcremag-fogással sem állunk jobban. Négy-öt éve még 150—200 kiló volt a hol­dankénti átlag, 1965-ben mind­össze 15 kiló. Csúfosan visz- szaestünk. Pedig Borsod me­gyében kiváló lehetőségek lennének mindkét takarmány- növény magjának termeszté­sére. De hogyan? A recept Nádler növényvédelmi igaz­gató nagyjából felvázolt egy receptet. Már telepítéskor gondoskodni kell a megfele­lő minőségű, tiszta, jó ter­mőerejű talajról. A gyenge lucernát és vörösherét gondo­san kell kezelni, védeni. A második évben, amikor a nö­vényzet megerősödött, már lehet magot fogni. Igen lé­nyeges, hogy magfogás ese­tén az első kaszálást nagyon gyorsan végezzük el, és a szé­nát takarítsuk be. így a mag- fogáshoz szükséges sarjadás gyorsan elkezdődik, és erős magtermő növényzet fejlő­dik ki. Állandóan gondos­kodni kell a szervetlen anya­gok utánpótlásáról, főleg a foszfor és a kálium szakszerű adagolásáról is. El kell vé­gezni a beporzást, ha kell, háromszor is. Nem szabad a lucernát káros „szomszédok” mellé telepíteni. Az érett lu- ccrnamagot azonnal és gyor­san arassuk le, jó szárazon csépeljük el minél előbb... A vegyszeres védelem költ­ségei megtérülnek. Szaksze­rű vegj'szeres kezelés után minimálisan 70—80 kiló több­lettermést várhatunk. A vé­dekezési költség legfeljebb 700 forint holdanként, a több­lettermés értéke pedig meg­haladja a 3000 forintot... Egy gondolat a korreferátu­mokban ugyanúgy dominált, mint Ubrizsi akadémikus elő­adásában. S ez a gondolat a „nö­vényorvos”, a növényvédő ag- ronómus szerepének fontossá­ga. Vagyis: a kemizálás jó, a kemizálás nagy lehetősége­ket kínáL De a kémia világa bonyolult anyagalakulatok sokasága. Éppen ezért a ké­miát a mezőgazdaságban is csak szakértelemmel, tudo­mányos hozzáértéssel kell és szabad alkalmazni. Szcndrcí József szerel védelme 50 forint költ- ségráÓüítással 1000 forint értóid többlettermést bizto­sít. fim szabad tehát lemon­dani 8 vegyszerek fokozott felhafHálásáról. Fájdalmas statisztika A pgutóbbi agrár szabad- egyeumi foglalkozás másik korrdcríitumát Nádler Miklós, a Bogoej. megyei Növényvédő Állóid igazgatója mondot­ta cl. Miért nincs magfogás? jMiórinincs kötés? — kérdezte. Azérl — mondotta —, mert egyfdől rosszul alkalmaztuk a vc^szereket, másfelől nem alkal^zt-uk eléggé, főleg a szakderűség követelményeit hanyß°1,ul< el- Ezek a sza­vak elsősorban a termelö- szövfkezeteknek szóltak, íme. a fájdalmas statisztika, amc'lfet Nádler Miklós igaz- gatcjlsmcrletctt. Atpgtcrmések lucernamag­ból: 1961-ben 75 kiló holdan­ként 1962-ben 84 kiló, 1963- ban j/* kiló, 1964-ben 35 kiló és i|G5-ben 31 kiló. jypgdöbbentőek ezek az aúnpk. A lucerna és a vörös- herí termőterületét országo- san és természetesen itt, Bori)dban is növelni kellene, his^n megfelelő mennyiségű luco'na és vöröshere nélkül ni né korszerű, jól jövedelme­ző, (iztonságos állattenyésztés. De pég a búza termesztését js »lapvetően befolyásolja a luefnutermesztés. Köztudott ugyú’is, hogy a lucerna és a vúrjshere után kiválóan te­rem a búza. Ahhoz azonban, hofí „a lucerna és a vöröshere termőterületét növelhessük, elsijorban magra lenne szük­ség. De honnan vegyünk ma­got, ha nem terem, ha a marfogás döbbenetes mér­téken visszaesett? Impor­tálni nem nagyon tudunk, merj más országoknak sincs, sőt, icgész sor európai ország kéri, szinte könyörögve a ma/ar lucernamagot Hogyan adjífüt ha nekünk sincs? Fáj(Hlmas kérdések ezek. Nerf^uk saját problémáink szodnSaíását fejezik ki, ha­nem azt is megérthetjük be­lőlük h°gy 'gén értékes ex- p0r(chetőségünk marad így kihíznáiatlanul. A helyzet ma már Borsod miében se jobb, mint orszá- gosp. Sőt, ma már rosszabb az fszágos átlagnál. Négy-öt úv\4 ezelőtt Borsod megyé- ---­j rsodi Agrár Szabad­ét,'/^111 legutóbbi foglalkozá­sán dr- Ubrizsi Gábor akadé­mikus a „kémia koráról”, a vegyszerek mezőgazdasági fel­használásáról tartott igen iz- «alrt^s és magas színvonalú elöaásl. Erről már beszá­molt!11. Nem szóltam azon­ban még a szabadegyetemi foglakozás talán legizgalma­sabb ■észlettémájáról, a lu­cerna» lucernamag és a vö- rÖshetinag termesztése kö- dil (alakult problémákról. a*nkn ellen Elóaisában Ubrizsi akadé­mikus csak érintette a lu- jpriiatifnesztés problémáit. Scszóipz aranka elleni küz- <e!°mr< az aranka vegysze­res jósáról. Elmondotta, (ogy a aranka elleni harc hinden szárazabb éghajlatú •rszág mezőgazdaságának lágy pjblémája. Különösen lágy a áriétól a Balkánon, jörökorpSban, Spanyolor- ikágban, Franciaországban és hazánkba Mindeddig azon­ban egjk országban sem tudtak ilyan vegyszert elő­állítani, í’ely radikálisan ki­irtaná agarunkat a lucerná­tokból. j németek — bár ne­kik egyáplán nincs aranká­juk! — ^állítottak egy kar- bamid típ£Ú vegyszert, amely hatásosnál ígérkezik az aranka elit*» A vegyszer elő­állításában a magyar szak­emberek is közreműködtek, segítettek, „jól fejlett, erős magyar aranka töve kot” küld­tek a kísérletekhez. Az új vegyszert iíá1' a franciák is ki­próbálták, és eredményekről számoltak be- A jövőben ezt a vegyszert kell használni az aranka (;]len hazánkban is, i mert sok el°nyc van- Minde­nekelőtt: radikálisan pusztítja ! az arankát. Az cddiS használt " ^vegyszerrel ellentétben a ta­karmányra nincs káros ha­tással, hiszen karbamid típu­sú. Másik előnye, hogy hasz­nálata után nyolc hónappal a vegyszerezés terület ga­bonafélékkel is bevethető, a vegyszer hatása akkorra megszűnik. KipnszlnHflk « vadiuciif^ Miért nem terem lucerna- mag? Ezt a kérdést már Ub­rizsi akadémikus is megfo­galmazta és elmondotta, hogy a vegyszerek kipusztították a lucernamagfnßüshoz any- nyira hasznos vadméheket,, amelyek fontos szerepet ját-j szottak a beporzásban. Kipusz- í tűit számos mas rovar is 1 amely segítette a beporzást’ 3 egj'éb iránj'ú káfmvése pedigj minimális volt. Kár ezekért] a rovarokért mondotta i Ubrizsi akadémikus. —. Gon-j doskodnunk kell egyfelől ar- 3 ró! hogy ezeket a rovarokat,; elsősorban a nagyon hasznos vudméhet ujrale.^.pilsuk és; megóvjuk, másfelől pedlg ar-, ról, hogy a jövőben ne irt-; suk ki őket. Ez pedig csak; úgy lehetséges, ha e rovarok-1 ra ártalmatlan vcßyszerekel ■ állítunk elő. I Elhangzott tehát a legtekin- '• télyesebb magyar szakember; szájából is, hogy a. mcerna-. magfogás ijesztő aran>;u visz-; szaesésének cgyi^ díílPvotő,, mondhatnánk fő oka a vegy- ■ szerek nem megalapozott, nemi eléggé körültekintő "asznála-« ta. Mindezek ellenére a vegy.; szerek használatúm1» a keim-, zálás fokozásáról i'eIPmoraj-; hatunk le, mert a kémia a, mezőgazdasági terrn6 egyik; nagy tartaléka hazakban js . Ezt igen izgalmasai1 Cl'zékel-, tette korreferátumé,11. Se-» bcszta István, az áliami gaz-; daságok megyei igazgatósa- • gának növényvédő toeloadó-; ja. Elmondotta, hepy ^0 fo-. lint értékű vegyszer fe*hasz-; nálása átlagosan és nlinimá-. lisan egy-két mázt! lormés-; többletet biztosít nl,hden^ növényi éleségnél, )tSyeti azt búza, takarmánygat0113’ ku- ] korica, vagy lucefbup^ena. *j ;Ezt bizonyítja a megíe Miami] gazdaságainak tízéV*s , Syn-» korlata. Vannak névenj.e^| mint például a cukí11^* és» i burgonya, amelyet v«gy-' Szabadegyetemi pgysetek Miért nines lucernamag?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents