Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-11 / 35. szám
Féntefc, 1966. február 11. CSZAKMAGTARORSZAG 3 „Házasodnék téesz alapon...44 Taktaharkányi nótacsokor Zárszámadás volt, reggel- Í61 reggelig... Okosat szólj, vagy ne lopd az időt... Több az asszony, mint a férfi... és így tovább! Ilyen, s még jónéhány hasonló, egytől- «gyig találó címet választhatna az ember, hogy „alatta”, ha csak mozaikszerűcn is, visszaadja a taktaharkányi Uj Élet Terme 1 ős zö ve lltc- zet ünnepi közgyűlésének tartalmát, hangulatát. Érdekességként? Tanulságként? Mindkettőért! „Száz forintnak kilenc a „fele“... A termelőszövetkezet irodája, azaz irodaháza, kényelmes épület. Két hatalmas klubhelyiséggel. Ott tálalták íel a tagság számára az ízes ebédet, s utána kísérőként a Tállyán termett bort. Közben a szomszédos irodahelyiségben névsor szerint ki-lti felvette a munkaegységenként még „dukáló” 11,30 forintot. S ez bizony, általában ezrekre „rúgott”. Pénz, jó ebéd, jó „kísérő”, csoda-e, ha a zenekar hamarosan megrendelésre játszott, k nótakísérettel? Hanem a nóták! Testes, középkorú, bajuszos férfi intett álljt a zenének, koppan- Va tevén le kiürített poharát. — Azt húzd, hogy: száz forintnak kilenc a fele. — Hogy-hogy kilenc — bökte oldalba asztaltársa, szintén üresen koppintván oda poharát. — Ez a nóta nem úgy van. — Úgy van az, ha mondom. Hiszen én három évvel ezelőtt azt mondtam, hogy ha feleannyit megkeresek a téeszben, mint távol a falutól az iparban, el se lehet majd zavarni a faluból. Akkor körülbelül száz forintot hordtam haza naponta. Igaz, hajnalban utaztam, késő este érkeztem. Most meg kiderült: ahány napot dolgoztam a közösben, annyiszor 91 forintot kerestem. Tehát nekem úgy van a nóta, hogy: „Száz forintnak kilenc a „fele” ... S folytatta is a nótát, úgy, ahogy az ma a falun él; „Házasodnék téesz alapon. Minden földem a közösbe adom. Kiveszem az elnök lányát, Eliszom a hozományát,. .** S Boros Zsiga, az elnök azt mondta rá: ma nyugodtan ihatsz, úgy se a keresetedet iszod el, hanem azt, amit e napra közösen ki porcióztunk. „Ahogy a kéz jár — a szó is úgy «lukál!“ — Köszönet mindenkinek, tisztelt közgyűlés — mondotta beszámoló közben az elnök. — Mert másfél száz hold terület kiesését, amit a természet rabolt el, nem volt egyszerű pótolni. Ehhez sok plusz munka kellett, s elsősorban az asszonyok szorgalma. Hiszen nálunk minden száz tagból 70 asszony. S ha egy évvel ezelőtt ők voltak a megyében az első helyen a szocialista brigádok között, akkor ez évben, az 1965-ben végzett munkáért kétszeresen az első helyet érdemelnék. — Soká éljenek az asszonyok — hangzott, méghozzá férfiszájból, a zsúfolt klubterem közepéről. S ennek mindjárt százszoros visszhangja volt. Hanem az asz- szonyok nem szóltak hozzá. Csak annyi hangzott el a beszámoló, s két férfi hozzászólása után asszonyszájból: — Ünnepi közgyűlés ez. Ami ügyünk van, mindig megbeszéljük, megbeszéltük a munka idején. Ezért ne lopjuk az időt az ünnepléstől. — Köszönjük a köszönetét, meg az elismerést, Zsiga bácsi. Csak éppen annyi megjegyzésünk lenne, hogy nem kevés az az egy szem asszony ott, a vezetőségben? Mert ahogy az ember keze jár a munkában, a szó is úgy dukálna. S ha a tagok kétharmad része asszony itt nálunk, talán a vezetésben is több szavunk lehetne. S bizony, Boros Zsiga nem mondhatott mást: — Az ám, erről hamarosan gondoskodnunk kell! Tréfás szavak — igaz maggal! Tévedés ne essék, az Uj Élet közgyűlésén nemcsak az Uj Élet tagjai vettek részt. Taktaharkányban két tsz gazdálkodik. Ott van még a Haladás is. Mindkettő híres a jó gazdálkodásról, az egészséges, alkotó közhangulatról. A tréfás évődésekből azonban kiérződik, hogy talán könnyebb, jövedelmezőbb lenne együtt, összefogva gazdálkodni. — Egyetek csak — ltínál- gatja az elnök a Haladás tagjait, elnökét —, egyetek, mintha otthon lennétek. Méltóak vagytok ti is az új életre. — No csak, Zsiga. Tán azt ; akarod mondani, hogy az „Uj Élet”-re vagyunk méltóak? Mert akkor úgy is [mondhatnánk, hogy tavaly •is mi voltunk az új élet Hadadása ... — S hogy a ven- ■ dégek is értsék, hozzáteszik: ; — Mert ml egy kevéssel [jobban zártunk, mint Zsi- -gáék. • — Mert nem kaptok vizet. [De nézzétek meg jövőre, me- [lyik lesz az igazi haladó? — ;Erre azután az egyik vendég [közbeszól: [ — Hátha még együtt haladnátok az új élet felé? — [ Persze, nem kelt erre vissz- [hnng, csak annyit mondott i valaki: f — Egészségűnkre. Hát ^mindig csak dolgozzunk? r S ha más nem, ez ltétség- t kívül valami olyasfélét sejtetett, hogy tréfa ide, tréfa [oda, a taktaharkányiafc só- fkát gondolkodnak: együtt •kellene még jobbá formálni fa jót. Bizonyos, hogy a hol- Y nap ezt is meghozza. A sa- [fokban újra rázendít a ze- I- nekar, s ismételten felhang- [■zflc a dal: f „Házasodnék téesz ala- ipon ..." Barcsa Sándor — i Felmérték « a vetőma«ipénvcket f Az Országos Vetőmagter- J melle tő és Ellátó Vállalatnál »elmondták, hogy a megyei ta- t nácsok közreműködésével or- »szágszerte felmérték a tényle- tges vetőmagigényeket. Megállapították, hogy a központi ♦ készletekben levő tavaszi ka- tlászos magvak mennyiségileg «és minőségileg egyaránt meg♦ felelnek a szükségleteknek, a «hibridkukorica-vetőmag pedig ♦ az ország teljes kukorica-ve- ítés területére elegendő. «■ Gazdasági magvakból J ugyancsak megfelelő készletekkel rendelkezik a vállalat, ♦a bejelentett igényeket álta- J Iában ki tudják elégíteni. Ki* vétel a lucerna- és a vöröshe- J remag, amelyekből — a tava- Jlyi gyenge termés miatt — ♦csak igen korlátozott mennyi- 5 séget adhatnak ki. Elsősorban * azok a gazdaságok kapnak J lucerna- és vörösheremagot, * amelyek magtermésüket szerződéses alapon központi készületbe adták. Az elosztás ha- ♦sonlóan fontos elve, hogy az J árvíz-, belvíz-, vagy súlyos x-pocokkár miatt vetőmaggal Jnem rendelkező gazdaságokat te részesítik előnyben. Bérügyek az építőiparban A £-k £ * * * £ * 4 4 * 4 £ £ 4r k k £ k k k k k k I k i k k k k k bérügyi kérdések ma szinte minden embert foglalkoztatnak. Jóformán nincs olyan termelő vállalat, üzem, bánya, vagy építkezés, ahol a szokásos évi bérfejlesztésen túl a legutóbbi kormányhatározat ne hozott volna valami pluszt. Százezrek konyháját, egyéni és családi jövedelmét érintő kérdése ez napjainknak. Próbája egyben annak is, hogy helyes központi intézkedéseket miként hasznosítanak közép- és alsófokú vezető szervek. Mennyire tudják a rendünkből fakadó szociális meggondolásokat az ugyancsak társadalmunkból sarjadó gyorsabb fejlődés szolgálatába állítani. Mert a kormányhatározat alapján hozott bérügyi intézkedései: ilyen kettős célt szolgálnál: napjainkban. Nemrégen láttam, hogyan osztják fel a bányászok 111 millió forintját. Most az ÉM Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat „pénzügyeiben” lapozgatva, Vincze Géza igazgató elvtárs vázolta, hogyan érint vagy 4000 épitömunkást a bérügyi intézkedés. Azoknál, akik a fizikai állománycsoportba tartoznak, a három százalékos bérfejlesztés személyenként 750 forintot jelent, évi szinten. Jóllehet, ez az intézkedés főleg április 1-től érezteti majd hatását, a vállalat vezetői már most sokat foglalkoznak azzal, hogy e felemelt tarifákat ne mechanikus módszer alapján, hanem „tételesen”, differenciáltan, a termelés, a különféle műszaki és gazdasági érdekek vetületében alkalmazzák. Ezért is fordítják a bérfejlesztés ősz- szegét a kategóriák emelésére. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy fokozottabban kell foglalkozni a bizonylati fegyelemmel, a teljesítmény- és bérelszámolás egyszerűsítésével. A nehezebb fizikai munkát ellátó emberek között 350 ezer forintot osztanak fel. Itt is tételes elszámolás van már. A prómiumtényezők megállapítása is a fontos kérdések közé tartozik, hiszen sokat jelent, ha e tényezőt felhasználják a termelés fokozására. Hatszáz embert érint a felemelt különélési pótlék. Lesznek olyanok, akiknek jövedelme havonta 375 forinttal növekszik, és az alsó határ is meghaladja a 200 forintot. A BÁÉV-nél egy esztendő alatt 4 millió forintról van szó. Jó lenne, ha az intézkedés kihatása valamelyest érződne a munkaerővándorlás . csökkentésében, a technológiai cs a munkafegyelem megszilárdulásában, a munkaidő-alap tökéletesebb kihasználásában. Végtére is, ezzel csökkennének a gazdaságosságot kedvezőtlenül befolyásoló tényezők, és stabilabbá, jobbá válna a törzsgárda. Ugyancsak a kormány- intézkedés nyomán 142 ezer forint jut a termelést közvetlenül irányító műszakiaknak. Üzemvezetők, főművezetők és művezetők fizetése rendeződik e pénzből, 100—250 forintos tételekben. És az irányító építőipari műszakiak munkahelyi pótlékára csaknem 400 ezer forintot lehet kifizetni. E nagyobb juttatások nyilván jobb, szervezettebb munkát kívánnak a termelés közvetlen parancsnokaitól. Érezniük kell, hogy o több pénzért többet kell adni- ok. Hiszen rajtuk múlik a munkahelyek szervezettségének fokozása, a fegyelem szilárdítása, a javuló minőség. Tekik kell törődniök /\/ a dolgozók munka- \ és életkörülményeivel. S ha mindehhez jól értelmezett politizáló légkört teremtenek, meggyőző érveket felsorakoztatva a rideg utasítások helyébe, jól élhetnek küldetésükkel. Paulovits Ágoston Az egészségügyi | szakiskola wwwwwwwwmwwMwm'- hőseiről iiiiiiiimimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiituiHH A baba nem valódi, de a vés megyéből is rendszeres a jelentkezés. Az iskola-jellegű képzésnek 210 bentlakásos növendéke van. Ezenkívül a szaldskola vállalkozott munka melletti képzésre is: évente 450 egészségügyi középkáder tanul az iskola falai között. Beszélgetünk a tantárgyak nehézségi fokáról is. Szakács Fercncné jogos büszkeséggel beszél róla, hogy az ápolónői munka napjainkban már nem egyenlő az ágytál cipe- lésével. Nagyon is kvalifikált munkakör. Ismert dolog: az ápolónők nagyon sok munkát vesznek át az orvosoktól, s e feladatok végrehajtásához szaktudás, intelligencia szükséges. A szakiskola igyekszik kvarcfcny is. A lányok különböző mesejátékokra készülnek, a krónikus gyermekosztályon mutatják be tudományukat, ott szórakoztatják a több hétig ágyhoz láncolt apróságokat. A szaldskola különböző sportszakkörei, a kórház uszodája hozzájárul a rendszeres testedzéshez, a fizikum erősítéséhez. Kormányunk bérintézkedése következtében az ápolónők fizetését is rendezték. Mind a gyakorló ápolók, mind azok, akik még az iskola padjaiban ülnek, megelégedéssel fogadták a fizetésemelést. Amíg korábban egy kezdő ápolónő fizetése alig néhány forinttal haladóén. magasabb szintű képzést, a a két éves szaktanfolyam cl-* végzése után az ápolónők kvalifikáltabb, minőségileg „jobb” diplomát kapnak kézhez. A szakiskola ápolónőképzésre vállalkozik. Ez a fő feladata. De azok aa érettségizett lányok, akik nagy tudást, s nagy érdeklődést tanúsítanak különböző egészségügyi kérdések iránti igényt tarthatnak speciális továbbképzésre, laborasszisztensi, audiológiai asszisztensig s más munkakörökre. A kő* vetkező évfolyamra, amely márciusban kezdi meg a tanévet, már most jelentkezhetnek az érdeklődők Párkány László Foto: Szabados György ta meg az ezret, most az oklevél megszerzése után 1209 forint fizetést kap. A szorgalomtól, a rátermettségtől függően, ápolónői kategóriában 1800 forintig lehet feljutni a fizetési ranglétrán. A kedvező fizetési besorolások alapján, valamint ázni inden vonatkozásban megfelelni az intelligencia-tá- masztotta követelményeknek. Orvosok, sok éves tapasztalattal rendelkező ápolónők tanítják a növendékeket. A szaktárgyak mellett jut idő bőven a szórakozásra is. A szakiskolának néhány szakAz iskola közelről és kívülről nagyon szép. A Szent- péteri-kapui kórházváras közepén, különálló épületben kapott helyet a megye egyetlen egészségügyi szakiskolája. A több emeletes épület belül is figyelmet keltő, a folyosók, a tantermek, a gyakorlati munka műhelyei: a kórtermek tisztáit, hangulatosak. Sza.l<ács Fercncné iskola- igazgató elmondotta: a tantestület sokat ad a külszínre, az iskola esztétikumára. A kellemes dekorációk, a képek, s minden díszítő tárgy formáló, ízlésnemesítő hatással van, s mindez feltétlenül gyümölcsöző lesz praxisuk során a növendékek magatartásában. A gyermek és csecsemő kórteremben fürdetési és kvarcolási gyakorlatnak vagyunk szemtanúi. A szenvedő alanyok ezúttal pufókarcú műanyagbabák, majdnem akkorák, mint az igaziak. Figyeljük a kezeket, a mozgást. Velünk együtt figyel minden ro^sz kézmozdulatra Lot’dsz Ilona taná-- nő, aki a gvakorlatot vezeti. A felnőtt kórteremben „be- tegesdit” játszanak a növendékek. Izgalom, öröm és sok tréfa párosul egy-egy gyakorló foglalkozás mellé, hiszen az ápolók és az ápoltak is maguk a növendékek. Gondosan figyelnek rá. liogv az ápolónők miként . bánnak a „beteggel”. Ottjártunkkor éppen egy fekvő beteg etetését. gyakorolták. Egy harmadik teremben elméleti óra zajlott: orvostörténet. Járva a különböző ápolónő formáló-alakító műhelyeket. Szakács Ferencnével arról beszélgetünk, hogy 1957 óta (ekkor létesült az egészség- ügyi szakiskolai évente 70 okleveles ápolónő hagyta el az intézményt. A Borsod megyei szakiskolának jó híre van megye-, sőt országszerte. Természetesen, a megye és Miskolc város kívánságait, igényeit kívániák kielégíteni, de jut ápolónő a környező megyék egészségügyi intézményeinek is. Az iskoláztatási „érdekszféra" elsősorban Borsod megye, de Szabolcs és Heköre azt a célt szolgálja, hogy a növendékek mind kulturáltabb ápolónőkké r'ál- janak. Irodalmi-estek, művészettörténeti előadásolt, a kórház területén lezajló hangversenyek, mind-mind a szellemi gyarapodást szolgálják. Louósz Ilona tanárnő életre hívott egy bábszakkört ért, hogy mind műveltebb ápolónők kerüljenek ki az iskola falai közül, a szakiskola vezetősége és a felügyeletet gyakorló szervek úgy döntöttek: a jövőben érettségi bizonyítvánnyal rendelkező érdeklődőket vesznek fel növendéknek. Az érettségizettekkel meg lehet oldani »
