Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Nyugat-németországi képek 2. Iíarnevál-nupok karnevál egyik jellegzetes színfolt jar a bolondok” birtokba vették a városházát — Luise Albertz főpolgármesternő átadja a város kulcsát. Időjárás Várható időjárás ma estig: felhős idő, legfeljebb cgy-két helyen esővel, mérsékelt, időn­ként élénk északnyugati szél. A szélvédett helyeken reggeli köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 4— 9 fok között. í ufás heförő ufán Az idős éjjeliőr taxi­sofőr ismerősével sétál el a miskolci nagyvásár­csarnok mögött. Odalép a kis boltocskák ajtajá­hoz, és megszokott moz­dulattal tapogatja, húz­za meg a lakatolcat. Az egyik ajtónál meghök- ken: nem találja a laka­tot. — Itt valami nincs rendben — mondja, majd lenyomja a kilin­cset és az ajtó kinyílik. Benn vaksötét van, a sofőr kinn marad, az őr átlépi a küszöböt. Ebben a pillanatban kiugrik mellette egy alak, és fu­tás! Az őr is, a gépko­csivezető is utána! Csak annyit látnak, hogy nincs nála csomag. A betörő fiatalember le­het, mert gyorsan fut, és el is tűnik a sötét­ben. Az őr értesíti a bolt tulajdonosát, J. Andrást is, aki, mikor sorra veszi készletét, több ruha, körülbelül 8000 forint érték eltűné­séről számol be. — Segítség! — kiáltott egy nő este a Béke té­ren, néhány nappal a betörés után. Az oda siető járókelők két fia­talembert csíptek el: Takács Jánost és Kiss Gábort. A Icát férfi megtámadta a magános nőt, kikapta kezéből a táslcát, szerencsére azon­ban néhány ember köz­belépett. Kiderült, hogy ők jártak J. András boltjában is. Amikor az éjjeliőr kinyitotta az aj­tót, Kiss kiugrott, és el­szaladt. Társa, Takács azonban ott rejtőzött a sötétben, a zsákba gyö­möszölt áruvá'. Ké-jbb nyugodtan kisétált a boltból, elvitte a lopott ruhákat és megosztozott Kissel. Érdemes hát az utca emberének is határo­zottnak lennie. A két betörőt egy időre most a járókelők segítségével „vonták ki" a forgalom­ból. Halálra gázolt a vonat egy asszonyt Súlyos szerencsétlenség történt néhány nappal ezelőtt a putnoki állomás közelében. Papp Istvánné héti lakos szabálytalanul a vasúti sínek mellett haladt. Bánréve fe­lől egy vonat közeledett, s a sze­rencsétlen asszony ruhája bele­akadt az egyik kocsi lépcsőjébe. Csaknem nyolcvan méteren át vonszolta magával a kocsi, majd a kerekek alá esett, s a vonat halálra zúzta. A baleset körülményeinek tel­jes felderítésére vizsgálat kezdő­dött. Stílusos ebéd 1966 márciu« 18, pentek A Nap kelte 5.52, n yugta 17.53 órakor. A Hold kelte 4.51, nyugta 13.51 órakor. Névnap: Sándor, Kde. 00 éve, 1876. március 18-án halt meg 66 éves korában Ferdinand Freiligrath német forradalmi költő, a politikai és a szocialista költészet jelenté­keny úttörője. 1848-ban, ami­kor a Kommunista Kiáltvány hatásaképpen a szocializmus bevonult a politikába, és az irodalomba, őt is magával ra­gadta a proletárnemzetközi­ség nagy felszabadító eszmé­je. Marx munkatársává lett, és jelentős részt vállalt ma­gára a Neue Rheinische Zei­tung szerkesztőségének mun­kájából. Legszebb versei ki­törölhetetlenül magukon vi­selik a marxi hatást. Szenve­délyes pártosságot hirdető, gyújtó hatású költeményei miatt többször letartóztatták. Néhányszor külföldre kellett menekülnie. Hosszúi ideig emigrációban élt. Freiligrath költészetét a magyar szabad­ságharc is foglalkoztatta. Ma­gyarország című, gyönyörű versében, 1848 magyar forra­dalmárairól, mint az emberi művelődés előőrseiről emlé­kezett meg. — NÉGY tanteremmel bőví­tik Ormosbányán a gimnáziu­mot. Az építkezéshez az izsó- falviak is hozzájárulnak száz­ezer forinttal, a községfcjlcsz- tési alapból. — DIÁKOKBÓL álló expe­díció menti a. Szegeddel hatá­ros fehértói rezerváció egyik szigetét. Az áradó vadvizek megrongálták a partokat, s a fiatalok nádtakarót készíte­nek a sirálytanya megvédésére. — VISEGRÁDON a Tamás­hegy parloldala a sok esőzés következtében megcsúszott. Hat lakásból ideiglenesen üdü­lőkbe költöztették a családo­kat, s további negyvennégy biztonságos elhelyezéséről kell gondoskodni. — VÉDNÖKSÉGÉT vállalt a tiszalúci Rákóczi Termelőszö­vetkezet nőbizottsága az idős és beteg tsz-tagok felett. Az asszonyok megművelik az ar­ra képtelenek háztáji földjét. — PARK a Ubalegelő he­lyén. Novajidrányban két hol­das területen ligetet létesíte­nek. A volt libalegelön játszó­tér, pihenőhely és tánchely lesz. — KISKUNHALASON sor­solják a lottót. Március 18-án, pénteken a lottó 11. heti nye­rőszámait Kiskunhalason sor­solja a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság. {Kép szöveg nélkül.) (A L'Iiuropco karikatúrája) Háromszor karambolozott Fel év szaliadüávycsztési'c ítéllek egy inolorost Súlyos testi sértést okozott a közelmúltban egy motor- kerékpár baleset során Stomp János rakamazi lakos. A mis­kolci járásbíróság ezért tél év szabadságvesztésre ítélte, és a gépjárművezetéstől egy eszten­dőre eltiltotta. Stomp korábban már két al­kalommal karambolozott mo­torjával. Mindkétszer ittasan vezetett. Először pénzbünte­tésre, majd javító-nevelő mun­kára ítélték, és bevonták veze­tői jogosítványát. Később is­mét vizsgát tett és új igazol­ványt szerzett. Legutóbb ködös időben mo­torozott, egy munkatársa is felült a járműre. Egy kanyar­ban felborultak, s mindketten megsérültek. Tilk István, a pótutas agyrázkódást szenve­dett. A nyomozás során meg­állapították, hogy a balesetért Stomp János a felelős, mertj ESZAKMAGYAROltSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsbáz tót: % Telefonszamok: Titkárság: 16-886. Kultrtrrovatt 16-067. Ipari rovat: 16-035. Párt­rovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat, S3-C87. Sportrovat: 16-049. Belpoliti­kai rovat, panasz ügyek; 16-048. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth a u Felelős kicsio■ Bíró Péter Telefon: 36-151. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u IS-1T, Telefon: 16-213. Törleszti a Magyar Posta Előfizetési Hit egy hóra 12 forint. Előfizethető a helyi posta- ülvatalokná! és kézbesítőknél, tndex: 23.055 Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Méry György kriglik. A terem szinte egy­szerre koccint, egyszerre iszik és egyszerre izzad. A veríték- telen ember e teremben vagy kezdő, vagy „sarlatán”. An­nak nincs joga megtapogatni a csaknem száz kilós, vastag húsú, dús keblű felszolgáló­nőket, akik zsonglőrmutat­ványnak beillő ügyességgel hullámzanak az asztalok kö­zött, négy-négy, fejenként egy literes, habzó söröskrig- livel. Közben hull a konfetti, repül a szerpentin, rövid szoknyás, kifehérített hajú lá­nyok matrózsapkát és sípokat árulnak, a közönség pedig egyre élteti a dalbéli Susan- nát. Sok és nagy a mámor a kar­neváli napok alatt. Az avatat­lan úgy érzi: ez a fölszított, majdnem egy hétig tartó nagy bakkanália, menekülés a múlt elől, futás a jeden elől. Isme­rőseink elmondották: Német­országban évtizedekkel ezelőtt is divatos volt a látványos farsang. Ám a napokig tar­tó, hegyen-völgyön lakoda­lom leginkább az utóbbi év­tizedre jellemző. S a farsang tetőfokán, ahogy ők mond­ják, hamvazó szerda előesté­jén a mámor azzal ért véget, hogy jönnek a nagyon is reá­lis dübörgésű gépszörnyete­gek, a város-tisztasági hiva­tal gépei, és útszélre mossák a bokáig érő konfettit, s a markológépek nagy pofával, önműködően bekaparják a szemeteskocsi bendőjébe... Párkány László (Folytatjuk.) nünk, Düsseldorfban szelle­mes jelmez ellensúlyozta. Egy 16—18 éves fiatalember Mars­nak öltözött, és nagy köpe­nye hátsó felére kedves ákombákommal ráfestette: „Ez a jelmez nekem se tet­szik”. A „három gráciával” Düsseldorf óváros negyedében találkoztunk, a cifra „hol­land’’ házacskák egyikének tövében. Kellemesen gitároz­tak, s mint akik többször lát­ták a Rose Marie című fil­met, hercig kis női kalapju­kat a közönség elé tartották. Farsang idején hullanak a pfennigek, ilyenkor adakozók a járókelők. Kölnben, közvetlenül a vi­lághíres dóm mellett, fülsér­tő kopácsolás vezette be a híres Rosenmontagot. (Hétfői virágfelvonulás.) Friss, jó sza­gú fenyődeszkával utcahosz- szat befedték a fényes kira­katok üvegtábláit. „Félnek a bombáktól” — mondta tréfá­san egy utcai árus, és felhív­ta figyelmünket egy frissen szétpukkanó üres, italos fias­kóra. Ugyanis a farsang idő­szakában mindent szabad. (Egy jellemző példa: farsang utolsó estjén a müncheni fő- pályaudvaron postások, s a vasúti személyzet egy része nagy, nyilvános sörözést ren­deztek szolgálatteljesítés köz­ben.) Szabad a csók, a nyílt utcán történő simogatás, a tréfás jellegű „inzultus”. Ha valaki földhöz csapja sörös- flaskáját, vagy mondjuk be- cjpbja az egyik kirakatba, senki sem akad fenn rajta. Ezért a biztosító társaságok úgy határoztak, hogy a felvo­nulási útvonalakon bedesz- káztatják a kirakatolcat, ez jóval olcsóbb, mint a kiraka­tok beüvegeztetése, az esetle­ges áruhiány megfizetése. Sramlizene és söröskupáit Münchenben, a főpályaud­var tőszomszédságában van a híres sörpalota. Ez a há­romszintes (pince, földszint, emelet) sörmérő kombinát kielégíti a legdifferenciáltabb igényeket is. Lent, középen, fönt világhíres dortmundi sör és fehérvirsli mellett szó­rakoznak a müncheniek, a termek, a szobák és a szepa- rék állandóan zsúfoltak. A karneváli napok idején tűt alig lehetett elhelyezni a sörpalotában. Mesélik: a tu­lajdonos nemrég kórházat építtetett a városnak 12 mil­lió márkáért. A város be akarta számítani az adományt adó fejében, de a tulajdonos nagylelkűen, s főleg nagy saj­tónyilvánosság előtt kijelen­tette: a kórház ajándék. Eb­ből is kiviláglik: a sörpalota nem a legrosszabbul jövedel­mező vállalkozás. Van valami ebben a para­doxonban, hivatkoznak is rá a külföldet járt élménybeszá­molók, ha felmentést és el­nézést várnak az olvasóktól a teljesség hiánya miatt. Egy fogódzó azonban van a tíz nap közelében, s ez a ham- vasság, az élmények közelsé­ge, frissesége. Hónapok múltával eszembe se jutnának a nyugat-német­országi karneváli napok, szí­nes panorámái, nagy tömeg­jelenetei, s izgató közelké­pei. A németeknél nagy hagyo­mányokra tekint vissza a far­sangolás, vagy ahogy ők mondják: a fasching. A ví­gasság napjai február 18-tól 22-ig tartanak, miközben le­zajlanak a legkülönbözőbb rendű és rangú maskarás fel­vonulások. Farsangolás tna«írozással A farsangolás minden ut­cai megnyilvánulását láttuk, a televízió segítségével bele­pillanthattunk a mainzi híres teremkarnevál mozzanataiba is, ahol meglett férfiak, ma­gas rangú állami vezetők pa­pírcsákókkal, ' katonáséit ját­szottak. Bennünket, akik a tv képernyője előtt ültünk, nem vidámított fel a katonás felvonulás, az induló ritmu­sára táncot járó tamburbot. Pedig elmondták a bennfen­tesek: erre a tv-közvetítésre nem mehetett be akárki. A belépti díj összegében nem kettő, hanem három nulla Szerepelt. Szónoklatok, vidám rigmu­sok, széles kedvű danászások, masírozások váltogatták egy­mást. Vártuk a nagy jelene­tet, a nagy-poént, de az csak nem érkezett el. (Igaz, köz­ben tízperces képkiesés volt, — tehát külföldön is van ilyen, lehet, hogy akkor ruk­koltak elő a nagy poénnal.) Az oberhauseni városháza megrohanása már szelleme­sebb és eredetibb volt, itt valóban dominált a népi öt­let, a tavaszvárás, az újjá- nzületés felett érzett öröm- újjongás, vagyis a farsang eredendősége. Itt az történt, hogy a csörgősipkás, két szín­re bontott öltözékű bolondok „bevették’’ a városházát, fog­lyul ejtették a főpolgármes- temőt, és maguk telepedtek be a városháza termeibe, ők „uralkodtak” néhány óráig. Mintegy népmeséi kívánság. Közben, kint a városháza előtti tereken színes forga­tagban, álarcokban és álar­cok nélkül mintegy középkori farce-ban szórakoztatták egy­mást a lakosok. Bcdeszlínzoll kirakatok Düsseldorfban három nap­ig maszkokban, különböző Az emeleti nagyteremben játszik a sramlizenekar. A li­la arcú, kerek képű, rövid nad- rágos zenészek pillanatok alatt nótába „viszik” a kö­zönséget, s a terem egy em­berként zengi: „Ó Susanna, ist das Leben doch sehr schön”. Magasra emelkednek a literes, ujjnyi vastag, ön­tött üvegből készült sörös­jelmezekben járták az utcákat a fiatalok. Ötletben nem volt hiány. Cowboyok, cigánylá­nyok, matrózok, madarak, s ki tudná felsorolni, milyen emberek, állatok jelmezeit öltötték magukra a járókelők. A mainzi zártkörű farsan­golást, amely — megváltjuk őszintén — nem éppen kelle­mes asszociációt keltett ben­’ Ä mesebeli apa megkérdez­te világot járt gyermekeit: No, fiaim, mennyi időig jár­tátok külföldet? A nagyobbik azt mondta: „Egy évig”. A kisebbik így felelt: „Hat hó­napig”. A legkisebbik gyor­san rá vágta: „Tíz napig”. — No, fiam, akkor te láttál a legtöbbet — válaszolta az apa a legkisebbnek. — UTTÖRÖVEZETÖX ta­lálkozójára kerül sor Miskol­con. A mozgalom húszéves ju­bileuma alkalmából szomba­ton, március 19-én a miskolci Uttörőházban beszélgetnek a múltról két évtized úttöröve- zetői. — GYEMÁNT-karnevált rendez vasárnap, március 20- án a budapesti Iparművésze­ti Múzeum. Hét vitrinben so­rakoznak majd az elmúlt fél évezred ritka értékei: drágakö­vek, ékszerek, dísztárgyak. — TAKTASZADÄM az állo­máshoz vezető út mentén jár­da épül az idén. A gyalogjára alapozását a község lakói tár­sadalmi munkában már meg is kezdték. — SZILUETTEK címmel gyűjteményes kötet jelent meg Lunacsarszkijtól Moszk­vában. A szerző a történelem és a kultúra kiemelkedő alak­jairól írt arcképvázlatait ne­vezte így. — HÓVIRÁG-BÁL. Á Bor­sodi Vegyikombinát KlSZ-bi- zottsága március 19-én bált rendez a gyár művelődési ott­honában. A táncmulatság be­vételét a vietnami nép meg­segítésére ajánlották fel a fiatalok. — KASSÁRA indul egy kü­lön autóbusz április 6-án Pál- házáról. Az utazást az IBUSZ sátoraljaújhelyi irodája szer­vezi. nem az útviszonyokhoz iga­zodó sebességgel vezette a mo­torkerékpárt.

Next

/
Thumbnails
Contents