Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
▼asárnap, 1966. február 13. CS7.AKM AflV 4 BOR97.AO 3 Nagy horderejű általános, poltuhai és társadalmi kérdés is! Vita a gazdaság irány ítási rendszer reformjáról A gazdaságirányítási rendszer reformja élénken foglalkoztatja közvéleményünket. Erről vallanak a sokfelöl érkező hozzászólások, javaslatok és a szakemberek bevonásával rendezett viták. Eredményességükhöz szét kell oszlatni olyan egyoldalú értelmezéseket, amelyek a gazdasági mechanizmust akár a piaci viszonyokra (árrendszer, kereslet-kínálat alakulása, kamat, hitel stb.), akár az irányítási rendszerre korlátozzák. Ilyen szűkítések óhatatlanul előadódnak. Mindezek csupán részei, de nem azonosak a gazdasági mechanizmussal, amely ezeknél tágabb fogalom, és reformja a termelési viszonyok konkrét, jelenleg létező megjelenési formáinak új, konkrét formákkal való felváltását jelenti, természetszerűen a társadalmi tulajdonon nyugvó szocialista viszonyok között. Ez a helyes értelmezés hatotta át a megyei párl-végre- hajtóbizottsag napokban tartott kibővített ülésének vitáját, amely kitűnt élénkségével (30 felvetett kérdés, 17 hozzászólás, több hasznos, konkrét javaslat) és sokrétűségével. Kitűnt egységes állásfoglalásával is a reform szükségessége mellett. Erről az eszmecserén résztvevő Nyers Rezső elvtárs, pártunk Központi Bizottságának titkára a következőket mondta: — Fontosak az ilyen viták áhhoz, hogy a reformjavaslatok végső, helyes formát öltsenek és realizálódjanak. A vita azt bizonyította, hogy Borsod megyében is, akárcsak az egész országban, politikailag érett helyzet alakult ki a reform kidolgozásához, majd bevezetéséhez. A gazdaságirányítás reformja nem csupán „szakkérdés”, az is, de több is annál. Nagy horderejű általános, politikai és társadalmi kérdés, tehát nem kizárólag a gazdasági emberek ügye, hanem az egész párt és az egész nép ügye. A reform megvalósítása nagyjelentőségű politikai lépés a szocializmus megA vita, mint utaltunk rá, egyetértésről tanúskodott. Ez megmutatkozott konkrét, hasznos javaslatokban, n mostani mechanizmus fékező hatását illusztráló példák felsorakoztatásában, de ugyanakkor olyan figyelemre méltó megjegyzésekben is, amelyek arra utallak, hogy a jelenlegi körülmények között is sok mindent jobban, sikeresebben lehetne megoldani. Köztudott dolog, hogy az új mechanizmust fokozatosan kell bevezetni, mindenfajta orőszakolás, túlzott siettetés zavarokhoz vezetne. Az átmenetnek sem szabad túlságosan hosszúnak lennie, mert a lassúság viszont késleltetné a kedvező hatások kibontakozását. A gazdaságirányítási rendszer felülvizsgálatával kapcsolatos munkálatok számos olyan részintézkedést feltártak, amelyek már az új rendszer általános bevezetése előtt is megvalósíthatók és a fejlődés irányával összhangban vannak. Több intézkedést már ebben az évben foganatosítanak, mint például a gazdasági mutatószámok nagyarányú csökkentése, és ezek kedvező hatásáról több felszólaló nyilatkozott. Dr. Pálos Lajos ünja hívta fel a figyelmet, hogy újabb központosító tendenciák is tapasztalhatók, amelyek éppenséggel ellentétesek a reformelgondolásokkal. A Miskolci Elelmiszcrkisvalósításának útján, mely a hatalom kivívásával kezdődött, és a szocialista gazdaság szilárd alapjainak megteremtésével folytatódott. További folytatását jelenti tehát a szocializmus megvalósításáért folytatott forradalmi politikának. A politikai megfontolásoknál számottevő szerepet játszik az az igény, hogy gyorsítani kívánjuk dolgozó népünk életszínvonala emelésének ütemét. Ennek forrása csakis a gazdaság egész produktuma lehet, márpedig a jelenlegi mechanizmus nem ösztönöz kellően az alkotó munkára, a társadalmi cselekvésre. A gazdasági okok között látnunk kell, hogy az optimális növekedéshez a régi mechanizmus már nem ad módot, azok a tartalékok, amelyeket központi intézkedésekkel feltárhattunk, .kimerültek. A tartalékok a vállalati szférákban helyezkednek el, és megmozgatásukhoz, mobilizálásukhoz közgazdasági eszközökre és ösztönzésekre épülő irányítási rendszerre van szükség. A gazdaságirányítás re-1 formja arra van hivatva, hogy erősítse népgazdaságunk szocialista jellegét, és különösen pozitív hatást gyakoroljon az olyan előtérben álló gazdaság- politikai célok megvalósítására, mint a műszaki fejlődés fokozása, az életszínvonal megalapozott emelése, a vállalati önállóság növelése a demokratikus centralizmus alapján, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk ütemes fokozása, s a belőle fakadó előnyök jobb kihasználása, a termelés s a fizetőképes szükségletek kiegyensúlyozott emelése, a bürokrácia erőteljes csökkentése. A távlati célok között szerepel a vállalati és központi érdekek összhangjának megteremtése, egy dinamikusa bb gazdaságnövekedés feltételeinek biztosítása, az arányaiban stabilabb termelési struktúra, az ipar és a mezőgazdaság együttes fejlesztési programjának megalapozása. kereskedelmi Vállalat, amelyhez 280 bolt tartozik, eddig saját részlegével javította ki a hibás hűtőgépeket, rendelkezésére álltak a szakemberek és az alkatrészek, most viszont úgy intézkedtek, hogy csakis a Finommechanikai Vállalat javíthatja ki ezeket a gépeket. A vállalatnak emiatt az eddigi 600 ezer forinttal szemben 1 millió 300 ezer forintot kell fordítania erre a ' célra. Monos János megemlítette, hogy a Borsodi Szénbányászati Trösztnél az aknák telepítésén kívül mindennemű helyi terA közgazdasági Hogy a gazdasági irányítás reformja az egész párt és az egész nép ügyévé váljék, — mutatott rá több felszólaló a vitában — gazdagítanunk kell a közgazdasági kulturáltságot, és erősítenünk a gazdaságpolitikai propagandái. Több szakképzett, közgazdászra van szükség ipari és mezőgazdasági üzemeinkben egyaránt. Szemes István elmondta, hogy a mezőkövesdi járás 23 termelőszövetkezetében egyetlen közgazdász se működik. Hasonló hiányról panaszkodott Fekete László, hogy milyen nehezen vállalnak munkakört okleveles közgazdászok a városi tanácsnál. Lőcsei Pál megemlívezésre önálló felkészültséggel rendelkeznek, és ráadásul a tervezést is, a kivitelezést is olcsóbban, jobban, gyorsabban meg tudják oldani, mint a központi tervező intézetek. Van tehát lehetőség arra, hogy a vállalatok maguk is készíthessenek műszaki terveket, és ezeket bizonyos házi kapacitással kivitelezzék. Egyébként: több bíráló megjegyzés érte a tudományos, kutató és tervező intézeteket, amelyektől vállalataink többet várnak. Korunk tudományos és technikai forradalma gyorsan elavulttá teszi a berendezéseket, a gyártási eljárásokat és termékeket, változik az arány a megtermelt árukhoz felhasznált anyagok és munkaeszközök között, mindezeknek alapján gazdaságunk nagyobb mértékben kerül kapcsolatba és függésbe a tudományos-technikai haladással, amihez egyre nagyobb és gyorsabb segítséget kell nyújtaniok tudományos- és kutató intézeteinknek. A vezetésről ésa beruházásokról A vállalatok önállóságának, hatáskörének bővüléséről több más vonatkozásban is szó esett. Erről a kiinduló irányelvek igen határozott elképzeléseket tartalmaznak. Dr. Papp Lajos felszólalásában éppen a vezetők nagyobb hatáskörének és felelősségének figyelembevételével hívta fel arra a figyelmet, hogy a vezetőképzésre, amellyel kapcsolatban megyénkben sikeres kezdeményezésekről számolhatunk be, még nagyobb gondot kbll fordítani. A gazdasági reform előkészítése magában foglalja a koncepciózus vezetők időbeni felkészítését is. A vitában többen is foglalkoztak a beruházásokkal. Kádár László: Növelni kell a korszerűsítő és a „szinttartó” beruházásokat. Behatóbban kellene foglalkoznunk a struktúraváltoztató beruházásokkal. Gácsi Miklós: Meg kell állapítani azt a beruházási határt, ameddig a vállalati igazgató rendelkezhetik. Juhász István: A mezőgazdaságban nagyon drágák a beruházások. Rossz tervek készülnek, és az elkészült objektumokkal is sok a vesződség. Monos János: A beruházások ne a naptári, hanem a szükséges időpontokhoz igazodjanak, ezek szabják meg a hitellel és kapacitással való gazdálkodást. kulturáltságért tette, hogy a korszerű információs rendszerek bevezetése elképzelhetetlen közgazdászok közreműködése nélkül. Különböző szintű pártszervezeteknél és pártszerveknél kellő v differenciáltsággal szükséges foglalkozni a gazdaságirányítási rendszer reformjával, munkálkodni a közgazdasági összefüggésekében és távlatokban való gondolkodás fejlesztésén. Az általános figyelmet s érdeklődést a konkrét tervekhez, felada- ) tokhoz és tennivalókhoz kell ' közelíteni. Ennek szellemében munkálkodott a megyei párt- végrehajtóbizottság kibővített j ülése is. f Sárközi Andor I A jelenlegi körülmények között is sok mindent sikeresebben oldhatunk meg 110 000 ionná égetett mész készül :: az idén Hcjőcsabán r ii A Hejőcsabai Cement- és . ■ Mészműben a tavaly megépí- | ‘ tett korszerű, öl aknakcmencés, .. földgáztüzelésű mészüzem az |j idén már jótékonyan érezteti .. hatását az építkezések, s más jj felhasználók égetett mész eilá- .. tásában. Ebben az évben j j ugyanis már megháromszoro- zödik az égetett mész termelés jj Hejőcsabán. A terv szerint az [ \ idén 110 000 tonnát készíte- •• nek és bocsátanak a felhaszná- 11 lók rendelkezésére. ■ ■ Ennek nagyobb részéi. ] \ 94 000 tonnát az új üzemben • ■ állítják elő, lényegesen kedve- ] | zőbb feltételek mellett, mint ■■ a régi, kézi kiszolgálásé mész- ] | telepen. .. Ulásodfokúkészültség :: a hszan :: Az utóbbi napokban újra változott a helyzet a folyókon: a Tisza Tokaj és Zemplénagárd közötti szakaszán másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A folyón megindult a zajlás. Két jégtörő hajó hosz- szú csatornát vágott a jégen, hogy ily módon könnyítse a zajlást. A Bodrogon, a Herná- don egyelőre még mozdulatlan a jégtakaró. A Bodrogköz, a Tpktaköz, a dél-borsodi részek belvize továbbra is nagy területeket takar. Ezeken a részeken is elrendelték az első fokú árvíz- védelmi készültséget. A hordozható és rögzített szivattyúk szünet nélkül dolgoznak, másodpercenként 15 köbméter vizet emelve át a folyókba. ■. Jelentőségének megfelelően! A tagdíjfizetés tapasztalatai megyénkben rási pártbizottságok a tagdíjmunkát kollektív feladatként kezelik. 1965-ben javult a tagdíjfizetés progresszivitása is, azonban a párttagságnak mintegy 4—5 százaléka még mindig nem a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint rendezi tagdíját. Bár aránylag nem sok esetben, de előfordul, hogy egyes elvtársak utólag, kisebb-nagyobb késéssel rendezik esedékes tagdíjukat. (Évi szinten a hátralékosok aránya a párttagságnak 0,9—1 százaléka.) Az elmaradások összefüggnek a tagdíj nyilvántartásban előforduló pontatlanságokkal, s a más pártszervezethez távozó elvtársak késedelmes átjelentésével is. A végrehajtó bizottság helyesli, hogy a pártbizottságok és a pártszervezetek nagy többsége jelentőségének megfelelően foglalkozik a tagdíj-munkával és türelmes, felvilágosító szóval is segíti a progresszivitás és a rendszeresség betartását. miután az említett területeken némely pártszervezetünkben még van javítani való. Egyúttal fel is hívja az érintett pártszervezetek figyelmét a titkárság 1965. március 16-i határozatának maradéktalan végrehajtására. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a tagdíjfizetési morál megyénkben, ez idő szerint, általában jó. Az előforduló kisebb hibák megszüntetése természetesen az érdekelt pártszervezetek feladata. A jellemző és uralkodó ma az a tény, hogy párttagságunk össz-egészé- ben tiszteletre méltóan eleget tesz a párttagsággal együtt járó ez irányú kötelességeinek is. (csé) M int pártszervezeteink előtt. ismeretes, a Központi Bizottság titkárságának elmúlt évi, március 16-i határozata foglalkozott a párttagsági díj fizetésének legáltalánosabb tapasztalataival. E határozat vázolta a pártbizottságok, s a párt- szervezetek feladatait a tagdíjmunka megjavításában, hangsúlyozva, hogy nem egyszerűen pénzügyi és adminisztrációs feladatról van szó, hanem a párttagság kőiében yégzett fontos politikai munkáról. A párt- szervezetek és a pártbizottságok ez irányú tevékenysége tehát a politikai munka szerves része, amely a párttagságnak a párthoz való viszonyát tükrözi. Köztudomású, hogy a politikai munka feltételeiben a párt anyagi erőforrását a tagsági díj képezi, amelyet a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint a párt tagjai jövedelmüknek megfelelően, havonta, progresszívért fizetnek. A megyei párt-végrehaj- tóbizottság több ízben összegezte már a tagdíjfizetés borsodi tapasztalatait.. Megállapította, hogy párttagságunk abszolút többsége megyeszert e rendszeresen eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének, anyagi helyzetétől függően, a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint járul hozzá a politikai munka erőforrásaira'- megteremtéséhez, s a ’"'idszeros tagdíjfizetéssel is kifejezi a párthoz való tartozását. Megállapította továbbá, hogy a határozat megjelenése óta a pártbizottságok és a pártszervezetek többségének a tagdíjjal kapcsolatos munkája aktívabbá és céltudatosabbá vált. A jáAz ország legnagyobb drótkötélpálya tartóoszlopát készítik Miskolcon A Borsodi Szénbányászati Tröszt Sajó- és Szuha-völgyi üzemeiben termelt szénből a berentei Központi Szénosztályozón válogatják ki az éghetetlen meddőt. Ezt az anyagot drótkötélpályán a mintegy 4 kilométerre fekvő Edelényi Bányaüzemnél tárolják. Naponta mintegy 370 tonnát döntenek a mezőgazdaságilag is jól hasznosítható területen levő meddőhányóra, ahol már valóságos hegyek keletkeztek a másfél évtized alatt ott tárolt éghetetlen anyagból. A földvédelmi törvény rendelkezései értelmében a Borsodi Szénbányászati Tröszt megszünteti a további szántóföld igénybe vételét, mert más, gazdaságos megoldást találtak. Elkészül ugyanis a berentei szénosztályozót a Terv-táróval összekötő drótkötélpálya, s ennek felhasználásával a meddőt Berentéről a Terv-táró melletti völgyekbe szállítják. Az erózió következtében ez a terület semmiféle mezőgazdasági művelésre nem alkalmas A domborzati viszonyok miatt a drótkötélpálya alátámasztására a miskolci Vasipari Ktsz-ben megkezdték egy 50 méteres vasszerkezet készítését. Ez lesz az országban a legnagyobb oszlop, amelyet drótkötélpálya alátámasztására használnak. Az üzem dolgozói vállalták, hogy március közepére elkészülnek a munkával, s így az oszlopot még az első félévben fel tudják állítani. Ez lehetővé teszi, hogy a második félévben a meddőt már a terméketlen völgyek feltöltéséhez szállítsák. Állványok között A szépnek ígérkező épület, amelynek vonalai a sűrű állványerdő mögül kibontakoznak, nem a mesebeli Luca-széke, csak éppen pontosan olyan lassan készül. A minap Aggteleki furcsaságok címmel szóvá lettük. hogy a világhírű barlang közelében épülő szálloda elkészülésének és átadásának határidejét többször prolongálták. A legújabb változat szerint májusra kellene átadásra késznek lennie, de az aggtelekiek már gyanakvással fogadják a hírt. íme, a gyanúok: február közepén az épület pég ilyen állványcrdő között áll... De jó is lenne, ha alaptalanul gyanakodnának Aggteleken!... (b)
