Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

Csütörtök, 1866. február 10. ßSZAKM^GYARORSZÄG 3 Téli halászat a Szegedi Tógazdaságban Á Szegedi Tógazdaság télen is szállítja áruját belföldre és exportra. Hetenként mint­egy 200 mázsa pontyot emelnek szárazra a teleltető medencékből. 20—30 centiméter . _ vastag jég alá eresztik a hálót és léken keresztül húzzák ki. 1 Cégtáblák a kapu alatt A nagy hálót a vízbe eresztik. UJ Egy szakembert keresek. Út­baigazításkor ezt mondják: — Könnyen megtalálja. Csak a cégtáblákat kell figyel­nie. Ez a „csak” Miskolc belvá­rosában nem is olyan egysze­rű. A fő utcán és a szomszédos utcákban cégtábla cégtáblát ér. Van olyan kapubejárat, amelyen öt-hat tábla is dísze­leg. Az egyik kapun levő táb­lák szerint az udvarban két szabó, az utcai fronton pedig a Ruházati Ktsz nagy fiókja működik. Egy másik kapun a táblák hírül adják, hogy ott két asztalos, megint egy má­sikon, hogy ott két órás talál­ható. Előfordul, hogy jó száz méteres távolságban három szövetkezeti és két magán fod­rászüzem működik. Szó sincs róla, hogy bárki­nek működését kifogásolnánk. Több szakmában, így például az órásoknál, szakemberhiány mutatkozik, s nincs meg a fel­tétel a további fejlődéshez. De Miskolc nemcsak a Széchenyi és a környező utcákból áll! T — Merre találok szabót? A hejőcsabaiak fanyar mo­sollyal csak a vállukat vono- gatják. „Ilyen nincs.” — Rádió- és tv-szerelőt? A válasz megint az: nincs. — Hejőcsabán jóformán nincsenek szolgáltató egysé­gek — mondja Sóvári Sándor, a kerületi tanács vb-elnökhe- lyettcse. — Tapolcán pavilonos megoldással működik néhány szolgáltató részleg. De csak nyáron. Hejőcsabán pedig fodrászon, cipészen, időszakon­ként működő üvegezőn, vil­lanyszerelőn kívül nincs más. A fiókok korszerűsítésében is sok még a tennivaló. Nagyon kellene többek között rádió- és tv-javító részleg. Sok a te­levízió és javíttatás végett a belvárosba kell cipelni a rosz- szakat. A második kerületben ma már több mint húszezer, es egyedül Hejőcsabán tízezer ember él. Vannak olyan új negyedek, mint az Úttörő-park. Itt például még híre sincs a szolgáltató egységeknek. A szolgáltatásban ilyen „fe­hér folt” a Kilián-dél és Pe­reces is. E Nemrégiben egy külföldi ál­lampolgár kérte a városi ta­nács ipari osztályának segít­ségét. Elmondotta, hogy Sz. L. A BMV előtt Váiiári készülődés a „Di^ép^-iien Operatív bizoíísá« alakult — Több mint busz gyártmányt állítanak ki — Az ifjúsági brigádok védnökséget vallattak Új brigád alakult A közelmúltban ismét új brigád alakulásáról értesítet­ték a BVK szakszervezeti bi­zottságát. Kupái Ferenc veze­tésével a kaprolaktámgyár hidroxilaminszulfát üzemé­ben jött létre az új brigád, Szocialista szerződésükben a brigád tagjai többek között vállalták, hogy úgy dolgoz­nak: a próbaüzemelés alatt kezelési hibából adódó üzem­zavar ne legyen. Részt vesznek a gyár terü­letének parkosításában, s köz­vetlen munkahelyükön bal­eseti híradót készítenek, ame­lyen rendszeresen beszámol­nak az előforduló üzemi bal­esetekről, tájékoztatják a dol­gozókat, hogyan leheteti vol­na megelőzni azokat. A brigád tagjai jelentős egyéni felajánlásokat is tet­tek. A gyakorlottabb, nagyobb szaktudással rendelkező rend­szerkezelők technológiai vizs­gára készítik elő a kevesebb tapasztalattal rendelkező tár­saikat. I X.K. ** * XX K. tiszta gazdálkodási nyeresé­ge 195 000 forint volt az el­múlt esztendőben. Ennek egy részét, 80 000 forintot a for­góalaphoz csatolták, egy ré­szét beruházásokra, vásárlá­sokra fordították, 17 000 fo­rinttal növelték a tartalék alapot, ötezer forintot hasz­náltak fel belőle szociális cé­lokra, 38 000 forintot pedig kiosztottak a dolgozók közt termelési jutalomként A termelőszövetkezetek a tisz­ta haszonból egyenként tíz­ezer forintot kaptak. — Mindez azt bizonyítja — mondotta Soltész Gyula műszaki igazgató a zárszám­adási beszámolóban —, hogy vállalkozásunk életképes, feladatait jól oldja meg. Sokan hozzászóltak a zárszámadási beszámoló­hoz. A hiányosságokat is ele­mezték, de még nagyobb fi­gyelemmel foglalkoztak a to­vábbi feladatokkal. 1966-ban nem lesznek a tavalyinál na­gyobb feladatok, 1967-ben vi­szont több mint 15 millió fo­rint értékű építési feladat vár a vállalkozásra. Éppen ezért égetően sürget a gépe­sítés és a vállalkozás bővíté­se. Az a feladat, hogy 1967- re szervezett nagy beruhá­zások elvégzésére is képes üzemmé fejlesszék a vállal­kozást. Mindez egész sor belső fel­adat megoldását teszi szüksé­gessé. Mindenekelőtt: tökéle­tesíteni kell a vállalkozás munkájának szervezését és a belső szervezettséget is. Immár megfelelő alappal és tartalékkal rendelkeznék ah­hoz, hogy hozzákezdjenek a munkák gépesítéséhez és nö­veljék a vállalkozás szállító kapacitását A későbbi fel­adatok megkívánják, hogy a vállalkozás ipari üzemi jel­legű legyen. Mindez pedig szükségessé teszi a belső el­lenőrzés fokozását és az ipari jellegű munkafegyelem megteremtését Felvetődött a vállalkozás olyan irányú bő­vítése is, hogy újabb terme­lőszövetkezetek vegyenek benne részt, mindenekelőtt a tornyosnémeti Uj Barázda, amely gazdag kavicsbányával rendelkezik. Az erresi járás lószövetkezetének közös épí­tőipari vállalkozása máris állja a versenyt bármilyen építőipari vállalattal. Gazda­sági eredményei jobbak, mint az állami építőipari vállala­toknál. Minőségileg is jobb munkát végeznek. A várható és már betervezett nagyobb építőipari munkákat viszont csak úgy tudják a jövőben sikeresen elvégezni, ha már ebben az évben megoldják problémáikat, megszüntetik a jelenlegi hiányosságokat és minden v'S’'«' hozásban fel-. készú —*' aacypbb kapa­citású .re. (Sz. M Nyolcvanöt eimfoer — lOO beriiliúzás vei ezelőtt az alapító terme­lőszövetkezetek egyenként 30 000, összesen 120 000 fo­rintot adtak össze, s ez ké­pezte a vállalkozás forgó­alapját. Ezt a pénzt a közös vállalkozás azonban még 1963-ban visszafizette, s az­óta saját forgóalappal ren­delkezik. 1965-ben 138 000 fo­rintot tett ki a forgóalap, ami esztendő végén további 80 000 forinttal növekedett, jelenleg tehát 218 000 forint. Ezen kívül a közös vállalko­zás tiszta vagyona jelenleg 392 000 forint, 154 000 forint­tal több, mint egy évvel ez­előtt. A közös vállalkozás össze­sen 90 embert alkalmaz, eb­ből 85 építőipari munkás, öt kőműves, négy ács, és egy asztalos brigád dolgozik a vállalkozás keretein belül. 19Ö5-ben az egy főre jutó termelési érték kereken 30 ezer forinttal emelkedett, a gazdálkodási mérleg alapján jelenleg 135 000 forint A vál­lalkozás 7 969 OOO forint ér­tékű munkát tervezett 1965- re, de a tervet jelentősen túl­teljesítették. Az elvégzett munka értéke 11 487 000 fo­rint, 3 518 000 forinttal több a tervezettnél. A vállalkozás gazdasági létesítmények nél­kül nem lehetett volna bizto­sítani a megszilárdulást, és a kívánatos továbbfejlődést. Azok viszont, akik felismer­ték a szükségszerűséget, azt is nagyon jól látták, hogy az állami és szövetkezeti építő­ipar a közismert problémák miatt nem lesz képes teljesí­teni a termelőszövetkezetek egyre fokozódó építési igé­nyeit, éppen ezért úgy vél­ték, hogy a termelőszövetke­zetek belső építési kapacitá­sát és anyagi erejét is akti­vizálni kell, különben nem valósíthatók meg a beruhá­zások. Ma már világos, hogy ezek az emberek — termelő­szövetkezeti vezetők — lát­táit helyesen, amit a három évvel ezelőtt alakított közös vállalkozás munkája és mos­tani zárszámadása is bizo­nyít. A közös vállalkozás harmadik zárszámadása most volt február elején. A köz­gyűlésre mindenki elment: a négy termelószövetkezet kép­viselői és a választott veze­tők. Soltész Gyula műszaki igazgató igazán eredményes esztendőről adhatott számot. Elmondotta, hogy három év­; Három évvel j feladatok törvényszerűségeit í felismerve, az cncsi járásban : négy termelőszövetkezet ösz- : szefogott: a novajidrányi Vö- •rös Csillag, a halmaji Arany- ; kalász, a garadnai Petőfi és \ az encsi Zója. A fejlődés ; szükségszerűségeként a szo- : cialista szövetkezeti mozga- : lom fejlettebb, magasabb- : rendű formáját hozták létre: : termelőszövetkezetek közöt- ; ti önálló építőipari közös vál­■ lalkozást alakítottak. A ma­■ ga nemében szövetkezet ez : is, szövetkezetek szövetkezé- :se, de már ipari, vállalati : jelleggel. • Voltak emberek, akik elle- : nézték a közös vállalkozást, [két hónapnyi jövőt se jósol­jak neki, halvaszületett öt­letnek nevezték. Ezek az em- i berek nem látták, nem érté- [ kelték a valóságnak megfele­lően azokat a problémákat, ínmelyek a vállalkozást szük­ségszerűen létrehozták. De c mik voltak ezek a problé- ímák, miben realizálódott a r szükségszerűség? [ Abban, hogy a termclőszö- . vetkezetek építkezni akar- Hak, mert megfelelő beruhá- t zások, állattenyésztési és Ä gyár mflszalki gárdája nagy gonddal foglalkozik a kiállításra kerülő gépek elké­szítésén. A nagyüzemi KISZ- bizottság határozata alapján az ifjúsági brigádok védnök­séget vállaltak az egyes gyártmányok elkészítéséért. Minden hónap végén ellen­őrzik a munka menetét, így az esetleges akadályokat még időben elhárítják, s a nemré­giben 50 éves jubileumát ünneplő gyár, termékei mél­tóak lesznek a nagy ipari vá­sárhoz. Felföldi György Több mint húsz gyárt­mányt állítanak ki, többsé­gükben új konstrukciókat Néhány kiragadott példa: hidraulikus saj lók, lemezol­lók, búvárszivattyúk, vala­mint a BETA 1/A típusú emelővillás Diesel-motoros targonca, DK X — 1. típu­sú Stiroflcx telefonkábel szi­getelő gép, EK—3. típusú el- lenütős kalapács, DHG E— 35/7 típusú torziómentes hú­zógép, GE—190 W ammónia­hűtő kompresszor. A vásáron kerül bemutatásra az OLH— 8x3050 hidraulikus lemezolló prototípusa. Á vásár szó hallatán az fcmber szeme előtt megjelen­nek a kiállítási csarnokok, pavilonok, a látogatók höm­pölygő áradata, s a kiállított tárgyak és termékek sokszí­nű, változatos kavalkádja. Több nyelvű tárgyalások nyomán üzletek köttetnek, műszerek, gépek találnak ve­vőre. De nemcsak a kézzel­fogható tárgyak cserélnek gazdát, hanem a gondolatok Ss. Különböző nemzetiségű szakemberek cserélik ki ta­pasztalataikat, melyek nagy­ban hozzásegítik őket továb­bi munkájukhoz. így kötőd­nek barátságok, ismeretsé­gek üzemek, gyárak és váró- a sok között az ország hátú- J rain túl is. 1 A Diósgyőri Gépgyár is a} vásárra készül: a Budapesti* Nemzetközi Vásárra. J Az eddigi vásárokon a DI- + GÉP által készített és kiállí- J tott termékek egy része vi-* lághírnévre tett szert. Most J is szeretnék elérni, hogy tér- * mékeiket minél nagyobb + számban rendeljék meg aj külföldi országok képviselői. + Ezért és a felkészülés terv- * szerű, pontos lebonyolítása + érdekében a gyár vezetősége J operatív bizottságot hozott* létre, mely a BNV DIGÉpJ vonatkozású ügyeivel foglal-* kozik. J A vásáron olyan gépeket J kívánnak kiállítani, amelyek ? a gyár lehetőségei mellett a* technika legmagasabb szín-* vonalán állnak. Kiváló mi-J nőségük, nagy teljesítményük ? és jó használati tulajdonsa-* gaik lóvén kiemelkednek az* eddig gyártott termékek kö-1 aül. J A kiállítandó gépeket három J csoportba sorolták. Az első-J ben az új konstrukciók van-* nak. A másodikba azokat aí gépeket sorolják, amelyek so- + rozatgyártása megkezdődhet, J . Vagy „0” sorozat gyártásuk jj megkezdődött, és végül a* •harmadikban a sorozatban 3 gyártott gépek állnak. ­miskolci autószerelőhöz vitte javításra kocsiját. A szerelő az új alkatrészeket kicserélte ócskára, ráadásul 4000 forintot fizettetett vele. A jármű nem jutott messzire. Ismét javít­tatni kellett. Ekkor derült ki az alkatrészcsere. Sz. L. visz- szafizette a 4000 forintot, és visszacserélte az alkatrészeket is. Ezzel önmaga is elismerte elítélendő tettét. Érthetetlen, miért nem vonták ezért fele­lősségre? A tanácshoz kevés panasz érkezik. Ez azt mutatja, hogy általában az állami, a tanácsi, a szövetkezeti szolgáltató egy­ségek, a kisiparosok becsüle­tesen, lelkiismeretesen dolgoz­nak. De a kevés panasz is bosz- szantó! Első helyen a Patyolat sze­repel. Hosszú a vállalási idő. s cselenként kifogásolják a munka minőségét is. Ez abból adódik, hogy az üzem kapaci­tása, fejlődése nem áll arány­ban az igényekkel. Elhangza­nak panaszok a rádiókkal, a tv-vel, a háztartási gépekkel kapcsolatosan is. Többnyire a munka minőségét és a túlszám­lázást kifogásolják. Az esetek mintegy hatvan százalékában a panaszosoknak van igazuk. Es még egy észrevételt fel kell jegyezni. — A Győri-kapuban — mondta az egyik panasztevő — nemrégiben lakatosműhely nyílt. A közelben lakom, örül­tem, hogy javítás esetén nem kell messzire menni. Az öröm korai volt. Több kapukulcsot akartam vele csináltatni ma­gam, valamint lakótársaim számára. A kisiparos közölte: kizárólag exportra dolgozik. Szerencsére, egy LÁEV-környé- ki kisiparos nemcsak elvállal­ta, hanem gyorsan, pontosan meg is csinálta a kulcsokat. Itt csak egy kérdést: vajon az iparengedély kiadásánál nem a lakosság érdeke az el­ső? Vagy a lakosság igénye csak a szocialista szektorra tartozik? T — Kétségtelenül igaz — mondja Benyák Béla, a városi tanács ipari osztályának veze­tője —, hogy a szolgáltató egy­ségek zöme, a kisiparosok het­ven százaléka a belvárosban, ott is a Széchenyi és a környe­ző utcákban működik. Ez a ré­gi Miskolc öröksége. A korábbi években volt olyan gyakorlat is, hogy a kisiparos a külső ré­szekre kért iparengedélyt, de egy idő után a belvárosban dolgozott. Újabban a tanácsi szervek igyekeznek meggátolni az ilyesmit. Az iparengedélyek kiadásakor is arra törekszenek, hogy a működő kisiparos a la­kosság ellátását biztosítsa, s alkalmazkodjék az igényekhez. — Néhány gondot már a kö­zeljövőben megoldunk. Így például Hejőcsabán a Női- szabó Ktsz méretes, a Finom- mechanikai Vállalat rádió- és tv-javító fiókot nyit. A Kilián- délen az év első felében elké­szül az ABC-áruház, ahol egy sor szolgáltató egységet he­lyeznek el, Perecesen pedig a KISZÖV szolgáltató ház épí­tését kezdi meg. Itt fodrász, szabó és cipész egységek kez­dik, illetve folytatják működé­süket kulturált körülmények között. — Egyébként a városi tanács a kerületi tanácsokkal egye­temben iparpolitikai tanul­mányt készít. A szükségletből kiindulva határozzuk meg a harmadik ötéves tervben a te­vékenységi körök fejlesztéséh C& I>.

Next

/
Thumbnails
Contents