Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1966. ápritis 3T. 3 New York-i sajtósztrájk Immár, harmadik napja tart több New York-i hírlap dolgozóinak sztrájkja. Ok: a hatalmas sajtótrösztök vezérei fölöslegesnek tartják, hogy csak némileg Ss független napilapok létezzenek. Ezek, bár példányszámúkat tekintve, igazi nagy konkurren- ciát nem jelentettek nekik — helyenkénti „önállóságukkal” zavarták köreiket. Falánk cápák módjára — a kíméletlen konkurrencia- harc eszközeivel — kierőszakolták a World Telegram, a Journal American es . a Herald Tribune „fúzióját”. Uj lap indul e három helyett World Journal Tribune címmel. Ámde az új lap több mint kétezer „megbízhatatlan” dolgozót nem vesz át. A felszámolt három lap valamennyi dolgozója — újságírók, nyomdászolt, la ti térj osztók — cgyclpr.o négynapos sztrájk formájában tiltakoznak a „fúzió” következményei ellen. A luxemburgi Amióta De Gaulle felmondott a NATO-nak, csaknem valamennyi NATO-ország fővárosa számításba került már a katonai paktum új székhelyeként. Egyebek közt Luxemburg is. Az operettország ugyanis, s ezt szinte csak a NATO-válság kapcsán vette tudomásul a világ, mint a NATO egyenrangú tagállama már nem csupán operett-hadsereggel rendelkezik. Mint például Monaco, vagy San Marino, ahol a derék hadastyánok összes tevékenysége a vendégségbe érkező államférfiak fogadása, Luxemburg megértve az idők szavát, s hallgatván a nagy tengerentúli barát tanácsaira — bár a NATO legkisebb, de az ország 330 ezer főnyi lakosságához viszonyítva „hatalmas” hadsereget állított fel: több mint félezer luxemburgi polgár várta fegyverben a „keleti veszedelmet”. Csakhogy előbb-utóbb nyilvánvalóvá vált minden luxemburgi polgár előtt, hogy a katonai szolgálat anyagiliarci szellem lag kevéssé kifizetődő. Nem csoda, élni kell! Az ország ambiciózus hadügyminisztere — különösen, amióta Luxemburg neve is felröppent a NATO új székhelyeként — óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje a nagy- hercegség lakóinak szemében a hadsereg ázsióját. A fiatalokat azzal próbálja megnyerni, hogy a hadseregben kapott kiképzés a legjobb iskola a nyugdíjas rendőrségi állások elnyeréséhez. Az operett-ország idősebb polgárai előtt pedig még fontosabb tényekre apellál: arra hívja fel a figyelmüket, hogy a katona- zenekarok műsorait mindenki egyformán élvezheti. Fischbach úr erőfeszítéseinek meg is lett az eredménye: a főleg önkéntesekből álló 5C00 fős hadsereg 2000 katonára olvadt. Az effajta harci szellem miatt Luxemburg nem is kaphatja meg a NATO aranyahná- ját, s így a versengők száma eggyel csökkent. A vietnami helyseiről 5 A New York Daily News j~ kedden azt jelentette, hogy az — Egyesült Államok légi ere je el ~ akarja vágni Hanoit a külvi- 2 lúgtól. Ej Az amerikai repülők E szisztematikus tániadások- E kai arra törekednek, hogy z elzárják az út- cs vasút- 5 vonalakat, amelyek a ~ VDK fővárosát az ország Ej többi részével összekötik. E A lap szerint a megnöveke- jE dett arányú légitámadásokkal Ej Washington növelni akarja a = Hanoira nehezedő pvomást jg állítólag annak érdekében. E hogy a VDK adja fel állás- E pontját és az Egyesült Alla- E mok elképzelései szerinti meg- E oldást fogadjon el. E Az USA a közeljövőben E újabb egységeket indít Viet- E namba. Johnson elnök egyéb- E ként hétfőn este megbeszélést E folytatott legfőbb politikai és ™ katonai tanácsadóival. Bár a — megbeszélés részleteit nem s tették közzé, úgy tudják, hogy Ej a központi helyre a vietnami E probléma legújabb fejleményei ~ kerültek. Párbeszéd a kórteremben kórterem fehérlett. Csend volt. Elmentek már a látogatók és a vizitelő orvosok- is. Az ajtó mögötti sarokban idős ember feküdt az ágyon. Ritka haja és deres szakálla is jelezte, hogy idős. A kórlapjáról le is lehetett olvasni: 63 éves. Tegnap még nagyon rosszul volt. Senkit sem ismert és lélrebeszélt. Haldoklóit. Az orvosok is szomorúan nézték. Vénába adták neki az injekciót. Asztma. Súlyos rohammal liozták be az öreget. Meg akart fulladni. Az orvosok már ismerték, nem ez volt az első roham. Három napig küzdöttek érte. Harmadnapra megkönnyebbült az öreg. Már piros volt az arca. Bent voltak nála gyermekei, meg a felesége, és ettől egészen jobban lett. Amikor mindenki elment és mozdulatlan volt a kórtermi csend, az öreg szomszédja, egy fiatal, 26 éves férfi megszólalt. — Nagyon rosszul tetszett lenni. Az öreg csak nézett. Fáradtan meresztette törtfényű kék szemeit. Éppen a lovakra gondolt, amikor megszólalt a fiatalember, mert az öreg foga- tos a termelőszövetkezeiben. Két szép lova van. Neki sohasem voltak olyan szép lovai Neki mindig öreg, sovány lovai voltak, mert nem telt jobbakra. Földje is csak kettő hold volt. Az öreg a két szép lóra és a hókafejű kiscsikóra gondolt, amikor a szomszédja megszólalt. Ugyan ki hajtja most a lovakat. Mert valaki biztosan hajtja, hiszen tavasz van, sok a munka mindenütt. — Mit mond, öcsémuram? — kérdezte végül az öreg, mert felfogta már, hogy hozzá szóltak. — Azt, hogy nagyon rosz- szul tetszett lenni. Féltettük a bácsit A z öreg kissé szomszédja felé fordította a fejét. A lélegzetet még mindig nehezen szedte, hallani lehetett, hogy hörög a torka. — Már jobban vagyok — mondta sokára az öreg. — Már egészen jól érzem magam. Látta, milyen szép gyermekeim vannak?... A fiam, a nagyfiam, az őrnagy ... Ezrednek parancsol... Látta a nagyfiamat? — Láttam — mondta a fiatalember. — Van nekem négy fiam... Mind a négy ilyen derék ember. Meg lányom is négy van. Azok is szépek. Látta a lányaimat? — Láttam. — Unokám is van már kilenc ... Azok is szép, aranyos gyerekek. Disznót vágtam nekik mielőtt behoztak... Ott voltak mind a toron... de én rosszul lettem ... A fiatalember maga elé képzelte a disznótort, a nyolc gyerekkel, a kilenc unokával és még egy csomó emberrel. Azután meg arra gondolt, hogy majdnem halotti tor lett a disznótorból. De ezt nem mondta el az öregnek. — Szép fiai, meg lányai vannak, láttam őket — mondta és óvatosan oldalára fordult, hogy jobban láthassa az öreget. — Szépek — csak ennyit mondott az öreg. — Hol tetszett szerezni ezt a csúnya betegséget? — kérdezte később a fiatalember. Az öreg elgondolkozott, tudta, hol szerezte, de nem válaszolt azonnal. — A fronton — mondotta később. — Oroszországban, a fronton . .. 1942. november tizenötödikén. — Ilyen pontosan emlékszik? — Erre emlékszem ... Nagyon nehéz nap volt az az életemben ... Az öreg fészkelődni kezdett. Feljebb húzta magát a párnán. — Szétbombáztak bennünket ... az egész menetoszlopot ... Merthogy gépesített alakulatnál szolgáltam... A jegeseső meg esett... Az egész menetoszlopot szétbombázták. A maradék valahogyan vissza——— Ilit mond a paragrafus? Jogássunk válással A. A. göneruszkat olvasónk írja, hogy tyúkjai kirepülnek a szomszédos szántóföldre és ott kárt okoznak. Ennek megakadályozására B. S. J., a föld használója mérget helyezett* el a szántón, amitől két tyúk elpusztult. Kérdése: lehet-e a lakott területen mérget elhelyezni? A mérgek közvetlen veszélyt ’elentenek a lakosságra, ezért előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását rendeletek korlátozzák. (Ezzel kapcsolatosak a 62—1953. MT., a 68—1957. Korm. és a 4—1957. számú Eü; M. rendeletek.) Mérget csak az állíthat elő, akinek erre engedélye van az illetékes egészségügyi szervtől. Mérget vagy mérgezett anyagot csak olyan helyre szabad elhelyezni, ahol általában nem tartózkodnak gyermekek és háziállatok. Szomszédja jogellenesen járt el, ezért tegyen bejelentést a községi tanácshoz és a rendőrség körzeti megbízottjához. Helytelenül járt el ön is, mert az állattartó felelős az állat által okozott károkért. Olyan kerítést kell készíteni, amelyik megakadályozza a kirepülést, vagy pedig le kell vágni a baromfiak szárnyait. Javasoljuk, hogy a kártérítést egymás között rendezzék, de ne olyan módon, ahogyan szomszédja cselekedett, mert ezzel közvetlen veszélynek teszi ki az emberek életét. T. K. szihalmi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a kertjében levő fák kivágásához kcll-e engedélyt kérnie? Igen. A 14—1966. számú kormányrendelet előírja, hogy a községek, városok bel-, valamint külterületén álló fák, (ideértve a zárt kertben lévő, továbbá a közutak külterületi szakaszának tartozékát alkotó élőfákat) kivágását be kell jelenteni. 1966. április 1-i hatállyal kell alkalmazni az építésügyi miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter 1—1966. számú együttes utasítását. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó építő-, szak- és szerelőipari vállalatok, valamint a fő- és szakfelügyelete alá tartozó tanácsi ön jelentse be ezt a szán- dekát a községi tanács vb-: elnökének vagy vb-titkárának.’ A tanács a bejelentést követő 30 napon belül dönt, ezért ezen időn belül tilos élőfát kivágni. A kiszáradt fát a kiszára- dást követő év június 30. napjáig kell kivágni, de 30 nappal előtte ezt a szándékát is be kell jelenteni a hatóságnak. Aki az előírt bejelentés nélkül, illetve a hatóság tilalma ellenére fát vág ki, szabálysértést követ cl, és 10Ó0 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. építő- és szerelőipari vállala-' tok, a KPM felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok, a közúti igazgatóságok, a MÁV, a Posta, az egyéb szakágazat építőipari tevékenységet folytató szervei, valamint a fő- és szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőipari vállalatok munkásainak ösztönÍJj jogssabályok Az építőmunkúsok új bérezési rendszerérő! 1zése végett új kategória szerint állapították meg a telje* sítményes alapórabércket. A munkásokról minősítő lapot állítanak ki, figyelembe veszik a munkát, a munkakört, a munkakörülményeket, a képesítést, a gyakorlati időt, a dolgozó felelősségét, stb. éá a közvetlen vezetőnek a szak- szervezeti bizalmival együtt adott javaslata alapján döntenek, hogy a dolgozónak menynyi legyen az új személyi órabére. Ennek megfelelően emelni lehet, ha a besorolási feltételek megváltoztak, a bérforma vagy a norma ezt szükségessé teszi és ha valaki tartósan kiválóan dolgozik, csökkenteni lehet, ha a dolgozó ismételt figyelmeztetés ellenére nem megfelelően látja el munkáját. A dolgozót 15 nappal előbb kell értesíteni a személyi alapbér megváltoztatásáról; Az ebédidőre járó díjazás: segédmunkásnak 3,20 Ft, betanított munkásnak 3,60 Ft, szakmunkásnak 4 Ft, kiemelt munkásnak 6 Ft óránként Az anyaghiány, vagy munkaterület hiánya miatt keletkezett állásidőre a megállapított személyi órabér szerinti 'díjazás jár. Az utasítás nem vonatkozik a szállító- és ravonult. 11 Kint, a puszta ég alatt... Álltunk ... Engem meg kiállítottak őrségre ... nem egyedül, voltunk többen is... A jeges eső meg esett. A sár térdig ért... Én akkor egészen a szívemig megfáztam ... Két napig mindig őrségen álltam. Nem váltottak le. Akkor már mind a három társam összeesett, mert őket se váltották le. . Már én is összeestem. Ott feküdtem a sárban. Nem bírtam felkelni. Valami moziban tértem magamhoz. Emlékszem, hogy a vászon még a helyén volt. A kályha mellett feküdtem. Oda fektettek a baj társaim. Akkor én a szívemig megfáztam. Az öreg elhallgatott. A fiatalember figyelt. Nem szólt, nem kérdezett. — El akartak engem vinni a kórházba is — folytatta. — De a csapatunk akkor már visszavonult. Azt mondták, leváltanak bennünket. Hát inkább nem mentem kórházba. Arra gondoltam, hogy ha a kórházban meggyógyulok, visszaküldenek a frontra. Oda viszont én már nem akartam menni. Egyáltalán nem akartam én a frontra menni... Hajtottak minket a frontra, bele a háborúba ... pusztulni... M egint elhallgatott az öreg. Szomszédja nézte és elképzelte magának a frontot, a háborút. De nem tudta igazán elképzelni, mert ő nein járt a fronton, a háborúra sem emlékezett — A szívemig fáztam én akkor — mondta megint az öreg és nehezen vette a lélegzetet. — Mindenem átfázott. Csont jaim is... Belehajtottak bennünket a háborúba ... Ott szereztem ezt a csúnya betegséget ... A fiatalembert fekélyre műtötték, de már jobban volt Asztmás embert addig sohasem látott, csak most Az öreg megint megszólalt — Meg nemcsak a front. Az egész életem fázás volt nékem. .. A grófnál dolgoztam... A gróf se kímélte az embert. Októberben, novemberben még szabad ég alatt háltam... De akkor legalább takaróm volt, meg szalma alattam ... A fronton még az se volt, szalma... — Rossz lehetett — szólt a fiatalember. — Az. Rossz. De nekem még jó. Én hazajöttem. Az öcsém, az elesett. Lelőtték, vagy megfagyott. Nem jött haza ... A z öreg az öccsére gondolt. Magas, szép szál ember volt, hetyke bajuszt viselt orra alatt. Egyszer találkoztak is a fronton, még sört is ittak, de többé nem látták egymást. — Látja — mondta az öregember. — A fronton megölték az embert. Ott nem számított az ember... Itt meg, a kórházban ... itt vigyáznak rá ... Én már hatszor voltam itt, de még egyszer sem engedtek meghalni... Már megint jobban vagyok ... Sokkal jobban ... Két hét... vagy három ... és hazamegyek ... Szendrcl József kodómunkásokra, kocsisokra, lóápolókra cs a segédüzemi munkásokra. ♦ A tez-ek üzemi balesetei hárításáról A földművelésügyi miniszter 10—1966. számú rendeleté többek között előírja, hogy folyamatosan gondoskodni kell a tsz-ek használatában levő erő- és munkagépeknek, munkaeszközöknek, termelő berendezéseknek az óvóréndsza- bályokban előirt biztonsági felszerelésekkel történő ellátásáról, valamint az egészségre ártalmas munkát végzők részére az előírt védőruhák és eszközök beszerzéséről. Minden tsz-ben biztonsági megbízottat kell kijelölni. A beosztás, valamint a munkakör megváltoztatása esetén a munka megkezdése előtt min-l den tagot és családtagot elméleti, valamint gyakorlati balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. •i A tsz köteles minden üzemi baleset körülményeit kivizsgálni és intézkedni a hasonló! balesetek megelőzése céljából«! A három napi munkakópte-! lenséget okozó balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni« A rendeletel 1966. április 1- tói kell alkalmazni, Or. Sass Tibé Untai Dezső - Mere Árpád -Hagy Iván: A szőlészet és borászat építményei A szőlészet és borászat építészete, történeti fejlődése, és az utolsó évtizedekben végbement rohamos forradalmi átalakulása számos szerzőt foglalkoztatott, és immár könyvtárra rúg az erről a témáról megszerkesztett anyag. A szerzők arra vállalkoztak, hogy ennek a terjedelmes anyagnak felhasználásával tájékoztatást és hasznos útbaigazítást adnak. Éppen ezért fő feladatuknak tekintették a legújabb létesítmények ismertetését. A történeti fejlődést csupán érintik, annyira, amennyire az a mai helyzet és feladatok megértéséhez szükséges. Röviden ismertetik a nagyüzemi szőlőfeldolgozás és borászat sokféle, jól bevált és hasznosítható, korszerű technológiáját. Ezután a berendezések és építészeti megoldások leírásának szentelnek tág teret. A mű hasznos kezdeményezése, hogy bemutat egy 3000 ka- tasztrális hold szőlőtermésének feldolgozására alkalmas nagyüzemet Ebben minden fontosabb részletre kitérnek, így a feldolgozásra, a palac- kö'zásra, a borkezelőtérre, a vacuumos lepároló üzemre, az energiaellátóra, a gépház csoportra stb. Ha figyelembe vesszük, milyen fontos célokat tűzött ki népgazdaságunk a szőlészetnek és borászatnak, továbbá, hogy jelentős összegek fel- használásával igyekszünk fejleszteni szőlő- és borgazdaságunkat, értékelhetjük ennek a minden tekintetben gyakorlati értékű, rengeteg vázlattal, képpel illusztrált könyv hasznosságát. (Műszaki Könyvkiadó.)