Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

4­ÜSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. április 3. &Mú&BBawsr^<n'rt> ém ( M, . végén ugyan­Március csak n^pgg volt a putnoki Mezőgazdasági Technikum. A íelső fokon egy levelező osztály befejez­te tanulmányait Négy tan­tárgyból, marxizmus—lenini z- musból, növénytermesztés­ből, géptanból és üzemszer­vezésből tettek államvizsgát, összesen ötvenen vizsgáztak két bizottság előtt. Az egyik államvizsga-bizottság elnöke dr. Papp Lajos, a megyei ta­nács vb-elnöke, a másiké Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársa. volt. A tanulók munka mellett, három éven át készültek fel a nehéz próbatételre, az ál­lamvizsgára. Többségük ter­melőszövetkezeti elnök, ag- ronómus, tanácsi, vagy párt­bizottsági dolgozó, de vala­mennyien olyanok, akik a mezőgazdaságban, illetve a mezőgazdaság irányításában tevékenykednek. A gyakor­isában általában már tapasz- l talt és kipróbált szakembereit, ? A felsőfokú technikumban ki- ; mondottan elméleti tudásukat bővítették, természetesen a gyakorlati munkával párhu­zamban. A technikum igazgatója, Jónás István mondotta el, hogy a vizsgázók eredményei jók. A tanulók alaposan, lel­kiismeretesen felkészültek, ezt tükrözik a feleletek is. A vizsgázók többsége magabiz­tosan, megalapozott tudással válaszolt mind az írásban megkapott fő kérdésekre, mind a szóban, vizsgázás közben feladott „mellékkér­désekre”. Ezt a szót azért kell idézőjelek közé tenni, mert) végeredményben nincs „mel- j lékkérdés”, az államvizsgán' már mindent tudni kell. A jó minősítések azonban arról ta­núskodnak, hogy a vizsgázók tudtak is. egyre nagyobb, egyre több mezőgazdasági technikust és agronómust igényelnek a ter­melőszövetkezetek. Az érdek­lődés, a jelentkezés is igen nagy. így a szükség követel­te meg, hogy Putnokon foly­tassák a közép fokú oktatást is. Egy osztályt tudnak indí­tani, maximum negyven ta­nulóval. A beéi’kezett jelent­kezések száma viszont meg­haladta a százat. — Ezért kellett válogat­nunk — mondotta Jónás Ist­ván Igazgató. — Igazán saj­náljuk, de mindenkit nem tudtunk felvenni. Még a vá­logatás is nagyon nehéz, mert a jelentkezők többsége né­gyesnél jobb tanuló az általá­nos iskolában. Ezen túlmenő­en pedig azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezők, kevés ki­vétellel nagyon értelmesek, korukhoz viszonyítva érettek, rátermettek. Nehéz volt igaz­ságot tennünk, hiszen a je­lentkezőknek csak körülbelül egyharmadát tudtuk felvenni. A jelentkezők zöme falusi gyerek. Inkább. a megye nyu­gati részéből, valamint az óz­di járásból jelentkeztek. De vannak közöttük miskolciak és ózdiak is, munkások, bá­nyászok, értelmiségi dolgozók gyermekei. A felvételin be­szélgettek velük, elsősorban a szakmai rátermettséget vizsgálták. Ezzel együtt a bio­lógiában való jártasságot Is. A többség jól felelt. Nehéz volt kiválasztani közülük a negyven legjobbat. Szendrci József Távirat helyett MAGYAR TELEVÍZIÓ IDEGENFORGALMI VETÉLKEDŐJE ZSŰRIJÉN EK BUDAPEST A Forog az idegen című vetélkedő első elődöntő­jén, március 31-én este té vedni tetszett. Stop. A Ti­szai Vegyikombinát t. Cím döntésével ellentétben Ti- szaszederkényben van. Stop. Az egyik versenyző job­ban tudta, mint a zsűri. S top. Az igaz, hogy a képsor elején felvillant a Tiszapal konyái Hőerőmű füstölgő kémény sora is, ami azért kerülhetett a képre, .mert közel esik a tiszaszederkén yi határban levő vegyikom­bináthoz. Stop. Egyébként éppen tegnap vált hi­vatalosan is várossá Tiszas zederkény, az a helység, amelyhez a március 31-i vetélkedőn levetített. Létesít­mények című filmösszeálli tás 1. számú képsorában lá­tott vegyiüzem, a Tiszai Ve gyikombinát tartozik. Stop. További jó fejtörést és alaposabb körültekintést kívá­nunk. (bm) Részvét és hála Amíg az egyik épületben a felnőttek államvizsgaztak, a másik épületben a gyerekek felvételiztek. Gyerekek, talán még jó ez a megnevezés, hi­szen mindössze tizennégy évesek, most járnak az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyába. Néhány kivételével persze, akik egy év múltán lesznek nyolcadikosok, vagy a gimnázium első osztályából adták be felvételi kérelmüket. Ilyen is van. Egyikkel beszél­gettünk is. Megkérdeztük tő­le, miért akarja otthagyni a gimnáziumot, hiszen így el­veszít egy évet. A fiú köny- nyezve feleit: — En eredetileg is mező- gazdasági technikumba akar­tam menni, de szüleim nem engedtek. Erőszakkal küldtek a gimnáziumba. De az én egyetlen vágyam a mezőgaz­daság. Nagyon szeretem a ter­mészetet, a növények világát, az állatok életmódját Nem jól érzem magam a gimná­ziumban. Nagyon, nagyon sze­retnék agronómus lenni __ v olt a „kicsik” felvételije. Tu­lajdonképpen nem is felvételi vizsga ez, hanem válogató, vizsga. Ugyanis meglehetősen sokan jelentkeztek. A putno­ki Mezőgazdasági Techni­kumban három év , óta nem volt felvétel közép fokon, úgy volt, hogy á technikum tel­jesen átáll felső fokú okta­tásra. A mezőgazdaság szak­ember-szükséglete azonban Április 4-én csak meghajtott fejjel lehet járni a sárospata­ki temetőben. Ez a meghajtott fő hódolat Vlaszov Alexander Grigorovics szovjet hősi halott sírja előtt, aki 1903-ban szüle­tett Rozsdenija-ban és Sáros­patakon 1945. január 15-én te­mették eL Sírjáról két orosz származá­sú asszony tud, akik ott vol­tak temetésén: özv. Bállá Ist- vánné, született Zirány Mária és Paczók Imréné. született Padavinyiková Anna. Meghajtjuk fejünket továb­bá Sieder József, Reiner La­jos, Spek János 1919. augusz­tus 29-én, statáriális úton ki­végzett hősök, továbbá Szűcsi Pál honvéd huszárhadnagy sírja előtt, aki 1919, június 4- én a sárospataki harcban esett el. ök valamennyien mártírjai lettek egy nép szabadságának. Mi, patakiak, akik ismerjük sírjukat, egy-egy csokor ibo­lyát teszünk a sírhantokra a gyászoló család helyett. De nemcsak, részvéttel, hanem há­lával is el vagyunk telve. Há­lával azért, mert a pataki te­A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora. (a 183 méteres hullámhosszon 18—IS óráig.) Az egynapos város ... Riport­műsor. A nap sporteseményed. metőben eltemetett hősöknek is köszönhetjük mai szép, bol­dog, szabad életünket Oda sorolhatjuk ezeket a hősöket Uray Borbála mellé. Kovács Ferenc mellé, akik részt vet­tek az 1848—49-es szabadság- harcban. Amint a több mint 100 évvel ezelőtti hősöket, úgy a mai korunk hőseit is hálá­val emlegetjük. Ez a részvét és hálaadás legyen számunkra nagy és szent elkötelezcs. El- kötelezés arra is, hogy sírjukat méltó emlékoszlop örökítse meg. Kocsis János református lelkész, Sárospatak műsora 3, vasárnap. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Bérletszünet. Maya 19,30 óra. 4, hétfő. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Bérletszünet. Egérüt 19,30 óra. 5, kedd. Nincs előadás. 6, szerda. Bérletszünet. Egérút. 19.00 óra. 7, csütörtök. Bérletszünet. Egér- út. 19.00 óra. 8, péntek. Bérletszünet. Egérüt. 19 óra. 9, szombat. Bemutató. Ky fair Lady. 19 óra. Érdekes A termelési tanácskozások után, a műszaki konferencia előtt idáman, fürgén kattog az írógép a Lenin Ko­hászati Művek igazga­tóságán. Készül a beszámoló az április 5-én megtartandó műszaki konferenciára. A száraznak tűnő adatok 19 ezer ember negyedévi mun­kájáról, küzdelméről, ered­ményéről, örömeiről, gond­jairól adnak átfogó képet Az utóbbi időben a műszaki konferencia és az ezt követő termelési tanácskozások hosz- szú sora mindig eseménynek számít. Noha az összkép po­zitív, ezek a tanácskozások módszerben és hatóképesség­ben eltérőek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanácskozások színvo­nala általában kielégítő, fej­lődő tendenciájú, az elhang­zottakkal való foglalkozás jó­nak, eredményesnek mond­ható. Tavaly például a ter­melési tanácskozásokon 1850 jelentősebb hozzászólás hang­zott el. A javaslatok 70 száza­lékában intézkedtek. 12 szá­zalékában folyamatban volt az év végén. Vannak észrevé­telek, amelyek aktualitásukat vesztették, s a javaslatok 7 százalékában nem történt in­tézkedés. Mit mutat az idén febru­árban megtartott termelési tanácskozás? E zen a gyár dolgozóinak 74 százaléka vett részt 1220 ember szólalt fel, tett észrevételt, ja­vaslatot A tanácskozáson jó­val többen vettek részt, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ez különösen az elvi főosztályokra vonatkozik. Leg­jobb az arány a durvahen­germűben, legrosszabb a csa­var- és a gázgyár egységben. Noha ez az időszak egybeesett az ár- és bérrendezésekkel, a dolgozók általában keveseb­bet foglalkoztak egyéni ügyek­kel. Bátor bírálatok, észre­vételek hangzottak el, sokan tettek javaslatot a vállalat és saját üzemük műszaki, tech­nológiai, szociális gondjainak megoldásúra. A nagyolvasztó­műben például kifogásolták az égetett mész minőségét, a martinban szóvá tették, hogy nem ütemesen, hanem lökés­szerűen érkezik a külső hul­ladék, annak többsége laza, tömörítetlen lemezből áll, s mindkét jelenség kihat a mi­nőségre. A durvahengerműben a hengerészek az anyag biz­tosítását sürgették, a csiszoló­ban a dolgozók azt kifogásol­ták, hogy nem látták el őket védő szemüveggel. Egyes em­berek bizalomhiány miatt, vagy a következménytől tart­va nem mondják el vélemé­nyüket Szerkesztőségünk pél­dául kapott egy névtelen leve­let, amelynek írója kifogá­solta, hogy vontatottan halad az acélöntődéi fürdő korsze­rűsítése, és az ottani álla­potok sok ember egészséget veszélyeztették. A levélíró azt is kifogásolta, hogy a finomhengerműben a munká­sok télen csak könnyű mun­karuhát kapnak, egyes mű­szakiak viszont meleg pufaj- kút. Mi történt a termelési ta­nácskozásokon elhangzottak­kal? Egy sor ügyet azonnal rendeztek, illetve az adott kérdésekre válaszoltak. Voltak észrevételek (pl. a fűtésre vo­natkozóak), amelyek elvesztet­ték aktualitásukat. A gyáregy­ségekben és az üzemrészekben a jelentősebb észrevételeket, javaslatokat összesítették, ki­jelölték a felelősöket cs meg­szabták a végrehajtás határ­idejét. A durvahengerdében például a felszólalásokat té­mánként csoportosították. Húsz jelentősebb témát jegyeztek fel, A berakódarusok példá­ul kifogásolták, hogy a hal- núról beérkező anyagokon sok esetben olvashatatlanok az adagszámok, így az anyag ösz- szekeveredhet. A mélykemen­ce darusai ismételten kér­ték az igazgatóságot, gondos­kodjék a tető megvilágításáról, mert a nyári időszakban a szel­lőztetés nem kielégítő. Az acélműben, más a mód­szer. Itt 167 ember fejtette ki véleményét. A 47 legjelentő­sebbet írásban rögzítették. Név szerint jegyezték fel, ki mit tett szóvá, ki és mikor intézkedik. Ez jó módszer­nek mutatkozik, mert a kö­vetkező tanácskozásokon a ja­vaslattevő megjelölésével ad­hatnak számot az intézkedé­sekről. A termelési tanácskozás után két héttel megnéztük, mi történt a feljegyzett javas­latokkal. A 47 javaslat közül (bár nagyrészt későbbi határ­idők szerepeltek) 27-ben már intézkedtek. Megnöveli a termelési ta­nácskozás jelentőségét, ha Tegnap, április 2-án, szom­baton, kedves ünnepség volt Miskolcon a BM Raduly Jó­zsef Klubjában. .Az Eszak- magyarórszági Áramszolgálta­tó Vállalat dolgozói' mégém- lékéüték hazánk felszabadulá­sának 21. évfordulójáról, egy­ben azt is ünnepelték, hogy KISZ-szervezetük. magas ki­tüntetésben részesült. Több éves, jó munkájuk eredmé nyeként elnyerték a KISZ Érdemérmet. Az ünnepségen Kohányl Pál KISZ-titkár megnyitó szavai után Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet, majd ezt követően Kispál Aladár, az ÉMÁSZ órakor nyílik meg Salgótar­jánban a Magyar Képzőmű­vészek Észak-magyarországi Területi Szervezetének kiállí­tása. A tárlaton a területhez tartozó megyék művészei vesz­nek részt, így a miskolci, il­letve borsodi képzőművészek csaknem kivétel nélkül szere­pelnek különböző alkotásaik­kal. A megnyitáskor dr. Ara­di Nóra egyetemi docens, azon a felsőbb szervek W viselői is részt vesznek, gyár vezetői, a vezető szí vek képviselői rendszer részt vesznek egy. vagy ti tanácskozáson. Részvételi az adott kérdéseiére ad válaszuk, az adott egy*, gondjainak megismerése s* ban segít. Nem lehet azonfc ezt elmondani az egyes j osztályokról. Előfordul, ha a főosztály képviselője Ti akkor se szólal fel a tanát kozáson, ha az őket óidf gondokról van sző. Az . megesik, hogy el se menü a tanácskozásokra. Mi a 1 hatása? Az üzemek dolgai olyan ügyekben is a vez* igazgatót keresik meg, atf lyekre az illetékes főoszi lyok a helyszínen választ > hattak volna, illetve int« kedhettek volna. M i a végkövetkeztek Az LKM-ben a rí szaki konferencia a termelési tanácskozás1 színvonala sokat javult, beszámolók és a hozzászól sok tartalmasabbak. Szüld ges azonban, hogy a bcsZ móló mindenütt tömör, pl ciz legyen, hogy ezek az ef ségek az üzem légiont sabb kérdéseivel foglalkozz nak. Es sohasem szabad elí lejteni, hogy a felszólalói«-, javaslattevők mélyen ét emberek. Rendszerint - embert érintő gondok oldásához akarnak segítse? nyújtani. És nagyon érzék nyen reagálnak rá, hogy1 fogadják azokat, s miként i tézkednek. (Csorba) Vállalat Igazgatója, számi be múlt évi munkájuk;1 Eredményesen dolgozó KIS; aktívákat, gazdasági, műsza és fizikai dolgozókat része* tett jutalomban. Az ünnepi gén hárfnan' Sranykoszofi KISZ-jelvényt, heten pedig KISZ Központi Bizottságán* dicsérő oklevelét is átvette Kora délután a vállal' dolgozói, a kitüntetettek J a meghívott vendégek bari találkozón vettek részt, au* lyen ott volt Varga Zoltán, 1 MSZMP Miskolc városi P zottságának titkára. Kord1 Sándor, a KISZ Borsod ni gyei Bizottságának első tilW ra és Németh Antal, a váró KISZ-bizottság titkára. művészettörténész mond V szedet. Salgótarján után a kiállít*' anyagát Egerben is bemutat ják, majd áthozzák Borsó megyébe, ahol Sátoraljaújh* lyen kerül a közönség elé, V« gül a nyár folyamán jut ( Miskolcra, ahol a Borsod Nyári Egyelem idején a N* hézipari Műszaki Egyetem«-’1 tekinthető meg. Kettős ünnep az ÉMÁSZ-nál Ma nyílik az észak-magyarországi képzőművészek kialhfása Ma, április 3-án délelőtt 11 ftiiitiiiiiiiuiiiiiiimiiiiiimiiiiiiimiiiiimmiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiifiimii | A vásárló szemszögéből.., § = A napokban kimutatás r került kezembe egyik föld- E művesszövetkeze tünk el- E múlt évi leltározásainak E mérlegéről. A mintegy két- 11 száz bolti és italbolti lei- ír. túr 34 esetben végződött hiánnyal. Az összes hiány ri több mint 52 ezer forint E volt, azaz egy-egy mínusz­ai szál záró boltra több mint E 1500 forint jutott. ötezer 5 forinton felüli leltárhiány ■” öt esetben fordult elő. E A kimutatás másik olda- E Ián állnak a leltártöbbletek. E Többletet lényegesen több. Ej összesen 54 boltegységben E találtak. Ezekben az arány- E lag kis forgalmú és nem is E túl nsi&y árukészletül falusi, E boltokban több mint ne­gyedmillió forint többletet találtak a leltározók. Átla­gosan 4300 forint jut egy- egy boltra. Hét olyan falu­si bolt akadt, amelyben ez a többlet meghaladta az öt­ezer forintot, sőt, két eset­ben húszezer forintnál is nagyobb volt a jogtalan „megtakarítás”. Egyáltalán nem megnyug­tatók ezek a jelenségek. A hiány a földművesszövetke- zetet, a társadalmat káro­sítja, a többlet a tagság, a vásárlók zsebét rövidíti meg. Ez utóbbi esetben az 54 boltban talált, több mint negyedmillió nem olyan kis összeg, hogy szó nélkül el­mehessünk mellette... (v. n.) £~ Kirándulók figyelem! Haiaimis kirab! okozhatnak az erdőtüzek MHüuniuuiniitmuiimmmiiümiiuHuumusmimuiiimuimiiimi. : A kettős ünnepeken .több -ezer kiránduló készül a bor­osod! erdőségekbe. A megyei ^tűzrendészet! parancsnokság ifelhívja a kirándulók figyel­emét, hogy tartsák be a tűzren­dészed szabályokat, mert a ta- ;vaszi erdőtüzek hatalmas ká­nokat okozhatnak, : Az elmúlt esztendőben, főleg Eaz erdőt járó emberek gondat- ilansága miatt több mint száz ■erdőtűz pusztított megyénk­ében. Ezek a tüzek közvetlen •károkat okoztak, ezenkívül ■hosszú évekre visszavetették több fiatal erdőrész fejlődé­sét. Az idén is számos erdő­tűz pusztított már. Gyönyörű erdőrészeket perzselt le az égő avar. Egy-egy gondatlanul égve hagyott szaionnasütő tűz, vagy« egyetlen égve eldobott cigaret.tavég, több száz hektá­ros erdőrészek pusztulását okozhatja. Tüzet rakni csakis az erdé­szet által kijelölt helyeken szabad, ott is óvatosnak kell lenni. A kettős ünnepeken megerő­sítik az erdőkben a tűzvédel­mi szolgálatot. Természetbará­tok és KISZ-fiatalok is bekap­csolódnak ebbe az önkéntes szolgálatba. Azokat, akik vé­tenek az erdei tűzvédelmi rendszabályok ellen, ötszáz forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják^ Újabb intézkedések a rizstermelés fejlesztésére A napokban két új intézke­dés látott napvilágot a rizster­mesztés fejlesztése érdekében. Az egyik a rizs termelői árá­nak módosítására vonatkozik. Ezek szerint a hánlolatlan szokvány minőségű rizs má­zsánként! felvásárlási árát 600 forintról 800, a vető rizs árát pedig 650 forintról 850 forint­ra emelték. Az ármódosítás­sal együtt életbelépett egy rendelet is, amely szerint a termelőszövetkezetek az érié­kesített rizs vételárából má­zsánként 45 forintot tartalékol­ni kötelesek. Ezt az összeget kizárólag a meglevő rizstele­pek rekonstrukciójára, illetve új rizstelepek létesítésére használhatják, fel, A rizstermesztés nagy elő­nye, hogy egyéb mezőgazda­sági célokra csak kevéssé a*' kalmas területeken is folyta*' ható, viszont meglehetőse* nagy anyagi befektetése!«1’ igényel. Az eddigi felvásár lási árak csupán az átlagosnál magasabb terméshozamok es«*' tén fedezték a rizs telepei* rendszeres karbantartásának.1 időnkénti rekonstrukciójánál' költségeit — ez volt az egyi'1' legfőbb oka annak, hogy 8? utóbbi években a rizstermelés visszaesett, s hogy most sol* régi rizstelep áll kihasználat' lanul. Az új árak nemcsak ki' fizetődőbbé teszik a rizsiéi" melést, hanem módot adnaü a tsz-eknek a kimerült rizs' telepedik pótlására szolgáló amortizációs alap képzésére

Next

/
Thumbnails
Contents