Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
▼»sárnap, IMG. március 27. Í'.S 7. A K M A G V A RO RS Z A s. lem került le naDÍrendrő! M ift Ebéd a málnásban írnia: Hón us IlókuSf a Magyar Nemzeti IBank megyei igazgatója lalatok felelősségét is, mivel az indokoltnál magasabb forgási idő esetében a bank csak magasabb kamattal hitelezi meg a készleteket. Gyorsan mozgó, optimális készlet esetón a bank olcsó kamatú pénzt ad. így lehetne summázni az új gazdasági irányítási rendszerben kibontakozó hitelpolitika lényégét. V ilágszerte verseny tapasztalható a minél gazdaságosabb termelésért A gazdaságos termelés egyik tényezője az ésszerű készletgazdálkodás. Egyes tőkés cégek jelentős anyagi befektetéseket fordítanak rá, hogy pontosan felmérjék és folyamatosan biztosítsák termelésük anyagszükségletét, csak annyi készletet tartsanak, amely optimálisan kielégíti a szükségletet. Ennek megvalósítására felhasznál ják a fejlettebb matematikai kutatások eredményeit, az elektronikát és a gyors hírközlés lehetőségeit. Szocializmust építő országunkban scan lehet közömbös, milyen készlet-lekötöttség mellett valósul meg az újratermelési folyamat. A készletek alakulását nem lehet a véletlenre, a rutinból történő rendelésekre, valamint a túlzott óvatosságra és biztonságra törekvő anyagbeszerzésekre bízni. Az új gazdaságirányítás lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy készleteiket saját anyagi érdekeltségüknek megfelelően, tudatosan, a szükségleteknek megfelelően alakítsák ki. Ez a folyamat megkezdődött. Véleményünk szerint a vállalatok többsége tudatában van a szükségszerű szemléletváltozásnak, és megtette az első lépéseket a célnak megfelelő készletgazdálkodás kialakítására. Fontos, hogy a szemléletváltozást a gyakorlati módszerek kialakítása és megvalósítása kövesse minél előbb. A vállalati gazdálkodás érettségét jelzi a készletekkel történő céltudatos gazdálkodás. összegezve: közvetlen feladatként áll előttünk, hogy a korábbi években összegyü- lemlett, de még nem realizált készletek hasznosítása megtörténjék. Az anyaggazdálkodási és pénzügyi utasítások megadják erre a lehetőséget Az 1965. Január elseje előtt keletkezett és feltárt felesleges készlet értékesítése, illetve selejtezése esetén a bank költségvetési térítést folyósít az árengedmény, illetve a leértékelés erejéig. A később keletkezett készletek hasznosítására is megvan a lehetőség, azzal a különbséggel, hogy ezek után a bank nem folyósít térítést. Ha azonban a vállalatok számolnak, az eredmény csak egyértelmű lehet: huzamosabb időn keresztül tárolt, felesleges készlet költségkihatása lényegesen magasabb, mintha történetesen árengedménnyel — de Ünnepélyes eredményhirdetés A járműjavító lakatos szakmában a Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét Miskolcon rendezték meg. A verseny eredményét ünnepélyesen szombaton hirdették ki a Szakszervezetek Borsod megyei Székházában. A népes mezőnyből az első helyezést Imrjcskó István miskolci, a másodikat Győri I.ászló budapesti, a harmadikat Németh I.ászló szombathelyi ipari tanuló nyerte cl. Az első helyezést elért versenyzőt külföldi üdttiőjcggyel jutalmazták. Ugyancsak szombaton hirdették ki nyolc szakma ipari tanulóinak megyei verseny- eredményeit. Ezekben tizennyolc borsodi Ipari tanuló ért el helyezést. A Szakma kiváló tanulója verseny helyezettjei szakmunkás bizonyítványt, továbbá tárgyjutalmat kaptak. Nagy teljesítményű kompresszor telep épül a diósgyőri kohászatban A Lenin Kohászati Művek sűrített levegő szükségletét jelenleg a gyár több részén telepített kis teljesítményű, régi kompresszorok termeléséből látják el. Részben hely felszabadítás, részben pedig a növekvő igények jobb és olcsóbb kielégítése végett — több mint hetvenmíllió forint költségelőirányzattal — már korábban korszerű központi kompresz- szortelep építését kezdték meg. A vasbetonszerkezetekből készülő 75 méter hosszú és húsz méter széles üzemi épület már tető alatt van, s megkezdték benne a gépalapozási munkákat. Az üzemcsarnokban négy —' különböző teljesítményű és már a helyszínre szállított — szovjet gyártmányú turbó- kompresszort szerelnek fel, amelynek munkáihoz ez év első felében fognak hozzá. A gyár munkájában fontos szolgáltató létesítményt a terv szerint a jövő év első felében adják át üzemeltetésre. A nagy hatásfokú szovjet kompresszorok munkájával percenként ezerötszáz köbméter sűrített levegő készül majd a jelenleginél lényegesen gazdaságosabban, s a korszerű —megfelelő szociális létesítménnyel is ellátott — új üzem termelése nemcsak a gyár mostani, hanem a későbbiekben várhatóan nagyobb sűrített levegő szükségletét is biztosítja majd. Már a bogárhátú tisztás derekán járunk, de sehol sem látjuk az embereket. — Itt kell lenniük, egy órája sifics, hogy beszéltem velük — töpreng az agronómus. — Xe már jártál itt ma? Akkor elszcledlek, azt hiszik, nem nézel erre többet — évődik tréfásan az erdészet vezetője, aki kísérőnk. — Jó kis fegyelem! A fiatal agronómus komolyan megijed. Néhány hónapja van az Ezüstkalász Tsz-ben, még nem tudja pontosan, mit várhat, az embereitől. — Átnőtt, vannak! Ott ülnek a tűz körül! — szabadul fel örömtelin a hangja. — Nem olyanok azok.., A tűz körül ülők egykedvűen fogadják a jövevényeket. Kezet is úgy adnak, hogy félszemük a nyárson, kárba ne csurranjon a zsír. Az öt ember fukaron vá- laszolgat az ismerkedő kérdésekre. Nyolc hold málnás terül el clőttünJc. Most metszik termőre. Négy év után. — Milyen jövedelemre számítanak a málnásból? — Majd lesz valami — így az egyik. Az agronómus ad pontos választ: — Ha jó termés van, holdanként ötvenezer forint nyereségre számíthatunk. A vilyvitányi tsz dolgairól beszélgetve csak véletlenül kerül szóba a juhászat. No lám, az emberek hangja egyszeriben megjön. Útközben az agronómus elmondotta, hogy egyesek szerint elég annyi bárány a faluba, amennyi a Jézus nyakában van. Ezek az emberek nem úgy tülekednek. — Kell a juhászat, de csak akitor, ha nem fizetünk rá. — Miért, eddig ráfizettek? — Ha rá nem is, de haszon sem volt belőle. Ha meg haszon nincs, az egyenlő a ráfizetéssel. Az egyik hagymát karikás a zsíroskenyérre, s epés él-, lel megjegyzi: — Majd az új juhászok rendbehozzákl — Az, — tódít egy öreg azoknak lesz fizetség. As idegeneknek... — Falubeli nem volt? — Volt, de aki értett is hozzá elment az iparba. Fazekas László agronómus elfogadja a kihívást. Mert mindez neld szól, ő hozta A juhászokat Karosáról. — A juhhoz érteni keTL Szakember kezében aranybánya négyszáz juh. Mit fejtek eddig egy állattól? összenéznek az emberek, s az egyik megszólal: *— Tizennégy litert . í — De csak attól, amelyiket elkapták, mert az tígye- sebbje megugrott, s elszaladt ... Ezen jót nevetnek, s máé enyhül a hangulat. — Látják, a karosainknak 60 liter tejet adott egy anyai s hat kiló gyapjú is lejött róla. János bácsi egy üveg tejet húz elő a tarisznyából, s önérzetesen beleszól: — Nekem is adott antiyiti mig egyéni voltam, de nem borsószalmán tartottam őket. — Úgy ám, mert az a baj, hogy a jó lóherét eladjuk, így nem lesz ám rendes állatállományunk soha. — Ezért kell a szakember. — üti a vasat az agronómus —. az majd tudja, hogy mi kell a jószágnak. Megpirultak a szalonnák; komótosan hozzálátnak az ereshez. Az öreg még vitazárón megjegyzi: — Ilá’szen majd meglátjuk, ... a vak is azt mondta; A. I. 320 méter mélységben — Kutak a föld (tinit Biztonság és gazdaságosság efc A M luzi ca UHSúáibö líddíjtü isi i n ek feleslegek, mivel a bővített újratermelés során a leggondosabb gazdálkodás mellett is képződhetnek — remélhetőleg az eddiginél lényegesen kisebb mértékben — felesleges készletek. Ezek hasznosításánál azonban nem kell várni központi intézkedésekre. A növekvő vállalati önállóság és az érdekeltség arra fog ösztönözni, hogy ezek a készletek mihamarabb bekerüljenek a népgazdaság vérkeringésébe. Köítséget (eszközlekötési járulék, kamat, raktározási, selejtezési kockázat; stb.) tál:árit meg a vállalat, ha ezeket a készleteket azonnal hasznosítja. Erre a kormány a 104. sz. OT—PM utasítás kiadásával megadta a lehetőséget. Tapasztalatunk szerint azonban 19G0 eddig eltelt időszakában némileg lefékeződött a felesleges készletekkel történő foglalkozás. Visszaesett az értékesítés üteme és nem élnek kellően a vállalatok a március 31-ig kedvezményesen érvényesíthető rendelés-visszavonás jogával. A visszaesés okait elemezve az a véleményünk: a 114. sz. utasítást hatályon kívül helyező s az új helyzetet szabályozó 104. sz. utasítás értelmezése körül zavarok jelentkeznek. Több vállalat például azért tartózkodik az értékesítéstől, mivel nincs tisztában vele, hogy a készletérté kesftési megkötöttségek feloldása 1966. ’ évre is érvényben marad. Akadályozza az értéloesítés ütemét az is, hogy az elmúlt évről visszamaradt felesleg jelentős része nehezen értékesíthető készlet. Részben speciális szükségletet elégítenek ki, és csak egy ágazaton, sok esetben csak egy adott vállalaton belül használhatók fel (bányászat, villamosenergiaipari, vagy speciális öntvények, beruházásból visszamaradt anyagok és alkatrészek; stb.), részben pedig a legtöbb vállalat azonos készletféleségből rendelkezik nagyobb mennyiséggel (villamossági anyag, különféle segédanyagok, stb.). Tapasztalatunk szerint a visszamaradt anyagok körülbelül 50 százaléka értékesíthető, míg a további részt selejtezés, illetve vállalaton belüli felhasználás útján lehet csak hasznosítani. Az új gazdasági Irányítási rendszer körvonalai fokozatosan bontakoznak ki. Egyes elemei már az idei gazdasági tevéken ységün kben érezt et ni fogják hatásukat így a vállalati anyagi érdekeltség fokozatos előtérbe kerülése egyre Inkább arra ösztökéli a vállalatokat hogy minél alacsonyabb eszközlekötöttség mellett bonyolítsák le termelésüket. Ehhez Igazodik a bank új finanszírozási rendszere is, amely lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy az indokolt forgási időn belül minden korábbi megkötöttség nélkül gazdálkodjanak készleteikkel. A vállalati önállóság fokozása növeli a válII. A felesleges készletek felmérésére a vállalati adottságnak legjobban megfelelő optimális készletszint kialakítására irányuló tevékenység konkrétan értékelhető eredményeket hozott. Ugyanakkor a végbement, vagy bekövetkezett szemléletváltozás megfelelő alapot teremtett a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelő későbbi készlet- gazdálkodás kialakításához. Az utasítás végrehajtásának hatása tehát nagyobb a számokban mérhető eredményeknél. A korábbi, túlzott biztonságra irányuló törekvést, a készletekkel történő adminisztratív jellegű foglalkozást felváltotta az optimális készletszint kialakítását célzó törekvés. A készletfeltárási munka lehetőséget adott a vállalatoknak, hogy részletesebben foglalkozzanak az anyaggazdálkodás eddig elhanyagolt területeivel, megismerjék készleteik összetételét, és felfedjék azokat az okokat, amelyek feleslegek képződéséhez vezettek. Több vállalatnál ez a munka ösztönzőleg hatott az anyaggazdálkodási módszerek korszerűsítésére. Különösen a Diósgyőri Gépgyárat kell ebből a szempontból kiemelni, amely nagy eredményeket ért cl a korábbi évek helytelen készletgazdálkodásának felszámolásában. Átszervezte anyagnyilvántartási, raktározási rendszerét, ezzel megnyugtató alapot teremtett a feleslegek felszámolásán kívül arra is, hogy későbbi anyagrendelései jobban igazodjanak a tényleges termelési szükséglethez. Az eredményességet alapvetően meghatározta, hogy a vállalat vezetősége maga irányította a munkát. A készletek szabad értékesítése kedvezőim hatott a helyiipari vállalatok, szövetkezetek anyagellátására. A korábban nehezen beszerezhető anyagok kereskedelmi úton történő megvásárlása zavartalanabbá tette termelésüket, sőt, egyes esetekben többletexport termelésére is lehetőséget biztosított. 1965 végére az Intézkedések hatására csökkent a termelés eszközlekötöttsége, és javarészt felszámolták a felesleges készleteket. A munka azonban december végével nem fejeződött be. Az ilyen irányú munkát csak kezdetnek lehet tekinteni, megfelelő alapnak arra, hogy a jövőben a gazdaságosság szem előtt tartásával tudatosan felszámolják a feleslegek keletkezésének lehetőségét, és a termelési szükséglethez igazodó anyagok beszerzésével, termékek legyártásával megteremtsék a termelés és a készletek szükségszerű összhangját A z idei feladatok sem kisebbek az előző évinél. Elsősorban jelentős értéket képez még mindig az elmúlt évben nem hasznosított készlet (kb. 190 millió forint), ezt az összeget növeli az 1965- ben keletkezett, újabb 72 millió forint felesleg. Nem kergetünk hiú illúziókat azzal sem, hogy a jövőben nem képződrögtön, keletkezésük után —£ értékesítik azt. A másik közvetlen feladaté tot abban látjuk, hogy a vál-^ lalatok sürgősen vizsgálják^ felül folyó évre leadott ren-^ etetéseiket, hogy azok gyártásié programjuknak, a termelői,g illetve a fogyasztói igények-j, nek megfelelő készletekből^ tevődnek-c össze. Figyelem-^ be véve az anyagmegrendeié-c sok jelenleg még hosszú átfu-£ tási idejét, valamint azt, hogyyí a tényleges szükséglethez va-í ló igazodás szükségszerűen^ bizonyos tem i elé.söss ze (ételié változásokat eredményez, fcl-^ tehető, hogy a korábban le-c adott anyagrendelések egy ré-j. sae indokolatlanná vált. Eb-e ben az esetben sürgősen, c március 31-ig sztornírozzák azf ilyen megrendeléseket. v V égül, de talán a légié-c ■ nyegesebb feladatot^ abban lehet megfő-^ galmazni, hogy a vállalatoké •— ha még nem tették meg —<= sürgősen vegyék revízió aide készletgazdálkodási rendsze-^ rüket: mennyiben felel meg,-, az új követelményeknek. Ezté hivatott segíteni a szállításig szerződések új szabályozásai is, amely szeptember l-velS lép életbe. Fontos feladat azé is, hogy a megyei és a városié tanács által elkészítendő in-c, tézkedési terveket végrehajt-^ sák. Hogy az adott vállalat-^ nál mi az optimális készlet-észtét, azt a vállalatnak magá-^ nak kell eldöntenie. Ebben ay munkában segítenek a pénz-é ügyi szervek, de a döntő szótc a vállalat vezetőségének kelté kimondania, hogy a készletek^ mennyisége és összetétele _ ne leggazdaságosabb termelést,^ illetve forgalmat biztosítsa, v Ezt követeli meg a népgazté daságl és a vállalati érdek ^ egyaránt. Csak körültekintő,c gondos készletgazdálkodás 2 biztosíthatja, hogy az egyre^ növekvő bővített újratermelő-^ si folyamat konkrét szükség-^ leteket kielégítő árualapokat^ hozzon létre. £ (Vége.) \* c r SzéiB és víz Az ózd-vidéki bányákban, ha szénről beszel az ember, a vízről is szó esik. Egyetlen olyan üzem van a tröszt területén, ahol nem esik az „eső". Ez Borsodnádasd. Másfelé viszont nem atléta trikóban, hanem vízhatlan ruhában hasogatják a fekete falat S az aknák száján kigördülő csillékben vizes a szén. Ahol mégis kiszáradtak a földalatti tavak, ott hónapok, évek szorgos munkája, tervszerű víztelenítés előzte meg a szénmezők leművelését, az aknák mélyítését Valahányszor összetalálkoztam Szili Ferenc főmérnökkel, mindig szó esett a vízről. A termelési osztályon, ahová a nemrég létrehozott víztelenítési csoport is tartozik, valóságos Irodalma van annak, miként apadnak el a szénmezőket elfedő tavak. A jövőben, amint a bányászkodás a mélyebb területek felé halad, még több lesz a víz és nagyobb a nyomás. Az ományi tanulságok Vagy hét évvel ezelőtt, amikor elkezdődött az ományi akna víztelenítése, sok gond gyűrűzött a trösztnél. Egymást követték a kísérletek, s vé- gülis megindult a nagy csapolás. A víz kikerült, de a homok ott maradt. Eveken át csökkent nz atmoszféra, végül körültekintő munkával folyhatott a mélyítés. Az akna „talpa” 32Ö méterre van n külszíntől, s száraz,: akár a bors. Hét éven át zúgtak a szivattyúk, s dolgoztak a föld alatti kutak. A kettes telepben, ahol a műveié* megkezdődik, néhol két és félméteres a szénmező. És erre szállítjuk majd ki a somsályi szén egy részét is. Közben elkezdődik a cserne- lyi akna víztelenítése. Itt már felhasználják az ományi tanulságokat és módszereket. A tervek szerint így is évekig eltarthat az akna víztelenítése. Cél és eszköz Jakucs Sándor bányamérnök szobájának falai teli vannak térképekkel ég nagy táblázatokkal. Szinte az egész tröszt ott van a falon. A bányamérnök a víztelenítés egyik nagymestere. Azt mondja: — Az aknák után most az a cél, hogy a fejtési mezők fölül is lecsapoljuk a vizet Ez megyen Farkaslyukon a 20-as ereszkében. Júniusban már 43 kúttal csapolunk. Percenként 620 liter vizet emelnek ki. A még mindig másfél at- moszferás nyomás alatt egymillió 200 ezer tona szén van. Jövőre már itt Is szenet akarunk fejteni. De előzőleg... Ha ott marad a víz a szén fölött, omlasztáskor könnyen betörhet, magával sodorva a homokot, összesen vagy 18 millió köbméter vizet kell eltávolítani a bányából. A munka eltarthat 8—9 évig, de a fejtés egy év múlva kezdődhet. Addig 1 millió köbméter víz áll útban. A Rakacai tóban 5.2 millió köbméter van. Három ilyen tavat emelnek ki kilenc esztendő alatt... Nagy cél — sok jó eszközzel! IVem esnk a leljcstííMcnjck... Jakucs Sándor a falra akasztott táblázatokról pillanatok alatt elmondja, mit jelent ez a sok munka a teljesítményekben és egészségügyi kérdésekben. Ha nincs lecsapolva a mező,' állandóan csöpög a lőte. A víz lassítja a frontsebességet, elmélet szerint több mint 23 százalékkal is csökkenhet az előrehaladás. Hamar tönkremennek a szállító .berendezések. Csökken a biztosítások megbízhatósága. És a teljesítmény is. A párás levegő rontja a bánya klímáját. Növekszik a baleseti veszély. Csúszik a talaj és a szerszám is. A víz szennyezi a szenet, rontja az árbevételt. Megint egy adat. A száraz szén ára 15.(1 százalékkal magasabb. A bérköltség is kedvezőbben alakuL Az özdvidéki Szénbányászati Trösztnél szinte víz alatt fejtik a szenet. A víznek sokfajta kapcsolata van a bá- nyászkodással. Veszélyét azonban napról napra csökkentik. Tervszerű munka, sokfajta mérés óvja a föld alatti munkahelyeket a bányák rémétől, a víziók Néhány esztendő, és valamennyi üzemben megszűnik a nedves front. Szárazai: és még biztonságosabbak lesznek a fejtések. A szén pedig tonnán-, ként: 15—16 forinttal is olcsóbb leheL Az ózd-vidéki bányákból ivente másfél millió tonna szenet vájnak ki. . Ma még állami támogatással... Paulovlts Age-ten
