Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIL évfolyam, 91. szám ARA: 50 FILLER Kedd, 1966. április 19. Vegyszeres gyomirtás Á vietnami tájékoztató iro­da jelentése szerint vasárnap amerikai vadászrepülőgépek llanoi egyik külvárosát bom­bázták. Ugyanakkor több ame­rikai gép lakott területeket bombázott cs lőtt fedélzeti fegyverekkel Hai Duong tar- femányban. Az amerikai hadügyminisz- ferium előbb kommunista pro­pagandának minősítette azt a bírt, hogy az USA légiereje ta­padási intézett Hanoi külváro- ®5s ellen, néhány órával ké­sőbb azonban elismerte, bogy sor került erre az akcióra. Wa­shingtoni megfigyelők szerint a támadás újabb lépést jelent a vietnami háború kiszélesíté­se irányában, s az amerikai kormány ezzel is demonstrálni akarja: kész minden eszközzel folytatni a vietnami háborút. A dél-vietnami politikai válság hatására ugyanis magában az Egyesült Államokban is meg­erősödött az a követelés, hogy a kormány vessen véget a há­borúnak, s az amerikai csa­patokat vonják ki Vietnamból; .»»iOi Mi Vflág proletárját, egygsfllietefcl rs Sulk vasárnapi lapok kö­zölték pár tunic Köz­ponti Bizottságának Wei, május 1-i jelszavait. Is- Jneretes, hogy a politikai pár­tok aktuális jelszavai szoros összefüggésben vannak az adott párt taktikai célkitűzé­seivel, amelyek természetesen Stratégiájától, végső céljaitól Sem függetlenek. A jelszavak tehát — az MSZMP idei má­jus l-i jelszavai is — az ak­tuális célkitűzéseket, felada­tokat tükrözik, azok megvaló­sítására mozgósítják a pártot, kommunista- cs munkáspár­tok esetében, tehát pártunk •hetében is, a munkásosztályt, Politikai szövetségeseit, vagyis 8 parasztságot, az értelmisé- 8et és társadalmunk más dol­gozó rétegeit, az egész dolgozó Pépet. Érdemes ebből a szempont­ból néhány pillantást vetni az >dei jelszavakra. Sőt, e jelsza­vak mögé is, mert a szűksza­vú harci jelszavak mögött a hazai és a nemzetközi mére­tekben folyó osztályharc sok­rétű, bonyolult, de nagyon is időszerű problémái állnak. Nézzünk néhányat. i,Világ proletárjai egyesülje­tek!” — hangzik a Marxtól és Engelstol származó jelszó, amelyet először 11147 szeptem­berében olvashattak a Kom­munisták Szövetsége London­ban megjelent első és egyet­len számának fejlécén a Kom­munistische Zeitschrift (Kom­munista Folyóirat) címolda­lán. Azóta megszámlálhatat­lan kiadványon mozgósít e harci jelszó, jelezvén, hogy a nemzetközi munkásosztálynak ellenségei is nemzetköziek, s az ellenük folytatott eredmé­nyes harc parancsoióan írja elő a munkásosztály erejének egyesítését. E jelszó tehát bár­mennyire réginek és megszo­kottnak tűnik is. semmit sem Veszített aktualitásából. „Éljen május 1. a munkás- osztály nemzetközi harci se­regszemléje!” — olvashatjuk a továbbiakban az idei jelsza­vak között. A május l-i harci seregszemléket, mint ismere­tes, az 1889. évi párizsi nem­zetközi szocialista és munkás­kongresszus határozta el. A yilág dolgozói azóta minden év május 1-én felvonulással tüntetnek a világ minden tá­ján a nemzetközi proletárszo­lidaritás mellett. Jelenleg a nemzetközi helyzet kiéleződé­sének viszonyai közepette aligha kell bizonyítani, mily nagy szükség van a nemzet­közi munkásosztály harci osz­tagainak felvonultatására, az erők demonstrálására. Egy másik harci jel­szó is a nemzetközi prole­tariátus internacionalista összefogását hirdeti.. Ezen belül is különös jelentősége van a szocialista országok testvéri egységének, amelyet agy másik jelszó hangoztat. Ismeretes, hogy napjainkban a szocialista világrendszer lé­te és erősödése egyre inkább egész emberiség sorsát ■* A vizsga Megszidott az aggteleki tiarSangtragédia bírósági tárgyalása Tizenlíclmilliós megtakarítás * meghatározó, döntő tényezővé* válik. í „Éljen a béke legfőbb ereje,* az emberi haladás élén járó{ Szovjetunió!” — olvashatjuk a* jelszavak között. Aligha kellí hangsúlyozni, hogy a bókéért,-te a demokráciáért, a szocializ-* musért, az imperializmus el-* len vívott nemzetközi küzde-j lemben milyen óriási jelentő-* ségű a Szovjetunió léte és kö-jf vclkezetes harca. Meggyőzően* demonstrálta ezt a minap Ie--te zajlott XXIII. pártkongresz-J szus is, amelyen nyolcvanhat-te ország kommunista, munkás és j demokrata pártjainak képvi-J selöi voltak jelen. A magyar* és a szovjet nép örök barát-* ságát hirdető jelszó pedig mély* történelmi kapcsolatokon, és* tanulságokon alapszik. Kell-e-K hangsúlyozni az amerikai im--£ perial izmus ellen hősiesen-te harcoló vietnami nép melletti szolidaritás nagy nemzetközi jelentőségét? Vagy a szabad­ságukért harcoló, az új gyar­matosítók ellen küzdő, függet­lenségüket védelmező népek iránti szolidaritás jelentősé­gét? Az imperialisták agresz- szív és ncokolonista törekvé­sei meggyőzően bizonyítják a harci összefogás szükségessé­gét. Sorra vehetnénk pártunk idei május l-i jelszavainak mindegyikét. Ezek közül talán még azt emelnénk ki, amely a szocializmus győzelméért har­coló magyar népet és a IX. kongresszusra készülő Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot élteti. Ezzel függ össze a kongresszusi munkaversenyre, az 1968. évi tervfeladatok si­keres teljesítésére mozgósító harci jelszó is, amely a hazai osztályharc legfontosabb, sa­játos feladataira hívja fel fi­gyelmünket, s mozgósítja né­pünket. Ezért érthető, ha az őgyilí jelszó az építőhumká- ban élenjáró munkásokat, pa­rasztokat, értelmiségieket él­teti, hiszen az osztályharc sa­játos feladatainak eredmé­nyes megoldása rajtuk, népün­kön múlik. „Békét a világnakV — han­goztatja pártunk Központi Bizottságának egyik jelszava. Nemigen szorul bizonyításra e jelszó időszerűsége. Az egész emberiség vágyát, törekvéseit fejezi ki e néhány szavas har­ci jelszó, az imperialisták ag­resszív, háborús törekvéseivel szemben. S a május l-i sereg­szemlén tapasztalhatják majd az agresszorok is, hogy óriási szervezett erővel állnak szem­ben, amely napjainkban ké­pes meghiúsítani az imperia­listák kalandor terveit. L áthatjuk tehát, hogy a jelszavak mindannyi­unkhoz szólnak. Áll­hatatosan és következetesen harcolni, fáradhatatlanul dol­gozni megvalósításukért a munkás-paraszt hatalom, a szocializmus, a béke minden őszinte hívének személyes ér­deke. (eső) A szinnabcsenyői Béke Tsz kukoricatábláján Hungazinnal védekeznek a gyom ellen. Több mint ezer holdon már földben van a kukorica is 16 cser holdat még vís borít A gépek is jók, s vegyszer is van! Millenniumi ünnepségek Lengye lországban lesz a vetőburgonyával?’. Va» lóban volt ok az aggodalomra; azonban a vetőgumót ez ideig már csaknem minden terme- lőszövetkezetnok sikerült be­szereznie. Ugyanez ..történt" a kukoricával is. Így, ha egy-egv helyen a biztonság kedvéért nyugtalankodtak” is az el­múlt hetekben a szakemberek, a vetőmagot időben sikerűit biztosítani. S ezt elsősorban éppen a szokottnál, a korábbi éveknél gyorsabb munka, a bevetett tei'ület nagysága bizo­nyítja. Nem ilyen egyöntetű azon­ban az őszi kalászosok vegy­szerezése. Az ebnúlt év esős nyara és ősze feltétlenül ked­vezett a gyomnövények szapo­rodásának. Az őszi kalászosok nem a legjobb feltételek mel­lett kerültek a talajba, s nem a legjobban teleltek. Ezek a tények kétszeresen igénylik1 a lehető leggondosabb növény- ápolást, elsősorban az őszi ka­lászosok gyomtalanítását. A legfontosabb vegyszer, a dikp- nirt, s a karbamid is a szük­ségletnek megfelelően áll a termelőszövetkezetek, a gazda­ságok rendelkezésére. Mégis, bár az idő előrehaladt, s az utóbbi napokban a hőmérsék­let . is kedvező, eddig csak el­enyésző területen vegj•szerez­tek. Igaz, a torlódott felada­tokkal nem könnyű megbirkóz­ni. Azonban az őszi kalászo­sok, a kenyérgabona sorsával törődni talán a legfontosabb feladat. Éppen ezért a gyor­sabb vegyszerezéshez, növény- ápoláshoz szívesen veszik a termelőszövetkezetek a Nö­vényvédő Állomás és a gépál­lomások, valamennyi segíteni képes vállalat segítségét! Amerikai gépek Hanoi külvárosát bombázták Barcsa S. Tito elnök Romániába érkezett Poznan: Wladyslaw Gomulkn, a LUMP KR első titkára beszélt az ezeréves évforduló . emlékére rendezett nagygyűlésen. ' ~ " (Tcleíoto MTI Külföldi Képszolgálat) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége a Román Szocialista Köztár­saság Államtanácsának és a Román Kommunista Pari Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára hétfőn reggel, magyar idő szerint 9 órakor repülőgépen Bukarestbe érkezett. A jugoszláv elnök foga­dására megjelent Nicol»» Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára. Chiw* Stoica, az Államtanács cinét ke, Ion Gheorghe Maurer, Minisztertanács elnöke. napja állandóan dolgoznak szivattyúink, hogy megszaba­dítsuk a területet a víztől. Hiá­ba. Már kétszer csaknem vé­geztünk, s újra jött az eső. Kezdhettünk mindent elölről. S bizony, a legjobb területről van szó! S nemcsak Taktabá- jon! A Tisza mentén és a Tak- taközben 16 ezer holdnyi ter­mőföld áll víz alatt. S itt elő­reláthatólag, ha április máso­dik, feje nem lesz csapadékos, csak május közepe, vagy vége felé lehet majd vetni. Ha lesz elegendő, rövid tenyészidejű kukorica, köles, vagy muhar­vetőmag. Remélhetőleg erről a minisztérium szakemberei gon­doskodnak! mel őszövetkezet szakemberei, különösen a Tisza menti közös­ségekben: hiába, sokkal töb­bet dolgoztunk április közepé­ig, mint tavaly, mégis hátrább vágjunk! De, sajnos, nem raj­tunk : hűlik! i —- s újra vís!“ idei tempó. Ezzel szemben vi­szont mintegy 15—16 ezer holdnyi terület sorsa jogosan aggasztja a termelőszövetkeze­tek tagságát, szakembereit. Az elmúlt hét végén beszélgettünk Kiss Bálinttal, a taktabúji tsz elnökével; — Sajnos, bajban vagyunk <— sorolta az elnök. — Egy hó­Bizony, ezen a tavaszon sok­kal nagyobb feladattal kell megküzdeniük megyénk mező- gazdasági üzemeinek, mint egy, két, vagy több évvel ezelőtt. Ezért is mondogatják, csöppet sem jó kedvvel néhány ter­„Víx — ssivatty Termelőszövetkezeteink a2 elmúlt hét végén összegezték, mennyi, s milyen munkát kel­lett befejezniük április köze­péig. Mint kiderült: minden tekintetben többet, mint példá­ul 1965. áprilisának 15. napjá­ig. Elegendő megemlíteni, hogy míg az ebnúlt év tavaszár összesen 49 ezer holdnyi terü­letet kellett felszántani, addif ez évben már a hatvanadik ezernél tartanak. Azonban sajnos, mintegy negyvenezei hold még mindig szántatlan Közel ilyen területen nem si­került ősszel szántani; Tehá hiába volt szervezettebb az el­múlt hetek munkája, min 1965-ben, ha kétszerolyan fel- I adattal kell megbirkózni. Hasonlóan többet sikerült el- ' vetni is április feléig, mint ta ' valy. Mind cukorrépából ' mind burgonyából gyorsabb a: A termelőszövetkezetek szak­emberei általában elismerően nyilatkoznak róla, hogy régre az idén már nincs baj a gé­pekkel, vagy csak alig. Jobban sikerült a gépei: javítása, mint eddig bármikor, s ez most kü­lönösen „szerencse”; Hiszen ha még a gépekkel is baj len­ne, valóban lehetne nyugta­lankodni. S ugyanez a helyzet a vetőmagféleségekkel is. Bár kissé megkésett időben az ár­pa vetőmag, végeredményben mégis idejében érkezett, hi­szen március végén a kedve­zőtlen időjárás miatt úgysem lehetett dolgozni. Néhány nap­pal ezelőtt még több közös gazdaságból szóltak, hogy mi

Next

/
Thumbnails
Contents