Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
2 ÉSZAKIM AGY ARORSZAG ÄsfifÖrtSk, t968. márdos TAQhmwst: An kräh tábornok sajtóértekezlete Ankrah tábornok, az államcsíny útján hatalomra került ghanai kormányzat vezetője kedden sajtóértekezletet tartott Nkrumah volt elnök rezidenciájában. A tábornok kijelentette, hogy rendszere az új alkotmány életbeléptéig kívánja a hatalmat gyakorolni, véleményé szerint ennek az alkotmánynak a kidolgozása és jóváhagyása egykét évig is eltarthat. Ankrah hangoztatta, hogy kormánya „szilárd kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal és Angliával, • azonkívül kész segélyt elfogadni az Egyesült Államoktól, Angliától, Nyugat-Németör- szágtól, sőt, a Szovjetuniótól is”; Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Sekou Touré guinea! elnök társelnökséget ajánlott fel M'krumahnak, Ankrah kijelentette, kormányát nem zavarják a guinea! események. A guinea! kormány cselekedetei megsértését jelentik az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet határozatainak, minthogy beavatkoznak a ghanai bel- ügyekbe — állította Ankrah; A Guineával és a Mali Köztársasággal fennálló kapcsolatok jövőjéről a tábornok elmondta, hogy kevés olyan afrikai ország van, amely az új ghanai rendszer ellen foglal állást; Az államcsíny netn változtatott antikolonialista politikánkon, de jószomszédi politikát kívánunk követni cs senki ellen sem vagyunk. A Guinea és Ghana közötti unió már felbomlott, de ez nem jelenti azt, hogy ezekkel az országokkal végső soron nem lehetne helyreállítani a jó kapcsolatokat. Sajtóértekezletén Ankrah nyilatkozott kormányának a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság iránti magatartásáról is. Az igazság az, hogy bizonyos feszültség keletkezett a gha- naiak és az oroszok, valamint a kínaiak között, ezért célszerűnek láttuk bizonyos intézkedések hozatalát és a két ország szakértőinek hazaküldését, kivárva azt, hogy a nyugalom helyreálljon — jelentette ki Ankrah tábornok. Nyi'kolaj Podgotnij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin miniszterelnök üdvözlő táviratot intézett Nureddin Atasszihoz és dr. Juszef Zuajenhez, Szíria új vezetőihez. Sürgönyükben kifejezték azt a reményüket, hogy a szovjet—szír baráti kapcsolatok a két nép érdekében, a béke javára fejlődni fognak. Atasszi és Zuajen a válasz- táviratban megköszönték az üdvözletét és méltatták Szíria és a Szovjetunió kapcsolatainak baráti, szívélyes jellegét. Nasszer és Tiio semleges csúcséríelíezleíet készít elő? Forró hűtőgépek Amikor a Borsod megyed párt-végrehajtóbizottság kibővített ülése megvitatta a gazdaságirányítás reformjának irányelveit, felszólalásra jelentkezett dr. Pálos Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, és szóvá tette: — Utasítás kötelez bennünket, hogy saját rezsi helyett szerviz vállalattal javíttassuk többek között a hűtőgépeket. Kétségtelenül gazdasági meggondolások miatt hozták a rendelkezést, a tények azt mutatják, hogy csak nagy ráfizetéssel tehetünk eleget felettes szerveink óhajának. Amíg vállalatunk szakemberei gondoskodtak a hűtőberendezések üzembiztonságáról, addig a költség nem haladta meg az évi félmillió forintot. Most viszont, hogy a Miskolci Finommechanikai és Javító Vállalat végzi ugyanezt a munkát, 1 millió 300 ezer forintra növekedett a kiadásunk. gyek üzemképessé. Vágj- ha több időt igényel a hiba elhárítása, biztosítsák a javítás folyamatosságát. Semmilyen határidőt nem fogadtak el. Mi pedig úgy nem köthetünk szerződést, ha a kötelezettségek csak egyoldalúak. Ezt felettes hatóságaink is belátták. Több költség, de kevosebli gond Balogh Károly, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat üzemgazdasági csoportvezetője: — Evek óla az én hivataB kötelességem, hogy kapcsolatot tartsak a finommechanikai vállalattal. Nekünk nincs panaszunk. Kétségtelen, így több a kiadásunk a hűtőgépek üzemeltetésére. Amíg létezett a saját javító részlegünk* az utolsó évben, 1964-ben ösz- szesen 515 ezer forintot költöttünk hűtőgépekre. Tavaly viszont egy millió kilencezer forintot. fizettünk ki a szerviz vállalatnak. Az átalány egységesen vonatkozik valameny- nyi gépre és ez mar magasabb szintű, mint amikor külön- külön szabják meg minden gépre az éves átalányt. Ügy véljük, így is hasznos volt feladni a saját javítást, mert a költség ugyan több, de a gond lényegesen kevesebb. Amit tehát veszítettünk a vámon, azt behoztuk a réven. Es mi a véleménye Bálint Gyulának, a Miskolci Finom- mechanikai és Javító Vállalat igazgatójának? — En elhiszem, hogy látszólag ráfizetnek a szolgáltatást igénylő vállalatolt. Azonban azt még senki sem próbálta kiszámolni, mennyibe kerül egy-egy vállalat rezsi részlege, melyből csupán egykét ember foglalkozik a gépek karbantartásával. Nekünk is van ilyen rezsi részlegünk* és tudom, hogy a mi kőművesünk nem olyan drága, mlntrf ha ktsz-szeí végeztetnénk ugyanezt a munkát. De azt már nem merném állítani* hogy a különböző szakmunkásokból álló rezsi csoport ősz* szépségében minden esetben gazdaságos. Mert sok látszólagos megtakarítás más vonatkozásban okoz ráfizetést Például a saját gépkocsi használat. Mi nem akarunk nyerészkedni, csak ahhoz ragaszkodunk, ami törvényes. Hogy [miért jutott holtpontra a tárgyalás a Borsodi Üzemi Ven- Jdégláitó Vállalattal? Gépparkjuk elöregedett, sok az olyan | típus, ami már egyáltalán [nincs forgalomban, így alkat- ■részt se lehet kapni hozzá Ha [tehát cserélni kell valamit, .például a motort, képtelenség [48 órán belül újrateleercselnh [szárítani. Ami pedig fizikailag lehetetlen, arra nem vállal- [hadunk garanciát: Ugyanakkor azt is bele akarták foglal- [ni a szerződétsbe, hogy valamennyi áruromlásért mi viseljük az anyagi felelősségeb [Nem állíthatunk őrt min den 'hűtőberendezéshez és korántsem biztos, hogy a romlás a. .hűtőgép üzemképtelenséga [miatt következett be* Üsszeliangolni :31 érdekeket! [ Ahhoz aligha férhet kétség, [hogy éhül eg helyes a Belkereskedelmi Minisztérium utasítása. A gazdaságossági meggondolások valóban azt indokolják, hogy ne forgácsolód- jék szét az alkatrészellátás* ne foglalkozzék mindenki mindennel, hanem, ahogy [mondani szokás, -„a suszter maradjon a kaptafánál”) De a vállalatok közölt kerekedett vitából a részletkérdések elhanyagolásé ra követ keztethe- tünk; Az elaprózottság felszámolásához ideje hozzálátni* ám nem úgy, hogy lemondjunk az előfeltételek sokoldalú összehangolásáról és a várható következmények elemzéséről* Ezt a munkát még mindig nem késő elvégezni. A halogatás nem lenne szerencsés* mert minél tovább tart a. huzavona, annál kuszái tabb helyzetben kell a kölcsönö* érdekeket összehangolni. , „ Gerencsér Miklö* ] A Reuter megbízható forrásból származó értesülése alapján jelentette kedd este, hogy Nasszer* és Tito az el nem kötelezett országok csúcsértekezletének összehívását tervezi március végére. Az értekezlet célja lenne megvitatni a legújabb nemzetközi eseményeket. .Feszültség Djakaráában Az indonéz fővárosban szerdán folytatódtak a diáktüntetések, körülbelül tízezer középiskolai diák rohamozta meg és szállta meg a közoktatásügyi minisztérium épUletéty á diákok jelszavakkal mázolták tele az épület falait, és hangosan kiáltozták: „akasztófára Sumardjóval!” (az új köz- oktatásügyi miniszterrel). A katonaság csak a tüntetés kezdete után negyed órával jelent meg a helyszínen, de mint a Reuter és az AFP jelentéséből kitűnik, nem avatkozott közbe. Mind az AFP, mind a Reuter kiemeli, hogy \ a helyzet igen feszült, a kormányépületeket és elsősorban a külügyminisztérium épületet páncélosok őrzik, az. utakat pedig szögesdrpt- akadályok zárják el. A város utcáin mindinkább elszaporodnak az úttorlaszok.. Az AFP. .arról iS' tudósít, hogy hétfő óta ejtőernyősök őrzik Subandrio külügyminiszter lakását is, sz elnöki palota környéke pedig valóságos ostromlott várrá változott, mindenütt csak katonákat és katonai járműveket lehet látná Az A1 Ahram című kairói lap a hímek a fentinél tá- gabb körvonalú változatát adja, amikor azt írja, hogy jelenleg tanácskozások folynak az el nem kötelezett országok között a közös magatartás kialakításáról „az imperialista erők agressziójával szemben”, és azokról a súlyos eseményekről, amelyek az 1964. októberében megtartott legutóbbi semleges csúcs- értekezlet óta lezajlottak. Az A1 Ahram mindezek ellenére kizártnak tartja, hogy a közeljövőben sor kerülhetne egy olyan értekezletre, amelyen részt vennének az összes el nem kötelezett országok. Klaus alakít kormányt ftafrlálian Jónás köztársasági elnök szerdán — az alkotmányos előírásoknak megfelelően — Klaust a vasárnapi választásokon győzelmet aratott Osztrák Néppárt vezetőjét bízta meg a kormányalakítási tárgyalásokkal. A SZ AH ARIN... E gykori hajós barátom mesélte, aki annak idején, a negyvenes években ezerszer is végighajózta a vén Dunát. És nem is csak a Dunát. Hajóját látta a Fekete-, a Földközi- és a Vörös-tenger is, sót az Indiai-óceán szelíd, olykor viharos habjai is megsimogatták, ha hosszabb úton járt a Vén Csibész. Mert a fáradt gőzöst, amelyen megette kenyere javát, ö mindig csak így becézte. Barátom azóta már más vizeken evez, de az egykori élmények még most is markában tartják fél szívét, s amikor az emlékek megdobogtatják — le se tagadhatná, hogy valamikor hajós volt Ilyenkor csak mesél, mesél kifogyhatatlanul. Üli élmények és hazai históriák kerülnek elő emlékképei közül, s amíg az emlékek hajóján ring, tekintete a messzeségbe réved, mintha a végtelen víz és a kék ég ölelkezését, vagy a hirtelen előbukkanó szárazföldet kémlelné. A minap is egykori élményeinek hajója ringatta, amikor az asszony került szóba, kedves felesége, aki sokszor hónapokig várt rá, ha hosz- szabb úton volt. Nagy lányáról is szó esett, aki most inár végzős gimnazista, de a beszélgetés fókuszában valahogyan mégis felesége állt, alá sokat zsörtölődött a hosszú távoliét miatt. A hajós élettől is ezért köszönt el, bár ezt a lépését — úgy mondja — elhamarkodta. A beszélgetés során előkerült. élményeinek tarsolyából ez a história is, ami éppenséggel idehaza történt, a negyvenes évek egyikén a Duna menti nagyközségben,' nem messze a hajóállomástól. — Egész tavasszal úton voltunk. A zajlás után, február végén úsztunk le a Dunán, át három tengeren és Bőm- bay-ben kötöttünk ki. Aztán vissza. Május közepetáján láttuk viszont a Dunát, meg a családot. A z asszony hűvös szemrehányással fogadott. Azt mondta, hogy ő ezt már nem bírja tovább, hónapokig csak vár, vár. de én semmivel sem törődöm, csak a hajóval, meg a Dunával, meg a tengerekkel, meg mit tudja ö, hány szeretőt tartok, különben is, ö nem azért ment férjhez, és ha nem hagyom ott a Vén Csibészt, akkor ő is másképpen gondolkozik ... Megvigasztaltam aztán nagy nehezen, de akkor meg mással hozakodott elő, hogy aszongya: a kukorica is ott van a padláson, csövesen, mind a harmincöt mázsa, ahogy az ősszel felöntöztük. Nem elég, hogy a két hold földet, amit béreltünk, neki kellett megkapálni a nyáron, míg én utazgattam a nagyvilágban, még azt. is elvárnám, hogy a termését ő forgassa a padláson, hogy be ne fülledjen. Meg mindenféle szemrehányással előhozakodott, hogy hagyjam ott a hajót. A kukorica forgatására többször Is visszatért. No jó, hagytam végül is, hát ha ez a kukorica annyira, a bögyedben van, jövőre nem bérelünk földet, megvesszük a hízóba valót májusban, vagy a nyár elején a győri vásáron, Ebben maradtunk. Hanem, az én asszonyom másnap-so hagyott békén. — A kukorica felét már megeszi a penész, a többi meg megdohosodik. Ha rám vársz vele, majd fogadok napszámost, de szégyelld magad, hogy a készet is veszni hagyod, ezért kapáltam én egész nyáron... Szóval az asszony újrakezd- te. a kukoricázást,. de nekem egy mákszemnyi kedvem, se volt. Se a kukoricaforgatáshoz, se a vitatkozáshoz. A fináncokon járt az, eszem, akik a hajóállomáson másfél kiló szaharint elkobozlak tőlem, ráadásul meg is fenyegettek, hogy feljelentenek a monopólium megsértéséért. Otthagytam hát az asszonyt a konyhában, én meg bementem a szobába. Levélpapírt, meg borítékot kerestem elő és írni kezdtem: „Tisztelt Pénzügyőrség! Értesítem önöket, hogy L. I. hajókormányos, aki néhány napja érkezett vissza indiai útjáról, évek óta szaharin- csempészéssel foglalkozik. Lakásán jelenleg is nagyobb mennyiségű szaharint tart elrejtve, valószínűleg a padláson. Ha Önöket érdekli, tartsanak nála házkutatást, lehetséges, hogy Nagy Halat fognak. Tisztelettel: Olvashatatlan aláírás” A z L. I. hajókormányos . én voltam. . összehajtottam a levelet, borítékba tettem, megcímeztem és „Portó a címzettet terheli” felirattal bedobtam a legközelebbi levélszekrénybe. Emlékszem, vasárnap délüt.án volt. Kissé szeles, de napsütéses vasárnap délután. fóeufaliarítás, vagy tölibSetHiadás? Valóban, a Belkereskedelmi Értesítő 1964. évi 42. számában ez olvasható: „Kereskedelmi vállalatok az általuk használt (lépi Üzemű hűtőberendezéseken, kávéfőzőgépeken és kávéőrlőgépeken saját rezsiben javítást és karbantartást nem végezhetnek. E gépek javítására kötelesek a ... területileg illetékes szerviz vállalattal lehetőleg átalányáras szerződést kötni”. Az utasítást megerősítik a Kereskedelmi Értesítő tavalyi, 22. számában: „Azok a kereskedelmi (vendéglálóipa- ri) vállalatok, amelyek e. fenti berendezések saját rezsiben történő karbantartását és kisjavítását 1965. december 31-ig végezhették, a tevékenységet kötelesek 1966. január 1-től szák-szervizválla- latokkal végeztetni”. j Egyre forróbb lett a hűtőgép-téma, és a viták hőfoka még mindig nem akar alábbhagyni. A szervizre szoruló vállalatok kifogásolják a szolgáltató irreális kalkulációit, a szolgáltató viszont a maximális követelések miatt panaszkodik üzletfeleire. Feltételezhető, hogy az egyetérKedden korán reggel, fél nyolc tájban két finánc kopogtatott az ajtónkon. Egy őrmester, meg egy tizedes. Feleségem még ágyban volt, én nyitottam ajtót Az őrmester jóreggelt köszönt, és elnézést kért. — Kellemetlen ügyben zavarjuk önt — mondta — Feljelentés érkezett hozzánk, hogy ön régóta szaharincsem- pészéssel foglalkozik. — De kérem, ez félreértés lehet — válaszoltam határozottan, mintegy tiltakozva is a háborgatás miatt — Sajnáljuk — mondja az őrmester és zubbonya bal felső zsebéből kék borítékot vett elő. Azt a borítékot, amelyet vasárnap délután én dobtam be portósan a levél- szekrénybe. Kivette belőle a kétrét hajtott, levelet, és olvasta fennhangon: „Értesítem Önöket... sl,b.” Az L. I. ugyebár nem is lehet más, csak ön — mondta, s hogy bizonyságát jobban alátámassza ironikus kérdést intézett hozzám: — Avagy nem öntől koboztunk el a minap is másfél kiló szaharint? — Igen — mondtam —, de az véletlen volt, és soha nem fordult elő. — Ne játssza meg magái, kérem — szóit közbe a tizedes. Inkább nyissa ki a padlásfeljárót! — vetette felém a szót erélyesebben és ingerülten. — Házkutatást kell tartanunk, bármily kellemetlen is — vette át a szót újra az őrmester. — Hát jő — nyugodtam bele és a padlásfeljáróhoz kalauzoltam őket. Elsőnek én mentem fel, és jött utánam mind a két finánc. A padláson csak a csöves kukoricát tároltuk, félméteres, hatvancentis prizmákban elterítve. Mutatóm, hogy tés korántsem valósul meg olyan rövid idő alatt, mint ahogy azt az intézkedés ösztönzői remélték. Talán nem lesz haszontalan kissé közelebbről is megvizsgálni a viták okait, mert, noha borsodi vállalatokról van szó. az utasítás országos érvényű. — Mi örülnénk legjobban az utasításnak, ha valóban megtakarítást eredményezne — mondja dr. Pálos Lajos. — De kénytelenek vagyunk tudomásul venni a kedvezőtlen számadatokat. Amíg saját erőből oldottuk meg a hűtőgépek karbantartását, egy- egy gép alig került évenként 1500 forintba. Ebben benne volt a nagyjavítás és az alkatrészcsere költsége is. Most viszont. 2500 forint átalányt fizetünk gépenként, csupán a szervizért és az apróbb javí- tásoíkért. Ha minden költséget összeadunk, 3800 forintra rúg a kiadás. Még akkor sem panaszkodnánk, ha egyedül velünk állna így a helyzet. De saját karbantartó részlegének felszámolása után minden vállalat alaposan ráfizet. Megkérdeztünk néhány vállalatot, csakugyan olyan sok okuk van-e a panaszra, mint a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak? íme a válaszok. Holtpontra infoit vita Koltai László, a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat igazgatója: — Éppen most jutott holtpontra a vita az átalányszerződés megkötése körül. Már abba is beleegyeztünk volna, hogy jóval többet költsünk a hűtőgépekre, mint eddig. A garanciákról azonban nem mondhatunk le. 40—50 ezer ebédet szolgáltatunk a megyében, a kimondott kereskedelmi szempontokon kívül nálunk a munkások, az alkalmazottak szociális érdekei is el- sőrendűek. Nem vállalhatjuk tehát a kockázatot, hogy az üzemképtelen hűtőgépek miatt ebéd nélkül maradjanak a dolgozók, a vállalatok, az intézmények százainál. Ezért kértük a szervizre kijelölt vállalatot: 12 órán belül kezdjék meg az elromlott hűtőgép javítását, s 48 órán belül tcm ugyan más nincsen, csak aj kukorica, mire a két fináncf összenézett, az őrmester sokatí sejtetően a tizedesre kacsin- jr tott, és a kukoricára intett J — Ha nem haragszik — szó- f Iáit meg halkan az őrmester X — megnéznénk a kukorica* alatt. í — Kár — mondtam —, mertT ott ugyan egy szem szaha-* rint se találnak. De az őrmes-T! tér nem hi tte el, sőt, ellenkező-J; sem méginkább arról győzte f meg, hogy a „Nagy Hal” —j[ mármint a nagyobb mennyi-*: ségű szaharin — éppen ott.T a kukorieaprizina alatt van. í] Megkért, hogy hozzak fel ne-T; kik két lapátot X] Amíg én lenn jártam a la-X! pótokért., mindketten ing-íj ujjra vetkőztek. Megköszön-j! lék a lapátot, és hozzá is lát-* tak — a kukorica alforgatásá- T hoz. X Magukra hagytam őket. Dél-Í után négy óra felé izzadtan,+■ porosán, mérgesen kászálód-* tak le a padlásról. Az orra es-T! tér káromkodott, a lourdesi! [ szűzmáriót emlegette, a tize-1 des meg a magasságos isten-[ [■ séget, hogy valaki csúnyáin rá-- >' szedte őket azzal az átkozott'11 levéllek [ [' . >i elesógem már tudta, ■ ■; ^ miről van szó. De na-[[, gyón vigyázott, meg IC; en is, hogy hangos ha-fi liolába ne essünk, amikor[ [, megpillantottuk a poros, iz-> •; zadt, káromkodó fináncokat. [ [ j Szóltam az asszonynak, hogy. .| ha már így van, készítsen' [] mosdóvizet, meg van odabent! [; a szobában még egy üveg rab-* • vallató kisüsti pálinkám is —[ [ igaz, magam főztem a télen,. J itthon, unalmamban —. hozza"1 ki, mert ha már ilyen szépen! !r átforgatták a kukoricát, egy',z kupicával igazán megérdemel-! X. nek belőle;* • >« _ Csépányi Lajos A vjet—ssíriai iZsenetváitás
