Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

ÉSZAKMAGYAROUSZAG Péntek, 1966. Április 29. A felkelés évfordulója elolt Főhősödé feszültség Dominikában A TASZSZ a New York Ti­mes tudósítójának Santo Do­mingo-! jelentésére hivatkoz­va közli, hogy az Egyesült Ál­lamok Santo Domíngo-i nagy- követsége előtt egy szolgála­tot teljesítő amerikai katona halálosan megsebesített egy nyolc éves fiút. A lap szerint ez az eset előreláthatólag még jobban fokozza a feszültséget, amelyet a dominikai felkelés évfordulójával kapcsolatban országszerte tapasztalni lehet. Szerdán Santo Domingo-ban megkoszorúzták az alkotmá­A Szovjet Várisiére«! Mének távirata Algéria belügyminiszteréhez Georgij Mif.yerev, a Szovjet Vöröskereszt és Vörös-Félhold társaságok elnöke Ahmed Me­lleidnek, Algéria belügymi­niszterének címzett táviratában aggodalmát fejezi ki a bör­tönben sínylődő algériai köz­életi személyiségek egészségi állapota miatt. Mityerev kije­lenti táviratában, i-eméli, hogy az algériai hazafiak irányában emberiességet tanúsítanak és Jtielcgítik a törvényesség és az A rhodettiui helyseiről A rhodesia! fehérek —- a Reuter szerint — nagy meg- köngyebbüléssel fogadták .“Wilson szerdai bejelentését, mely szerint Wilson és Smith kormánya ismét felveszi az érintkezést. A fehérek reagá­lása mindamellett távolról sem egyértelmű. Rhodesiái hivatalos körök­ben egyelőre még nem kom­mentálták a szerdal londoni bejelentést. emberi jogok betartására irá­nyuló követeléseiket. Március végén neves algé­riai hazafiak éhségsztrájkba kezdtek, tiltakozásul amlutt, hogy nem részesülnek orvosi ellátásban, megfosztják őket az ügyvédekkel való találko­zás lehetőségétől és bírói eljá­rás nélkül tartják őket fogva. Az éhségsztrájkolók között olyan neves személyiségek vannak, mint Hoclne Zahouun, Basir Hadzs Ali és Moham­med Harbi. A hosszú éhség- sztrájk után több fogoly sú­lyosan megbetegedett, nyos erők elesett harcosainak közös sírját. Országszerte tün­tetések várhatók. A tüntetése­ket az ifjúsági szervezet, a de­mokratikus nőszervezet, vala­mint a június 14-e mozgalom szervezi. Tito Kairóba utazik Dusán Blagojevics, a jugo­szláv külügyminisztérium szó­vivője csütörtöki sajtóértekez­letén hangoztatta, Jugoszlávia közvéleménye megütközéssel vette tudomásul a nyugat-né­metországi konstnnzi perben kiszabott feltűnően enyhe büntetést. Tito küszöbönálló kairói lá­togatásáru térve, u szóvivő ki­jelentette, a két elnök véle­ménycserét folytat a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről, a bilaterális kapcsolatok előmozdításáról. A szóvivő bejelentette, Tito elnök Szato miniszterelnök meghívására, később megálla­pítandó időpontban Japánba látogat. Közlemény Coiive de Muruille romániai látogatásáról Bukarestben közleményt ad­tak ki Maurice Couve de Mur- villc francia külügyminiszter április 23—28 között Romániá­ban tett hivatulos látogatásá­ról. A közlemény a többi kö­zött hangsúlyozza: CDU politikusok as NSZEP és as SPD párhesséde ellen Rainer Barzd« a CDU első elnökhelyettese és Eugen Ger­stenmaier, a Bundestag elnö­ke csütörtökön Nyugat-Ber- línben ismét durván beavatko­zott az NSZEP és az SPD pár­beszédébe, s letartóztatással fenyegette meg az NSZEP funkcionáriusait Nyugat-Né- metországba való beutazásuk esetére. Barzel egy sajtóértekezleten hitet tett az Erhard kormány­nak az enyhüléssel ellensége­sen szembenálló politikája inellett és elutasította a két Németország konföderációjá­nak gondolutát. Foglalkozott az NSZEP-nek te SPD-hez intézett juvusla- tával, hogy a két párt szóno­kai mondjanak beszédet Nyu- gat-Németországban és az NSZK-ban rendezendő nagy­A korán kelő embernek a hajnal számít reggelnek. A magamfajtának pedig az, ame­lyik az előbbinek már a kora délelőtt. Délre utolérjük egy­mást — ebédre már egyszerre ülünk le.,. . Reggeleken, azaz kora dél­előtt a Papszer utcából el­kanyarodom a Rákóczira, a Sötct-kapu irányába. Itt szok­tam találkozni azokkal az em­berekkel, akik az én regge­lemkor a hamisítatlan kora délelőttöt élik. Egyet hadd meséljek el a sok közül, Nem a tanulságért — mert miféle tanulsága lehet egy történet nélküli kora délelőttnek? Ér­dekes dialógusokat se hall az ember; a munkásember, ha egymagában kénytelen dolgoz­ni, clszótlnnodik. A látványos­ság nem érdemelné a szót — hiszen egyszerű utcák ezek. a miskolcinak még a Sötét-kapu sem jelent különösebbet. Az a néhány ember érdemel szót. Azok, akiket már is­merünk arcról, látásból, hang­ról, s mozgásukról. @ Egy asszonyt mindig a mo­zi előtt találok. Pia későn jö­vök, ha korábban, ő ott sepri a járdát, s az utca testét. Ko­pott haja svájci alá van tűr­ve, arca horpadt, do színe egészséges. Viszont tekintete legalább annyira elfakult az idők folyamán, mint kék sap- - kaja a napon, s az esőkben. Vékonydongájú, bizonyára fel­nőtt gyermekek anyja. Néha összekuporodik talicskája előtt, s nagy élvezette! szív­gyűléseken. Kifejtette, hogy „némely NDK-beli személyi­séggel szemben nincs enyhítés az NSZK büntető jogának al­kalmazásában. Ezeket a sze­mélyeket az államügyésznek hivatalból üldöznie kell, s kö­teles élni a jogával”, Gerstenmaler nyugat-berlini beszédében gátlástalanul meg­fenyegette Walter Ulbrichtot, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkárát, az NDK Államtanácsának elnökét. Az­zal kapcsolatban, hogy az NSZEP—SPD párbeszédének keretében a hannoveri nagy­gyűlésre NDK-személyiségek fognak utazni, nagy hangon követelte, hogy „vannak, aki­ket le kellene tartóztatni, kü­lönösképpen azt az embert, aki az NSZEP élén áll”. A felek kifejezték kölcsönös elhatározásukat, hogy a jövő­ben is szélesítik a két ország együttműködését. A véleménycserék megmu­tatták: a román és a francia kormány egyetért abban, hogy a nemzeti függetlenség és szuverénitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös meg­becsülés elveinek tiszteletben tartása az államok közötti bé­kés együttműködés legfonto­sabb feltétele. A közlemény rámutat, hogy a megbeszélések a kölcsönös megértés légkörében, a ha­gyományos román—francia ba­rátság szellemében zajlottak le. Romániai látogatásának be­fejeztével csütörtökön délelőtt Várnába érkezett Couve de Murvllle francia külügymi­niszter. Bumedien Jugoszláviába látogat Huari Bumedien, az algériai forradalmi tanács elnöke el­fogadta Tito jugoszláv elnök meghívását és hivatalos láto­gatást tesz Jugoszláviában. T er melőszö vetkezetek járási tanácskozása Encsen Megyénkben első alkalom­mal Encsen hívták össze a termelőszövetkezetek járási tanácskozását. Ez a kezdemé­nyezés még országosan is új­szerű. Az alakuló ülésen meg­jelent dr. Erdei Ferenc aka­démikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. A járási termelőszövetkezeti tanácskozás feladatát, műkö­dési tervét Rozgonyi András, az enesi járási tanács vb- elnökhelyettese ismertette. Ment újabb bizottság csupán! A tanácskozás tagjait széles körből válogatták össze. Reszt vettek az alakuló ülésen ter­melőszövetkezeti elnökölt, ag- ronómusok, főkönyvelők, az MNB, a MÉK, az Allatforgal- mi Vállalat, a Malomipari és Terményfelvásárló Vállalat járási kirendeltségének veze­tői, a járási tanács felvásár­lási csoportjának vezetője, nz éncsi AKÖV és MÁV állomás vezetői, a vízügyi szakaszmér­nökség vezetője, az FJK fő- agronómusa, tehát olyan já­rási vezetők, akik közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban vannak a termelőszövetkeze­tekkel. Elöljáróban meg kell emlí­teni a több alkalommal is el­hangzott kijelentést, miszerint a termelőszö'vetkezetek járási tanácskozásának létrehozása nem azt jelenti, hogy most is­mét több van egy bizottság­gal, amely mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozik. Arról van szó, hogy ha ez az út­keresés sikerrel jár, esetleg megszüntetnek más, már Ide­jétmúlt bizottságokat. Rozgonyi András elmondot­ta, hogy az ország más járá­saiban is működnek már ha­sonló tanácskozások. Ezek si­kere vezette a járási pártbi­zottságot, tanácsot és a Haza­fias Népfront járási bizottsá­gát, hogy Encsen is létrehoz­zanak ilyen tanácskozást. Itt vitatnák meg a termelőszövet­kezeti gazdálkodás általános problémáit, s ez egyben segít­ség lenne a termelőszövetke­zetek és a különböző vállala­tok jobb kapcsolatának kiépí­téséhez is. Ez a tanácskozás nem hoz határozatokat, csak javaslato­kat tesz majd egy-egy prob­léma megoldására. Dr. Erdei Ferenc altailcmiltus fetssóuilásu Dr. Erdei Ferenc akadémi­kus örömmel üdvözölte az encsi kezdeményezést, s vá­zolta, milyen szerepet tölt­het be a tanácskozás a gazda­ságirányítás reformja idején. Mert az nem vitás; hogy a jö­vőben több lesz a gondja egy- egy gazdasági vezetőnek, ugyanakkor nagyobb lesz fe­lelőssége, s önállósága is. Az átmenet lassú, s az eredmény sem mutatkozik majd meg egyszerre. Helyeselte, hogy Borsodban, éppen a legtöbb gonddal küszködő járás ala­kította meg elsőként a tsz-ek tanácskozását. Itt szóbakerül­hetnek majd olyan gondok is* amilyenek a hivatalosabb, zártabb tematikájú megbeszé­léseken legtöbbször nem sze­repelhetnek. Akkor számíthat sikerre a tanácskozás, ha min­dig azokat a problémákat tár­gyalja meg, amelyeket az élet tűz napirendre. A megbeszélés részvevői hosszasan megvitatták a ta­nácskozás szervezetét, tema­tikáját. Abban megegyeztek, hogy helyes ilyen széles kör­ből összeválogatni az állandó tagokat. Javasolták, hogy al­kalmanként csak egy-két té­mát tűzzenek napirendre, hogy azokat érdemben, s alaposan megtárgyalhassák, s ha szük­séges, az érintett tsz-ben is összejöhessenek. Az eredeti tervtől eltérően nem kötötték periódusokhoz a tanácskozások idejét, olyankor ülnek össze, amikor aktuális téma adódik, A problémák nem is várat­nak magukra. így már most, az alakuló Ülésen elhatároz­ták, hogy a legközelebbi al­kalommal az új árrendszerrel kapcsolatos kérdéseket tűzik napirendre. Dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese hangsúlyozta, bogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a jövőben is szívesen támogat minden olyan kezdeményezést, amely a termelőszövetkezeti gazdálkodást segíti. Számítani lehet rá, hogy megyénk más Járásai is köve­tik az encsi példát. A. L Vietnam-millió mosok és nyugatnémet tábot*nokok „Az eszkaláció gazdasági kö­vetkezményei jelentik szá­munkra a tejszínt a sütemé­nyen" — jelentette ki a dél­vietnami háború fokozásáról egy kaliforniai üzletember az amerikai Newsweek című lap­nak adott nyilatkozatában. A nyilatkozatot idézi a Die Zeit című nyugatnémet polgári na­pilap, és megállapítja, hogy Kaliforniában valóban hatal­mas új üzleti vállalkozások keltek életre a dél-vietnami háború fokozásának következ­tében. Különösen az USA nyugati partvidékén levő Ka­liforniára érvényes ez a meg­állapítás, ahol „futószalagon alapítják az új cégeket, a pro­fitok egyre gyorsabban nő­nek, ügyes vállalkozók és vak­merő spekulánsok néhány hét alatt szerezhetnek vagyont". vezetők „egy hazátlan hadse-i reget képviselnek", a kalifor­niai Dos Angelesben létesült Norris Thermador hadiüzem folytatni akarja a háborút, hi­szen „nyereségessége az elmúlt 6 hónap alatt mintegy 155 százalékkal emelkedett”. Ezt a hasznot állapítja meg az USA-val szövetséges Nyugal- Németország idézett lapja, cs megemlíti még az United Air­craft hadi cég legutóbbi, 70 százalékos nyereségét, vala­mint az ugyancsak kaliforniai San Francisco hajózási válla­latainak hatalmas fellendülé­sét, mert ők adják a szállító hajókat a vietnami háború­hoz. Az amerikai újgazdagok po­litikájához csatlakozik, úgy látszik, ezeknek az üzletem­bereknek agyontámogatott kedvence, a nyugatnémet mi- litarizmus. Ezt teszi szóvá egy másik nyugati Új3ág, a svájci Zürcher Woche című hetilap. A NATO párizsi fő- ! hadi.szállásának áthelyezésével kapcsolatban ugyanis von [Hassel nyugatnémet hadügy­miniszter kijelentette, hogy a ]nyugat-némctországl Hcldcl- .berg „nem jöhet számításba, •mert túlságosan ,frontközei- Iben’ van". A svájci lap cikk­írója meglepve kérdezi, hogyan Inevezhet vulakt békében •„frontközeinek” egy várost, [hiszen ezzel nylltun ellenségé­nek nevez egy vele békében [élő államot. Nem vitás, hogy ezen az államon von Hassel a [Szovjetuniót érti, hiszen a nyugati katonai rendszer szem­pontjából minősíti „frontkö- zclnek” Hcldelbergct. Furcsa, hogy a nyugutnémet, kormány „halálosan megsértődött, ami­kor legutóbb az SZKP XXIII. kongresszusán háborús szándé­kot tulajdonítottak lépéseinek és szemére hányták revatte,is­ta politikáját, ha .frontközcl- séget” emleget. Azt hiszik Bonnban, hogy ez kellemeseb­ben hangzik Moszkva fülei­nek, mini neki, ha revansiz- must emlegetnek1 — írja a svájci lap. Nyugati lupok cikkeiből idéztünk és cikkeik arra vilá­gítanak rá. amit az SZKP XXIII. kongresszusa is megál­lapított: Az USA Imperialista politikája és a nyugutnémet kutonai körök háborús szándé­ka jelenti ma azt a legfőbb há­borús veszélyt, amely ellen a béke híveinek minden erővel küzdeniük kclL Máté Iváö Kom délelőtt ja körmére égett cigarettáját. Ezt a műveletet annyira ön­feledten teszi, hogy megfeled­kezik a világról. Mintha nem is fújna ki tüdejéről a fá­radt, nikotintól megszabadult füstöt. Van ennek az asszonynak cgy kutyája. Tarka eb, közön­séges fekete-fehér foltokkal. Korcs kutya, azt már az első ránézésre megállapíthatja mindenki, még a nem kutya- szakértő is. Hangja nem kelt félelmet, de zenét se idéz az arra járókban. A legérdeke­sebb ebben a kutyában, hogy színes pántlikát visel a nya­kán. Tiszta és vasalt szalagot, s micsoda büszkén! Ez a kutya egyik reggel neklkapolt egy fiúnak. Való­színűleg régi haragosa lehe­tett a kutyának ez a slheder, mert átrohant a túloldalra. A menekülő legényt a Szín Va­liidon érte utói. Beleharapott a vádlijába. — Megbolondultál? — visí­tott a semmi kis asszonyka, s rohant a kutyához. — ... Mert ingerük, azért! — mentegető­zött, s már húzta is magával, masnijánál fogva. — Sin.érnek kellene szólni! — mondta egy férfi, aki az Állami Áruház irányából jött döngő léptekkel. — Szaladj orvoshoz — ja­vasolta egy idős asszony. Min­den hangot kiejtve beszélt — Mert ingerük! — ismé­telte már vagy tizedszer az asszony. Fogta seprűjét s a pántlikás kutyát bezavarta a mozi keskeny udvarára. A kamasz sziszegett egy ideig, aztán nekiiramodolt, megfenyegette az ijedt kutyát és a még ijedtebb gazdáját, aki ezután nekilátott az utca sepréséhez. • A csitrit hetente háromszor- négyszer látom. Ha fiúnak szü­letik, most bizonyára masza- tos, kutyakergető, ablaküvegek réme, s még ki tudja, ml min­den. De a véletlennel, hogy lánynak született, nem lehet pörölni. S mert lány és ka­maszkorú egyszerre, hát meg­találni benne a csitrik minden jegyét. Agyonfésült, mindenre idegesen reagáló, könnyen pi­ruló- emberke. Feszes pulóvert visel, kurta, szült szoknyát, s minden lépésnél megrezzen. Valami mély bódulatban ring, ha átsiet a túloldalra. A jár­dán csak a fal mentén közle­kedik. Mint, aki minden pilla­natban támadást vár. Fejét lehajtja, de a tekintetével sű­rűn pislog. Hol jobbra-balra, hol meg előre. — Jó reggelt! — köszönök neki, ha találkozunk. Régóta köszönünk egymás­nak. Válaszát nem lehet meg­hallani. Régebben hangos „kéz-csókoloirT-mal illetett, most meg a jó napot és az előbbi sujátságos keveredését nyögdlcséll. Ott állt a hídon, amikor a fiút megtámadta a masnls ku­tya. Vigyorltva vette tudomá­sul. Mikor meglátott, kihúzta magát és nyugodtan azt mond­ta: Jó napot! — Kézcsókolom — fogad­tam köszönését, kicsit talán restellkedve Is, hjszen egy nőt mégiscsak előre illik köszön­ten!. A csitri elfordult, és. bizony­talan léptekkel elsietett. Csak a sarkon állt meg. Ott neve­tett egyet, és úgy nekilramo- dott, hogy csaknem elesett. TOsarkú cipőben volt. Talán először életében. • A mozi előtt egy idegen férfi állt. Miből tudtuk, hogy az il­lető Idegen? Mugum se tudom. Megéreztük. Kopott ballonja rlkftott s nagy igyekezettel szemlélte a műsor képeit. „Clcubnbúk.” Bájaikat muto­gató madonnák! Ez Igenl Tet­szett nz Idegennek, aki való­színűleg egy vidéki intollek- tuel. Am az is lehet, hogy egy régi, jómódú úr, aki harminc évvel ezelőtt hasonló madon­nák társaságában mulatott. Persze, az idő eüramodott. Felette, s jósorsa felett ts. A cicababák ma is cicababák, de a ballonkabátos mindezekből Es mitől gazdagszik oly sok üzletember itt? A nyugatné­met lap erre így válaszol. „Gazdagodik a háborún, gaz­dagodik Vietnamon" — írja. Ig/_oztáa érthető az is, hogy noha a nagy tekintélyű New York Times elismerten legkitűnőbb publicistája, Ja­mes Roston szerint „Déí-Viet- nam még mindig az egymással versengő egyének, körzetek, vallások és szekták összevissza­sága, katonai vezetők egy cso­portjának uralma alatt", a ka­liforniai milliomosok mégis for­szírozzák a háborút. Hiába ír­ja Reston a támogatott snlgoni rendszerről, hogy „nincs sai- goni kormány, amely valójá­ban kormányozni tudna, és nincs dél-vietnami ,nemzet’ a szónak a mi fogalmaink sze­rinti értelmében", a katonai * < > már csak fényképek révén < • részesülhet. Esetleg az egész] [ filmet megnézi. Az is több,# mintha csak a kiaggatott]] fényképeken nézné a bájakat«> —, de már nem annyi, mintha'’ az 6 kedvéért kacarásznának egy lokálban. ]] Közönyösnek Igyekszik lát-<> szani. Sikertelenül. Meg-meg-]] nyalja szája szóiét, s görcsö-«» sen szorongatja kopott akta-]] táskáját. Sűrű, fehéres szem-,, öldökét összevonja, homlokán <> ráncokba fut az enyhén rózsa-]] színű bőr. < > — Mikor nyit a mozi? —!> kérdi a masnls kutya tulujdo-«] nosát, aki lekuporodott két-]] kerekű kocsija mellé, hogy el-< ► szívjon egy cigarettavéget. ]] — Mikor? — méri végig az'> asszony. — Tizenegykor! Van]] a tájékoztatásban valami le- < > néző. — Tizenegykor, de nem]] itt, hanem a fő utcaiban játsz-«> szák — gondolkozik egy ki-]] csit, már-már elmerül egy!, slukk élvezetében, amikor1’ mosoly rajzolódik horpadt szá-]] Jára. — Jó babák, mi? — se felrántja csontos, aszott vál-!‘ lát. «. Az idegen, aki vidéki Intel-« > lektuelnek néz ki, elszégyelü] ] magát. Mormog valamit, s el-«. Indul a Sötét-kapu irányába.]] Az Avas tetejéről épp akkor] ] lövelll a bolthajtás alá a nap,, a kora délclőtt.vidúm sugarait.'’ Magam is ilyen kötegen gn-]] zolok át, s melegnek érzem az«’ orkánkabátot is. ]], Baráth Lajos £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents