Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 196G. február 9.' Kállai Gyula az EAK-bóI Etiópiába érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) főtitkárával. Eszmecserét foly­tattak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Nép­front és az Arab Szocialista Unió tevékenységéről. A talál­kozó során mindkét fél szüksé­gesnek tartotta, hogy a jövő­ben e szervezetek cseréljék ki tevékenységük tapasztalatait, és e célból elhatározták, hogy azok közvetlen. kapcsolatot lé­tesítenek. Kállai Gyula a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében magyarországi Iát"'dúsra hív­ta meg az Arab Szocialista Unió küldöttségét. fi Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke magyarországi látogatásra hívta meg Zakaria Mohieddint, az Egyesült Arab Köztársaság alelnökét és mi­niszterelnökét. Zakaria Mohi- eddin a meghívást örömmel el­fogad ta. Kairó, 1960, február 8. • Q Véget ért a magyar kormány­fő egyiptomi látogatása. Kedden reggel a kairói repü­lőtéren az Arab Szocialista Unió ifjúsági szervezetének Ezavalókórusa a magyar— egyiptomi barátságot, az EAK és Magyarország vezetőit élte­tő jelszavakkal fogadta^ a Kubbeh köztársasági palotából érkező Kállai Gyulát, Zaka­ria Mohicddin miniszterelnö­köt és a magyar küldöttséggel az egyiptomi körúton részt vett díszkíséret tagjait. A magyar miniszterelnök el­búcsúzott a repülőtéren. Mohi- eddin miniszterelnöktől, a diplomáciai testület képvise­lőitől, a magyar kolóniától. Kairó lakossága nevében is­kolásgyermekek virággal ked­veskedtek Kállai Gyulának és feleségének. Kállai Gyula és Zakaria Mohieddin ezután megszemlél­te a kivonult díszszázadot. A kalonazenekar .eljátszotta a két ország nemzeti himnuszát, majd 21 ágyúlövés dördült el. A magyar küldöttség IL—18- as MALÉV különrepülőgépe 9 óra után néhány perccel szállt fel, Addis Abeba felé. Kállai Gyula búcsútáviratban raon, dott köszönetét az EAK minisz­terelnökének a meghívásért és a szíves vendéglátásért. A táv­iratot a repülőgépről rádión továbbították. Zakaria Mohieddin a kairói repülőtér irányítótornyából sugárzott rádiótáviratban vála­szolt az EAK légiterét elhagyó Kállai Gyulának. Ünnepélyes főgadtatás A ti d isis*. Abebábun Sukarno nyilatkozata Sukarno indonéz elnök egy hétfőn este elhangzott beszé­dében elmondotta, kísérletek történtek arra, hogy az indo­néz forradalmat jobboldali irányba tolják el, a forradalom -azonban baloldali és az is ma­rad. Az elnök senkit sem ne­vezett meg, utalt azonban ar­ra, hogy bizonyos csoportosu­lások az októberi eseménye­ket követően ellenforradalmi eszméket vallanak és próbál­nak megvalósítani a gyakorlat­ban. Ismét az indonéz néphez fordult, kérte, őrizze meg egy­ségét a világ haladó forradal­mi erőivel. Kedden a kora délutáni órákban néhány napos hivata­los látogatásra Etiópia főváro­sába, Addisz Abebába érke­zett Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke. A repülőtéren huszonegy ágyú üdvlövéscnek hangjai mellett fogott kezet I. Mailé Szclasszié császár a ma­gyar miniszterelnökkel, majd a két ország Himnuszának el­hangzása után a császár éf vendége motoros díszkísérettel a szállásra, a jubileumi palo­tába hajtatott. Itt díszszázad fogadta a magasrahgú vendéget. Az uralkodó bemutatta a császári család tagjait Kállai Gyulá­nak és feleségének. Délután öt órakor Kállai Gyula cs felesége — a főváros polgármesterének kíséretében — megkoszorúzta a felszaba­dulási emlékművet. Visszatérve a jubileumi pa­lotába, a magyar miniszterel­nök fogadta a diplomáciai tes­tület tagjait. Este nyolckor a császár ban­ketten látta vendégül Kállai Gyulát és feleségét a palotá­ban. Itt Hailé Szelasszié nagy­szabású fogadást adott a ba­ráti Magyarország miniszter­elnöke tiszteletére. Az SZVSZ felhívása A Szakszervezeti Világszö­vetség' titkársága nyilatkozatot adott ki az indonéziai esemé­nyekkel kapcsolatban. A nyilatkozat szerint az SZVSZ határozottan elítéli az indonéz reakció részéről a dolgozók, a szakszervezetek és más demokratikus erők ellen elkövetett törvénytelensége­ket és bűncselekményeket. Az SZVSZ szolidaritását fejezi ki b reakció ellen harcoló indo­néz dolgozókkal, demokratikus erőkkel és az a meggyőződése, hogy a dolgozók és a demok­ratikus erők vereséget mérnek a reakcióra, biztosítják a nem­zeti és demokratikus forrada­lom győzelmét. Az SZVSZ felszólítja a világ dolgozóit és szakszervezeteit, ítéljék el nyiltan és határozot­tan a reakciós erők bűnös cse­lekedeteit és fejezzék ki szo­lidaritásukat Indonézia dolgo­zóival és népével. Kuji Béla emlékezete Tomszlóan A szibériai Tómszkban, ahol Kun Béla annakidején belé­pett a Bolsevik iWtba, egy új utcát és egy középiskolát ne­veztek el a magyar forradal­márról. A tomszkí városi párt- bizottsághoz és a városi tanács­hoz megérkezett Kun Béla öz­vegyének Magyarországról kül­dött levele, amelyben meleg szavakkal méltatja a tomszkiak döntését. A levelet a Szovjetszkaja Rossz!ja teljes terjedelemben közölte, hozzáfűzve, hogy a na­pokban egy csomag indul út­nak Tomszkból Budapestre. A csomagban lesz a Kun Béláról elnevezett utca és iskola fériy- képe, valamint a helyi levéltá­rakban talált és Kun Bélára vonatkozott okmányok fotókó­piája. ♦♦******«h************** A De Gau^c —Erhard találkozó nem hozoü eredményt Megfigyelők' véleménye sze­rint a De Gaulle—Erhard-ta- lúlkozó némileg enyhítette a Párizs és Bonn közötti feszült­séget, de nem hozott kézzel­fogható eredményt. Az alapve­tő politikai kérdésekben De Gaulle és Erhard is megmaradt álláspontján és nem jött létre olyan . megállapodás sem. amely megkönnyítené a „ha­tok” brüsszeli tárgyalásain szőnyegre kerülő gazdasági problémák megoldását. A belga válságról is» Pierre Harmel belga mi­niszterelnök, akinek lemon­dását a király nem fogadta cl, kedden beszédet mondott a képviselőházban. Beszédében kijelentette, hogy nagymértékben a par­lamenttől függ, sikerül-e ki­utat találni a jelenlegi hely­zetből. Közölte, hogy a kü­lönböző politikai pártok kö­zött tárgyalások kezdődnek a kielégítő megoldás érdeké­ben. Baudouin király hétfőn este Dániába utazott. A ki­rályi palotában fontosnak tartották rámutatni, hogy a király szükség esetén bármi­kor visszatérhet Nem uta­zott a királlyal Spaak kül­ügyminiszter. Lehetséges, hogy a külügyminiszter a belpolitikai válság miatt el­halasztja tervbevett moszk­vai utazását is. Egy gonosz törvény év ford nloj ára A második világháború be­fejezése után cgyre-másra rob­bantak ki a nagy sztrájkok az Egyesült Államokban. A fasiz­mus elleni háborúban még az USA-ban is megerősödtek a baloldali áramlatok, balratoló- dás volt észlelhető az ameri­kai munkásmozgalomban. A hidegháború előkészítésen, a szovjetclienes arcvonal újbóli megszilárdításán tevékenykedő reakciós.-mónopolisla körök te­hát azonnal ellentámadást in­dítottak. Nem sokkal a háború után tehát, immár húsz esztendeje, olyan törvényjavaslatot terjesz­tettek az amerikai szenátus elé, amely hivatott volt egy­ezer s mindenkorra szigorú és szíik korlátok közé szorítani az amerikai munkavállalókat. Taít-IIartley törvényként is­merte meg Amerika és a világ a znunkásclicncs szankcióknak ezt a tárházát, arról a két szenátorról elnevezve aki be­nyújtotta. A szenátus és Tru­man elnök csakhamar szente­sítette Taft és Hartley elgon­dolását. „A munkás ús a vál­lalkozó viszonyának törvénye”, ahogy hivatalosan nevezik, erőteljesen megnyirbálja a szakszervezetek jogait, korlá­tozza a sztrájkjogot. Leszöge­zi ugyan, hogy szabad sztráj­kolni, cs hogy a munkások és a vállalkozók megegyezhetnek egymással a béremelést illető­en, de egyúttal felhatalmazza az USA mindenkori elnökét a Csalmem egy milliárd a borsodiak takarékbetétje Kéíczer lakás OTP kölcsönből — 21 millió íoló is lotíö szelvény Népszerűek a mezőgazdasági kölcsönök — Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés Tegnap, február 8-án,' ked­den délután Endrédi József, az .Országos Takarékpénztár Bor­sod megyei fiókjának igazga­tója sajtótájékoztatón ismer­tette az OTP elmúlt évi tevé­kenységét, valamint 19C6. évi terveit. Tájékoztatójában rá­mutatott, hogy az OTP ered­ményesen zárta az elmúlt esz­tendőt. Fejlődtek üzletágai, megyei és járási szinten is bő­vült a fiókok hatásköre, egy­szerűsödött, gyorsult az ügy­intézés. A megye lakossága az el­múlt évben is takarékos volt Takarékbetétállománya egy év alatt 110 millió forinttal növekedett, és megközelíti az egy milliárdot. Ebből az ösz­szegből mintegy 104 millió fo­rintot gépkocsi nyereménybe­tétkönyvben helyeztek cl. Sokan vették igénybe áz el­múlt esztendőben is az OTP különböző kölcsönakcióit. 2437 esetben összesen 11S millió fo­rint értékben folyósítottak me­gyénkben lakásépítési köl­csönt. Kereken kétezer lakás készült el az év végéig OTP- kölcsön segítségével. Személyi hiteleket 26 millió, különböző áruvásárlási kölcsönt pedig 112 millió forintos összegben fo­lyósított az OTP. Népszerűek az elmúlt év folyamán beveze­tett mezőgazdasági kölcsönök. Az év vége felé kezdődött ak­ció során már 6 millió forint értékű, indokolt esetben a 15 ezer forintot is elérő összeget, vett fel a megye lakossága a háztáji gazdaságok fejlesztésé­re, gyümölcsös, szőlő telepíté­sére vagy a házkörüli állattar­tás növeléséra A szerencsével is mind töb­ben kacérkodnak, az elmúlt évben mintegy 21 millió toló, illetve lottó szelvényt vásárol­tak Borsodban. Ami az OTP különböző köl­csönén illeti, 1966-ban is meg­felelő keretek állnak rendelke­zésre, s minden várható igényt ki tudnak elégíteni. (p. s.) ****** ******,M’**'M,**'I",I,'1',I''I**************************,1 ***************4 A Mukk s s ölökül tú váj évéi II. Bükki szőlőkultúráról nap­jainkban tulajdonképpen nem is beszélhetünk. Nincs! Itt- ott akad még ' néhány, el­öregedett szőlőtábla, parcel­la, s Darócon, Bogácson, Geszten már néhány hold- rnyi új telepítés várja a ter- mőrc-fordulást, bizonygatja, hogy valami újra elkezd6- • dött. Azonban összefüggő bükki szőlőkultúra nincs, csak volt. i Volt, azonban ez a vidék ■ fegykoron sokat szenvedett, s ezt megsínylette nép és szó- ‘ lőkultúra egyaránt. Pusztítot- . ta, égette török, tatár, csá­szári hadak és végül a szolé halálos ellensége: a filoxéra. Kevesen tudják, kevesen gondolnak arra, hogy c vi­dék egykoron olyan híres bort termett, s olyan mennyi­ségben, hogy itt telepedtek le a görög kereskedők. E keres­kedők létesítette objektumok maradványai ma is láthatók és egykori gazdagságról, jó­létről beszélnek az utókor­nak. S mert akkortájt nem volt még a Bükk Vidékén vi­rágzó ipar, a kereskedelem egyedül a borra épült! Mesz- sze földön ismerték kiváló nedűjét, aszúját! Az aszú- termés mennyisége elérte, bőt meg is haladta Tokaj- Hegyaljáét. Meghaló még minőségben is. írót! okmá- fcgsak maradtak fent, bizo­nyítják, hogy a Bükk vidé­kén évente 5 ezer akó aszút termeltek! Nem elegendő bízonyíték-e ez arra,' hogy ami gazdagság e vidék méhében, adottságai­ban volt, s megvan, csak elrejtőzött, azt tehetségünk­kel, erőnkkel újra előhívjuk és a nép, az ország boldogu­lására hasznosítsuk? Hiszen minden adottság, lehetőség megvan ahhoz, hogy e vi­dék borát ismét úgy keres­sék a világpiacon, mint a korábbi évszázadokban Len­gyelországban, a cári biroda­lomban, sőt — mint már em­lítettem — francia területe­ken is, ahol a bükki borokat immár nevével is mosolyt fakasztó borként keresték: „Magyar frankis bor”. Érdekes tanulmányozni e nagy, összefüggő szőlőkultúra szétesését, tragédiáját. A pusztulás a történelmi tra­gédiákkal nem állt meg. Az égetést, a pusztítást a nem­törődömség, majd a környék iparának rohamos fejlődése tetőzte be. Hiszen az azóta lezajlott két világháború in­kább igényelte az öldöklő vas-, acélgyártmányokat, mintsem a baráti koccintás­kor elmaradhatatlan, aranyló nedűvel töltött poharakat A XVIII. század harmadik harmadában, 1772-ben füstölni kezdett Fazolá Henrik vasko­hója, a vaskohászat fejlődésé­nek javára, de egyben a szőlő- kultúra halálára is! Azon kapom rajta magam, hogy bár a jelenről, a tenni­valókról akarok írni, még mindig a múltat, a történel­met idézem. De a múlt té­nyei adják a magyarázatot, a bükki szőlőkultúra egykori tragédiájának magyarázatát S bizonyíték a múlt egyben arra is, hogy a Bükk ilyetén adottsága, — hangsúlyozom, hogy promontóriumi adottság —, ma is olyan nagy nemzeti bázis, hogy ha ezen adottsá­got bárhol emberi, gépi, technikai erővel meg kellene építeni, ahhoz, állítom, ke­vés lenne a világ talán leg­gazdagabb államának egy egész évi költségvetése is. De az is bizonyos, hogy ha ezen adottság valahol a vi­lág más területén lenne, jobban megbecsülnék, dédel­getnék, hasznosítanák. Szinte nem merem leírni, csak ér­tékeltetni, mit jelenthetne e kultúra virágzása, mondjuk, dollár-m i Ili ókban. Dagadt dossziéim egyike őrzi a külkereskedelmi mi­niszterhelyettes úr egyik le­velét, amely a Bükk csupán egyik „szeletkéjére” igazítja ki az én árszámításaimat, 225 holdnyi területre. Esze­rint 100 holdnyi új telepítés hozama 6 ezer hektoliter len­né, s a meglevő 125 holdé négyezer. összesen tehát 10 000 hektoliter bor. S en­nek külkereskedelmi értéke kevesebb, mint az én számí­tásaim, mindösszesen csak 900 000 dollár!! MONIMPEX áron számolva! Nos, egy kis szorzás,' az adottságok ismerete alapján, s természetesen egy kissé merésznek tűnő kezdeménye­zés, hogy amilyen területet csak lehet, újra termővé te­gyünk, — ez kellene. Megér­Ncm Tokaj-Hegyalja rovására, hanem a tokaj-hegyaljai re­konstrukció mellett. E lehe­tőség kiaknázását a MONIM­PEX szakemberei is látják. Hozzám írott levelükben mondják: szükséges lenne, hasznos lenne, már olyan szempontból is, hogy új szín­nel, új borral tudnánk meg­jelenni a világpiacon. Bizo­nyos vagyok benne, hogy ha olyan borokkal jelentkez­nénk a világpiacon, mint az általam már korábban is emlegetett „Geszti szerelem” (L’amour de Geszt Hong- rosie), vagy a „Bükk aszúja”, mind nevük, mind minőségük vonzaná a fogyasztókat. Ter­mészetesen ez csak komoly anyagi befektetéssel, nagy összefogással valósítható meg. Egy azonban bizonyos, hogy az összefogás, az alkot­ni vágyó erő, képes volna el­hárítani az akadályokat. Mindez pedig jó lenne minél előbb.' Hogy miért? Néhány hete egy Torontóban élő hazánkfiával beszélget­tem, aki negyven évvel ez­előtt vándorolt ki. Ma ven­déglős. Elmondta, hogy na­gyon szeretik és becsülik a mapyar bort Kanadában, csak éppen az a baj, hogy sokszor két-három hónapig sem kapható, mert hiába ké­rik, rendelik, nincs. Pedig 4—12 kanadai dollárt fizet­nek érte, szívesen. Ezt ő mondta, s bizonyosan így van, hiszen éppen bor-export ügybe indult tárgyalni ma­gyar illetékesekkel, mert a kanadai magyar-borszükség­let a jelenleg rapszodikusan kaphatónak legalább három­szorosa. ö, — mint mondta — ilyen mennyiség elhelye­zéséért anyagi felelősséget vállal. S ugyanilyen keres­letről beszélt a skandináv piacra vetítve Jens dán író­barátom is. Mindezek a mi boraink nagy megbecsülését jelentik. S ha így van, akkor Bacc- husnak nem lépnie, hanem „ugrania” kell. Kellene. Mert a Bükk aranyat' rejtő lan káit, völgyeit járva, bizony elszomorító képet kap az ember. Különösen olyan em­ber, aki másfél évtizede ta­nulmányozza e vidék szőlő- kultúrájának múltját, s is­meri a kiaknázatlan lehető­ségeket! Dózsa Molnár Dániel vei. lelkipásztor. (Folytatjuk) A leszerelési értekezletről • • • ■ Kedden Genfben zárt ülést I Itartott a leszerelési értekezlet. • > Az ülésen felszólalt Carapkin I [szovjet, Foster amerikai és Lukanov bolgár küldött. A "részvevők között szétosztották A az NDK kormányának emlék- ’ 'iratát, amely az atomfegyve- I írek elterjedésének megakadá­• < lyozásával kapcsolatos. A keddi ülés kezdetén Fos; >'ter a bizottság valamennyi [ [tagja nevében gratulált Carap' • ■kínnak a sikeres szovjet hold- ;; kísérlethez. Carapkin a jókí­.vánságokat megköszönve ham [ [goztatla, hogy bizonyos kato- I Inai körök támaszpontokat szc- éretnének berendezni a Hol­don és rámutatott, hogy am­ilyen szándékok még sürgő; [ [sebbé teszik a leszerelési •^egyezmény megkötését. :: Johnson honolului megbeszélései Johnson elnök és a dél-viet­nami vezetők keddi megbeszé­lésüket — mint nyugati hír- , .ügynökségek tudósítói hangoz- [ jtatják — azzal a meggyőződés- . ,sel fejezték be, hogy „lefektet- ||ték az alapokat a vietnami há- I Iború egy új fázisa számára” ; |Ky tábornok figyelmeztette aZ I lamerikai elnököt, hogy az eset' ■ deges béketárgyalások nem in' I Idulhatnak ki „gyenge pozíció' > 'ból”. Hangsúlyozta nagyobi5 | [szövetséges erők szükségessé- Igét Vietnamban. sztrájk felfüggesztésére, ha úgy látja, hogy az veszélyezteti az F.gycsiiU Államok biztonságát. Ilyen esetben az elnök a Leg­felsőbb Bíróságon keresztül j érvénybe lépteti a Taft-Hart- ley törvényt, vagyis — akár , fegyveres erő alkalmazásával \ — felfüggesztheti a sztrájkoL I A monopoltőkésck természe­tesen minden sztrájkra köny- nyen kimondják, hogy „vesző- j lyéztcli az Egyesült Államok ! biztonságát”. Ilyenformán te­liül a Tafl-IIarllcy törvényi, életbelépése óta, gyakran al­kalmazzák a’sztrájkok, a mun­kásság jogos követeléseinek le­törésére. Hogy ezek közül csak a legnagyobbakat említ­sük: 1959-ben félmillió acél­ipari munkás 116 napos sztrájkját a Taft-Ilartley tör­vény bevetésével szüntette meg Eisenhower elnök. 1962. júniu­sában Kennedy élt vele: tíz és félezer légiforgalmi dolgozd sztrájkolt akkor. Johnson elnök röviddel hivatalba lépése után már alkalmazta a törvényt a dokkmunkások ellen, amikor — 1964. októberében — Mainc- től Tcxasig hatvanezer ember sztrájkolt. Az USA elmúlt/ két évtize­dére azonban nemcsak a ke­gyetlen Taft-Ilartley törvény létrehozása és alkalmazása a jellemző, hanem az is, hogy a szervezett munkások és alkal­mazottak mind nagyobb tö­megben, mind erőteljesebben harcoltak ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents