Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 33. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1966. február 9. Közös magyar-egyiptomi közleményt adtak ki Kállai Gyula az EAK-hól Etiópiába érkezett Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Zakaria Mo hieddinnek, az Egyesült Arab Köztársaság alelnökének és miniszterelnökének meghívásá­ra 1966. február 1—8. között hivatalos baráti látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaság­ban. A magyar miniszterelnök és a küldöttség tagjai megismer­kedtek az ország nagymúllú civilizációjának emlékeivel és azokkal a nagyszerű eredmé­nyekkel, amelyeket az Egye­sült Arab Köztársaság népe Gamal Abdel Nasszer elnök vezetésével az 1952-es forra­dalom győzelme óta elért. A magasrangú vendég és a kíséretében levő küldöttség szívből jövő fogadtatásban ré­szesült. Kállai Gyula miniszterelnö­köt fogadta Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és szívé­lyes megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnökkel. Kállai Gyula és Zakaria Mohieddin miniszterelnökök kicserélték nézeteiket az or­szágaik közötti kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseiről. O A két miniszterelnök meg­elégedéssel állapította meg, hogy az országaik közötti vi­szony kedvezően fejlődik a barátság, a széleskörű együtt­működés, a kölcsönös tiszte­let és egyenlőség szellemében és hogy további lehetőség van e' kapcsolatok bővítésére. A felek megvizsgálták a nemzetközi helyzetet és meg­elégedéssel állapították meg, hogy nézeteik hasonlóak a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. Mindkét fél ismét megerősí­tette, hogy ragaszkodik a bé­kés egymás mellett élés elvei­hez, amelyek hatékonyan já­rulnak hozzá a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és lehe­tővé teszik a népeknek, hogy életszínvonaluk növeléséért dolgozzanak és gazdaságukat a biztonság, valamint a^ alko­tó nemzetközi együttműködés légkörében fejlesszék. A felek megerősítették: tiszteletben tartják a nemzetközi függet­lenség, az egymás belügyeibe Való be nem avatkozás, a nem­zetközi kapcsolatok és együtt­működés előmozdításának el­veit. Mindkét fél határozottan állást foglal a gyarmati rend­szer teljes felszámolása mel­lett. Jogosnak és szentnek is­merik el a népek harcát a gyarmatosítás ellen, beleért­ve a fegyveres harcot is. A két fél megvizsgálta a délkelet-ázsiai helyzetet, a héke elleni súlyos fenyege­tést, amelyet a vietnami há­ború fokozatos kiterjesztése *éjt magában. A Vietnami demokratikus Köztársaság « ellen irányuló amerikai bom­batámadások felújítását blyan tényezőnek tekintik, amely komolyan súlyosbítja a vietnami helyzetet. A táf- Gyaló felek ragaszkodnak a légitámadások azonnali és leltétel nélküli megszünteté­séhez és annak biztosításá­hoz, hogy Vietnam népe ma- Sa dönthessen jövőjéről az 1954-es genfi egyezmények alapján. A két fél megvizsgálta a közép-keleti helyzetet és el­ítéli az e térségben folyó im­perialista politikát. Ismétel­ten teljes támogatásukról biz­tosítják az arab népeknek e Politika ellen irányuló har­cát. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Palesztina arai) népé­nek törvényes és elidegenít­hetetlen jogait állítsák hely­re az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában foglalt elvekkel összhangban. Mindkét fél kifejezi támoga­tását Aden és az arab fél­sziget népeinek felszabadítá- ■si harca iránt. A két miniszterelnök el­ítéli a dél-rhodesiai Smith- rezsim eljárását: az úgyneve­zett függetlenség kikiáltását, az afrikai lakosság jogainak semmibevevését, és támoga­tásáról biztosítja Zimbabwe népének függetlenségéért ví­vott harcát. A két fél elíté­li a dél-afrikai kormány faj­üldöző politikáját és ragasz­kodik azoknak a szankciók­nak az alkalmazásához, ame­lyeket az ENSZ és az Afri­kai Egységszervezet idevágó határozatai is támogatnak a dél-afrikai kormánnyal szem­ben. A felek elítélik a portu­gál kormány afrikai gyarma­tosító politikáját és támoga­tásukról biztosítják Angola, Mocambique és az úgyneve­zett Portugál-Guinea népei­nek a gyarmati uralom fel­számolásáért és a független­ség kivívásáért vívott har­cát. A tárgyaló felek hangsú­lyozzák, hogy az afrikai or­szágok függetlenségének erő­sítésében, a gyarmati rend­szer ellen vívott harcban, valamint az afrikai államok egymás közötti kapcsolatában cs együttműködésében fontos szerep hárul az Afrikai Egy­ségszervezetre. A felek elítélik a politikai és gazdasági nyomás minden formáját és azokat az impe­rialista módszereket, amelyek a fejlődő országok természeti ki n CSei n ek k i zs á Irrná n y ol ásó­ra irányulnak azzal a céllal, hogy akadályozzák a függet­lenségüket újonnan elnyert országok társadalmi, gazdasá­gi fejlődését és nemzeti fel- emelkedését. Kifejezik eltö­kéltségüket. hogy fenntart­ják az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján el­fogadott elveket. A két miniszterelnök egyetért abban, hogy a béke fenntartása és a nemzetközi biztonság érdekében folytat­ni kell a nemzetközileg el­lenőrzött általános és teljes leszerelés elérésére irányuló erőfeszítéseket. Üdvözlik a világ valamennyi államának részvételével összehívandó le­szerelési világértekezletről szóló ENSZ-határozatot. Hangsúlyozzák a részleges intézkedéseket célzó lépések jelentőségét ebben a vonat­kozásban és támogatják azt, hogy atomfegyver-mentes övezetek jöjjenek létre Kö- zép-Európában, Afrikában és a világ más térségeiben. Szükségesnek tartják nemzet­közi egyezmény megkötését a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozására, és azt, hogy a moszkvai szer­ződés érvényességét a föld­alatti nukleáris kísérletekre is kiterjesszék. A felek üdvözlik India és Pakisztán taskenti megálla­podását. A tárgyaló felek hangsú­lyozzák: az európai béke és biztonság, amely kiemelkedő fontosságú kérdés a nemzet­közi feszültség csökkentésé­ben, az egyetemes béke és biztonság fenntartásában, egyúttal elválaszthatatlan a német kérdéstől. Rámutattak arra, hogy a II. világháború nyomán kialakult helyzet ve­zetett el a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létre­jöttéhez. A két fél hangsú­lyozza annak szükségességét, hogy a német kérdést a né­met nép érdekeivel és az európai biztonsággal össz­hangban kell megoldani. A felek megerősítették, hogy az ENSZ-i'e fontos sze­rep hárul a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartásá­ban és az államok közti együttműködés fejlesztésében. Egyetértőén állapítják meg a fejlődő országok növekvő szer-epét e szervezetben. Szükségesnek tartják, hogy az ENSZ tevékenysége meg­feleljen az alapokmány elvei­nek. Rámutatnak arra, hogy az ENSZ működésének égjük gátló tényezője az egyetemes- ség hiánya. Megállapítják: lehetővé kell tenni, hogy a Kínai Népköztársaság hala­déktalanul elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben. A felek egyetértenek ab­ban, hogy a fejlődő orszá­gok és a szocialista országok közti sokoldalú politikai, társadalmi és gazdasági kap­csolatok újtípusú kapcsola­tok, amelyek ezen országok nemzeti függetlenségét és szuverenitását erősítik, fon­tos tényezői a nemzetközi békének és biztonságnak és kölcsönös érdekeket szolgál­nak. Elhatározták, hogy tovább erősítik u népeik közötti ba­rátság és együttműködés szá­lait, kicserélik az országaik építése során szerzett tapaszta­lataikat, ösztönzik és elősegí­tik a gazdasági kapcsolatokat, egymás kultúrájának jobb megismerését, a tudomány, a kultúra, a művészet és a sport területén működő szakemberek cseréjét. Ezeknek az elhatározások­nak valóraváltásáért a láto­gatás során új megállapodáso­kat írtak alá: hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt, gaz­dasági együttműködési egyez­ményt, műszaki és tudományos együttműködési egyezményt, valamint a sajt(ó, rádió, tele­vízió ós hírközlési eszközök te­rületén való együttműködésről íjzóló egyezményt, idegenfor­galmi együttműködési egyez­ményt, és az 1966—67. évre szóló kulturális, műszaki, tu­dományos és egészségügyi munkatervet. Elvi megállapo­dásra jutottak abban, hogy ki­terjesztik a légügyi egyez­ményt. Megállapodtak abban, hogy állandó vegyes gazdasági bi­zottságot hoznak létre a gaz­dasági egyezmények végrehaj­tásának előmozdítására és az együttműködés fokozására vo­natkozó javaslatok kidolgozá­sára. Kállai Gyula megbeszélést folytatott Ali Szabri alelnök- lcel, az Arab Szocialista Unió (Folytatás a 2. oldalon.) A Barátság kőolajvezeték Hegyen, völgyön, szakadékok és folyók felett, sok ezer kilométeren át húzódik a Barátság kőolajvezeték, és szállítja a szovjet olajat a testvéri szocialista országok­nak. , Egy gonosz törvény 21 millió totó és lottó szelvény Mit tud a Polyamid 11? « Öl növény hozama világszínvonalon Aluljáró és színház „Milyen legyen, hogy szeressem?” • Égő villamos a Győri kapóban MtttnniwtNfHwn»* r NMrNNniNfllMMmM»' Napirenden A megye kereskedelmének irányítása és a felvásárlás helyzete Ülést tartott a megyéi tanács végrehajtó bizottsága Kedden, február 8-án ülést tartott Miskolcon a Borsod megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. A végrehajtó bizott­ság dr. Papp Lajos elnökleté­vel elsőként a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkájáról szóló jelentést vi­tatta meg. Lelik János, a kereskedelmi osztály vezetője válaszolt a jelentéssel kapcsolatos kérdé­sekre. A jelentés részletes ké­pet adott az osztály munkájá­ról, problémáiról, a megye ke­reskedelme előtt álló felada­tokról. Az áruforgalom elem­zése során megállapították a hiánycikkek körét, s jelentős mennyiségű ilj>-cn áru terme­lését szervezték meg a helyi iparban. Fejlődés tapasztalha­tó a kereskedelmi hálózat technikai színvonalában, a kul­túrált kiszolgálásban, de nem kielégítő a fogyasztók ér­dekvédelmével kapcsolatos el­lenőrző munka. 2.7 milliárdos évi forgalom A megyei tanács kereske­delmi osztályának irányítása alá tartozó négy kiskereske­delmi és két vendéglátóipari vállalat elmúlt évi forgalma 2 milliárd 752 millió forint volt, ami a megyék között or­szágosan is a legmagasabb. Tíz eszíendSs tölgy- és hársfákat telepítenek a miskolci parkokba Ezen túlmenően a földműves­szövetkezeti kereskedelem bo­nyolítja le a megye összes áru­forgalmának egyharmadát. A tanácsi kereskedelmi vál­lalatok dolgozóinak összlét- száma 6936. Szakmai képzett­ségükben az utóbbi években jelentős javulás tapasztalható. A végrehajtó bizottság több határozatot fogadott cl a me­gye kereskedelmének javításá­ra. A jövőben a központi áru­alapból növelni kell a kerete­ket azon áruféleségekből, áme­nekből az egy lakosra jutó forgalom megyénkben még nincs arányban az ipari jel­legből adódó igényekkel. To­vább kell fejleszteni a keres­kedelmi hálózatot, s ebben jobban kell támaszkodni a helyi erőforrásokra is. Az ed­digieknél hatókonj'abban kell megszervezni a fogyasztók ér­dekvédelmét. Többet sikerült felvásárolni a tervezettnél A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy fokozottabb gondot kell fordítani a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem színvonalának javítására, a falusi bolthálózat fejleszté­sére, a zcjldség-gyümölcs ellá­tás megjavítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezután a mezőgaz­dasági termékek elmúlt évi felvásárlásának alakulásáról és az idei felvásárlási előirány­zatokról szóló jelentést vitatta meg. Az 1965. évi felvásárlás ala­kulása általában kedvező volt megyénkben. A felvásárlás vo­lumene 12,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző esz­tendőben. Az évi tervet 102,9 százalékra sikerült teljesíteni. Többek között túlteljesítette megyénk a kenyérgabona, a hízottsertés, a vágómarha és a vágott baromfi felvásárlási ter­vet. Jelentős lemaradás csupán a burgonya és a napraforgó felvásárlásban mutatkozik. Zöldség- és gyümölcsfel vásár­lásban az elmúlt évben sem sikerült teljesíteni azt az .alap­vetően fontos feladatot, hogy a megj’e zöldáru szükségle­tét mind nagyobb részben me­gyén belüli termésből tudják biztosítani. Az idei felvásárlási tervek sikeres teljesítése végett a végrehajtó bizottság határozat­ban rögzítette a szükséges te­endőket. Végül több indítvány és ja­vaslat ügyben hozott döntést a végrehajtó bizottság. Így töb­bek között elfogadta azt az előterjesztést, amely biztosítja a Sárospatak ivóvíz ellátásá­val kapcsolatos beruházási for­rásokat. IiGST-iilésszak kezdődött Moszkvában . A miskolci Kertészeti Válla­lat dolgozói a téli hónapokban kicserélik a város parkjaiban kiöregedett fákat. Erre a cél­ra a sajószentpéteri faiskolá­ban nevelt, de már tizedik „születésnapjukat” betöltött nyír-, tölgy- és hársfákat hasz­nálják fel. A lombos fák átül­tetése a hideg időjárásban a legalkalmasabb, mert a gyökér­zetet ilyenkor tudják sérülés- mentesen kiemelni. A munkákat qz elmúlt he­tekben kezdték meg. Egy-egy fa „kitermelése” gyakran 5—6 napig is eltartott. A kijelölt fa köré a kertészek árkokat ástak, hogy a gyökérzetet védő föld jól átfagyjon. Amikor elérték a 120 centiméter mélységet, a gyökérzeten levő földlabdával együtt daruval kiemelték a fá­kat és rendeltetési helyére szállították. Ezzel a módszerrel a mis­kolci Szemere kertben, a Deák téren, valamint a Béke téri új autóbusz állomás környékén 130, különböző fajtájú, tízéves fát telepítenek. A fák ültetését most kezdték meg, és azok a tavaszi hónapokban már lom­bot eresztenek. Kedden Moszkvában meg­kezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 21. ülésszaka, amelyen megvitatják a gazda­sági, a tudományos és a tech­nikai együttműködés több fon­tos kérdését. Az ülésszakon részt vesz: Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, O. Si- munek csehszlovák miniszter- elnökhelyettes, P. Jaroszewicz, a lengyel Minisztertanács el­nökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás­paraszt: kormány elnökhelyet­tese, D. Gombozsav, a mongol Minisztertanács elnökhelyet­tese, J. Balkov, az NDK ’mi­niszterelnökhelyettese, Gh.’ Radulescu, a román Miniszter- tanács elnökhelyettese és M. Leszecsko, a szovjet Miniszter­tanács elnökhelyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents