Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Péntek, 1966, március 18. ESZAKMAGVARORSZAi 3 Napfényes, szép, tavaszi idő volt. Kint, a határban áll­tunk meg ebédelni. Az árok­parton túl arra figyeltünk '■fel, hogy az előttünk elterülő táblán bokros növény zöldell. Szépen beállt, szemre is jó­kora tábla földieper. Két férfi jött arra. Börzékre igyekeztek. Sajóhídvég vi­szont ugyanolyan közel volt, mint Berzék, hiszen a két fa­lu között jó kőhajitásnyi a távolság. Megkérdeztem az egyik embert: kié ez a földi­eper, a berzéki, vagy a híd­végi szövetkezeté? — A hídvégié — felelte a férfi. — Azaz hogy ... Most tnár a közös szövetkezeté, mivel a két Rákóczi Terme­lőszövetkezet január elsejé­vel egyesült. — Örülnek az egyesítésnek? — Nem volt ellene kifogá­sa senkinek — hangzott a Válasz. — Jobb lesz így, min­denkinek ez a véleménye. A tagság már tavaly is emleget­te. hogy egyesülni kellene. Most aztán megvalósult. Épül SS Hídvégen, a falu szélén, közel Körömhöz most serény munka tapasztalható. Itt épí­tik fel az egyesült termelő- szövetkezet központját. Az iroda előtti területen kivág­ják az öreg, kevés hasznú fá­kat, s az egyik oldalon már állnak az új gépszín oszlopai. Olyan gépszín lesz ez, ame­lyet nyáron komba jnszérű- ként is használhatnak. ide telepítik át, egy teljesen új épületbe, a termelőszövetke­zet gépműhelyét is. Az egyesített termelőszö­vetkezet elnöke Gyökér Ár­pád, a volt sajóhídvégi elnök lett. Meszticzky Andrást, a volt körömi elnököt főagronó- musnak választották meg. Az összes terület most 2700 hold, s ebből 1800 hold a szántó. Két üzemegységet alakítottak ki, egyiket körömi, másikat hídvégi központtal. Termé­szetesen egyikben körömi, másikban hídvégi szövetkeze­ti tagok dolgoznak, de szük­ség esetén átcsoportosítják az erőket. Pé n »F© rrások Elkészült az egyesült gaz­daság termelési terve. Negy­venöt holdon termesztenek petrezselymet ős sárgarépát, ötven holdon borsót, húsz holdon mákot és hatvan hol­don értékes gyümölcsöket. Korábbiul telepítettek húsz holdon szamócát, húszon föl­diepret és ugyancsak húsz holdon feketeribizkét A íöl­Jövorc megkezdik a miskolci szociális oíílion építését Régen óhajtott építkezés kezdődik Miskolcon a jövő ta­vasszal. A Szentpéteri-kapu- ban levő kórházzal szemben, a régi téglagyár területén, megkezdik a 464 személyes szociális otthon építését. A 3 emeletes épület a debreceni mintájára készül, nagyobbrészt négyágyas szobákkal, de házas­párok részére kétágyasok is épülnek. Minden szinten lesz egy-egy társalgó, minden szo­bában beépített szekrényt és mosdót helyeznek el. Emele­tenként egy-egy fürdőszoba épül kádakkal, zuhanyozókkal. Ebédlő, amely kultúrteremmé is átalakítható, könyvtár és tetőterasz is lesz az épület­ben, valamint minden szobá­hoz építenek egy-egy kis te­raszt. Állandó orvosi ügyelet áll majd a beutaltak rendelke­zésére, több mint száz főnyi személyzet gondoskodik ellá­tásukról. A beutalásokat előre­láthatólag a kerületi tanácsok intézik majd, mint eddig, és 1970-ben már lakói lesznek az taj otthonnak. dieper az idén már terem, a szamóca csak jövőre, a ribiz- ke 1968-ban. — Ezek nagy munkák vol­tak ■— mondotta Gyükéi1 Ár­pád elnök —, de érdemes volt. Sokat töprengtünk, ho­gyan tudnánk Itt jól jövedel­mező gyümölcsféléket, ter­meszteni. Előbb almára, kör­tére és szilvára gondoltunk, de kiderült, hogy a mi terü­letünk és éghajlatunk ezek­nek nem kedvez. Akkor vető­dött fel a földieper, a ribizke és a szamóca telepítésének gondolata. A járási tanács szakemberei támogatták el­képzelésünket. A jelek azt mutatják, hogy a mi hatá­runkban ezek a jó gyülmölcs- kultúrák, nem az alma és a szilva. Mind a három pvü- mölcsféle nagyon jól beállt és egy-két év múltán jelen­tősen megnövelik bevételein­ket. — Ha az időjárás is ked­vez — szóltam közbe. — Nem félünk az időjárás­tól — mondta az elnök —, mert gondoskodtunk az öntö­zésről is. Mind a hatvan hold gyümölcsöt öntözzük. — Más nem öntöznek? — De igen. összesen 380 holdat. Kukoricát, lucernát, ötven holdon zöldbabot és száz holdon zöldségféléket. Négy csőkútunk már van, kettőt még fúrunk április­ban, és a Her nádból, meg a Sajóból is kapunk vizet Különleges ailoílsűg Van egy forróvízű kútjuk, amely mellett már felépült a melegvíz-fűtésű téli kertészet a kesznyéteni, a girincsi és a sajóhídvégi szövetkezet közös társulásában. Az üvegházak termő területe jelenleg G000 négyzetméter, gyönyörű salá­ta és hagyma zöldell benne, A salátát néhány nap múlva szedik, azaz piacra adják, s nemsokára zöldhagymát is szállítanak. E lehetőség ki­használását tovább bővítik. Négyezer négyzetméteren mű­anyagfóliás, úgynevezett „holland” ágyakat építenek, melyekben télen zöldségfélé­ket termelnek, tavasszal pa­lántákat nevelnek. A téli kertészet mögött ugyanis száz hold öntözéses szántóföldi kertészetet alakítanak ki. Itt fúrják majd le a két csöku- tat is. — ügy hallottam, hogy a téli kertészettel, illetve a for- róvizii luittal problémák vol­tak — mondtam az elnöknek. — Igen — felelte. — Na­gyon erős volt a forró víz ásványi lerakódása, ennek kö­vetkeztében eldugultak a csövek. A le utat viszont meg­fúrtuk és a lerakódást sa vá­zassal eltávolítottuk. — A társulás megmarad? — Nemcsak megmarad, ha­nem bővül is — felelte az el­nök. — Ismét négyen leszünk. A megyei MÉK kíván belép­ni a társulásba. Ennek mi örülünk, reméljük a MÉK jó társ lesz, hiszen a kertészeti árut a MÉK veszi át. A kapások egyenlő elosztása A sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezetben az összes kukoricát vegyszeresen termesztik, tehát nem kell ka­pálni. A többi kapást viszont kiosztják harmados művelés­re, de nem vállalás alapján, hanem egyenlő elosztásban. Minden tagnak minden ka­pásnövényből egyenlő nagysá­gú területe lesz, amit, ter­mészetesen, a családtagok be­vonásával művel meg. — így viszont, hogy egyen­lően osztjuk el a kapásokat, nem fordulhatnak elő arány­talanságok — mondotta az el­nök. Egyébként a hídvégi Rá­kócziban a körömi tsz-ben korábban már bevált kész­pénzfizetéses elszámolást ve­zették be. Ez azt jelenti, hogy a ledolgozott munkanormák készpénzértékének 60 százalé­kát minden hónap elején rendszeresen kifizetik. Egy munkanorma értéke körülbe­lül 50 forint lesz, de in­kább több, talán 60 forint is, amit azért nem tudnak még pontosan, mert az évi terv pénzügyi része még most ké­szül. Mindez azonban nem befolyásolja a szövetkezet munkáját, mert mind a 250 munkabíró tag szorgalmasan dolgozik, sőt, e napokban még munkát sem tudnak mindenkinek biztosítani. Általában azt figyeltem meg, hogy a sajóhídvégi Rá­kóczi Termelőszövetkezet ala­posan felkészült az 1966-os évre. Tervükben sok a pénzes tétel, igen jelentős az áruter­melés. Ez pedig azt jelenti, hogy sok fontos és értékes árut adnak majd a népgazda­ságnak, aminek természete­sen a termelőszövetkezet be­vételében és a tagok jövedel­mében is meglesz az eredmé­nye. A tavaszi munkákat meg olyan nagy lendülettel kezd­ték el, hogy a kukorica és a bab kivételével már mindent elvetettek. Szcndrci József Az ózdi alkoholellenes bizottság ölese (Tudósítónktól.) Legutóbbi ülésén az ózdi al­koholellenes társadalmi bizott­ság az eddig végzett munkát értékelte. Szó esett a megelő­zés, a gyógykezelés és az utó­gondozás eredményeiről, gond­jairól. Dr. Ignácz István rendelőin­tézeti főorvos beszámolt az alkoholelvonó szakrendelésről. Elmondta, hogy az elmúlt év­ben 720 ózdi ember részesült gyógykezelésben. A városban védőnő látja el az utógondo­zást, a járás községeiben pe­dig az orvosok. A szakrende­lésen kezelt alkoholisták szá­mára időközönként előadáso­kat rendeznek az italozás ár­talmairól. A bizottság tervbe vette, hogy a mozielőadások előtt rö­vid oktatófilmek bemutatásá­val fokozza a megelőzés haté­konyságát. dr. Kun Dezső As első ütem — 424 hold és SlfO ember Az ércelőkészítőmű doku­mentációja egy vaskos dosszié­ban van. Sipos Sándor főépí­tésvezető belelapoz, azután nagy vonalakban vázolja, mi történik e napokban a Sajó partján, Keresztúr határában. A falon lévő nagy térképek pedig valóságos szemléltető eszközei a mű ütem szerinti építésének. Az első ütemet piros vona­lak jelzik. A program szerint 1963. jú­lius elsején kezdődik a próba- üzemelés. Addig több mint egy- milliárd forintot építenek be a hatalmas területen. A második ütem, ezt kék vo­nalak jelzik, átnyúlik a követ­kező ötéves tervbe. Ez a mű látja el néhány év múlva a diósgyőri és az ózdi kohókat vasérccel. Elkészülté­vel sokkal gazdaságosabb lesz a kohósítás mindkét helyen, hiszen porérc helyett darabo- sítvány kerül a kemencékbe. Érdemes megjegyezni, hogy fejlett ipari országokban már korábban is darabosítványt adagoltak a kohókba. így ol­csóbb tüzelőanyag felhasználá­sára is lehetőség nyílik. Mostani számítgatások alap­ján évente 150—180 millió fo­rintos megtakarítást eredmé­nyezhet a Borsodi Ércelőkészí­tőmű. Ez nagyjából azt jelenti, hogy 7—8 év alatt megtérül a beruházási költség. Sipos Sándor főépítésvezető azt mondta: — A nyersvasgyártás 350 fo­rinttal lesz olcsóbb tonnánként, ha mind a négy szalagon meg­kezdődik a termelés. Azután vázolja a nagy épít­kezés helyzetét — Ezek itt, a föld felszínén a koksz- és mészkötaroló bun­kerek. A gépi berendezéseket a talajszint alá süllyesztettük. Arrább a betélkészítő bunker, majd az őrlő vasszerkezeti váza látható. Készül a modern karbantartó üzem, és jól halad a 120 kV-os aram fogadó állo­másának építése is. A hűtő­torony vonalai kész munkát hirdetnek — mondja a főépítés- vezető. Bejárjuk az építkezés terü­letét. Még az irodában halot­tam, hogy a mű 424 holdat fog­lal el. A beépített terület 325 ezer négyzetméterre tehető. A kerítésen kívül van egy 800 000 négyzetméter területe is a gyárnak. Itt lesznek a védő­sávok, a zöld övezetek. Nyolc­vanöt hektáron már elültették a fákat. Szinte naponta változik a táj. A 2500 tonnás toronydaru újabb vasszerkezeti vázakat emel magasba. Gémje a Szent- péteri útról is jól látszik. Az irodaház néhány hete még csak körvonalaiban volt, ma a belső munkáknál tartanak. Az óriás betonszekrény is föld alá ke­rül. Épülnek a szociális létesít­mények is. Az építkezésen sokat hallani a KISZ védnökségéről. Sipos elvtárs is azt mondta, hogy napjában érezni az ifjúsági szövetség segítségét. Védnökségük nem íormasá­IÍISZ védnökség gokban nyilvánul meg, hanem konkrét tettekben. Már a tár­gyalások idején is sokat segí­tettek. Egy-egy levélváltásukat gyors intézkedések követték. Van az építkezésen 4 fővállal­kozó és vagy 40 alvállalkozó. Mindenütt tudnak a KISZ- megbizatásokról. És számba is veszik a napi ter­melést. A fizikai munka egyre inkább kiszorul a 800 embert foglalkoztató üzemből. Több­nyire javításokra és karban­tartásra korlátozódik. A pro­duktív termelés gombnyomá­sokra épül. És nagy figyelem­re. Oriásdaru segítségével épül a darntiosítómű csarnoka. Á Sajó-parti gyár egyre in­kább magán viseli a korszerű nagyüzemi jelleget. Mind kör­vonalaiban, mind berendezé­seiben. A modern vonalú épü­letekben ügyes gépek dolgoz­zák majd tömörítvényekké az ércet, a mészkövet. Emberi kéz érintése nélkül. A mérlegelést pontos automatikák látják el. Ügy hírlik, a beruházók kö­zül néhányan akkor is itt ma­radnak, ha megkezdődik a ter­melés. Egy kicsit tehát maguk­nak is építik a Sajó-parti gyárat. A gazda szemével nézik, és a „tulajdonos” fejével gondol­kodnak. Paulovits Ágostod Matematika, fizika Nehéz tantárgyak? Mit eredményezett az elmélyült munka forint beruházás megyénkben L7 milliárd A Tiszai Vegyikombinát te­rületén megkezdték harmadik ötéves tervünk egyik jelentős beruházásának, a polietilén gyárnak építését. Az 1.7 mil­liárd forint költséggel készü­lő új létesítményben évente 24 ezer tonna, sokféle minő­ségű és színárnyalatú polieti­lén port állítanak majd elő, alacsony oktánszámú benzin­ből. A kiváló műanyagot, me­lyet eddig külföldről szerez­tük be, hazai iparunk igen sokrétűen hasznosíthatja. A nagynyomású polietilén ugyanis nemcsak fóliák, ha­nem kábelek, csövek, edé­nyek és szigetelőanyagok gyár­tására is alkalmas lesz. A petrolkémiái beruházó vállalat irányításával az új gyár te-. rületén az idén mintegy 90 millió forint értékű munkát fe­jeznek be, hogy mielőbb meg­kezdhessék a nagy teljesítmé­nyű gépi berendezések szere­lését. A tervek szerint hazánk első polietilén gyárában 196!) tavaszán lesznek a termelési próbák. A polietilénre, mint csoma­goló eszközre azonban mar most szüksége van a vegyi­kombinát nitrogén műtrágya­gyárának. Ezért az alapanya­got gyártó üzemen kívül egy feldolgozó részleget is beren­deznek. Az ú.i műanyag zsák­gyárat a karbamid üzem egyik raktárában helyezik cl. A he­lyiségek átépítése gyors ütemben halad, s a közeli na­pokban hozzáfoghatnak a nyu­gati országokban vásárolt zsákgyártógépek, így a hegesz­tő, a fóliahúzó és a konfekcio­náló berendezések szerelésé­hez. Az új üzemben, amíg 9 polietilén gyár felépül, a Szov­jetunióból szállított, granulált műanyagporból évente 7 mil­lió zsákot készítenek. Az új üzem próbatermelését előreláthatólag még ebben a félévben megkezdik, és így jú­liusban a 34 százalékos nitro­gén tartalmú műtrágyát már műanyag zsákokban szállítják a megrendelőknek. A légmen­tesen elzárható zsákokban a nitrogén műtrágya nem tapad össze, és szabad ég alatt is tá­rolható. Ezért gazdaságossága igen jelentős, mert a termelő- szövetkezeteknek nem kell er­re a célra külön raktárakat építeniük. Evekkel ezelőtt a miskolci Kossuth Gimnázium diákjai féltek a matematika, a fizika és a kémia óráktól. Ma is vannak, akik nehezebben tanulják meg ezeket a Tár­gyakat, de mindenki megbir­kózik a tananyaggal. Elmélyült, hosszú munka eredménye ez. Megmagyaráz­tuk, hogy nem elég a házi feladatot elkészíteni, hanem szorgalmi példák megoldásá­val lehet és kell gyakorolni. Eredményeink azt bizonyít­ják, hogy a fáradozás, a kü­lön munka, a korrepetálás nem volt hiábavaló. A termé­szettudományok iránt, nagyon sok diákunk érdeklődik, szak­körökbe járnak. A legjobb eredményt elérők előadások­ra is elmennek, hogy a ta­nulmányi versenyen eredmé­nyesebben szerepelhessenek. A Bede Lajos emlékverse­nyen, melyet minden évben megrendeznek az öt miskolci gimnázium között, az idén Szarka Ilona, iskolánk növen­déke szerezte meg az első he­lyet a harmadikosok között. A második évfolyamon Mud- ri Gizella lett a győztes. A Ki miben tudós? megyei ve­télkedőjének első öt helye­zettje között is ott voltak a Kossuth Gimnázium tanulói: Szalay Erzsébet és Reinitz Júlianna. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy nem is olyan „nehéz” tárgyak e2ek, ha ta­nulunk, ha igyekszünk elsa­játítani őket. Szikszai Máriát a miskolci Kossuth Gimnázium tanulója. Gyár épül a Sajó pariján WT”' &Q P WW P Ji p ©O W P > P fiit# eggyHS MMÍMM

Next

/
Thumbnails
Contents