Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

ßSZAKMAGYAHORSZAG Szombat. 1966. február & fiz újabb szovjet írsiker Hatalmas világvisszhangja van a szovjet tudomány leg­újabb ragyogó űrsikerének, a Rúna—9 szovjet űrszonda si­ma Holdra szállásának. Ál­lamférfiak gratulálnak a Szovjetuniónak és népének a történelmi jelentőségű ese­ményhez. A szovjet tudósok kiegé­szítik az emberiségnek a Holdról levő tudásanyagát. A Rúna—9 rádió és televízió- adása megkezdődött. Pano- rámikus tájképet közvetít a Hold felszínéről és felmérhe­tetlen értékű adatokat közöl. A szovjet űrszonda sima le­szállása máris bebiTonyílot- ta, bogy a Hold felülete szi­lárd és nem fenyegeti elnye­léssel az odaérkező flrberen- dezéseket. A Szovjetunió ismét meg­előzte az Egyesült Államokat, hangzik világszerte a lapok­ból. a vezető tudósok és politikusok nyilatkozataiból. Az ember Holdra juttatását célzó versenyben a vezető pozíció a Szovjetunióé. A Hold ellen intézett újabb szovjet támadás ragyogó si­kerrel fejeződött be. A csil­lagászok álma, hogy a Hol­don űrberendezés legyen — valóra válik. A Rúna—9 Holdra érkezé­se történelmi pillanat volt cs előre vetette annak a re­ménynek a beteljesülését, hogy még 1970. előtt megva­lósul az ember Hold-utazása. A Rúna—9 sikeres Holdra szállása a szovjet tudomány és technika törvényszerű győzelme. S egyben újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió a világűrben is kizárólag békés célokat kö­vet, s ebben is visszatükrö­ződnek a szovjet politika békés földi céljai. A nagyszerű tudományos vívmányt csodálattal köszön­ti az emberiség, és tisztelet­tel adózik a szocialista tár­sadalom humanizmusának, alkotóerejének, a Szovjet uniónak. A január 31-én fel bocsátóit Rúna—9 történel­met csinált. :: Film jegyzet Lengyel dráma, olasz-francia 'vígjáték \ A felszabadulás napjával , kezdődik a lengyel alkotók ’ legújabb filmje, a csütörtökön I bemutatott íjra c'önli ! A film nehéz időket idéz fel. • A fasisztákat ugyan már elűz- | ték, de a nacionalista bandák . még garázdálkodnak, rabol- | nak, fosztogatnak, gyilkolnak , a történet kezdetén. Lassan ■ tisztul a légkör, nehéz a ret- I tentő háború után talpraállni. • A film 1953 nyaráig, a Sztálin | halálát követő hónapokig kí- . sári a lengyel történelem sok | ellentmondással teli korsza- ! kát, amelyben szinte alig • győztek a háború okozta ne- | kézségeken, és máris a szemé- < lyi kultusz diktálta bizalmat­lanság lett úr, emberek kerül- . tek ártatlanul börtönbe, sze- | relmeseket választottak el A zárszámadás emberi mérlege Subandrio nyilatkozata: Indonézia arra törekszik, hogy elmélyítse kapcsolatait Magyarországgal (Folytatás az 1. oldalról.) össze a NASAKOM-po- litiliával, illetve nyílik-e lehetőség Indonéziában a kommunista erők új­jászerveződésére? . Subandrio válaszában kife­jezte meggyőződését, hogy a kérdés később az úgynevezett politikai megoldás keretében rendeződik cs ezt hivatalosan be is jelentik. A politikai meg­oldás „hamar, igen hamar” megszületik — mondotta a kül­ügyminiszter. Az MTI munkatársa ek­kor utalt azokra a nyu­gati ^ajtótalálgatásokra, amelyek szerint a „po­litikai megoldás’’ kere­tében esetleg feloszlat­ják, Illetve egy új nem­zeti front keretében tö­mörítik az indonéz pár­tokat, vagy pedig há­rom-négy, .esetleg öt pártra alapítják az or­szág politikáját. Mennyi­ben helytállóak ezek a feltételezések? — hang­zott a kérdés. Subandrio kifejtette, hogy a politikai megoldás minden­képpen az egész politikai élet átszervezésével fog járni, Ez az általános irányvonal; A politikai élet teljes átszervezése jclenti-c azt, hogy kormányátala­kításra ís sor kerül és ha igen, az egyes mi­niszterek kiválása össze­függésbe hozható-c a legutóbbi tüntetésekkel? .— kérdezte a tudósító. Semmiképpen sem- hozható összefüggésbe — jelentette ki a külügyminiszter. Ami a kormányátalakítást illeti, sem­miféle gyökeres változás nem lesz, legfeljebb egy-két mi­niszter válik meg posztjától; * Untung és Njono most kerül fő vádlottként bí­róság elé. A szeptember 30-i mozgalom kapcsán, bizonyos körök részéről, súlyos támadások érték az Indonéz KP több ve­zetőjét. Mi lett az ő sor­suk? Válaszában a külügyminisz­ter arra szorítkozott, hogy a hivatalos vizsgálat csalt Un­tung és Njono esetében feje­ződött be, más személyek ese­tében azonban még nem. Az elnök politi’. jónak védelmére a külügymi­niszter kezdeményezésé­re megalakult a Sul?ar- no-front. Hogyan ítélen­dő meg. olyan jelenség, hogy az országokban nem mindenhol (Nyu­gat-Jáva) engedélyezték a front megalakítását? Subandrio kifejtette, hogy a Sukarno-front lényegét az em­berek még nem mindenütt ér­tik mog. Hangoztatta azonban, hogy a különféle vezetők és szervezetek hűség-nyilatkoza­tai (országszerte) voltaképpen a Sukarno-front létrejöttét jel­zik. Befejezésül két külpolitikai vonatkozású kérdésről a kül­egymástól, párthű vezetőt mozdítottak el koholt ürüggyel beosztásából, gyógyíthatatlan lelki sebeket ejtettek. Az Új­ra élünk nyolc évet átívelve, ismert történéseket villant fel, azonban kevés benne az új vonás, művészi kifejező esz­közei sem túlmagas szintűek. Néhány szép, érdekes mozza­natra azonban érdemes visz- szaemlékeznünk. A hét másik bemutatója az olasz-francia koprodukcióban készült Szép csa!R(iok című filmnovella-füzér, amely három, egymástól teljesen füg­getlen rövidfilmet egyesít. A címmel ellentétben egyikben sincs szó szép családról, sőt, éppen olyan családi esetekről szól, amelyek a szép fogalmá­tól bizony távol esnek. Az első történet egy rettenetes körül­mények között élő szicíliai család jobb sorsra vágyó lá­nyának esetét mutatja be, aki durva, állandó ütlegekkel fe­nyegető családja köréből és folyton erőszakoskodó vőlegé­nye elől az álomvilágba me­nekül, de mivel onnan min­dig a valóságra pofozzák sze­rető hozzátartozói, apácának megy. A másik novellában egy gazdag asszonyt ismerünk meg, aki férjét és szeretőjét egyforma gonddal istáról ja,' mert mindkettő súlyos beteg, de mikor felgyógyulnak, elfor­dul tőlük, mert sajátos hajla­mai csak az ápolásra szoruló férfiakhoz vonzzák. Végül a harmadik klsfilmben egv ráérf^ olasz fiatalember és egy ivén furcsa magatartású nyugatné­met turistn-házasnár gáláns kalandjait ismerjük meg. Mindhárom történet frap­páns, szellemes, csinos nők villannak fel bennük, de a fil­mecskék nem mentesek a he­lyenkénti ízléstelenségtől, és itt-ott túlteng bennük az ero­tikus töltés. Nem több ez az összeállítás, mint három szó­rakoztató kommerszfilm egy cspkorban, amely különféle adottságainál fogva közönség- sikerre számíthat. (hm) k mai diósgyőri néptánc találkozó olé AZ ESZTENDŐ első na­gyobb . miskolci rendezvénye lesz ma, február 5-én este a diósgyőri Ady Endre Művelő­dési Házban. Néptánc együtte­sek találkoznak egymással, s, a közönséggel, hogy bemutas­sák repertoárjuk legszebb da­rabjait. Hosszú idő telt el azóta, hogy városunk néptánc együttesel közösen adtak műsort. A né­hány évvel ezelőtt rendezett „Táncparádé” óta megfiatalod­tak a csoportok, számos új produkcióval gazdagodtak, s nem utolsó soi'ban sok sike­res fellépéssel öregbítették a magyar tánckultúra' hírnevét, és szereztek dicsőséget sző­kébb hazájuknak, városunk^ nak is. Ennek ellenére szüksé­ges és hasznos, ha közös estet adnak, ha a legkülönbözőbb felkészültségű együttesek vál­tozatos program keretében ad­nak számot egy-egy év mun­kájáról. Különösen hasznos, ha a találkozásokat alkotó vita is követi, mint, ahogyan ez is lesz majd a mai diósgyőri be­mutató után. Van mit néz­nünk, van miről beszélnünk; Ennek a mozgalomnak múlt­ja, történelme, és jövője is van. Ebben a múlt felé tekin­tő, a múlt hagyományait őrza és ápoló művészetben mindig van valami izgatóan modern és újszerű. Gondoljunk Bartók 'művészetére, milyen nagysze­rűen egyesítette a népmúvé- iszetet cs a modern .törekvése­iket. Ebből a munkából, mely- >nek célja népi hagyományok | őrzése, továbbfejlesztése, ve- Iszik ki részüket néptánc 'együtteseink, akik lelkes ko­reográfusok irányítása mellett 'dolgoznak. Városunkban első- [sorban a világjáró együttese­iket ismerik, így a Diósgyőri 'Vasas Művészegyüttest, a?- |Avas Táncegyüttest. Pedig 'másutt is ápolják a tánckul- |túra hagyományait; a Pamut-« ifonónál, a diósgyőri Ady End- [re Művelődési Házban, a* 'Egyetemen, a KISZÖV-nél. 5 'ha most nem is lépnek közü­liük valamennyien pódiumra, 'munkájuk mégis szerves ré- Jszét képezi a város kulturális léidének. Vendégként az ózdi [Liszt Ferenc Művelődési Hál , táncegyüttesét köszönthetjük; I HEMERJÜK, hogy a talál- ikozó sikeres lesz, s az érdek- [lődők felejthetetlen emlékek­kel távoznak a színes, Iáivá- >nyos bemutatóról. Szeretnénk, |ha a találkozó táncegyüttese- linknek további munkájukhoz [is segítséget nyújthatna. ' Flach Antal * . < — Ezeket az utolsó két esz-« tendőben építettük, a magunk J bevételéből... A magyarázat további részel már bonyolultabb volt. Mi- < lyen új fajták termesztését! vezették be, hogyan terjesztet-* ték el azokat, mire jutottak,! hogyan gyűjtik, osztályozzák,« fermentálják itt a dohányt? —[ cigarettát csak az Addlsz Abe-< ba-i gyárban készítenek. Be-] vallom, ez kevésbé érdekelt.' Egyre olyasmi járt az eszcm-| ben: Császári monopólium...' Még ha tudom is, hogy ' egye-1 lőre nincs szó komoly államo-i sítási politikáról, ha egyéb-1 ként előnyös feltételek csábít-i ják a külföldi befektetőket. | (Igaz, megkötések is, mondjuk[ a profit kivonását korlátozó,' netán az idegennek ingatlan-1 birtokosságot nem engedélyező! szabályok.) | izonyosan jobb lenne,| ha ez a dohánygyár az, JLß etióp munkásoké és| parasztoké lenne. De, ha már nem az övék —, s nn-| nak feltételei, hogy az övék le-( gyen, most még aligha vannak’ meg — Afrikának ebben az „elzárt” országában is sokkal jobban hangzik az, hogy „éti-1 óp’ császári monopólium”,' mint az, hogy „brit—amerikai! dohányfeldolgozó”. < I Kalmár György < ’„Brit—'Amerikai Dohányfeldol­gozó”, amelynek a kormány bérbe adta a dohánymonopó­liumot. A feltételek között szerepelt a dohánytermelés népszerűsítése a parasztok kö­zött, új fajták kitermesztése, szakmunkás- és vezető gárda betanítása. A „Brit—Amerikai Dohányfeldolgozó” nem telje­sítette a feltételeket, s a kor­mány négy esztendővel ezelőtt — szerződésszegés címén — felbontotta a megállapodást. A „brit—amerikai” időkben en­nek a gyárnak évente másfél­millió bevétele volt. Amikor a kormány átvette, már a máso­dik évben két és félmillió volt a jövedelem ma már 7—9 mil­lió. Harmincegy parasztembert megtanítottak az ültetés, az ápolás módjára s ezek most bejárják a környéket, a töb­bieket is megismertetik ezzel. történethez illusztráció A is járt. Bebeychou egy jgjL kis faépületre muta­tott. — Ez minden, amit a brit—amerikai társaság épített. Később jött egy angol igazgató, az vályogból csinál­tatott egy szárítót, de úgy lát­szik — mondta mosolyogva —, megróhattál? a nagy beruhá­zásért, mert hamarosan más­hová helyezték, ö volt az egyetlen angol, aki itt valami jót tett... , Szemközt szép főépületek állnak. t ilyen váratlan hegy közé szo­rult Barátságosan fogadtak. Ami­kor megérkeztünk az egyik irodaféle elé, éppen „családi” fényképezés folyt — mondták azután — a szezon sikeres be­fejezése alkalmából. így nem volt nehéz megtalálni az ügyekben legilletékesebb fér­fiút, ahhoz mentem, aki az ünnepélyes csoportkép közepé­re állt. Nem az, igazgató volt, hanem egy agronómiát tanult fiatalember, Lakew Gebeye- hou, aki mindjárt azzal kezd­te, hogy megmutatta azokat az első osztályú dohányból kötö­zött bálákat, amelyeket né­hány napon belül útnak Indí­tanak — Budapestre. Azután, amíg az épületeket, szárítókat, raktárakat jártuk, elmondta' ennek a gyárnak — számomra legalábbis — meglepő történe­tét. Errefelé mindig termett do­hány. A háború előtt görög és örmény kereskedők vásárolták össze, és dolgozták fel, egé­szen 1942-ig, amikor a dohány­feldolgozás császári — vagyis állami — monopólium lett. A háború után megint görög kézbe került az etióp dohány, t de hamarosan megalakult a mindig egyesíteni tudta a kö­zös veszély. Küzdöttek az ara­bokkal, szembeszálltak a por­tugálokkal, az angol „büntető” expedíciókkal, harcoltak az olasz fasiszták ellen, nem egy csatában verték meg a beto­lakodókat. Etiópia voltaképpen csak a XIX. század közepén lépett ki hegyi erődjéből. II. Menelik, majd Hailé Szelasszié uralko­dása idején, aki trónra lépése évében alkotmányt, császári alkotmányt, de mégis írott tör­vényt adott országának. Isko­lákat nyitottak meg, törvény­nyel tiltották meg a rabszolga­tartást. 7 . ulajdonképpen a mi fü­lünknek nem hangzik bizalomgerjesztőén: „Etióp Császári Do­hány Monopólium”. E császári vállalat dohánygyára az Awa- sa vidékén az, amelyről sze? retnék szólni Vajósággal szívfájdító, hogy milyen csodaszép helyen van ez a gyár. Errefelé kiszélese­dik a Nagy Hasadék Völgye, de nem síkságot zár közre, ha­nem maga a völgy is tele van elképesztő alakú, teljesen ■ rendszertelenül elhelyezkedő hegy csomókkal. A gyár is ké I . ddisz ÁbeSa — „áz új A virág” — a világ egyik A~Ji legszebb fekvésű váro­sa. Kétezerötszáz méter magasan, eukaliptuszerdők gyűrűjében, szeszélyes dom­bokra, hirtelen völgyekbe te­lepeden. Keskeny utcái, az ap­ró bárok tarka gyöngyfüggö­nyei, a ..piazza” temérdek bolt­ja, a fehér sálba takart karcsú, keskeny arcú etióp nők, a ta­xiként használt gyors, kétke­rekű lovas kordék, a sokszögű, régi templomok — kóborlásra csábítják az embert. S palo­ták, modern szállodák, kitűnő vendéglők. Etiópja múltja — amelyben évezredek a mérföldkövei? — hatalmas, kopár hegyek mö­gé zárt, Európától is, Ázsiától is, de még Afrikától is elszi­getelt népek története. Elszi­getelt — s mégsem az. Etiópia úgy született, hogy az Arab­félsziget déli részéről betörő, szokásaikat, kultúrájukat ma­gukkal hozó sémita törzsek gyarmatosították az itt levő hamita lakosságot, s fokozato­san eggyé olvadtak vele. A századok újabb lakókat hoztak ez abesszin. felföldeki'e, amely fajok, s kultúrák találkozóhe­lye lett. A széthulló népekei Ahol a főváros — Ói Virág# ügyminiszter a következőket mondotta: 1. Változatlan Indonéziánál? az ENSZ-szel szemben követett politikája, nevezetesen, hogy Indonézia a jövőben sem lép vissza a világszervezetbe, mert azt a jelenlegi felépíté­sében túlhaladottnak tartja. 2. Ami a VDK elleni ameri­kai bombázások felújítását il­leti, Indonézia erélyesen el­ítéli ezeket az agresszív cse­lekményeket, mert azok jelen­tős akadályt jelentenek a vi­etnami kérdés békés rendezé­sében. Egyébként — jelezte a külügyminiszter —, hivatalos indonéz tiltakozás kibocsátása Is várható erről nemsokára. Befejezésül az MTI munkatársa megkérdezte, a külügyminisztertől, mi a véleménye azokról a heves támadásokról, amelyeket bizonyos kö­rök intéztek személye ellen, « Válaszul megjegyezte, hogy ezeket a támadásokat imperia­lista és reakciós erők kezde­ményezték. E támadások Su­karno elnök és a külügymi­niszter ellen irányultak. Su­bandrio utalt arra, hogy né­hány hete olyan rémhírek ke­ringtek, amelyek Sukarno el­nök külföldre menekülését (Japánba) jósolták. Hasonló hí­reket terjesztettek az én sze­mélyemről is. Ez nem megle­petés számomra” — mondotta. A jól dolgozó falusi párt- szervezeteknek ez a jel­szava: a zárszámadás a tagság legbensőbb, közös ügye. Tehát nem első­sorban az elnök és nem a fő­könyvelő számvetése, nem a rubrikák számoszlopainak ösz- szeadása és lezárása, hanem közös, felelősségteljes elszá­molás, amelynek során min­denki kérdezhet és mindenki­nek felelnie kell. Ez a komoly tennivaló csak akkor lehet eredményes, ha az egész közösség felkészül rá, ha mindenki jó előre elmond­ja a véleményét és tisztázza azt, amit nem értett. Más szó­val, ha az egész tagság részt vesz a zárszámadás előkészí­tésében. Ez az előkészület gazdasági része. Nagyon fontos dolog, mert egyetlen tsz-tag számára sem közömbös, mennyit visz haza zárszámadáskor. Mégis: ha csupán ezt számolgatják a tsz-tagok, akkor még keveset tettek. El kell készíteniük a zárszámadás emberi mérlegét is. Mert a közösben az ember a legfontosabb. Éppen arra kell a pártszervezeteknek is legjobban vigyázniuk, hogy már az előkészítő beszélgeté­sek során is ne csak a pénzi'ől, hanem az embcx-ekről is szó es­sék. Felmérjék egymás mun­káját. Ki mennyit és hogyan dolgozott? Nőttek-e öntudat­ban, emberségben? Közelebb kerültek-e társaikhoz? Ki­bonthatta-e mindenki a képes­segeit? Megtalálta-e a helyét, otthonát a közösben? Mi az, ami egy-egy embernek kedvét szegi, s megnehezíti számára, hogy jó hangulatban, harmo­nikusan Illeszkedjék a közös­ségbe? Fontos mérlegre tenni egymás erényeit és hibáit, a vezetés jó vagy rossz tulajdon­ságait. C sak ilyen előkészítés után képzelhető el eredményes, jó köz- .gyűlcs. Ha nem a plé- numon derülnek ki a dolgok, s a tagság nem úgy ül a szék- soi-okban, mint valami távoli rokon, aki először hall arról, ' mi is történt egy esztendőn át a családban. Nehéz okosan, körültekintően hozzászólni olyasmihez, amit először hall az ember, aminek az elemzé­séhez nem gyűjthetett érve­ket, gondolatokat A „megle­petésszerü” közgyűléseken —, ahová a részletek ismerete nél­kül ül be a tagság — rendsze- rint félrecsúszik a vita. Ha az emberek elsőízben hallják, hogy mi minden történt kö­rülöttük, akkor vagy elszaba­dulnak az. indulatok — s ez a józan mérlegelés legnagyobb, ellensége —, vagy pedig kö­zönybe fullad a vita, s egy-két apró egyéni sérelem mellék­utcába viszi a tagságot A pártszervezetnek arra te vigyáznia kell, hogy az észre-^ vételek meghallgatásával el­készített közgyűlési■ beszámoló ne csupán csak számok hal­maza legyen. Ne csak kitűnő' könyvelői kimutatás. Tükröz­ze a megtett út eredményei­nek, gondjainak számbavéte­lén kívül a tagság vágyait, tervezgetését és vonja meg azt a bizonyos emberi mérle­get is, amelyet a brigádok, munkacsoportok már az elő­készítés időszakában megvon­tak. Mert hiába a legmutató- sabb számok. Kevés az, ha az elnök beszámol 50 forintos munkaegységről, milliós tarta­lékokról. Ha egyetlen ember­rel is nem tud „elszámolni”, már baj van a zárszámadás­sal. Igen nagy a zsebben duz­zadó ezresek hatalma, de az esetleges mellőzöttség, a kivé­telezéssel, közönnyel meg- bántdtt ember elkesere­dése megtépázza a pénz okoz­ta örömet. A kommunista fe­lelősségérzetnek az anyagi ja-.- vakkal együtt az emberi érzé­sekkel ugyancsak számot kell vetnie. S a pártszervezetre há­rul az a fontos feladat is, hogy a közgyűlés tanulságait, az ott le­vont gazdasági és politikai megszívlelendőket a későbbi agitációs munka szerves részé­vé tegye. Nehogy — a minden csoda három napig tart elv alapján — elcsituljanak a ja­vaslatok, feledésbe merülje­nek a tennivalók. Zárszám­adási közgyűlés csak egyszer vagy egy évben, de jó munka, felelősségtudat nélkül egyet­len nap sem telhet cl Első­sorban a pártszervezetek kö­telessége képviselni és ébren tartani ezt a felelősséget

Next

/
Thumbnails
Contents