Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
t' ' >». Világ proletárjai egyesüljetek! Készül a csupaszéin „Sztár“ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 2». szám Ara; 50 fillér Péntek, 19G6. február 4. Zárszámadás kellemes ine»lepctésekkel c A munkásszállások helyzete Borsod megyéken e A sárospataki Römer Islván és a „«yiiiás’’ Irinyi Janos r Kapj postánkból A székesfehérvári Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyárában sorozatban készül a „Sztár” elnevezésű nagyképernyős televízió, amdyncl a hangszint, a képméretet és a fekete-fehér színt automata szabályozza. Az új „csupaszéin” televízió rövidesen az üzletekbe kerül. Az EAK sajtója, rádiója és televíziója részletesen beszámol a magyar kormányfő látogatásának eseményeiről. A csütörtöki lapok fényképes tudósítósokban adnak hírt a hivatalos tárgyalások megkezdéséről és Kállai Gyulának Nasszer elnöknél tett látogatásáról. Az Ahram kiemeli, hogy a két ország újabb együttműködési egyezményeiről is tárgyalt a két kormányfői Az arab külügyminiszter nyilatkoznia A lapok ismertetik Mahmud Riad .kft.lftpyminis.7ter nyilatkozatát a két ország tárgyalásairól. Az EAK külügyminisztere közölte, -hogy a Kubbeh palotában megkezdett megbeszéléseken a két ország kapcsolatainak és a nemzetközi helyzet alakulásának kérdéseit vizsgálják meg. Mahmud Riad közölte, hogy megállapodás jött létre új kulturális, idegenforgalmi, tájékoztatási és légiközlekedési egyezmény megkötéséről. Az „ egyezmények végrehajtására a két kormány vegyes1 izottré la ügyel majd fel, A magyar kormányfő meghívta Zakarla Mohlcddin miniszterelnököt, látogasson cl Magyarországra — folytatta Mahmud Riad. Az EAK miniszterelnöke elfogadta a meghívást. Magyarországi látogatásának időpontját utóbb határozzák meg. A külügyminiszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy a következő megbeszélés vasárnap lesz. dúlt. Itt Haknid Habib igazgató kalauzolta a kedves vendégeket. A rendkívül forró, lelkes fogadtatás után rövid beszélgetés folyt le az üzem kiállítási termében. Miniszterelnökünk a kormány és a magyar nép üdvözletét tolmácsolta a Miszr textilgyár dolgozóinak. Szívélyes búcsúztatás utón a küldöttség . kocsi-oszlopa visszaindult Kairóba.- A 32 km-cs út mindkét ol- . dalán a Nílus jobbpartján tapsoló, integető parasztok, munkások, katonák és gyerekek ezrei köszöntötték a magyar vendégeket. Csütörtökön délután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke látogatást tett Ali Szabidnál, az EAK alelnökinél. az Arab Szocialista Unió (ASZÚ) főtitkáránál; Ez a látogatás az első kapcsolat-felvétel az MSZMP ék az Arab Szocialista Unió között. Kállai Gyula és Ali Szabii eszmecserét folytatott a párt & a népfront tevékenységéről, szervezeti kérdéseiről, tapasztalatairól. A baráti légkörben lefolyt eszmecsere során Kállai Gyula meghívta a« ASZÚ küldöttségét, tegye» látogatást Magyarországoi*. Ali Szabri a meghívást ar ASZÚ nevében elfogadta. Csütörtökön este Kállai Gyula és a magyar delegáció a kairói operaíiázban megtekintették a Reda és a nemzeti népi együttes műsorát; A bárminőikét kilométeres üt mindkét oldalán ezrek köszöntötték a magyar vencSégekct A Luna—9 sinaán leszállt a Hold felszínére (Moszkva, TASZSZ) Csütörtökön, magyar idő Szerint 19 óra 45 perc 30 másodperckor a Luna—9 automatikus űrállomás, amelyet január 31-én bocsátottak fel, simán leszállt a Hold felszínére, a Viharok Tengere térségében, a Reiner és a Maria kráterektől nyugatra. A Hold felületén levő űrállomással szilárd a rádióösszeköttetés. Az űrállomáson elhelyezett i műszerek kifogástalanul mű- j ködnek. A magyar delegáció csütörtökön reggel a Kairó közelében fekvő iparvárosba, Helu- ánba utazott. Heluánt valaha az angol gyarmati tisztviselők üdülőjének tekintették. Ma arról nevezetes, hogy itt épült meg az egyiptomi ipar sok új létesítménye: Heluán az EAK ötéves tervének fellegvára. Kállai Gyulát a heluáni vases acélművek knntiiánál Omár Abulzahab, a kombinát igazgatója fogadta. A magyar kormányfő végigjárta az üzem különböző részeit; Mindenütt tapssal, forró baráti kézfogással köszöntötték a munkások, akik jórészt fiatalok és nemrég még parasztok, fellahok voltak. A gépkocsi-oszlop ezután a Miszr (Egyiptom) nevű 1929-ben énült textilevórba inA kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter első helyettesének beszámolóját az A Kállai Gyula vezette magyar kormányküldöttség február 2-an Kairóban felkereste az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnökét, a Kuli heh palotában. A képen balról Kállai Gyula» jobbról Zakarla Mohicddiu minisztereiuük. 1966—1970. évi magyar—román hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezmény, valamint az 1966. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírásáról. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője jelentést tett a tavaszi belvíz- és árvízvédekezésre való felkészülésről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatokat hozott. A kormány tudomásul vette a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének tájékoztatóját a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnökeinek január 21-én tartott értekezletéről, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jelentése megállapítja: a tavaszi hóolvadás megindulásával az országban az átlagosnál nagyobb belvízi elöntés- várható és számolni kell a kisebb vízfolyások kiöntésével is. Ezt a rendkívüli helyzetet a szokatlanul csapadékos időjárás idézte elő; a talajvíz- szint már az őszi esőzések előtt meghaladta a sok évi átlagot, novemberben és decemberben pedig még tovább emelkedett. A belvízzel borítóit területek nagysága a védekezési munkák hatására valamelyest csökkent, de a január közepe óta lehullott csapadék tovább rontotta a helyzetet. Az eddig hozott intézkedé(Foly tatás a 2. otóaüPM I olyan vállalattól, amely legjobb dolgozóit minduntalan elveszíti, és hogyha a felvételek révén többé-kevésbé tartja is a létszámot, az összetétel „hi- gabb” lesz. Ami azért is nagy probléma, mert az építés jellege napjainkban gyors ütemben változik, mind több és több a gép, nő a korszerű szerkezetek, anyagok száma, ez pedig nem kevesebb, hanem több gyakorlatot, nem kevesebb. hanem több képzettséget és főleg nem kisebb, hanem nagyobb stabilitást kíván. Az állandó fluktuáció alapvető oka elsősorban anyagi, bérezési problémákban volt fellelhető. A családtól távolélő embert az eddigi anyagi lehetőségek nem igen ösztönözték arra, hogy — még ha volt is kedve hozzá — az építőiparban kitartson. Érhető tehát, hogy az új bérügyi intézkedések az építőiparban is jelentős változtatásokra adnak lehetőséget. A z építkezéseken dolgozó munkások és munkavezetők mintegy kétharmada az övéitől távol, szálláson él. Az ő helyzetüket változtatja meg elsősorban az új rendelkezés. Eddig csak a családosok kaptak napi hat, illetőleg tíz forint pótlékot, ezután nőtlen, nős egyaránt kap tizenöt, illetőleg húsz forintot. Ez az intézkedés egyben arra is alkalmas, hogy véget vessen a szakma elöregedésének. hogy a dolgozni szerető, munkabíró natal ok számára .is vonzóvá tegye az építőipart. Az úgynevezett munkahelyi pótlék pedig az építkezések közvetlen irányító posztjait, a munkavezetői, főmunkavezetői, építésvezetői és főépítésveze-1 tői feladatot teszi vonzóbbá a I talán kényelmesebb irodai munkaköröknél. Eddig a képzettebb műszakiak, technikusok, mérnökök, nem igen kívánkoztak közvetlen irányítói munkakörbe egy-egy, akár jelentősebb építkezésen sem, jobban vonzotta őket az íróasztal, vagy a rajzasztal a központi irodában, a beruházónál,, vagy a tervezőnél. A munkahelyi pótlék kél vonatkozásban is ösztönző. Vonzóbbá teszi a jelenlegi, esetleg gyengébb felkészültségű munkavezető számára is, hogy továbbképezze magát, és megőrizze jelenlegi beosztását. M indent összevéve, az új rendelkezésekkel számottevően megnőtt az építőiparban dolgozók anyagi megbecsülése. Ami annál is időszerűbb, meit — és ezt eddig nem is említettük —, az iparág a következő években, jórészt gyökeres átalakuláson megy majd át. Megkezdődik a házgyártás, s e részében az építőipar még inkább iparrá válik, amely jóval igényesebb munkát, nagyobb szakértelmet követel, tehát olyan munkásokat és vezetőket, akik nem átmenetileg sodródnak ebbe a szakmába, hanem akik valóban élethivatásuknak tekintik, hogy a szó szoros értelmében építsék az országot. B. J. A ki figyelemmel kísérte az építőipar helyzetét, az észrevehette, hogy évről évre csökkent az ott dolgozók összlétszóma. A házilagos, s legkisebb jelentőségű építkezésekhez ha került is ember, a legkoncentráltabb, s legjobban gépesített, tehát viszonylag legtermékenyebb állami építőiparban egyre fogyatkozott a számuk. Ezt magyarázza az a körülmény is, hogy itt következetesebben érvényre jutottak az országos munkanormák, a bérügyi előírások, szigorúbb lett a munkafegyelem, és az építtetők mindjobban megkövetelték a jó minőségű munkál, & határidők betartását. Mindez — miután akadt könnyebb, vagy legalábbis könnyebbnek tűnő munka — nem ösztönözte az, állami építőiparban sokszor még meg sem melegedett munkást a maradásra. Azt is figyelembe kell venni, hogy éppen az erősen központosított. állami építkezéseken dolgozott és dolgozik ma is a legtöbb, családjától huzamosan távolélő munkás, ez az életforma pedig sok lemondással és különkiadással jár. Ezek után már azt is köny- uyebb megérteni, hogy a múlt év januárjától szeptember végéig, azaz kilenc hónap alatt nem kevesebb, mint 32 ezer ember hagyta el az állami építőipart, és 35 ezer lépett be. Ha tehát számszerűen — kivételesen — kedvező volt is a mérleg, érdemes alaposabban belegondolni, milyen kárt okoz az ilyen nagymértékű vándorlás: 67 ezer ember cserélt munkahelyet, és ha közben csupán átlagosan két napig nem dolgozott, akkor is legalább 130 ezer munkanap ment veszendőbe — egy kisebb vál-' lalat egész évi munkaidő-alap- jaj Az építőipar teljes létszámához, a nem egészen százezerhez mérve pedig azt jelzi, ez az adat, hogy háromnegyed év alatt az iparág dolgozóinak több mint egyhar- mada kicserélődött! És ezek az adatok már lényegesen kedvezőbbek, mint az előző éviek! N yilvánvalóvá lett, hogy ilyen körülmények között az építőipar nem képes ellátni azokat az egyre növekvő feladatokat, amelyeket pedig — mindnyájunk érdekében — mind teljesebben . és tökéletesebben teljesítenie kellene. Azt mondják az építőipari szakemberek, hogy már az is nagy esemény lenne, ha a jelenlegi létszámot jobban az iparághoz köthetnék, ha végre valahára tekintélyes törzsgárdára támaszkodhatnának. Első hallásra szokatlannak tűnik az építőipar vonatkozásában a szó: törzsgárda. Megszoktuk, hogy az építőipar jórészt átjáróház, a szakképzet- len ember első állomása ez iparhoz vezető útjában, ahol általában nem szokás megállapodni. Jogos tehát a kérdés: hogyan követelhetünk valóban jó minőségű munkát, nagyobb termelékenységet, s ami mindennek előfeltétele, jobb szervezettséget olyan iparágtól, Aki ma épít — holnap is építsen Kállai Gyula látogatása ■ ■ Heluáuban f!z Érv'zel! és a fee’vizeli eürni védekezésről társvs't a M aiszlerlanács
