Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
Szerda, 1966. április 27. ÍSZAKMAGYAttOKSZAG 3 helyzete Szabadegyetemi jegyzetelt Gy ii mölcstermesztésünk Társadalmi munkában Ä mezőgazdasági szakembe- «ek és munkások körében igen népszerű Borsodi Agrár Szabadegyetem utolsó előadása hangzott el a Megyei Művelődési Ház színháztermében. A rendezőség ez alkalommal Merényi Károlyi, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztálya gyümölcstermesz- tési osztályának vezetőjét kérte fel, hogy tartson előadást gyű möl cs termesztésű n k helyzetéről, jövőjéről, s az ezzel kapcsolatos export lehetőségekről. Merényi Károly a második ötéves tervben elért eredményekből indult ki, majd vázolta a harmadik ötéves terv ilyen vonatkozású célkitűzéseit. — A kertészei már méltó helyet szerzett magának a mezőgazdasági termelésben. Országosan kétezernél több termelő üzem foglalkozik kertészettel, s ez a művelés alatt álló területek 10 százalékát teszi ki. Ezen belül a gyümölcs- termelés négy százalékot képvisel. Szá/.haíezer hold új leiejúíés Az eredeti elképzelés az volt, hogy a második ötéves terv sután 110 000 hold gyümölcsöst telepítenek, a valóságban azonban kevesebbet, 106 000 holdat telepítettek be. Mi okozta a lemaradást? — A tervezett holdak számának csökkenése nem hiba, sőt, nagyon is reális, mert a járulékos beruházások lemaradása szükségessé tette a telepítés ütemének lassítását. A legfontosabb feladatot így is megoldottuk, megteremtettük a korszerű gyümölcstermesztés nagyüzemi feltételeit. Némi ingadozás tapasztalható az új telepítésű gyümölcsösök faj arányában. A termelő üzemek legszívesebben almát telepítettek, s viszonylag kevesebb cseresznyét, megy- gyet. Ennek okát főleg munkaerő- és értékesítési problémákban kell keresni. Az új gyümölcsfák több mint fele, a programnak megfelelően, homokos területre került. A korszerű, nagyüzemi gazdálkodási igényeket tartották szem előtt, amikor a telepítések legalacsonyabb területi határát 100 holdban állapították meg. Több helyen, így nálunk Borsodban is, a kisebb tsz-ek úgy tettek eleget ennek az igénynek, hogy két-három termelőszövetkezet közös határterületére ültették a facse-| metéltet. A harmadik ötéves terv során már nem is kívánnak új, nagyobb telepítéseket létrehozni, a cél ezután az, hogy u jelenlegi, száz holdnál kisebb gyümölcsösök területét száz holdra bővítsék ki. Több gyümölcsöt fogyasztottunk Merényi Károly elmondotta, hogy a második ötéves terv időszakában jelentősen nőtt az egy lakosra jutó gyümölcsfogyasztás, számszerűen egyhar- madával. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 69.íl kilogramm gyümölcsöt fogyaszt el égy ember évente. Az évi össztermelés 100 000 vagon körül mozog. A harmadik ötéves terv végére. 1970-re, számolva a jelenlegi telepítések hozamával, mintegy ötven százalékos emelkedésre számíthatunk az össztermelésben. Az egy lakosra jutó fogyasztást 83.8 kilogrammra tervezik. A gyümölcsexportból származó bevétel pedig két és félszeresére nő. A küllőid igénye Különleges zamata miatt, a magyar gyümölcs mindig rangos helyet foglalt el a külföldi piacokon. A mezőgazdasági termékek exportján belül al kertészeti termékek aránya al következőképpen oszlott mcg:| 1962 — 31.3 % ‘ 1963 = 33.3 % | 1964 — 36.4 % A tervek szerint 1970-re el* kell érni a kertészeti termékek! 50 százalékos arányát. Elsősorban az új telepítésekre számíthatunk. Különösen kelendők külföldön mélyhűtött, tartósított áruink. Exportált gyümölcseink háromnegyed része szocialista országokba jut, ennek fele a Szovjetunióba. Tulzoíí-e almatcrinclcsünk? Érdekes vitában próbált állást foglalni az előadó, amikor szembeszállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint túl sok almát termelünk más gyümölcsfajok rovására. — Sokan állítják, hogy az új telepítéseken belül rossz irányban tolódott el a faj- arány, s hogy ez káros lesz a jövőben. Ha megfigyeljük a százalékos arányokat, nem lehet ok az aggodalomra. A tervezettel szemben csupán 1.4 százalékkal telepítettünk több almafát. Ugyanakkor a bogyósokból is többet telepítettünk két százalékkal. Őszibarack is több lesz hét százalékkal a tervezettnél. Miért félnek éppen az almától? Magyarország még mindig nem tartozik a túlzott almatermelők közé. íme, egy érdekes statisztika: Az alma a gyümölcstermelésen belül ilyen százalékos megoszlást mutat a különböző országokban: 25 000 holdra nő. A járulékos beruházások elmaradása helyenként már most is károsan érezteti hatását, ha a kapcsolódó beruházások elmaradása pillanatnyilag még nem is okoz gondot. Ezekkel a beruházásokkal rövid időn belül fel kell zárkózni a telepítési arányok mellé, hiszen csak úgy realizálódhat az eddigi, nagy anyagi- és munkaráfordítást igényelt munka. Ahol mód van rá, helyszíni feldolgozó üzemeket kell létrehozni, hogy a termelő ne függjön az átvevő vállalatoktól. Az új telepítésekkel tovább nő majd az igény a korszerű szállító eszközök, tároló helyek iránt is. A termőre fordulás munkaerő-kérdéseket is felvet. Most még elég, ha egy szakmunkás irányítja a növekvő gyümölcsösben a munkákat, termőre fordulás idején azonban ez semmiképpen sem lesz elegendő. Már most, idejében el kell kezdeni olyan szakmunkás brigádok kialakítását, amelyeknek tagjai nemcsak dolgozni tudnak, hanem jó érzékük van a kereskedelemhez is. Mert sajnos, az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy termelni már tudunk, de kereskedni még nem eléggé. A. I. A miskolci Művésztelep szomszédságában, a Művész bisztróban készülnek a nyári szezonra. A bisztró dolgozói társadalmi munkában festik a székeket, asztalokat, amelyeknek derűs színei kellemessé teszik a nyári melegben az ott tartózkodást. Franciaország S2 •/. Hollandia 72 % NSZK 69 % Belgium 64 % Szovjetunió 54 % Olaszország 48 % Magyarország 47 % Figyelembe kell venni azt is, hogy az alma nem kizárólag őszi termés, hiszen több mint hat hónapon át biztosít friss gyümölcsöt. Sajnálatos azonban, hogy a cseresznye és a meggy telepítésében lemaradás mutatkozik. Pedig, különösen a meggy igen keresett exportcikkünk, főleg mélyhűtött állapotban. El kell érni, hogy a házi kertekben, a háztájiban minél többet telepítsenek ezekből. Felit cszülcs a bő termesre A harmadik ötéves terv végére a gyümölcsösök területe Új technológiával felére csökkentették a golyóscsapágy-acél selejtjét Ä Lenin Kohászati Művek acélművében készítik már hosszú ideje a golyóscsapágy acélokat. Az értékes és fontos acélfajta selejtjének mértéke elérte a 11.2 százalékot. A gyár kutatással foglalkozó szakemberei feltárták a selejt okait. A vizsgálatok kiterjedtek a gyártás minden fontosabb szakaszára. Az alapos elemző vizsgálatok alapján megállapították a legkedvezőbb öntési, csapolási hőmérsékletet. A folyékony acél dermedésének szabályozására és ezzel az öntecs felületének javítására különleges hőfejlesztő lunkerpor alkalmazását írták elő. A kidolgozott, és most már rendszeresen alkalmazott új technológia a gyakorlatban jól bevált. Az ezzel a módszerrel készült golyóscsapágy-acélok minősége lényegesen javult. Hcngerelhetőségük sokkal jobb a korábbinál, s nincs szükség az öntecsek hántolá- sára, felületi tisztítására sem. A selejt a felére csökkent, ami évente több millió forint megtakarítást tesz lehetővé. Az új technológia értékesen járul hozzá a kongresszusi vállalás sikeréhez is. Ennek egyik sar- kallatos pontja ugyanis a termékek minőségének javítása. Járági tanácsülés 0* Ondion As ifjú pá Hogyan lettem huszonhét éves fejjel egy nagy község függetlenített párttitkára? Talán furcsán hangzik, de elsősorban azzal függ össze, hogy nagyon szeretem a szakmámat. Agrármérnök vagyok. Közgazdasági technikumba jártam, majd az erdőgazdasághoz kerültem. Innen küldtek társadalmi ösztöndíjjal a mosonmagyaróvári egyetemre, ahol 1963-ban végeztem. A szakma iránti rajongásom mindig párosult a mozgalmi munka szeretetével. Még egészen fiatalon munkás- őr lettem, az egyetemen pedig megválasztottak a KISZ- bizoltság szervező titkárává. A KISZ nevelt olyanná, hogy a Sátoraljaújhelyi járási Párt- bizottság bizalmából Cigánd község függetlenített párttitkára legyek. Tartozom az igazságnak azzal, hogy ne hallgassam el: bizony, napokig gondolkoztam, elvállaljam-e ezt a megbízni ást, vagy ne. Azon gondolkodtam, hogyan egyeztethető ez össze, s egyáltalán összeegyeztethető-e az agrármérnökséggel. Nagyjából ismertem Cig'án- dot, ismertem az itteni tsz- ek helyzetét, gondjait, hiszen az egyetem után a szomszéd községben voltam agronómus. Végül arra a meggyőződésre jutottam, hogy a két dolog igen jól megfér egymás mellett. Egyes kollégáim kifogásolták elhatározásomat. — No, te szakma árulója — mondták. — Ezért kár volt egyetemre járnod, Koleszár Dénes. Ezt megtalálhattad volna anélkül is. „Szakma aniloja”. Bántott ez a vélemény. Ma már. amikor lassan egy éve vagyok párttitkár, tudom, hogy nekem volt igazam. Úgy érzem, ezen a poszton még nagyobb megbecsülést szerezhetek a szakmának is. Miért mondom ezt? Módomban áll, sőt, feladatom is, hogy figyelemmel kísérjem mindhárom tsz-ünk- ben a mezőgazdasági munkát. Az Aranykalászban például az elmúlt évben alig fizettek valamit egy munkaegységre, mert nagyon elterjedt a részes művelés. Ennek az lett a következménye, hogy aratás idején nem volt munkaerő. Az idén nem lesz részes, így jelentősen emelkedik majd a munkaegység értéke. Csökkentettük az eddigi, túlzott mértékű háztáji területeket is. Ha az ember nyitott szemmel jár a gazdaságokban, mindig talál javítani valót. Elterjedt szokás volt Cigándon. hogy nyers szelettel etették a teheneket. s csodálkoztak, hogy kevés tejet adnak. Kiszámítottam a gazdáknak, hogy egy állat nem is bír a nyersszeletből annyit megenni. amennyi 6 liter tej képződéséhez szükséges. Ezen a bizonyításon igen meglepődtek. s azóta helyesebb takarmányozási rendszert vezettek be. Cigánd a járás egyik legjobb adottságokkal rendelkező községe, a gazdasági eredmények mégsem megfelelőek. Főleg ez a tény vonzott ide. A párt tekintélyére támaszkodva korszerű, jó tanácsokat adni a tsz-eknek. Ez volt a legfőbb tervem. Természetesen ahhoz, hogy (Tudósítónktól.) A közelmúltban Őzdon já- rási tanácsülést tartottak, melyen a tanácstagokon kívül részt vettek a különböző já- lási társadalmi és tömegszervezetek képvis-’ői, vezetői is. Az ülésen jelen volt és felszólalt dr. Papp Lajos, Borsod megye tanácsának vb. elnöke is. Ezen a tanácskozáson vitatták meg a járás állattenyésztési, állategészségügyi helyzetét, s az 1966. évi tanácsi költségvetést. Az ülés fő napirendje azonban a második ötéves terv járási eredményeinek, s a harmadik ötéves terv irányelveinek, legfontosabb egy fiatalember szaktanácsait jószívvel fogadják, nem elég külsőleg támaszkodni a tekintélyre. Bizonyítani kell! Úgy érzem, tavasszal ez a bizonyítás megtörtént. Két termelőszövetkezet megkért, készítsem el ez évi gazdasági tervüket. Szívesen vállalkoztam rá, s amikor a harmadik tsz tervét a bank nem fogadta el, ők is hozzám fordultak. Nagyon jóleső érzés, amikor egy-egy szakmai tanács eredménnyel jár. A Szőke Tisza Tsz-nek harmincnégy tehene van, s ezeket eddig csak egyszer fejték. Javaslatomra rátértek a kétszeri fejesre, s a tejhozam jelentősen emelkedett. A párttitkárnak azonban nemcsak szakmai feladatai vannak. A zárszámadás előkészítésének idején kerültem a községbe, s meglepődve tapasztaltam, hogy még pártcsoportok sem alakultak. Pedig akkor igen jól támaszkodhattunk volna rájuk. Azóta megalakultak a pártcsoportok, s minden fontosabb probléma megoldásában elsősorban a kommunisták segítenek. Már említettem, hogy a háztáji területe nagyobb volt. mint amennyi a törvények értelmében szabályos. A háztáji mindig kényes kérdés, de különösen az, ha csökkenteni kell. Ezt a rendellenességet a tsz- ek kommunistái nélkül nem is lehetett volna megszüntetni. Engem a KISZ nevelt a mozgalmi munkára. Első feladataim közé soroltam ezért járási feladatainak megtárgyalása volt. A harmadik ötéves tervrőt szólva a járási tanács vb. elnöke elmondta, hogy 1966— 67-ben több mint 15 millió forintot fordítanak majd állami erőből beruházásokra. A járás községei pedig az elkövetkező öt év alatt 29 millió forint bevételre számítanak a községfejlesztési alapra, s mintegy 17 millió forint értékű társadalmi munkát ütemeztek be. Ezekből a forrásokból kommunális, egészség- ügyi és kulturális feladatok megvalósítását tervezik. (falutfí) én !s a községi KISZ-élet fél- lendítését. Itt bőven volt tennivaló. Bár már értünk ej eredményeket, korántsem mondhatom, hogy mindé« rendben van. Pedig a cigán- di fiatalokra lehet építeni, csak a szervezésen múlik. A napokban azzal álltak elő, hogy társadalmi munkában segítenek letakarítani a kukoricaszárat, melyik tsz-ben vas rájuk szükség? A Szőke Tiszát ajánlottuk, ahol egy vasárnap húsz holdat rendbe tettek. Más alkalommal a* épülő napközi otthonnál segítettek. A pártvezetőség ■figyelemmel kíséri a nőlanács munkáját is. Javaslatunkra felélénkült a vetélkedés. A Petőfi és az Aranykalász Tsz női kertészeti brigádja versenyre hívta ki egymást. A cél az egy holdra jutó gazdálkodási eredmény javítása. Ugye, mindezek után nincs mit csodálkozniok a szakembereknek azon, hogy szívesen látom el megtisztelő megbízatásomat? Elmondanám még azt is, hogy a községi párt- szervezet munkájának további javításán kívül milyen elképzeléseim vannak. Hamarosan hozzálátok Cigánd táblásítási tervének elkészítéséhez a földhasználati egységek rendszer« alapján. Annak idején diplomamunkám is hasonló témájú volt. de most sokkal in- k-u-i, lelkesít az a tudat, hogy "• 'm közvetlen hasznosí- it'sia készül. Adamovics nemi [
