Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

ÉS2AKMAGYAKORSZÁG

Vasárnap, 13éG. február 81,

TÉNAGT SÁNDOR;

Ébredés

Szürkület. Gyémántszin

• derengés az ég s fejem felett a szoba; észrevétlen, sápadt.

gyöngeség; becsörtet a fény csődör-lova.

Ó, édes, ötperces lustaság! kis remény a halogatásra! Testünk-lelkünk szövetkezik most

egynapos újra-virradásru.

T T • s A ff 1 r t F r 7 «

vzra Az ori?os I

Film-ősbemutató és ankét Miskolcon

Csak tiszta forrásból

Bartók Béla által megihletett költők, írók és zeneszerzők müveiből összeállított irodalmi műsorral szerepelt legutóbb a II. számú gimnázium Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Házban. A Csak tiszta fonásból cím a bemutatott művek alapján igyekezett a közönség elé tárni Bartók kimagasló egyéniségét, emberségét. A szavalok közül kiemelkedett Tábori Anna, Ma- nyók Ildikó, Takács Zita és Kovács Ilona. A gondos rendezésért Takács Józsefet, az iskola helyettes igazgatóját illeti dicsérek

Az Északmagyarországi Vegyiművek KISZ-bizottságá.nak legutóbbi ülésén értékelték az elmúlt évben végzett munkát. Ennek során megállapították, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának tevékenysége az elmúlt esztendőben szép eredményt hozott. A tanács szervezte meg azt a szakmai továbbképzést, amelyMmza Dag negyven napja

nyüszítő gyávák, idegössze- roppanó inlellektuelek helyett az agresszív hatalom ellen harcoló hősöket alkotott.

A kalandos, „ifjúsági” történet így emelte meg önmagát. Az a kicsiny örmény közösség, mely szembeszállt a túlerővel — a népmesék és mithoszok legkisebbik királyfiává vált és olvasók ezreiben erősítette a meggyőződést: le lehet győzni a mili- larizált, az egyenruhás és harckocsin közlekedő sárkányt.

A Musza Dag ' negyven napjá-ban az örmiénvség küzdelme talán éppen ezért vált általános érvényűvé: költészet és valóság, fölényes írástechnika és megragadó pátosz, csodavárás és racionalizmus keveredik, egyesül benne.

világ azóta sokat változott. De vannak még „örmény” közösségek szerte a világban, amelyeket az uszítás és gazdasági érdek állal fanatizált hordák fenyegetnek. S ezért a Musza Dag — akár az Egri csillagok, mely egy másik vár ostromának rokon-regénye — ma is időszerű.

Márcsak ' azért is, mert Plivier újra írhatná fentebb idézett mondatát. Talán így: Hitler elment, de a tábornokok maradtak.

Kováts Lajos

KIS KARMESTER Ä,

Mrarinnnnnrannnnmj Q.S ÚittíVÖk ZtíllCKGTClI '

nek a dobok, s kezdődik az ünnepély. Nincs olyan társadalmi esemény, vagy ünnepi műsor, amelyen az úttörők ÍÚ- vószenekara ne venne részi- De hívták már őket máshová is, legutóbb például Sátoraljaújhelyen vendégszerepeitek, s Igen boldogok voltak, meri ha csak egy pillanatra is, de a* egész ország láthatta őkel a televízió képernyőjén.

Huszonöt tagja van a kitűnő úttörő-zenekarnak, amelyet orosz szakos tanáruk, Burján József hozott létre. A szólampróbákat a hét különböző napjain tartják, ahogy éppé’1 Tóth Zoli, Budai Pali és pajtásai, vagy a négy leány, Tatár Marika és Kató, Czihai Évi és Kozák And össze tudják egyeztetni programjukat- De a főpróbára mindig szombaton kerül sor. Ilyenkor együtt van a 20 fiú és a 4 leány, s természetesen a zenekar élén huszonötödiknek a kis karmester, Bialkó Kati.

Nemcsak az abaújszántóiaki hanem az egész járás büszke a zenekedvelő pajtásokra. Bizonysága ennek, hogy a község vezetőin kívül a járási tanács is tekintélyes összeggé segítette őket a hangszerek beszerzésében. De hálásan gondolnak a pajtások patronáló!!;' ra, a diósgyőri 100. sz. Ipar1' tanuló Intézet, tanáraira, növendékeire, legfőképpen pedig az ottani zenekar vezetőjére, Feri bácsira, akik átsegítették a kezdet nehézségein- s azóta is kottákkal, különféle felszerelésekkel, művészeti tanácsokkal látják el őket. Külön meg kell említeni a csaknem két. méter hosszú, hatolj más díszhojtokat, amclyc[ kedves tanáruk, HomonnS; Pista bácsi művészi faragásé1 díszítenek.

Hétről hétre szorgalmasa’1 gyakorolnak, próbálnak abaújszántól kis zenészek Űjabb és újabb számokká gazdagítják repertoarjulk* mert az a tervük, hogy az üd népi szerepléseken kívül napsütéses tavaszi és nyári vasárnapokon kellemes térzenév'*1 is kedveskedjenek pajtásaiknak és a község lakosságának<h. #.)

fi

WERFEL:

A regényben ténylegesen a hegyre szorul a kicsiny örmény falu népe, melynek egyetlen bűne, hogy örmény, s e második varázshegyen közösséggé kovácsolódik.

Werfel hatalmas apparátussal mutatja be ezt a küzdelmet, melyet a túlerő ellen vívnak. Regénye színes, olvasmányos, jól egyénített alakokkal, kalandos cselekménynyel. Üjraolvasúsakor azonban egyszerre jut eszembe Jókai és sok „pozitív” hős.

Mert e kétségtelenül nagy műben jókora adag naivitás, társadalmi kérdésekben való tájékozatlanság is van. Werfel tiszta célja, művészi kifejezőereje és mesterségbeli tudása remekművet hozott létre, de olyat, melynek korlátái vannak. Csak ellenséges nemzeteket ismer, de nem lát s főleg nem ábrázol osztályokat. Hősei megmentéséhez a váratlan, szinte csodás eseményeket hívja segítségül, olyan szerepet juttat a véletlennek, melyet az csak a romantikában élvezett.

De csoda-e, hogy a fasizmus által leigázotl Német- ors' polgár-katolikus írója ne hívná a csodát segítségül? ■A mi szempontunk — s azt hiszem, ez a fontos —, hogy ki és mi ellen hívta. Werfel idejében ismerte fel a milita- rizmusban és a fasizmusban rejlő világméretű veszélyt, és kora hasonló gondolkodású íróinak gyakorlatával ellentétben, fásult belenyugvók,

W

erfel a Musza Dag negyven napjában az emberiesség eszményeiért fegyverrel is küzdő közösség történetét írta meg. Ez a könyv fegyver volt Hitler ellen s az maradt minden elnyomás, demagógia, fanatikus nacionalizmus, gyarmatosítás elíen.

A weimari Németország baloldali írói jobbadán fásult, kiábrándult emberek voltak. Még pacifizmusuk is elvont, s ezért hatástalan volt. Körülöttük szervezkedett a megújult német militarizmus, majd a fasizmus, mely országukat és az egész emberiséget a második világháborúba sodorta. „A császár elment, a tábornokok ittmaradtak” — itta Theodor Plivier, s a legjobb németek közül sokan voltak, akik a tábornoki csizmák elől az abszolút hata- lomellenességbe és az erőszak tagadásába menekültek.

Csak kevesen akadtak olyanok, mint Brecht, kinek művében a társadalom igazi mozgástörvényei szerint tükröződnek a hatalmi viszonyok, vagy a polgár Thomas Mann, kinek mélyen átélt humanizmusa elért a védelmi harc szükségességének gondolatáig.

A védelem szükségességét és lehetségességét írta meg Werfel is a Musza Dag negyven napjában, melyben az esztelen újtörök nacionalisták ellen életre-hnlálra küzdő örményeknek állít emléket.

nye és a művek találkozása volt szerencsés, és ezért volt jó. És jó volt mint zenei nevelő, ismeretterjesztő lehetőség is. Hangulatos volt ez a koncert. A Mura Péter vezényelte együttes igen szépen muzsikált, a két énekes pedig tehetsége legjavát csillogtatta meg.

Hasznos

kultúrpolitikai munka

A szakszervezet és a miskolci szimfonikusok további együttműködési terve szép, hasznosnak ígérkezik. Az eddigi tapasztalatok amellett szólnak, hogy feltétlenül bővíteni, szélesíteni kell részben a zenekar fellépési helyeinek, részben egyes helyeken a hallgatók körét. Egészséges, kultúrpolitikáikig hasznos ez a munka. Nem túlzott Varga István, amikor missziónak nevezte. Már most keresni kellene a lehetőségét annak, hogy a jövő évadban miként lehetne továbbfejleszteni.

Benedek Miklós

fizikailag osztálytársai alatt

maradjon, ennek folytán lélek-} ben föléjük emelkedjék. Beszélt a jellemszínész és figu-[ rája azonosulásáról, továbbá} azt is elmondta, hogy a művet} az író, a rendező alkotta, ő, a1 szereplő hálás ezért a szerep-1 ért. [

AZ ANKÉTON huszonkétr felszólalás hangzott el. Nehéz’; lenne tételesen szólni róluk.; Csak a legfőbb témakörök; megemlítésére kell szorítkoznunk. Többször szóba került,; hogy Az orvos halála a helyt-; állás filmje, s nem, mint egy-f két felszólalásból érződött, ar halálra készülésé. Bár a cím isr a halált jelzi, a filmen végigr érződik az ellenpont, az clet\ szeretető. Vita folyt akörül,f milyen ember is volt az örogr falusi orvos, kispolgár-e, vagy, hős, hivatástudat, vagy kötc-\ lességtudat fűtötte, vagy cgy-t szerűen ember, a maga hibái-r val és erényeivel együtt, anél-| kül Jókai-hős akarna lenni.I Fekete Gyula végül úgy össze-i gezte ezt a témát, hogy o: sarzsi nélküli hőst akarta meg-}: rajzolni e figurában. Sok érv} elhangzott pro és contra a1 film tanulságairól, és arról,t kiknek kell levonniuk azokat.[ Sajnálatosan csaknem nemze-£ dék-vita kerekedett e kérdési kapcsán.

Helyiden, _vitatható nézetek is felbukkantak a felszólalásokban. Akadt hozzászóló, aki szerint „üdültünk a film vetítése alatt”, A? üdülés és szó- rakozás megjelölés használata ellen szólalt fel, igen helyesen, egy fiatalabb részvevő, mondván, hogy e film témájánál fogva is idegen a szórakozás és üdülés köznapi fogalmától, gondolatokat ad, ami több egyszerű mozi-szórakozásnál. Nagy kár. hogy a vitavezetés itt-oll mellékvágányra is engedte a polémiát, majd este tíz órakor, mintegy másfél órás tanácskozás után, bár még sok jelentkező lett volna, egyszerűen berekesztették a hasznos eszmecserét

VAN ÉRDEKLŐDÉS az ősbemutatók és az ankétok iránt, s ez utóbbiak jobb tartalmi és tárgyi előkészítést kívánnak. Legyen megfelelő hely. elég szék, legyen felkészült vitavezető. A filmek, a közönség, a filmesztétikai nevelés megérdemli.

(Benedek)

S AKAC ISTVÁN:

j Sikoliom

lAz egyik csillagot fest..

In másik lenge holdat.

]Én téged — szerelemmel —

] társammá varázsollak.

]Arvullan térdepelnek,

]kik csak testet raboltak... j Én téged érdemellek; —

] nagy vizeknek dalollak.

]S jaj. hogyha vert szívemben Jkétségek csatangolnak ... jutcák nap-buktatóin ]sikoltom: drága, hol vagy?!

J ___________

] ÜL KOVÁCS KALMAN:

j A sárospataki ] sí rúzsán

I— Hova hát, Gyurikám, hova hát, ] ha a hír a magasba emel?

í Nem a csalfa Iidcrc lü/.e von:

maradok Patakon konokon.

1— Hova hát. hova hát, Zolikám,

; ha a hir a magasba emelt

j Nem a csalfa iidcrc tűre von:

1 Patakon maradok konokon.

|— Hova hát, hova hát, hova hát, i ha a hír a magasba emel?

jNem a csalfa lldérc tüze von:

! maradunk konokon Patakon.

SZÉKELY DEZSŐ:

Sithou vagyok

Neonhomlokű, zsúfolt

éjszakát:.

Gitárös pásztorok.

A csillagok szerencsekereke jobbra-balra forog.

Kőben virágzó szerelem. Koromszirmú remény.

A füst felhúzott sorompói a város peremén.

Háztáji földem ez a város, gránit- és vasvetés. Elektromos bogáncsokat szorít s becéz a kéz.

összebékíti fiait ez a reklám-bozót.

Megöleli az érkezői és az el távozót.

Bánata nehéz vakrozsdáit lemarja az öröm.

Fogaim között vas-igé.l, mint diót, megtöröm,

mert. bennük izzik az életem érteimé, záloga.

Emberhez méltóbb életet

szülj,

emberarcú csoda.

Itthon vagyok. Akár a hit, mely minket összeköt, kik fölvillantjuk arcunk holdját

minden árnyék fölött. cp crp CT co cn cn mi cn c

S,,íaíafi iMtiszalkiak

aa ÉMV-ben

nék során 3—3 mérnök és

technikus nyerte el a kiváló címet és 26 fiatal lett a szakma ifjú mestere. Ugyanekkor egyre jobban bevonta a tanács a fiatal műszakiakat abba a munkába, amely a vállalat .gazdasági-műszaki problémáinak sikeres rne'í'éHását segítette.

Izgalmas pillanat: Bialkó Kati magasra emeli a karmesteri botot, s huszonöt szempár feszülten figyeli, mikor mozdul a díszes jelvény faragott rózsája. Ha aztán az abaúi- szántói kis karmesterlány mosolyogva megadja vele az ütemet. felharsannak a kürtök, zendülnek a helikonok, dörrentőle. A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház volt a kezdeményező annak idején. Azóta ott már egy második koncertet is tartottunk. Tisza- szederkény, a megyei tbc-kór- ház, a Szentpéteri kapui kórház, Rudabánya és Alberttelep az eddigi állomások. A közeli hetekben sűrűsödnek a koncertek. Ormosbánya, Királd, Ózd, Kazincbarcika, Sajókaza következik. A lehetőség szerint minden olyan szalcszerve- zeti művelődési otthonban szeretnénk koncertet rendezni, ahol ezt az adottságok megengedik. Az ipari településeken megy is ez a munka, mezőgazdasági területeinken alighanem hatékonyabb' szervezést kell biztosítanunk. A szervezést a művelődési otthonok végzik. A hallgatók minimális belépődíjakat fizetnek. Távolabbi célunk, hogy mind gyakrabban térhessen vissza a zenekar egy- egy művelődési otthonunkba. A következő évadban, a mostani évad tapasztalatai alapján, szeretnénk valamilyen bérlet- rendszert kialakítani, s ezzel dolgozóink és a komoly zene, kapcsolatát még’ szervezettebben biztosítanL

Az alberttelepf koncert

Mintegy százötven, százhatvan néző ült a széksorokban, amikor a koncert megkezdő- dőlt A műsort bécsi szerzők ismert műveiből állították ösz- sze. Mozart, Beethoven, Schubert és Strauss szerepelt a műsoron. Ez az összeállítás alkalmas arra, hogy érdeklődést keltsen. Mura Péternek a minden szám előtt elmondott rövid bevezetője még közelebb hozta a müveket a hdllgatók- hoz. A közönség, amely mindig énekeseket hallott eddig, érdeklődéssel figyelte Figaro há- zasságá-nak nyitányát, s amikor a Varázsfuvola áriáját Szabad;/ József igen szép tolmácsolásában hullhatta, felzúgott az első ütemes taps. Ettől kezdve szinte átforrósodott a hangulat. Beethovent itt nem a szimfóniái képviselték, hanem egy kevéssé ismert műve, az Athén romjai című színműhöz írt zenéjéből a megragadó török induló. Schubert Három a kislányá-nek duettjét. Horváth Eszter és Szabady József előadásában, igen nagy ietszéssel fogadták, szintúgy a R osa- munda-nyitányt is. A koncert második részében Johann Strauss uralta a termet. A Kék Duna keringőt ismételni kellett, annyira zúgott a taps. Ugyancsak ismételni kellett- Barfinkay belépőjét a Cigánybáróból. Nagy tetszés fogadta Szaffi dalát, a Denevér nyitányát, a Cigánybáró kettősét fis a műsort záró Tere-fere polkát, amil szintén meg kellett ismételni,

Lehet, hogy van igényesebb szimfonikus zenekari hangverseny is, de itt a közönség ige- •

A művelődési ház előtt álldogáló farmotoros autóbusz vendeg művészcsoport fellépé- eét jelzi. A kora tavaszi, szokatlanul. enyhe* estén sokan igyekeznek az alberttelepi művelődési otthon felé. A színpadon sűrű sorokban mintegy félszáz frakkos zenész, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai. A nézőtér ugyan még fojg- híjas, de számottevő az érdeklődés. Alberttelepen, e bányász településen először lép közönség elé hivatásos muzsikusokból álló szimfonikus zenekar. először hangzik el itt nagyzenekari hangverseny. Operaelőadás már volt, kamarakoncertek is adódtak, de ilyen hangverseny még soha.

A zenekarnak kell a közönség

— A szakszervezetekkel való együttműködés a zenekarnak régi vágya és terve — mondja érdeklődésünkre Mura Péter. — A Filharmónia kapacitása viszonylag szűk, nem tud együttesünk számára több koncertet szervezni, a zenekarnak pedig nyilvánosság kell, mert előadóművészét nem élhet meg közönség, hallgatóság nélkül, ugyanakkor a közvetlen, folyamatos kapcsolat is nélkülözhetetlen. A közönséggel való gyakoribb és rendszeresebb találkozás állandó önképzésre is serkent. Régi tervünk volt, hogy elsősorban az Iparvidékek művelődési otthonaiba vigyük el az értékes muzsikát, szerettessük meg azt a bányatelepek, ipartelepek és városi szakszervezeti művelődési intézmények közönségével. Fellépéseinkért nem kérünk semmit. A zenekar tagjai nagyrészt szolgálati kötöttségükön belül lépnek fel egy-egy alkalommal, másrészt társadalmi tevékenységet vállalunk.

Kultúrpolitikai

misszió

— Kultúrpolitikai misszió- 'nak tartjuk ezt a hangversenysorozatot — mondja Varga István, a szakszervezetek megyei l.-ultúrbizottságának munkatársa. — Fontos esztétikai nevelési feladatunk felkelteni a dolgozók érdeklődését a nemesebb muzsika, a komoly zene iránt. Szeretnénk ezzel segíteni a szocialista munkabrigádok kulturális nevelésében is. E hangversenysorozat. nagyrészt zenei ismeretterjesztés is, hiszen a hallgatók, felkészültségükhöz, adottságaikhoz mérten, rövid tájékoztatót is kapnak a zeneművekről. Az elmúlt év őszén kezdtük ezt a sort, örömmel ' fogadtuk a szimfonikusok kezdeményezését, és mert igen hasznosnak, jónak tartjuk, lehetőségeink szerint támogatjuk, s így a művészeti és szervezőmunka kiegészíti egymást. Persze nem megy könnyen, sok helyen idegenkednek még

Szimfonikus zene a szakszervezeti müvelődési oíthonokhan

vos halálá-t, elemző méltatására akkor térünk vissza.

A filmvetítés után, a hagyományoknak megfelelően, anké- tot szervezlek az említett alkotók és szereplők részvételével. Az érdeklődés igen nagy volt, a művelődési -ház földszinti klubterme szűknek bizonyult. Az értékes film és az illusztris vendégek részvétele egyaránt indokolták a felfokozott érdeklődést.

Vitaindítás tulajdonképpen nem volt, e célra a friss film- élmény szolgált, meg a vendégek néhány gondolata. A rendező elmondta, hogy célja, vágya az egyszerű ember felmutatása volt, az író a mű születéséről, fő alakjának megformálásáról beszélt, s arról a szorongásról, amely benne a belső ábrázolású, filozofikus, meditativ írás képi ábrázolását megelőzte. Páger Antal érdekes részleteket beszélt el arról, miként formálódott ki benne a főszereplő alakja, hogyan alakította olyanná, hogy

nOSSZÜ SZÜNET után ismét tartanak Miskolcon film-ősbemutatókat. A Megyei Művelődési Ház színház- termét zsúfolásig megtöltő közönség előtt február 25-én este Az orvos halála című új magyar filmet mutatták be. Külön érdekessége, hogy a film alapjául szolgáló népszerű regény (a közelmúltban az Olcsó Könyvtárban is megjelent) írója és egyben a forgató- könyv társlrója Fekete Gyula Borsod megyébe, Mezőkeresztesre való, a film külszíni felvételeit is nagyrészt a megye északi területein forgatták, sokszorosan indokolt hát, hogy először a miskolci közönség ismerkedjék meg ez új alkotással. Eljött a bemutatóra a film írója, a rendező: Mam- cserov Frigyes, s jelen volt a szereplők közül Páger Antal, valamint Kovács Károly. A kö- közönség nagy lelkesedéssel fogadta mind a filmet, mind a megjelent alkotókat, szereplőket A mozikban március második hetétől vetítik Az or-