Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-11 / 35. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAt. Péntek, 1966. február 11. Rendbontók és nem értők A mozikban s^akori ^ nagyon bosszantó kísérő jelenség a íiangoskodás, a sötét nézőterén elhangzó sokféle szellemes kedés, a vásznon látottakhoz fűzött megjegyzés, kommentár, az állandó zaj, sőt, nem egy esetben a triviális megnyilatkozás. Ezek zavarják a műalkotás élvezetét, sok esetben értését is. Hosz- szú ideig sorolhatnánk a legutóbbi hetek olyan filmjeit, amelyeknek minden előadását zaj, közbeszólások áradata, nem egyszer már- már a közszemérem sértést súroló megjegyzések kísérték. Különösen gyakori ez az olyan filmeknél, amelyekben erotikus, vagy annak vélt jelenetek is adódnak. A mozik nézőterén elég sok a lumpen elem, akik a vetítés adta sötétséget rendbontásra. ízetlen szellemeskedésre használják fel. Nem zárható el előlük a mozi bejárata, hiszen a filmszínházak nyilvános szórakozóhelyek, de módot kell találni c tenitenskedők megfékezésére. Az ilyen elemek megfékezése elsősorban rendészeti feladat. részben, mert a sötétben huligánkodók a társadalmi együttélés legelemibb szabályait sértik meg. résziben pedig, mert megjegyzéseik. rendbontásuk a garázdasággal határos, minimálisan szabálysértést jelentő cselekmény. Snkvnr ncm kifogástaouiís.or lan mós mojrj!/,. fogató rétegek magatartása sem. Főleg a serdülőkorban levők és az egyes filmek lá- togathatási korhatárát csak éppen átlépők körében tapasztalható sötétség-bíztatta ..feloldódás”. Közülük sokan és gyakran feledik, hogy a kultúrált magatartás a. besötétedett nézőtéren is kötelező, hogy a mozi társas szórakozás, s ez bizonyos fegyelmezettséget kíván. A mozikból kifelé jövet, előadások után sokszor hallani olyan véleményeket a látott filmről, ami a meg nem értést tükrözi, és arra lehet következtetni, hogy esetleg ez. a ncm értés szüli a sötétség alatti unalomból a rendetlenkedést, az ízetlenkedést, a hangoskodást Ami a moziban, tehát társas szórakozó helyen tanúsítandó magatartást illeti, az az általános, kulturált magatartás szerves tartozéka. A felnövekvő közönséget részben otthon, részben az iskolában és az ifjúsági szervezetekben kell rászoktatni, hogy a kollektív szórakozásban való részvétel milyen társadalmi kötelezettséggel jár, milyen magatartást ír elő. A filmek jobb megértése, a felszínes jelenségek mögé tekintés, az összefüggések felfedezése, a képi formanyelv jobb értése pedig a filmesztétikái felkészítés feladata. De hol van ilyen? Középiskolákban? Szakmunkásképző intézetekben? KISZ-«zerveze- tekben, klubokban, művelődési házakban? Vannak-e filmviták? Az együtt megnézett filmekről esetleg hozzáértő, vezető irányításával beszélgetnek-e? A televízióban látott filmeket boncolgatják-e azon túlmenően, hogy jót Izgultunk a krimin, vagy jót nevettünk a bohózaton? Feltűnően kevés példát tudnánk erre említeni akár Miskolcon, akár Borsod megyében. Meg az olyan jó kezdeményezés is, mint, a Bartók Béla Művelődési Házban rendezett Nagy filmek színháza, a filmesztétikái nevelés eszközéből valójában egyszerű vetítés-sorozattá csúszott vissza. Nem tudatosult eléggé az sem, hogy a mozi nemcsak a könnyű, a kommersz szó- rakoztatás eszköze. Nehéz is ezt tudatosítani, hiszen ugyanaz a mozi vetíti a különböző jellegű filmelcet. és ahol tegnap a Fantomast, vagy a Pardaillan lovagot vetítették, ugyanott kerül vászonra néhány nap múlva az Jtélet Nümbergbev, vagy a Szegénylegények. És ugyanaz a néző ugyanazzal a várakozással „csak’’ moziba megy. Nem sikerült még megoldanunk, hogy a filmeket és a mozikat osszák meg valami módon, éppúgy, mint a fővárosban a színházakat, legyen bizonyos műfaji, vagy művészeti csoportosítás. A film- archívum időszakos vetítései Miskolcon megszűntek. Sajnálatos módon megszűnt a magyar filmek ősbemutató sorozata is. • így a filmeszté- tikailag eléggé fel ncm készült közönség válogatás nélkül megy moziba, nem mérlegeli, hogy a vetítendő film mennyiben áll közel érdeklődési köréhez. E közönség soraiba tartoznak a fiatalok is, akikről a bevezetőben szóltunk, és sajnos, ide sorolandók a rendszeres mozilátogató, rendbontó elemek is. Feltétlenül kívánatos lenne a filmesztétikai növelés, a filmek fogadtatására való jobb felkészítés programul tűzése különféle művelődési intézményeinkben. Szükséges lenne ezt bevezetni a középiskolákban és a szakmunkás- képző intézetekben, kívánatos lenne az ifjúsági szervezetek nevelési programjában fontosabb pontként kezelni, és a művelődési intézmények művészeti ismeretterjesztő programjába is rendszeresen beiktatni. A filmek iránt így minden bizonnyal megnövő érdeklődés, a jobb érlés csökkentené a nézőtéren a kultúrálatlan mégnyilvánulá- solcat. Olvastuk, hogy Debrecenben már megszületett az Artkino, a művészmozi. Jó lenne Miskolcon is követni e példát. Persze, ennek feltétele a magasabb fokú érdeklődés. a /í/n, százezrekhez jutó f1 11 művészeti ágazat. Tiszteletteljesebb, értőbb fogadtatást, k mivel kollektive élvezzük, feltétlenül kulturáltabb magatartást kíván. Benedek Miklós 18 új szobor húszul Borsod meggyében Borsod városai és falvai, a beruházásokból járó két ezrelék felhasználásával, az elkövetkező években új képzőművészeti alkotásokkal gazdagodnak. A képző- és iparművészeti lektorátus megbízásából jelenleg 18 művész dolgozik új szobrokon és domborműveken. így plédául Sátoraljaújhelyen, a művelődési ház előtti parkban Bolgár Judit szobrászművész díszkútját építik fel. a műemlék jellegű tanácsháza nagytermében a Magyar Népköztársaság, Madarassy Walter által, vörösréz lemezből készített címerét helyezik el, Búza Barna szobrászművész pedig Esze Tamás alakját formázza meg, amelyet a kuruc vezérről elnevezett iskola elé állítanak. Tiszaszederkény-Ujváros virágzó parkjait Váradi Sándor Támaszkodó kislány és Ács József Nő című szobrával szépítik. A gönci művelődési otthon elé állítják Konyorcsik János ülő nőszobrát, Izsófalván pedig Szabó Gábor alkotását, a nagy magyar művész, Izsó Miklós mellszobrát helyezik el. Ezeken kívül a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a községek javaslatait figyelembe véve, távlati tervet dolgozott ki a történelmi nevezetességű vidékek képzőművészeti alkotásokkal való díszítésére. Így például Ónodon II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítását kérték, a hernádszurdokiak az 1019-es vörös kerékpáros zászlóaljnak kívánnak emléket állítani, akik a község határában dicső harcokat vívtak, a széphalmi parkban a nagy magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc szobrának elhelyezését tervezik, Vizsoly község dolgozói pedig a magyar könyvnyomtatás történetét megörökítő emléktábla elkészítését javasolták. A falu műemléki templomában nyomatta ki ugyanis Károlyi Gáspár az első magyar Wehzű bibliát. A távlati terveket a megyei tanács megküldte a Művelődésügyi Minisztérium képző- művészeti osztályának. Á szerdai meleg idő, mely a megye hőmennyiségének 56 százalékát elolvasztotta, erősen megnövelte a patakok vizét. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozó Tárnán harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni; A Hangony patak Sajónémetinél, a Hór patak pedig Mezőkövesdnél okozott gondot. Az Ernődnél folyó patakhoz robbantó brigádot küldtek, hogy robbantással távolítsák el a dugók A tegnapi hideg’ visszafogta az áradást Jégtörő hajúk a Tisztin — Robbantál; Untodnál A Bodrogközben, a Taktóközben, a dél-borsodi vidéken erős belvíz jelen Üt ezett. Számos hordozható és rögzített szivattyú dolgozik szünet nélkül, másodpercenként 7500 liter vizet emelve vissza a folyókba. A csütörtöki hidegebb idő kissé visszafogta az áradást. Tegnap, február lo-én, csütörtökön két jégtörő hajó dolgozott a Tiszán. Ezen a folyón a tiszalöki duzzasztótól lefele a déli órákban megindították a jeget. A hajók a tervek szerint Tokajig jönnek fel és csatornát vágnak a jégbe. Műsor az öregek napközijében Miskolc első kerületében nemrégiben készült el az öregok napközije. A tanács az otthon kulturális programjáról is gondoskodik. A Versei a forradalom kalapácsai _ , omját Aladár hetvenig öt éve született, s x\_ jövő ilyenkorra eltelik a halálától számított harmincadik esztendő... Legjelentősebb modern költőink egyike megérdemelné mindenképp, ha úgy kerülne végre helyére a magyar vers- olvasók tudatában, mint nemcsak a korai halálban rokona a már rég közkincs- csé lett kortárs klasszikusoknak. Költői útja, életében, s halálában egyként, különös. Műve — mint minden igazán jelentős költőegyéniségé — üsszekeverhetetlenül saját. Behelyettesíthotetlenül illeszkedő a magyar líra nagy kezdeményezéseinek folyamatába. Művei sorsa hasonlóan egyedi. Az időrendben legelső magyar kommunista költő. Komját Aladár költészete a felszabadulás ulán. több nagy példányszámú Idád ás jóvoltából megkezdhette végre terjedése gyűrűző útját az olvasók tömegében. Néhány verse régóta az iskolai tankönyvekben szerepel. Norn a verseken múlt, hogy Kom- ját Aladár költészete halála után huszonkilenc, s a fel- szabadulás után huszonegy övvel sem foglal el jelentős helyet a magyar köztudatban, verseiből nem lett tömeg-olvasmány. művét leginkább csak a „szakmabeli” olvasók ismerik. Az volna ünneprontás, ha erről hallgatnánk. Komját Aladár életének ^szabálytalansága” hozta úgy, hogy amikorra versei igazán eljuthattak olvasóihoz, a költészet annak idején eredeti, első felfedezésszerű vívmányai ..máshonnan már ismerősnek’’ tetszhetnek az olvasók előtt. E mberi-költői egyéniségére valami, látszólag sorsszerű szerénység jellemző, amely azonban vállalt, tudatos költői-emberi program. Komját 1891. február 11- én született Kassán, tisztviselő családban, s adóhivatalnok édesapja szolgálati költözködései már gyermekkorában megutaztatták, néhány esztendőre le-letelepítették az akkori monarchia különféle vidékein. Egyik legelső emléke egy kettős gyilkossággal bevére- zett aratószlrájk. Fiumében a kivándorlók látványa, Pesten, ahol a megkezdett jogi egyetem után gyári tisztviselő, a munkássors közelről szemlélt élménye ivódik véglegesen emlékezetébe. Az 1913-ban megjelent A Dózsa-vér című forradalmi verse miatt elkobozzák a Népszavát... Korai költészete, az Ady-s formai hatások, a túlzásig menő pesszimisztikus életérzés, a feloldódást nem találó, dühös világfájdalom, amely az első világháború minden keserűséget betetőző élménye nyomán széttöri a költemény hagyományos „héját”, a szabad versek áradását. fakasztja elő... Az élmények, ezzel egy időBerzeviczy Közgazdaság Technikum növendékei pi'0' zai, a Fazekas utcai által11' nos iskola tanulói pedig ff' nei műsorral szórakoztatja* , majd az idős embereket. * tervek szerint a Vöraskcrcs^ városi szervezete havonkér filmvetítéssel egybekötő*' egészségügyi előadást tart ** otthonban. • # Ünnepség a fiit oltásba n Bensőséges ünnepséget deztek nemrégiben a misKOj ci Tiszai Pályaudvar fű UÄ-f, zának vezetői, dolgozói. “ ünnepségen 51 munkatárs*', kát búcsúztatták, akik 35—”, évi munka után nyugdíjasa* ká váltak. Az idős dolgozé* nak a szakszervezeti biz®v Ságok ajándékokkal is lcC° veekedtek. fi Miskolci Nemzeti Szil# műsora 11, p én tele. Blaha. Maya. 19 6f** ^ 12, szombat.. Bérletszünet, 1VÍ** 15 órakor. Bérletszünet. Maya. 19,30 kor. 13, vasárnap. Bérletszünet. Fi*1* sok. 15,00 óra. Déryné. Maya. 10,30 óra. ^ 14, hétfő. A Debreceni CsoK° . Színház opera előadása. 0 15, kedd. Jászai. Maya 1«, szerda. Odry. Maya. 10 óra.< 4 17, csütörtök. Goldoni. Maya óra. ói 13, péntek. Schiller. Maya. * ' óra. A Magyar Rádió ^ miskolci stúdiójának tnűs°f' (a 188 métere» hullámhossz0** 18—19 óráig.) Borsodi tükör. A korszerűbb technológiáéi*** „Idegeneknek belépni tilosl^ *' Legújabb lemezünk. Kulturális krónika, A hétvége megyei sportmft»^' A dzucsüz kedvelőinek. Milliókat érő ócskaságok A barackmagtól a kimustrált traktorig Sok sző esik a takarékosság különböző formáiról, arról, hogy hol, mivel és hogyan takaríthatunk meg jelentős forintokat. Sajnos, az értékes anyagokkal való takarékosság egyik igen jelentős területét, a hasznos hulladékok megmentését, vagy ahogy szaknyelven mondják, „visszagyűjtését” még eléggé elhanyagoljuk. Ennek bizonyítására Molnár Sándor, a MÉH Vállalat megyei igazgatója, aki nemrégiben az NDK-ban járt szakmai tapasztalatcserén, egy összehasonlítást mutat. Nálunk, Magyarországon az egy lakosra jutó visszagyűjtött ócskavas évi mennyisége 9. a papíré 2.6. a textilhulladéké pedig 0.3 kiló. Ugyanezekből a legfontosabb hasznos hulladékokból a Igémet Demokratikus Köztársaságban már a 24, 9.5 és 2.8 kilónál tartanak. Országosan ez százmilliókat jelent. Megyénk úgynevezett „visz- szagyűjtési” százalékai jobbak az országosnál. Ócskavasból például az országos 9 kiló helyett ml már a 11.4 kilónál tartunk, de ez az eredmény még korántsem kielégítő. Importáruk a kukában A háztartásokban sem tudunk okosan bánni a hulladékokkal. Aligha akad olyan háztartás, , ahol ne tüzelnék el feleslegesen a papírt kilószámra. Az udvarokon, a pincékben. a padlásokon rengeteg ócskavas hever. Hány háziasszony bosszankodik amiatt, mert már nem tudja hová rakosgatni az ócska rongyokat, a textilhulladékokat? Legtöbb esetben azzal vet véget bosz- szúságának, hogy a sok ócskaságot kidobja a kukába. Ki gondol Ilyenkor rá, hogy a textilhulladékot jelentős meny- nyiségben drága valutáért szerezzük be külföldről? Pedig a MÉH méhecskéi, az úttörők, akik az elmúlt évben 200 vagonnyi hasznos hulladékot gyűjtöttek össze a megyében, örömmel elvinnék a legközelebbi MÉH-telepre az ilyen, szemétre dobott, vagy tűzre szánt importárukat. (Az NDK-ban egyetlen háziasz- szony sem restelli, hogy piacra menet elvisz egy csomag ócska papírt, vagy rongyot a hulladékátvevő helyre.) A háztartásoknál is sokkal fontosabb lenne azonban, ha az üzemek, a vállalatok is megmentenék a népgazdaság számára a hasznos hulladékokat. Évi ttzús vagon ócskává» temetője A mezőgazdaságban például száz és száz vagonszámra található az ócskavas. A régi, kimustrált munkagépek évekig ott hevernek a tanya udvarán, egy részük betaposódik a sárba. Egy-egy állatni gazdaságban, nagyobb termelőszövetkezetben sok esetben három-négy vagon ócskavas is hever kihasználatlanul. Pedig sok esetben mennyire várják az acélművek a nélkülözhetetlen betétanyagot, az ócskavasat. És hová lesznek vajon a mezőgazdaságból a kimustrált jutazsákok? Évente több ezer ilyen kiselejtezett zsák tűnik el szőrén-szálán. A MÉH-heZ egy darab se kerül belőlük, pedig jó árat fizetnének érte. A vállalatoknál, a hivatalokban, a kereskedelemben a papír mázsái mennek tönkre. A nyári hónapokban hány kályhái tömnek ki úgy papírhulladékkal, hogy próbafűtéskor félnapok mennek rá a tisztogatásra? Sajnos, néha még felső fórumokon sem tulajdonítanak kellő jelentőséget a hasznos hulladékok megmentésének. A diósgyőri kohászat nádasréti há- nyójából évente mintegy 209 vagon hasznos hulladékot tud kitermelni a MÉH. Az útviszonyok azonban olyan rósz- szak, hogy esős évszakban nem tudják megközelíteni * hűnyót. így évente mintegy száz vagonnyi hasznos anyagot temetnek be a Nádasréten. E* csaknem egymilliós érték. Aí út sokkal kevesebbe kerülne, 71 milliót sikerült megmenteni A Borsod megyei MÉH Vállalat minden tőle telhetőt megtesz, hogy a barackmagtól kezdve egészen a kimustrál* traktorig minden hasznos hulladékot, mellékterméket megmentsen a népgazdaság számára. ötéves tervüket 105-5 százalékra teljesítették. Az elmúlt évben mintegy 71 millió forint értékű hasznos hulladékot mentettek meg. A vállalat nyeresége 9.5 millió forin* volt. Többek között 17 600 tonna .szénacélt és öntvénytöredéket, 800 tonna színesfémet- 2800 tonna papírt, 850 tonna textilhulladékot, 700 tonna tűzálló téglát szállítottak a feldolgozó üzemeknek, 3 millió forint értékű nyersbőrt küldtek a bőrgyáraknak, s 220® tonna haszonvasat is értékesítettek. Az Idén még több hasznos hulladékot várnak a válla' lat 33 telepére, átvevő helyére (P. s.) ben, elvezetik Komjátot a kommunista világnézetig. A csüggedést céllal felváltó, a dühöt társadalmivá töltő felismerésig. A háborúellones tiltakozáson keresztül a Kommunisták Magyarországi Pártjáig, amelybe az elsők között lép be. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja. A Vörös Könyvtár kiadásaként jelenik meg Uj Internationale című kötete. Ez a cím minden következő ta rtalmat meghatároz. 1920-ban Komját Aladár elhagyta Magyarországot, hogy valójában csupán jóval halála után térhessen haza újra. Olaszország, Ausztria, Németország, pártmunka az emigrációban, az Internacio- nálé folyóiratánál... 1930-ban részt vesz és felszólal a harkovi írókongresszuson. Moszkvában lát világot Mindent akarunk című, új kötete. Svájc, végül Párizs. Ott él álnéven, s hal meg 1037. január 3-án. Sírja a Pére- I.achai.se temetőben jeltelen. Utolsó verseskötete, a. Párizsban kiadott „Megindul a föld”, halála után és évében i-i-'nik meg.-_ y'-m sokkal több verset l\l ,r* száznál. A moz.1 t galmi harcos sze- , mélytelen alázatához illő „véletlen”, hogy két legnépszerűbb műve tulajdonképpen anonym. Az Ernst Thälmann vezette 1923-as hamburgi, őszi munkásfelkelésről írt proletárballadája még egy nem olyan rég megjelent német mozgalmi antológiában is „névtelen költő” verseként szerepelt A spanyol polgárháború Idején keletkezett Madrid lia- tárán, a Nemzetközi brigád indulója pedig, amely Magyarországon máig is egyike a legkedveltebb, legnépszerűbb mozgalmi kórusműveknek, valljuk meg, nem sokban idézi fej éneklői közül Komját Aladár nevét... Méltatóínak legtöbbje egyoldalúan „választja ki” a politikust Komját Aladárból, mintha ez a „ltíilön-minőség” elválasztható volna egyáltalában. Pedig nem szabad élhagyni Kom jutnák olyan verseit, amelyek formai-síi lá- ris hatása éppen a „legköl- tőibb”, a legnagyobb, s amelyek épp ezért (mert. folytatásaik eleven költészetünkig elérnek), a szó nemes értelmében egyszerűek immár. Komját verseit a szinte „költőieden” keménység, a pró- zaian hétköznapi beszédmód- szerűség jellemzi. Ezek a versek: eszközök. A forradalom kalapácsai. S a kalapácstól sem volna okos azt kérni számon, mért nincsenek színes szirmai? ... j redeti, a „költőit” illy letően is nagy tehet- I J ségű alkotó mondott le az aktuálisabb kötelesség miatt arról, hogy kiteljesítse költői lehetőségeit, hogy „hálásabb” mondandó kevesob kockázatával kényelmes „költészetet’’ míveljen. Másképpen szépek a versei. Az élet és a mű halálig — s azon is túl — való egységessége olyan rím, amely csak a legnagyobbak verssorai végén csendül igy össze. ff. Gy.
