Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1966- míretno ft. Kormányhatározat ffl iss-tagság szociális helyseiének további javítására •• Ülést tartott á Minisztertanács :: Pénztárca és kötelesség (Folytatás az 1. oldalról.) gyógyfürdő-kezelésre, fogpót­lásra és a szakrendelés, kór- Iiázi ápolás miatt felmerülő útiköltségük megtérítésére nem jogosultak. A gümőkór- bao megbetegedett termelő­szövetkezeti tagok a társada­lombiztosítás szerveitől úgy­nevezett rendkívüli anyagi támogatást kapnak, általában évi két alkalommal. Július 1-től a betegségi se­gély összegét a keresőképte­len termelőszövetkezeti tag előző évi egy hónapra eső át­lagos részesedése alapján ál­lapítják meg, mégpedig az így' kiszámított átlagos része- • se dós 50—75 százalékának megfelelő mértékben. A be­tegségi segély összegét az 50 —75 százalékos határon be­lül a közgyűlés állapítja meg olymódon, hogy magasabb se­gélyt kapjanak azok a ta­gok, akik az előző évben — nyolc órás munkanapban szá­mítva — legalább 250 mun­kanapot dolgoztak. Az ilyen tagok betegségi segélyezésé­nek időtartama maximálisan egy, gümőkóros megbetegedés esetén két év. A többi tag részére annyi időre lehet oe- tegségi segélyt folyósítani, amennyi ideig az előző évben a közös munkában részt vet­tek. A gümőkórban megbetege­dett tetmelőszövetkezeti ta­gok a betegség legfeljebb két­éves tartamára — állami for­rásból is rendszeres anyagi támogatást kapnak. Ezzel a támogatással napi 30 forint­ra, akinek pedig ellátásra szoruló családtagja van, napi 40 forintra egészülhet ki a betegségi segély összege. Az állami támogatás napi 6 forintnál több nem leheL Kiegészül a betegségi ellátás A termelőszövekezeti ta­goknak a társadalombiztosí­tási szervektől járó betegségi ellátása július 1-től kiegészül a gyógyfürdő-kezeléssel, vala­mint a fogpótlással, s ezen Az Amerikai Egyesült Államok a Csendes-óceán térségében , Az Egyesült Államok: délkelet- ázsiai agressziója, maid az ennek következtében kibontakozó poli­tikai helyzet nagymértékben meg­növelte a Csendes-óceán térségé­nek, különösen e térség nyugati íciénck katonai jelentőségét. A Csendes-óceánt néhány na­stitt Államok érdekszférájába tar­tozó területekkel, illetve szigetek­kel foglalkozunk. Amerikai-Samoa és Guam hosa­szú Ideig az Egyesült Államok ha­ditengerészetének hatáskörébe tartozott. Csak a TE világháború után vezettek be itt polgári köz­nen történik. Guam-on 7000 főt tartanak nyilván. Itt állomásozik az a 30 db B—52-es nehézbombázó is, amelyeket a Dél-Vietnam el­leni terrortámadásokra használ­nak fel. Ugyancsak itt építettek ki egy tengeralattjáró támaszpon­tot, ahol négy Polarís-rakétával .... ■ S an Francisco^í-^^::: O' ­** hawanszk. Mm *• Bikiniv MARSH&LL ^ Los Angel.es\ mm tuSA>Eniwetok*‘*Ä Víl'***-.•#ffonolufu s*,—JgS __3Ä__________ ‘-----SB55«2. r . »5ÄI, ítdai i iöw <gSfeVOC^;.ÍÍ4M06000 lm .tort' IfiÖO. ÍÖW- ~HD0Q— Wittf 13000 HŐSI gyobb szigetcsoport, s számos Iri- sebb sziget tarkítja. Ezek gyűj­tőneve Óceánia, melyet három nagyobb egységre, Mikronéziára, Melanéziára és Polinéziára tago­lunk. A sok ezer szigeten szét­szórt lakosság szárnűs népcsoport­ra 'és törzsre őszül!. Csupán Üj- Guincában, Óceánia legnagyobb kiterjedésű szigetén kb. 700 nyel­vet beszél a lakosság. Sok szige­tén még napjainkban is ősközös­ség! viszonyok között élnek a kül­világtól teljesen elszigetelt tör- -zsek, A II. világháború, az impe­rialista gyarmati rendszer össze­omlása után a helyzet itt lényegé­ben nem változott. A szigetek zö­mén. akárcsak egy évszázaddal ezelőtt, gyarmati állapotok ural­kodnak. E hatalmas, nyugat-keleti irány­ban több mint 12 000 km széles óceáni világból, most csak az Egye­igazgatást. Ugyancsak az ameri­kai kormány kezében van a hata­lom a gyámság alatt álló Karo­lina-. Mariana- és Marshall-szige- teken (Csendes-óceáni szigetek). Ez utóbbi három sziget számára 1961-ben megalakították a Mikro­néziái Tanácsot, azonban ezt tény­leges hatalommal nem ruházták fel. A n. világháború után 50.-ként az Egyesült Államok, tagállamai sorába iktatták a Hawai-szigete- ket. Az. Egyesült Államok a Csendes­óceán térségében, valamint Ázsia keleti területein 080 000 katonát tart fegyverben. Ebből 1966 február elején Dél-Koreában S3 000, Japán­ban 40 ooo, a Fülöp-szigetcken 16 OOO, Tajvanon 3500 katona tar­tózkodott. Az. Okinawa szigetén állomásozó 45 000-es létszám állan­dó hullámzást mutat, miután a dél-vietnami erők utánpótlása in­felszerelt atomtengeralattjáró tar­tózkodik. A felsorolt erőkön kfvúl a Csen­des-óceán térségében még további 2500 repülőgép és 70 különféle, katonai rendeltetésű hajó állomá­sozik. A Csendes-óceán térségének az amerikaiak által történő ellenőr­zése elsősorban a 7. flottára épül. A 7. flotta, melynek anyakikö­tője Japánban, főparancsnoksá­ga pedig Honoluluban (Hawai-szi- getek) van, 4—« repülőgépanya- hajóból (anyahajónként, 75 repülő­gép), 130 egyéb hajóból (kísérő, romboló, tankhajó stb.) az anya­halóktól függetlenül 600 repülőgép­ből és 60 000 főből fin. íme, ezek az adatok mutatják, mennyire hihetünk az Egyesült Államok béketörekvésében ... kívül a társadalombiztosítás viseli a szakrendelésre, kór­házi kezelésre beutalt ter­melőszövetkezeti tag útikölt­ségét is. A • temetési segélyt július 1-től a társadalombiztosítás szervei folyósítják. A teme­tési segély folyósításának fel­tételei , ugyanazok, mint a munkaviszonyban álló dolgo­zóké. Július 1-től a termelőszö­vetkezet tagjaként dolgozó nőket szülés esetén léhyegé- ben ugyanolyan kedvezmé­nyek ■ illetik meg, mint a munkaviszonyban álló nőket. A társadalombiztosítástól já­ró anyasági segély összege, ha a nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át dolgozott a termelőszövetke­zetben, ugyanannyi, mint a munkaviszonyban álló nőé: az első szülésnél 700, a to­vábbiaknál 600 forint Aki az előző két évben 150 napon át (két vagy ennél több 10 éven aluli gyermek gondo­zása esetén 50 napon át) vett részt a közös munkában, a je­lenlegivel azonos összegű — 500, illetve 400 forintos — anyasági segélyt kap. A szülési szabadság időtartama 20 hét­re növekszik. A kieső részese­dés pótlására hivatott „szülési segélyt” továbbra is a termelő­szövetkezetek folyósítják. Azok a szülő nők, akik a kö­zös munkában az előző évi­ben legalább 150 napon át részt vettek, a szülési szabadság idejére előző évi átlagos része­sedésük arányos részét kap­ják. Azok részére, akik ennél kevesebbet, de legalább 100 napon át dolgoztak, a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos részesedésük 75 százalékát folyósítják. A szülési segély legkisebb össze­ge napi 30 forint. Módosulnak a családi pótlék feltételei A termelőszövetkezeti tagok jqlenleg akikor kapnak csa­ládi pótlékot, ha legalább há­rom tíz éven aluli gyermekük van, s a családi pótlék össze­ge gyermekenként 70—70 fo­rint. Július 1-től kezdődően a családi pótlék feltételei úgy módosulnak, hogy már két gyermek után is jár családi pótlék, a gyermekek korhatá­ra pedig 10 évről 14 évre emelkedik. Az új intézkedések végre­I 1 hajtása mintegy 325 millió forintos költséggel jár, ehhez az állam 250 millió forinttal járul hozzá; K evés háztartásban nem nézték át az utóbbi hetekben a családi költségve­tést. A bért számolgatni, az árakkal összevetni, azzal elégedettnek lenni, vagy azt kevesell™ — a mindennapi élet velejárója. A pénzzel gazdálkodni kell, kicsinyben i! és nagyban egyaránt, s úgy helyes, ha a kis közösségek és a népgazdaság mindig igyekszik megtalálni számí­tását. Megtörténhet, hogy a körülmények változása, a fejlődés során jelentkező új igények miatt, mind az egyénnek, mind a nagyobb közösségeknek, pl. egy gyár­nak, sőt, a népgazdaságnak is a számvetés átalakítására kell gondolnia. Ez a lénye- |; ge voltaképp a közelmúlt­ban hozott intézkedéseknek is: az áraik és a. tényleges költségek közelítése, a tár­sadalom és az egyén .számá­ra egyaránt megfelelőbb ■ ■ kereseti arányok kialakítá­sa. Hogy itt mennyire az egészségesebb arányok kia­lakítása volt a eél, azt mi • ’ sem bizonyítja jobban, mint az: sok százezer embernek (köztük például a pedagó­gusoknak, az egészségügyi dolgozóknak, akik már évek óta saját pénztárcájukon érezték a kereseti arányta­lanságokat) jelentősen emai- 11 kedett a fizetése. A fizetést lehet kevesell­■ i ni. És a fizetésért« adott ;; munkát? Azt nem lehet? O lvastam leveleket, melyeknek írói nem­rég költöztek új la­kásba: kiesett az aj­tó tokja, hullik a vakolat, púposodik a padló. Mások arról panaszkodnak, hogy á vadonatúj körömcipő sarka a századik lépés után levált, elromlott a tv-készülék már az első este. Hogyan lehet így dolgozni, kérdezi mind­egyikük. A hanyag kőmű­ves is a hanyag tv-műsze­nésztől, ennek felesége a hanyag cipésztől, s így, kör- be-körbe... Nem ismerik egymást, ezért általában kérdeznek, nem egymásnak teszik fel a kérdést. Ha osz- szehozhatnánk őket egy helyre, gondolom, sok min­dent tisztázhatnának. A ha­nyag kőműves is kevesli esetleg fizetését — ha kér­dezed. A műszerész is. A cipész is... Ugye, értik már, mire gondolok? ... Ha rosszul dolgozik valaki, az­ért mert kevesli bérét, hát attól nem lesz több a zse­bében, sőt, éppenhogy keve­sebb, hiszen más is úgy gondolkodhat, mint ő. [; Ezért kellene már végre nem megszállottakat látni \ \ azokban, akik szépen, lel- .. kiismeretlel teszik dolgukat. 1 1 Ök ösztönösen, vagy tudato- !! san nagyon is racionális em­berek, és helyesen számítók. Hiszen sokat ritafckoztunk már az idén is, tavaly is* többnyire nem. is hiábavaló­an. Volt is, van is min töp­rengeni, érvet érvre rakni, szenvedéllyel. Amikor azonban az anyaggal perel az ember, meg a szerszám- inai. meg a földdel, az el­gondolás és a valóság közé verve hidat — a vitának ez a fajtája sohasem lehet hiábavaló. ) N em akarom ideali­zálni a munkát: «. munka küzdelem, olykor kínlódás, s gyakran keserves. Még csak az ellen sem akarok szólni; ha valaki anyagias. Sőt, ta­lán még az ellen sem, ha csak anyagias. Azt tartom hibának, hogyha egy semmi másért, csak a pénzért lel­kesedő ember ráadásul még rosszul Is kalkulál, össze­csapva munkáját, vagy ki­bújva alóla, azt gondolva* hogy ami kár a társada­lomnak, az neki hasznos le­het. Tavaly Szilveszter éjsza­káján a Láng Gépgyárban bent maradtak jo délutáni műszak munkásai, szerkesz­tők, tervezők a turbina sze­reidében. Az első 100 mega­wattos turbinát akarták megforgatni háromezres fordulaton, hogy lássák: ér­demes volt-e hónapokon át izgulni, verejtékezni. Alig­ha hiszem, hogy a néhány forintnyi túlóráért mondtak le a szilveszteri mulatság­ról, családról, menyasszony­ról az óév utolsó óráiban.' Nem is kérte őket senkt, nemhogy utasította volna. Egyszerűen nem tudták ott­hagyni munkájukat, amikor már csak néhány óra kellett a befejezéshez. Sok olyan ember dolgozik mindenütt, aki mar megtalálta az alko­tás örömét a hétköznapi, is­métlődő és megszokott fel­adatok megoldása köziben ifi. Azt hiszem, ők könnyen dolgoznál! jól, s könnyebben megtalálják az összefüggést mások munkája, a boldogu­lás és saját munkájuk kö­zött is. 1 ^ z a lényeg: meglátni ^ az összefüggést sa- J ját munkánk, és mások munkája, mindannyiunk boldogulása között, mert a fizetés mér­tékét — s ezt tisztán kell látni — nemcsak saját te­vékenységünk határozza meg. Bizonyos mértékig ter­mészetesen igen, befolyásol­hatja, de lényegesen csak akkor változhat, ha van mi­ből változtatni, mert min­denki jól teszi dolgát. Akik mindig csak a pénztárcájuk­hoz igazítják a kötelesség mércéjét, azokkal nehezen juthatunk előbbre, s miat­tuk mindig hiba csúszhat a családok és a társadalom számvetésébe is. Március Vurbócon — Evekig csak ültünk, semmit sem tettünk a falu rendezéséért, szépítéséért Pe­dig tehettünk volna. — Dolgos’ nép lakja Varbó- cot El kell találni a hangot, hogyan szólunk hozzá. Mint minden más faluban. Egy kis történelem Farkas Lajos, tanácselnök­helyettes és Arany fajos is­kolaigazgató szavai ezek. Mindketten itt élnek, ezen a különös, ősrégi településen, ahol a dombra épült házak úgy sorjáznak egymás fölött, mint a fecskeféjzkek. A mindössze 70 csaladot szám­láló, közigazgatásilag Perku­pához tartozó Varbóccal kap­csolatban mind a fecskék, mind a március emlegetése jogos. Nemcsak azért, mert az áldott napsütésben a ba­rázdák között itt is sarjad már a zöld, nemcsak azért, mert az ibolya után kutató srácok, kislányok a Borház tetőről tágu’ó messzeségben már a Tátra csúcsait kutat­ják, hanem azért is, mert a faluban az eddiginél jóval nagyobb mozgolódás tapasz­talható. Éppen a szépítés, a tend •-zés szolgálatában, ami­ről fentebb Farkas Lajos és Arany, Lajos szólt.­Mert az emberekkel lehet beszélni, „ha eltalálják velük a hangot”, hiszen természe­tes, hogy a varbóciak is sze­retik falujukat, ezt a hegyek közé zárt, eldugott, kis tele­pülést. Sok mindent tudnak a falucskáról. Például, hogy a legkorábbi írásos emléke 1283. május másodikáról va­ló, és Verbece néven említi. Meg azt, hogy Szendrő eleste után a törökök dúlták. Meg azt, hogy a Bocskaiaknak is volt erre szőlejük. A mosta­ni öregek is sokat foglalkoz­tak még a szőlővel, de csak azt tartották róla, hogy a víz­nél jobb. Azt is, emlékezet­ben tartják itt még, hogy ré­gen egy nadrágja volt a fér­fiembernek. Hétköznap a visszáját, ünnepen a színét hordták. Mesélnek időnként a gyerekekről is, akik egy ingben, egy tarisznyával jár­tak iskolába. Szóval szegény falu volt, mint annyi más itt, a megye északi hegyei között. A világító zsák De ezekről a dolgokról ma már inkább csak az iskolá­ban beszélnek a jól öltözött, egészséges gyerekeknek, akik igen-igen kétkedve hallgatják a mondottakat, és otthon is utána kérdeznek még meg­erősítés végett. Az ide té­vedt idegennek inkább a mai korból való anekdotákat, vi­dám történeteket mesélnek, mert nevetni nagyon szeret­nek az itteni emberek. Biz­tosan sokáig megőrzik pél­dául a hajdáni kisbíró esetét a lámpával. Történt pedig: a kisbíró, lányának lakodalmán elkérte a tanácstól a felpum­pálható, gázzal világító Ma- xim-lámpát, hadd legyen mi­nél nagyobb fényességben a vendégsereg. Akkor ugyanis még nem vezették be a vil­lanyt. Jól is működött a lám­pa, sőt, túlságosan is jól. Annyira, hogy fényes nappal is öntötte maga körül a vi­lágosságot, pedig akkor már semmi szükség nem volt rá, hiszen a Nap is sütött. A vendégsereg is elszéledt, a lámpának pedig vissza kellett kerülnie a tanácsra. De ho­gyan? így vigye, világítva, hogy mindenki nevesse? Mert eloltani, bizony, nem tudta. De nem azért kisbíró, hogy ne legyen furfangos ember. Zsákot kerített, belecsavarta a csúfosan világító lámpát, és úgy vitte vissza, a tanácsra. Persze kitudódott a dolog, de most már a kisbíró is csak nevet rajta. És talán azért sem haragszik meg, hogy most itt olvassa az ésfeíet aZ újságban. Nevetve mesélnek a hőbe fulladt autók mentéséről is. „Megfogtuk vagy húszán, és úgy emeltük vissza az útra, mint egy teknőt”. De ezzel már visszakanyarodtunk a mához, mert a szóban forgó autók népművelési estekre, pártnapokra érkeztek Var- bócra. Télen ugyanis igen nagy az iskola forgalma, aiiol az előadásokat, színdarabokat tartják. Az embereket min­den érdekli. És, ha egy kocsi nem érkezik meg idejében, már mennek is néhányan, hogy kiemeljék az útra. Mert biztosan elakadt valahol, ami nem is nehéz, lévén a Perku­pától Varbócig vezető út igen rossz állapotban. Utak, ulak Az utak, nemcsak a bekötő út, hanem a falu utcái is sok gondot okoznak. — Legfontosabb felada­tunknak az utak rendbehozá­sát tartjuk — mondja az el­nökhelyettes. — Eddig, sajnos, nem sok minden történt. A perkupái tanácson is gyakran váltogatták egymást a veze­tők, amit mi is megéreztünk. De most már minden más­nak Ígérkezik, mint eddig volt. Hamarosan hozzáfogunk az utak építéséhez. A lakók is segítenek. Egyszer ki dobol­tuk, hogy. társadalmi munka kellene árokásáshoz, másnap 33 férfi jött dolgozni.' Ha szó­lunk, bizonyára jönnek most is. — Senki nem mondhatná, hogy a varbódafc kerülik a munkát — mondja az igaz­gató. — Láttam én már azt is, hogy amikor a parasztem­ber szántott, kosárral hord­ta vissza a sziklás talajról le- pörgött földet Nagyon gyen­gén termett is a föld mindig. Ennek ellenére, a tsz most is 36 forintot fizet munkaegysé­genként. — Ebben az évben rendbe­hozzuk a boltot is. — Elkészítjük a művelődé­si termet is. Van egy szo­bánk, melyet 50 ezer forint­ért alkalmassá tudunk tenni erre a célra. — Az iskolaudvarra fúrunk egy kutat...' — És van egy vágyunk: szeretnénk autóbusz járatot kapni. Sok minden összeköt ugyan már bennünket a „kül­világgal”, majdnem minden házhoz jár újság, 30 család­nál található rádió, négy te­levíziónk van, továbbá tele­fonunk, könyvtárunk, orvosi rendelőnk, de nagyon elkel­ne még egy autóbusz is. Ez a tavasz többet ígér az eddigieknél. A március nem­csak napsütéssel, zöldfakasz-/ tással érkezett Varbócra, ha­nem szép tervekkel, friss kez­deményezéssel is. Priska Tibor A kutyás szputny/król Tizenhatodik napja kering a Föld körül a Kozmosz—110 négylábú utasaival, Szeliőcs- kével és SzenecskéveL Szellőcske és Szenecske köz­érzete teljesein kielégítő. összeeslt üres Jemenben A sanaai rádió szerdán es­te közvetítette Hasszán El Aimri jemeni kormányfőnek az országhoz intézett üzene­tét, amelyben bejelenti, hogy Jemenben „az imperialisták és a reakciósok” szolgálatú- , ban álló szakadárok összees­küvését leplezték le. Sukarno a parink vezetőivel tanácskozott A csütörtöki diáktüntetések után Sukarno elnök magához kérette a nagyobb politikai pártok vezetőit, és megbeszé­lést folytatott velük. A pár­tok vezetői elítélték az ifjú­ságnak a kormányellenes tün­tetésekben alkalmazott mód­szereit, mert ezek veszélyez­tetik az indonéz forradalmat. Megállapították, hogy a neo- kolonialisták, a kolonialisták* és az imperialisták utasításá­ra folyik felforgató tevékeny­ség az országban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents