Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
i. északma t; v auorszäu Szerda, 1966, március £. Mezők o vesdí ől az ENSZ-ig es vissza Nagy megtiszteltetés érte ; mezőkövesdi járási művelődési Btáz eszperantó szakkörének tagjait. Tavaly év végén üdvözölték az ENSZ-t megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából. Leonyid Romanov, a napos titkár levélben köszönte meg figyelmességüket. A levelet a művelődési ház igazgatója, Kruzsely Károly jóvoltából megkaptuk. Szövege 'magyarul a következő: Kedves Uraim! Nagyon köszönöm önöknek «z Egyesült Nemzetek 20. évfordulójára küldött kedves íevclükel. Őszinte hívük Leonyid Romanov, az ENSZ napostitkára. Olasz—szovjet ü! m vita Ä moszkvai és leningrádi őlasz filmhét kedvező alkalmat nyújtott a szovjet és olasz filmrendezők és filmkritikusok immár harmadik szimpóziumának megtartásához. A négynapos vitán a szovjet filmszakem berek, akik között ott volt Csuhraj, Geraszimov és Rajzman, kifogásolták, hogy az olasz filmművészek egy része elvesztette érzékét a valóság sokrétűsége iránt, hogy egyre szűkül a témák és motívumok köre. Miközben aktívan keresik az új formákat, a filmnyelv gazdagításának:. útjait, lelassult az új társadalmi témák, az új mondanivalók felkutatása. Gazdag fantázia, és tüneményes rendezői készség vész el olykor beteges szenvedélyek, dekadens felfogások bemutatására: Az olasz filmesek elismerték, hogy szovjet kollégáik bátran nyúlnak nagy szociális problémákhoz, az ember belső világához, ugyanakkor szerintük több filmben megfigyelhető a könnyed illusztratív ábrázolásmód; a nézőt olykor egyszerűen kioktatják. A vita során előkerültek olyan témák is, mint az alkotás szabadsága, a modern művészetfelfogás, a művész és a társadalom viszonyának kérdése. Néha szenvedélyes hangon csaplak össze a nézetek, de mindkét küldöttség igen hasznosnak tartotta a találkozót. Tíz cikk a pályaválasztásról t pi: , f Böngészés a Borsodi Művelődés legújabb számábanI & 1Tli^CÍ/V6> • A szülők, a végzős tanulók, s nem utolsósorban iskolai nevelőik talán lefontosabb gondja napjainkban a pálya- választás, illetve annak a lehető legjobb segítése. E feladat megoldásához kíván a maga eszközeivel segítséget nyújtani a Borsodi Művelődés, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának kiadványa. A folyóirat-szerű kiadvány e feladat megoldásának áldozta legutóbbi számát. Tíz cikket olvashatunk benne a pályaválasztásról, igen sok oldalról megközelítve a nagyon összetett, és egész életre kiható lépést, annak előkészítését. A kiadvány, jellegénél fogva, nem az olvasók széles rétegéhez szól, azonban az iskolád nevelők, sőt, a főhivatású népművelők is haszonnal forgathatják, pályaválasztást segítő munkájukban jól felhasználhatják. A nevelés különböző területein dolgozó, nagy tapasztalatokkal rendelkező pedagógusok, általános- és középiskolai nevelők, igazgatók, kollégiumi vezetők, a szakmunkás-képzés és a tanügyi igazgatás szakembered nyilatkoznak meg a hasábokon. A tíz azonos témájú, mégis más-más oldalról elemző írás összessége őszinte képet ad róla, hogy a pályaválasztás helyes irányítása mily nehéz feladatot ró mindkét fokú iskolára, a nevelőkre, de azt is megmutatja, hogy a borsodi nevelők sok tapasztalattal és felkészültséggel tevékenykednek. Elsőnek Anger Árpád középiskolai felügyelőnek az elmúlt év iskoláztatási tapasztalatairól és a következő tanév legfőbb tennivalóiról szóló, sok összehasonlító számadattal illusztrált és gyakorlati tanácsokat tartalmazó írását olvashatjuk. Ezután sorrendben Barek István minisztériumi főelőadó tanulmánya olvasható. Külön figyelmet érdemel Debnár Gyula cikke a szakmák tanulásáról és az ily módon való érvényesülés lehetőségeiről. E tanulmányt ismételten az általános iskolai nevelők figyelmébe ajánlhatjuk: sok hasznos, érvelő tanácsot kapnak elolvasásakor. Az általános iskolák tapasztalatairól olvashatunk Bárczy Jánosné miskolci és Doby Zoltán rudabányai nevelő cikkében. Nagyon érdekes tanulságok vonhatók le két gimnázium igazgatójának írásából: dr. Papp Zoltán nagyobb tanulmányban arról ad számot, hogy a mezőkövesdi gimnázium miként segíti tanulói pályaválasztását, Gergely Károly pedig a sárospataki tapasztalatokat elemzi. Tanulságul szolgálhat Soltész Józsefivé ózdi gimnáziumi tanár tapasztalat-, módszerátadó írása. Végül két értekezés (Ruszkay András sárospataki kollégiumi igazgató, valamint dr. Jászai Miklósáé és Porkoláb Albertivé tollából) a kollégiumok pályaválasztási tapasztalatait és feladatait boncolgatja. Bár a téma azonosságánál fogva a tíz cikkben a kis mértékű ismétlődés elkerülhetetlen, a cikkek összessége hasznos segítséget adhat a borsodi pedagógusoknak a pályaválasztást segítő nehéz munkájukban. Két vállalat ú{ eljárással építi íel a miskolci egyetem 50 méter magas kollégiumát o A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóinak kényelmes elhelyezésére, mintegy 23 millió forintos költséggel, az idén új kollégium építését kezdik meg. Ez lesz a város egyik legmagasabb és legszebb ilyen intézménye. A 15 szintes épületben több mint 200 lakószobát, teakonyhákat, fürdőket, könyvtárat, olvasókat és játékhelyiségeket alakítanak Id. Földszintjén postahivatalt, szupermakettet és tágas fogadótermet létesítenek. Az új intézményt a Borsod megyei Építőipari Vállalat és az Alsóz'solcai Épületelemgyár dolgozói közös összefogással építik íel. Korszerű technológiát alkalmaznak, s az 50 méter magas épület szerkezeti Vázát előre gyártott épületelemekből állítják össze. A munka érdekessége, hogy a magasház szerkezeti vázának összeállításához szükséges több mint 2500 elemet hegesztéssel erősítik majd egymás-; hoz, az így kialakított emelet- . részeket pedig téglával töltik ] ki. .4 Bükk hegyei között könnyű, friss szél csapkod. Ha az ember felemeli fejét, kék eget lát, tiszta, erős kék eget, lejjebb sötétzöld, fenyői, arrébb sietős, hirtelen pattant, aprócska rügyekkel teli fát, még lejjebb hóvirágot. Erősek, elevenek, nagy csoportokban borítják a napsütésben fürdő oldalakat, a magas füvű fennsíkokat és az árnyékos avart is. Egy elhibázott dobás nyomán hógolyó fröccsen szét a fa törzsén. Mert a Blikkben még hó is található. Árnyékos mélyedésekben meghúzódva, összeroskadva. A pirult arcú kirándulók ki nem hagynák a hógolyózást. Dehogyis hagynák! Napsütésben, friss szélben, kék ég alatt, langy melegben, hóvirágok között! Sőt, már más virágok is nyílnak. A Herman Ottó turistaházban nagy kelyhü, lila virágok díszlenek a vázában. A közelben szedték. A turisták hozták magukkal, akik ide is, Bánkúira is mind sűrűbben érkeznek. A tapolcai kettes buszon már-már igazi nyári tolongásban tapossuk egymást. A váltakon fényképezőgépek, táskarádió, kiránduló szatyrok. A parkban sétáló, a padokon napozó emberek. A parkőr már bottal zavarja a srácokat: ne lépjenek a gyepre, nem látják, hogy fakad a Jű? A Mályi tó parija is mind elevenebbé válik. A víkendházak tulajdonosai, miután rezignálton megállapítják, hogy a betörő elvitt minden mazdilhatót, hozzálátnak a kapuk festéséhez, a kerítések javításához, a gyomirtáshoz. Itt-ott tűz lobban, fölötte szalonna serceg. Miskolc utcáiról eltűntek a csizmás női lábak, helyettük magas sarkú cipők kopognak a járdákon. Elszaporodtak az orkánok, a könnyű felöltők. A népkerti törzspadon helyet foglal néhány nyugdíjas. „No, mit szól?” „Mit? Azt, hogy igazat mondott a medve! Mert gyertyaszentelőkor nem ment vissza a barlangba, jó időt jósolt.” „Akkor éljen a medve!” A cukrászdából tölcsércs fagylalttal lép ki néhány fiatal. Egy hoszr szára nőtt kislány táskájába nyúl, és a kirakat üvege elé állva napszemüveget illeszt magára. Néhány szépiát is eltakar vele. Egy gyerek ijedten hcssenti el a füle körül dongó méhecskét. Ez a medve tényleg érti a dolgát! (Vt) '■ T-1*. »n».nT. *■ í*« .TnrT, l *Jr i á i’ VtPTTTT™ A Felolvasó Színpad bemutatója: AZ OPPENHEIMER ÜGY HEINAR KIPPHARD német drámaíró Az Oppenheimer ügy című müvét a televízió segítségével immár sokan ismerik. A Budapesti Nemzeti Színház Fubri Zoltán rendezte előadása lenyűgöző élménnyel ajándékozta meg mindannyiszor a nézőtéren ülőket, s azokat is, akik a képernyőn ismerkedtek meg korunk egyik nagy drámájával. Az Oppenheimer ügy nem hagy érintetlenül senkit sem, elgondolkoztat, mély összefüggésekhez vezet el, megmozgatja a lelkiismeretet, Megyénkben tavaly 38 százalékkal emelkedett a közúti balesetek száma A motorosok a listavezetők Kétmillió forintnál nagyobb a kár — Újra kötelező lesz a bukósisak A Borsod megyei Rendőrfő- kapitányság közlekedési osztálya elkészítette az elmúlt évi, közúti balesetek mérlegét. Tavaly összesen 1528 baleset történt, ami 33 százalékkal több az előző évinél. Az anyagi kár 2 712 838 forint. A mérleg sok olyan megszívlelendő adatot, megállapítást tartalmaz, amellyel részletesebben is érdemes megismerkedni. fiait an hét halait Tavaly 67 ember veszítette el az életét Borsodban közúti balesetek következtében. (Az előző évben 74-en haltak meg.) A súlyosan sérültek száma 472, a könnyebben sérülteké 800-nál több. A mérleg összesen 14 féle baleseti forrást tart nyilván. Ezek között az első helyet a motorkerékpárosok foglalják el 378 karambollal. Utánuk a tehergépkocsik, majd a személygépkocsik következnek, negyedikként pedig a gyalogosok; Mi a balesetek legfőbb oka? Mint már annyi évben, most is a gondatlan vezetés. A rendőrség így határozza meg azokat a karambolokat, amelyeknek oka a könnyel- műsködés, a figyelmetlenség, a nemtörődömség, a vagánylco- dás. Ide tartozik természetesen az italozás is. Keletkezett baleset úgy is, hogy a sofőr cigarettára gyújtott. Míg a tüzet figyelte, félrefordította a volánt, s nekiment a szemközt J övő járműnek. Keletkezett így is, hogy beszélgetett, és oldalra figyelt. Úgy is, hogy éemi kezdett, Minden apróság. a legkisebb, figyelmet elvonó könnyelműség is balesetet okozhat. Szóval azok a karambolok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek a legköny- nyebben elkerülhetők. Mégis, tavaly 542 baleset történt gondatlan vezetés következtében. Az okok között ezután sorrendben következik a gyorshajtás, a gyalogosok szabálytalan áthaladása (!), az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan előzés, a szabálytalan kanyarodás, a műszaki hiba, a követési távolság be nem tartása. 1 arass — sűrűsödő forgalom A jó idő megérkeztével mind sűrűbbé válik a közutak forgalma. A megyében nyilvántartott, levizsgáztatott 36 879 gépjárműből 25 ezer motorkerékpár. A motorosok, a magángépkocsizók túlnyomó része tavasszal ül újra a nyeregbe, vagy a volán mellé. Megkezdődik a nagyarányú külföldi és belföldi turista forgalom is. Megszaporodnak az autóbuszok, a kiránduló csoportok, a személygépkocsik, a motorkerékpárok, a robogók, megjelennek majd a letisztított, megolajozott kerékpárok is, az utak mindenütt megtelnek a különböző járművekkel, növekszik hát a baleseti veszély. Az útépítő, a karbantartó szervek munkája is gyarapodik. Nemcsak a gödrök betömésével, a különböző javításokkal, hanem a télen megrongálódott, megkopott jelzőtáblák kicserélésével, festésével, útburkolati jelek helyrehozásával is. A motorosoknak számítaniuk kell rá, hogy március Sítől kezdődően a bukósisak viselése újra kötelező! Sok a gyermek balostul A balesetekről készült mérleg adatai, a halottakkal, a súlyos sérültekkel mindennél erősebben érvelnek, hadd álljon itt mégis: a rendőrség a tavasz kezdetén különös óvatosságra, fegyelmezettségre hívja fel a járművezetők figyelmét, hiszen a téli hónapok után sok gépkocsizó, motoros tompább idegekkel, a vezetéstől elszokottim hajt az utakra. Különösen veszélyes idő ez a gyerekekre. A meghosszabbodott nappal, a langyosodó levegő, a napsütés csalja, viszi őket a szabadba, az utcákra, ahol bizony könnyen baj keletkezhet. Tavaly április elsején, másodikén és harmadikén is halálos gyermek- baleset történt. Az 1964—65-ös tanév gyermekbalesetéhez tartozik még 15 súlyos és 32 könnyebb sérülés. Sok hát az ok, ami óvatosságra, nagyobb figyelemre ösztökéli a járművek vezetőit. A balesetek elkerülhetők! Priska Tibor A bemondó tréfája (A Stern karikatúrája,) s kikényszeríti a cselekvést. Ha egy dráma mindezt műveli, máris felmutatta a korszerűség legszembetűnőbb jegyeit. S az a tény, hogy Oppenheimer, az „atombomba atyja” Hirosima után rádöbbent a tudósok nagy felelősségére a világ „életbenmaradásá- ért”, s nem vállalja a hidro- génbomba létrehozását — korszerű felkiáltójeleket pattint elő a hunyó, vagy a hunyni kész lelkiismeretből. Peter Weiss, Rolf Hochuth és Heinar Kipphard különös „ ta 1 dim á n n yal ” aj án dékozták meg karunk színházát: a dokumentum-drámával. A fikcióra épülő drámai anyag és az abszurd dráma élet-halál gyürkőzése közben szükséges és nemes melléktermékként született meg a dokumentumdráma, amely megtörtént, közelmúlt „történelmet” tár fel drámai erővel és elrendezéssel. Szükség van a mementódrámára? A fasizmus újjáéledése, a felgyülemlő pusztító fegyverek, a vietnami háború, mind-mind arra emlékeztetnek, amit Oppenheimer is megválj: „Az ördög munkásai voltunk, és most visz- szalérünk igaz feladatainkhoz ... Ennél jobbat neny tehetünk: megőrizni a világot ott, ahol még megőrizhető”. E GONDOLATOKAT nyugtázza és sugalmazza Heinar Kipphard legújabb dokumentum-drámája a Joel Brand is, amely korabeli iratok alapján egymillió magyar zsidó és tízezer tehergépkocsi cseréjét, „üzletkötését” (tulajdonképpen embervásárlást) tárgyalja tra- gikus erővel. A drámát Nyu- gat-Németországban reset játsszák, Bécsben néhány1 napja mutatták be. Ugyan-’ csak korunkhoz szól a dokumentáció nagy-nagy erejével Peter Weiss Auschwitz című drámája iß. Az Oppenheimer ügy’ * lelkiismeretet ébresztgejA drámák sorában az egyu4 legjelesebb, örömmel láttuk a Felolvasó Színpad sorozatának programjában. A hétfői bemutató érettebb, átgondoltabb és „műfajon belüli” volt, mint a sorozatnyitó ICruczkowski-dráma. A hang erejével jelenített® meg a sűrű drámát a ki tűnő képességű Némethy Ferenc (Oppenheimer), hatás®5 hang hordozója Kulcsár Imre, s petárda-szerű ritmussá' perlekedett Pákozdy János az ügyész szerepében. Nagyon tetszett Szili János’ Csiszár András. Somló Ferenc és Dobránszky Zoliéi* is. Sallós Gábor rendez®1 koncepciója és munkálkodása ezúttal rokonszenveseb'’ volt számunkra, mint szinusza közreműködése. AZ OPPENHEIMER ÜGV bemutatása előtt Kordot László, a miskolci város1 könyvtál- igazgatója köszöntötte a népes közönséget, cA követően Fáy Árpád, Nagyvilág fő-munkatársra bőszéit Heinar Kipphardről, a Szakszervezetek megy®5 Művelődési Házában bemutatott, Az Oppenheimer ügf című dokumentiun-d rámáról Párkány László A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora. (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) A megye életéből. A gépállomások megyei igazgatósága. A remények valóra válnak. Szerenádok. Az egészségügyi kultúra kérdései, hányok, asszonyok. — A vb-tit- kár. Néger spirituálék. Sporthlradó. Közlemény Értesítjük az utazóközönséget, hogy a 7-es és tí-as autóbuszjáratokat március hó l-én üzemkezdettől, a József A. u. korszerűsítési munkálatainak. befejezéséig a Bajcsy-Zs. utcán köJ eked tétjük. A fenti járatok részére az Augusztus 20. Strandfürdőnél és n. Katalin utcánál létesítettünk megállóhelyet. Miskolci Közlekedési Vállalat A Miskolci Nemzeti SzinháJ műsora 2. szerda. Csehov. Egérét. 19 dr*3. csütörtök. Ady Ü3. Egéré*- 15 óra. Bérletszünet. Maya, 19.SO ér»1, péntek. Bérlelszünet. May* 19 óra. 5, szombat. Arany ifi. Egéréit óra. Gorkij. Maya. 19,30 óra. 0. vasárnap. Bérletszünet Egéré*- 15 óra. Déryné. Egérét. 19,30 óra. 7. hétfő. Nincs elóadí*. s. kedd. Mellére. Egérét. 19 or* 9, Seei'da. 19 óra. Bérlelszünet. Ma!® A kiadvány a tíz cikken kívül tartalmazza a Népművelés rovatot, amelyben Sze- beni Győző a közművelődési könyvtáraknak a szocialista tudat kialakításában vállalt szerepéről, dr. Deák Gábor a könyvtáraknak a népművelési tervek tükrében mért munkájáról ír. Frisnyák Sándor' ismeretterjesztő kirándulások szervezéséhez és vezetéséhez ad módszertani tapasztalatokat. Érdekes kis képet olvashatunk Mocso- lyásról Kluger Rezsőné tollából. A mezőgazdasági szakmunkás tanfolyamok előkészítéséről Faragó Kar oly vé ír. A Borsodi Művelődés tartalmazza végül Gadí Gyula pedagógiai felügyelő tanulmányát a közösségek fejlődésének szakaszairól, valamint több oktatási tárgyú, rövidebb híradást. (benedek)