Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

ÉSSAKMAGTAEOSŐZAG Kedd, 1966. február 1, A képernyő előtt Uj ív-játék ok 5 tavalyi sikerek kerének, mi tetszett nekik legjobban. A játék kissé mo­noton volt, hiszen Vitray Ta­más riporter csaknem szó szerint. ugyanazt kérdezte mindnyájuktól és „egy kér­dés — egy felelet — egy il­lusztráció” ismétlődgetett jóné- hányszor. Az igazság kedvéért viszont azt is el kell mondani, hogy az illusztrációk, amelyek néhány percet idéztek fel az elmúlt év valóban nagy si­kereiből, összességükben na­gyon szép láncolatot nyújtot­tak. A legtöbbet örömmel láttuk ismételten. Azop per­sze lehetne vitázni, hogy a kiválasztásnál mindegyik len­ti kusnak igaza volt-e. Na­gyon frappáns volt a kérdé­sek és a feleletek befejezé­seként Komlós János rövid ltonferansza . a bukásokról. Szellemes és nagyon-nagyon igaz szatíra volt ez, ami bizo­nyos mértékig az előtte el­hangzott véleményeket is görbe tükör elé állította, összességében érdelves volt az est, emlékezetesen kelle­mes órát töltöttünk a sikerek felidézésével a képernyő előtt. Benedek Miklós rendezésében. Bródynalt e kései, élete legvégén írt mű­ve egy kicsit a szerző kiáb­rándultságát tükrözi, s első­sorban nem Rembrandt élet­rajzi adalék. A keserű gon­dolatok Bródy megfogalmazá­sában igen szép drámává sű­rűsödnek, azonban a feldol­gozás, a főszerepet alakító Bessenyei Ferenc szép orgá­numa ellenére nem válik ma­radéktalanul képernyőre al­kalmas játékká. Az Ádám Ottó rendezte előadás teátrá- lis, a szereplők nem láttatják a drámát, hanem dialógusok­ból és monológokból érzékel­jük azt., Általában a rendező nem élt itt a televízió adta, lehetőségekkel, és a játékot inkább filmre vett színpadi előadásnak érezzük. De an­nak igen jó. Vasárnap este a Barango­lód sorozatban Slier ~ 1905 címmel érdekes összeállítást láttunk Bánki Iván rendezé­sében. Országosan ismert kri­tikusok idézték fel emlékei­ket az elmúlt esztendőről, il­letve mondták d azt, hogy művészeti életünkben mit tartavak 1965 legnagyobb si­Aíri*<ai írsáíiíróli látogatása ^ísko‘coii Az elmúlt hét műsorából két televízió-játékot kell el­sőként kiemelnünk. Csütörtö­kön láttuk Mirko Bozic fiz igazságtevő című tv-játékát Nemere László rendezésében. Döbbe­netes erejű dráma pergett a képernyőn. A jugoszláv író a második világháború alatti német megszállás egy tragi­kusan bizarr mozzanatát ra­gadja meg. Egy jugoszláv kisvárosban merényletet kö­vetnek el a náci hadsereg egyik tisztje ellen. A tettes ismeretlen. A merénylet szín­helye közelében tartózkodott a városka köztiszteletben ál­lá járásbírája, aki ugyan minden gyanún felül áll, mégis a városparancsnok ele állítják. A parancsnok ke­gyetlen játékot kezd. Tíz túszt szedet össze, s az elfo­gott bírónak azok közül kell egyet megneveznie tettesként. Vagy az az egy hal meg. vagy mind a tíz, holott mindenki tudja, hogy ártatlanok. A ha­lálos ítéletet, az elfogott bíró- ' nak kell kimondania, ezzel •mintegy cinkosságot, vállalva a német, megszállókkal.' Po­koli játék, emberfeletti 'fel­adat választani egy ártatlan ember halálbaküldése, ezzel a másik kilenc megmentése, valamint a. durva játékot nem vállalva, tíz ember cs esetleg önmaga halála oko­zójává lenni. A játék, hőse az előbbi alternatívát választja, vállalva a városka lakóinak megvetését, a megmentettek ellenségeskedését, végül a ha­lált. A harmincegy éven át igazságot tevő bíró, miután külső kényszerre igazságta­lanságot tesz, önmagát ítéli el. Nemere László feszült iz- galmasságú drámát teremtett. A játékból árad a történet idejének nyomasztó légköre, sugárzik a bíró becsületessé­ge, az önmagával vívott ret­tenetes lelkitusa. Páger Antal a bíró szerepében ismét re­meket alkotott, de igen em­lékezetes volt a német tiszt figurájában Somogyvári Ru­dolf is. A túszok mindegyike egy-egy villanással alkotott egész emberi alakot. A hét másik televízió-játé­ka inkább illusztráció volt az Irodalmi képeskönyv sorozat­hoz. Bródy Sándor Reráreiüii Című cgyfelvonásosának tv- változatát láttuk Ádám Ottó A budapesti Nemzetközi Új­ságíró Akadémián előadásokat hallgató afrikai cs közel-keleti újságírók egy csoportja Mis­kolcon járt. Algériai, marokkói, Szíriái, libanoni és guincai ven­dégeink szombaton, január 29-én először a Miskolci városi Tanácsnál tettek látogatást. Itt Fekete László és Rózsa Kál­mán, a végrehajtó bizottság elnöke, illetve elnökhelyette­se fogadta a látogatókat cs tá­jékoztatta a vendégeket Mis­kolc történetéről, fejlődéséről. Ezután a Miskolci Pamutfo- nót látogatták meg az afrikai újságírók, majd részt vettek a Kossuth Gimnáziumban egy szalagavató ünnepségen, Itt A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora. {a J88 méteres hullámhosszoö 18—10 óráig.) A riportereké a szó . . . Mikrofon előtt: a Szállítási Bi­zottság titkára. Fejlődik Sárospataki Népi kórusmuzsika. Tudósítás ózdról. Ahol a terv készül . . . Könnyűzene innen-onnan. Régen nem hallott nevek, irodalmi alkotások és sokaknak ifjúkori irodalmi emlékei ele­venedtek meg annak az elő­adásnak során, amelyet dr. Kabdebó Lóránt tartott a TIT miskolci Értelmiségi Klubjá­ban január 28-ún este. A hu­szas évek irodalma volt az elő­adás címe és rendkívül alapos értékelés során hallhattunk például Sárközi Györgyről, e kor egyik elfelejtett magyar költőjéről, vagy azokról a kül­földiekről, akik hatottak az ak­kori magyar irodalomra. így Andre Bretonról, Stefan Gcor­geról, Georg Traklról, akiknek neve valóban széles irodalmi közönséget vonzott 1920 és 30 között nálunk és világszerte. Nem ártott megemlékezni ró­luk napjainkban ismét, mert vitatható értékű művészetük akkor jelentősen elősegítette a későbbi irodalmi remekművek megszületését. K;ilön elismeréssel kell meg­emlékeznünk Némethy Fe­rencről, aki néhány mű előadá­sával illusztrálta Kabdebó Ló­ránt fejtegetéseit. (m. 1.) külön meg kell emlékeznünk arról a szí.riai vendégünkről, aki válaszul a kedves fogadta­tásra, a műsor kiegészítésekép­pen, előadta egyik saját szer-, zeményű zongoramüvét. Vasárnap, január 30-án, Lillafüredet látogatták meg afrikai barátaink, majd dél­után visszautaztak Budapestre. Miskolc város népműveléséért Óta gondos nvcK készülnek a tervek város lakóinak szellemi gyarapítá­sára. Legutóbb a yárosi ta­nács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta azokat az el­képzeléseket, amelyeket a népművelés hivatott irányí­tói 1966-ban célul tűztek ki. A lakosság sajátos összeté­tele, iskolázottsága, kulturált­sága rugalmas népművelési tevékenységet igényel — ál­lapították meg a végrehajtó bizottság tanácskozásán, E gondolat jegyében állította össze 1966-os ítépművelósi programját a művelődésügyi osztály, abból Iáindulva, hogy a rugalmasság feltételezi a módszerek és az eszközök legszélesebb skálájának al­kalmazóját. Mindenekelőtt arra gondoltak a művelődés- ügyi osztály .irányitói, hogy a_ közeljövőben munkabizott­ságot hoznak' létre, amely ki­dolgozza a Miskolc kultúrpo­litikai koncepciójának egysé­gesítéséhez szükséges tenni­valókat. Nagyon fontos ugyanis, hogy az a sokfajta munka, nagyszerű tett, amely a különböző szerveknél szü­letik, egységes koncepció alapján, hatásosabban jelent­kezzék. Évente visszatérő gond a peremterületek, a munkás­lakta települések lakóinak kulturális szintje. Megbízha­tó felméréseink már vannak arra vonatkozóan, hogy eze­ken a területeken az igény jóval halványabban jelentke-' zik, mint a belvárosban. Eb­ben az esztendőben a város népművelői azt a célt tűzték ki, hogy a peremkerületek lakói közül mind többen jus­sanak cl az önmüvelósi igény szintjére. A művelődésügyi osztály Bükkzsérc eléggé eldugott falu. Innen körülményes be­jutni a. városba, hogy színhá­zat láthassanak az emberek. Televízió már Van, de az Igazi, az élő színház mégis­csak más. Hatása nagyobb, az élmény közvetlenebb. Az emberek emlegették is, hogy jó lenne már eyy szép szín­házi előadás. A termelőszövetkezet elnö­ke gondolkozott, összehívta a vezetőséget és megbeszél­ték, hogyan lehetne színházi élményt adni az emberek­nek? Egyszerűen. Meghívják a miskolci színészeket, ját­szatlak ott, a faluban. A színészek örömmel vál­lalkoztak. Van is egy kedves, népszerű darabjuk, a „Tava­szi keringő”, amelyet elő le­het adni az egészen kicsi fa­lusi színpadokon is. így tör­tént, hogy a termelőszövetke­zel megrendelte a színházi előadást Bükkzsércen. Azt is elhatározta a vezetőség, hogy a jegyek árát a közösből fize­tik. De nem ám mindenki­nek. Csak azoknak, akik leg­alább 50 munkaegységet tel­jesítettek. Az öregek, termé­szetesen, kivételek. Úgy ha­tározott a vezetőség, hogy az öregek kapják a legjobb je­gyeket, ők üljenek az első sorokban. így is történt, örültek az emberek. Azok viszont, akik nem szorgalmas tagjai a ter­melőszövetkezetnek — nem kaptak jegyet. És ezzel a többség, a szorgalmasak több­sége, egyetértett. Az is na­gyon tetszett, hagy az örege­ket ültették az első sorokba. Az elnök és a vezetőségi ta­gok hátrább ültek, mint az öregek. Lényegében kis dolog ez, de azóta is emlegetik. A.z öregek szeme még most is csillog az örömtől és az él­ménytől. Azt mondják: az volt a legszebb benne, hogy a vezetőség ennyire törődik az öregekkel. — Szinte csodálkoztam is, amikor hátra néztem. Láttam, hogy az elnök jóval mögöt­tem ül. Úgy gondoltam, ö is megérdemelné a jó helyet, de azután megnyugodtam. ö fiatalabb. Jól látott hátrább- ról is. Az öregek szeme még­iscsak gyengébb. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy megtisztelték az öregeket. így beszélt az egyik bácsi. Azok viszont, akik nem. Icap- tak jegyet, mert nem dolgoz­tak szorgalmasan, másnap ilyesmit mondogattak az el­nöknek: — Várjon csak. Legköze­lebb én is ott leszek. (sz. j.) 1966-ban még nagyobb figyel­met szentel az ifjúság nép­művelési igényeire. A műve­lődési házakkal és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­gel egyetértésben az ifjúság nyári tömeges foglalkoztatá­sát, az óvodáskorúak és az általános iskolás alsótagoza- túak nappali megőrzését, fog­lalkoztatását kell biztosítani a művelődési házakban. E tervhez a kerületi tanácsok anyagi segítsége nélkülözhe­tetlen. A képzőművészet továbbfejlesztése végett az 1966-os esztendő minden bi­zonnyal fordulópontot jelent. Az esztendő folyamán meg­kezdődnek a kiállítási csar­nok építésének munkái. A kiállítási lehetőségek rend­szeresebbé tétele végett a város egy művészettörténész letelepítését igényli. Ez az esztendő talán a rég várt művészettörténésszel is meg­ajándékozza Miskolcot. A központi koncertek 1966- ban virágkorukat élik. A Szabadság tér, a Népkért, az Avas, Tapolca, a diósgyőri vár és Lillafüred térzenék, kerületi hangversenyek szín­helye lesz. Miskolc. könyvtárhálózata az elmúlt évben figyelmet keltőén fejlődött. A könyvál­lomány frissítése cs az elhe­lyezési lehetőségek javítása az idei feladatok közé tarto­zik. A városban könyvtára­ink egyre inkább a népmű­velési munka szerves részeivé válna1:. Az. író—olvasó talál­kozók jól bevált rendszere ebben az évben is helyet ka­pott a programban. Mtshnlr művelődési ob­irj.ibh.uic jektumokban szegény. Különösén a perem- terütetek nélkülözik a műve­lődési terméket, klubokat. Tanácsi és szakszervezeti művelődési házaink minden gyűrkőzésük ellenére is csali a lakosság egy részének nép­művelési igényeit vehetik fi­gyelembe. A kerületi taná­csoknak a jövőben, természe­tesen figyelembe véve a fon­tossági sorrendet, feltétlenül gondolniuk kell művelődési objektumok telepítésére. A mind hatásosabb népmű­velési munkát jelen pillanat­ban személyi feltételek is gá­tolják. A művelődésügyi osz­tály nem rendelkezik terüle­ti szakigazgatási szervekkel, így az irányító és ellenőrző tevékenységen kívül a vég­rehajtást is vállalnia kell. Ez jelen pillanatban a tartalmi munka rovására megy — ál­lapította meg a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság, fi­gyelembe véve a különböző népművelési gondokat, tenni­valóként megszabta a lakos­ság művel tség-keresztmetsze- tének elkészítését, könyvtár- telepítési. fejlesztési terv ki­dolgozását. Megbízta a mű­velődésügyi osztályt, mérje fel a tanácsi vállalatoknál fo­lyó kulturális tevékenységet, a szocialista brigádok kultu­rális vállalásainak szintjét, hatékonyságát. A munkás­akadémiák és. üzemi akadé­miák munkálkodását szintén fel kell térképezni, segíteni, kell azok eredményesebb mű­ködését munka haté­konysága céljából a végre­hajtó bizottság hozzájárult hat pedagógus fél független í- téséhez, a pedagógusok közül öt kerületi felügyelőként, a hatodik a művelődésügyi osztály népművelési csoport­jában előadói munkakörben te­vékenykedik. A személyi fel­tételek jobbátélele tehát lehe­tővé teszi, hogy a művelő­désügyi osztály a különböző kerületekben, főképpen fi. munkáslakta területeken eredményesebben dolgozhas­son. — párkány A népművelési A kísérheti építkezések éve Az Építésügyi Minisztérium műszaki-fejlesztési főosztá­lyának tervei szerint az idén 11 kísérleti építkezésen pró­bálnak ki az építők újfajta épületszerkezeteket, munka­módszereket, különleges anyagokat. A múlt évi negy­ven helyett csaknem hatvan millió forintot fordítanak a kísérletekre. Most fontos cél a kísérleti munkáié koncent­rálása, mert általában sokáig elhúzódnak a próbák és kés­(1 Miskolc' Hemzeti Színház műsora 1, kedd. Molierc. Maya 10 óra. 2, szerda. Csehov. Maya. 19 óra. 3, csütörtök. Bérletszünet. Maya. 19 óra. 4, péntek. Bérletszünet. Fiziku­sok. 19 óra. 5, szombat. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Bérletszünet. Maya 19.30 óra. G, vasárnap. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Bérlctszünet. Maya. 19,30 óra. 7. hétfő. Nincs előadás. 8, kedd. Bérletszünet, Maya, 19 óra. lehetik az új eljárások használását fcP Tanácstagok iogaiórái Miskolc városi tanácstagok: Február 5.: Hell István. II., Virág K. utca 2., 17 órakor; Ladányi Sán­dor. III.; Benedek utca 7., 1/2., Itt órakor; Tóth. Jánosné, I., Halász utca 1., 17 órakor. Február 7.: Csontos Mihály. Vá­rosi kiegészítő parancsnoksági Zsolcai kapu 17., 15 órakor; Fen- csík Imréivé III.. Malula L. utca 18., 18 órakor; Forgács Gizella Jó­zsef A. Pártszervezet, Baross G. utca, 18 órakor; Ilarmos Károly, Kilián-dél 114. sz. Mii. M. Tanin­tézet., 17 órakor; Kammel Lajosivé, József A. Pártszervezet, Baross G. utca, 18 órakor; Hácz János, III.; Fadrusz utcai általános iskola’, 17 órakor; Szabán Tibor, József A. pártszervezet, Baross G. u., 18 órakor; Szabó József, Szeles utca 79. 13.’ sz. iroda. 14 órakor. Február S.: Sebő Ernő, m., Szö­vő utca 9., 17 órakor. Február 10.: Cseszár Vilmos, Gyógypedagógia, Budai J. utca, J8 órakor. Február 14.: Tóth Sándor, HI.» Hegyalja utca 123.. 17 órakor. Február 16.: Nádler Vlktom'6» l Széchenyi utca 94., 17 órakor; Sze- ! geczky András, n,, Vanczák J. ! utca 13., 17 órakor; Dr. Terplán ! Zénó, Egyetem, központi épület A/I., 16 órakor. 'gSŐBBSW wämODHtrs üü Hfliüfl CIKKEK 1RIE5ZA1IÍIA5A Kész ágynemű Agynemű méteráru Kártolt gyapjúszövetek Férfi, női, gyermek téli cs átmeneti kabátok, kártolt gyapjúszövetből Nőt kosztümök kártolt gyapjúszövetből Férfi és fiú öltönyök, kártolt gyapjúszövetből . Férfi és női „Orkán” esőkabátok Iskolakőpcnyck Len és pamut konyharuha cs törülköző Szintetikus felnőtt és gyermek kötöttáruk Kártolt gyapjú felnőtt és gyermek kötöttáruk Műselyem fehérnemű Szintetikus női és gyermek fehérnemű Férfi és fiú pamut ingek és alsók Női nylon harisnya Férfi és gyermek szintetikus zokni Szintetikus női sálak Férfi, női és gyermek vulkanizált talpú cipók Gyermek mikroporózus talpú cipők 8—2-t %-ig 15—20 %-ig S—25 %-ig S—15 %-ig 8—15 %-ig s­-15 %-»s 15 % 20 % 11­-20 %-ig «W« 10—15 %-ig 10—15 %-ig 15 % 10—15 %-ig 8­-15 %-ig 20 % 10­-15 %-ig 30 % 10 % 20 7# A huszas évek irodaima Színház a faluban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents