Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

fiSZAKMAGYAEOR3ZÁG Csiitörtöh, 1568. január IS­Bossa cs a halálövezct Kossigin megbeszélést folytatott indiai vezetőkkel Koszigin szovjet, miniszter­elnök, aki 2. tragikus hirtelen­séggel elhunyt Sasztri teme­tésére utazott Üj-Delhibe, kedden este és szerdán több megbeszélést folytatott indiai politikai vezetőkkel. Koszigin látogatást tett Nanda ügyvivő miniszterelnöknél és a szov­jet kormány nevében kifejez­te mély részvétét. Nanda és Kosziéin ezután hosszabb mec­WWs?B 4 * f, V.í'/Xi V.'. < * ? » mmfé mm wm>. i * ff ’■ > • Srite; ! -V ,4‘:4 beszélést folytatott, s ezen részt vett Kurbanov üzbég miniszterelnök és Firjubin szovjet külügyminiszterhelyet­tes is. Koszigin kedden fel­kereste Karamadzsot, az In­diát kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt elnökét is és barátságos hangú megbe­szélést folytatott vele — jelen­ti a TASZSZ. Kamaradzs a megbeszélés után közölte az Brezsnycv Ulan-Balorba érkezeit Atomaknazár az NSZK terű let én. A térképen jelölt he­lyek jelzik az atomaknákat. helyzetben az Egyesült Álla­mok már nemcsak részenged­ményeket tesz a tömegpusztító fegyverek után áhítozó nyugat­német revansistáknak, hanem már egyenesen Washingtonban keverik számukra a „ciánké­nt”, amit Bonnban „csak” el­fogadnak. A bonni rezsimet a jelek szerint felértékelték Washing­tonban. Nyilván ennek tudatá­ban nyilatkoztak Strauss, volt hadügyminiszterhez közelálló körökben így: „Nem érdemes fáradságos utakon törekedni az atomfegyverek feletti befolyás megszerzésére. Ehelyett inkább vegyék rá az Egyesült Álla­mokat egy kétoldalú katonai szövetség megkötésére. Ehhez most megvan a lehetőség. Ha viszont az Egyesült Államok nem lenne hajlandó ezzel a szövetséggel messzemenő köte­lezettségeket vállalni, akkor Németország késlekedés nélkül lásson hozzá saját atomhad­erejének kiépítéséhez.” Ehhez kapcsolódik a tény: Washingtonban egyre nyíltab­ban beszélnek róla, hogy a NATO megmentése végett ki kell alakítani egy külön szö­vetséget. Nem vitás, hogy első­sorban Bonnra gondolnak. Itt kell megemlítenünk még egy sokatmondó epizódot. Ari­zonában ötszáz nyugatnémet repülőt képeztek ki öt éven át. A tanfolyam végén egy magas­rangú amerikai katonatiszt így nyilatkozott róluk: „ezek a legkiválóbb fickók. Ha kiad­nám a parancsot, akár egy hegynek is nekivezetnék a gépet.” A megállapítás bizo­nyára találó, a hitleri Luft­waffe gyilkos pilótáinak utó­dai nyilván mindenre elszán­tak, és ez tulajdonképpen rá­illik az egész bonni vonalveze­tésre. Az ottani felelős politi­kusok igen nagy hajlandóságot mutatnak rá, hogy gépükkel nekimenjenek a hegynek. Bi­zonyos, hogy ez végső fokon nem a hegynek, hanem a nyu gatr ' net gépezetnek összeom lásával végződne, ámde a tör ténelcm bizonyságtétele sze rint az ilyen „vállalkozások' mindig mérhetetlen szenvedés zúdítottak az emberiségre. Ez ért olyan súlyos mindazok fe lelőssége, akik atomfegyvei-e két, halálövezetet akar.nak j kalandorok kezére játszani. Sümegi Endre Szerdán a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­sága és a mongol kormány meghívására hivatalos és ba­ráti látogatásra szovjet párt­ós kormányküldöttség érkezett Ulnn-Batorba. A küldöttséget, amelyet Leo- nyid Brezsnycv, az SZKP Központi Bizottságának első titkára vezet, az Ulan-Bator-i pályaudvaron J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke, és a Mongol Népköztár­saság több más vezetője fo­gadta. A fogadtatás alkalmával Cedenbal és Brezsnycv beszé­det mondott. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a mongol kormány villásreggelit adott a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. A rendkívül szívélyes és testvéri légkörben lefolyt villásrcggelin Cedenbal és Brezsnycv beszé­det mondott. A szovjet párt- és kormány­küldöttség Leonyid Brezsnycv vezetésével koszorút helyezett Szuhe Bator és Csojbalszan síremlékére. A küldöttség szerdán Leo­nyid Brezsnyev vezetésével látogatást tett a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságában és a Mongol Nép- köztársaság minisztertanácsá­ban. A találkozón a mongol veze­tők és á szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai szívé­lyes baráti beszélgetést foly­tattak. újságírókkal, hogy a találkri zón Sasztri és Ajub Khan taw. kent! megbeszéléseiről vol* szó. Nyugati hírügynökségek Je* lentése szerint, az indiai ve tv. tők megkezdték tárgyalásaikat Sasztri utódjának kijelölésére- Mint ismeretes, Sasztri hala' Iákor Nanda belügyminiszteíj vette át a miniszterelnöki tiszt' séget, mivel a kormányon be* lül rangsorban 6 következett, az elhunyt vezető után. Nanda» Nehru halálakor is betöltött* rövid Időre a miniszterelnöki tisztséget, két hét múlva azofl'i ban átadta azt Sasztrinak, * már korábban is hangoztatta hogy nem tart igényt n kor' mányfői megbízatásra. Lehet* séges, hogy ezúttal is így töri ténik majd, azonban 8 Kongresszus Part egyes körei' ben — jelenti a Reuter — ad javasolják, hogy az 1967. íeb' ruárjában esedékes választó' sokig ő irányítsa a kormány*­Ha a párt vezetői végül nef1 ezt a megoldást választják, ak' kor a hírügynökségek értéke" lése szerint. Csáván hadügy; miniszter és Indira Gandí'i asszony tájékoztatási minisri ler — Nehru lánya a leg'» esélyesebbek a miniszterelnök ki tisztségre. Csáván nagy tri kintélyt szerzett az indiai-' pakisztáni háború idején ft Sasztrivál együtt részt vett 8 taskenti megállapodás kidől' gozásában. Indira Gandhi pri dig jelentős politikusként igen» nagy népszerűséget élvez aí országban. Hollandia nem küld csapatokat Dét-Vscínamba Dél-vietnami szabadsághar­cosok a Da Nang-i amerikai támaszponttól mintegy 110 ki­lométerrel délre a szerdára virradó éjszaka heves ütközet­ben kiszorították a saigoni kor­mány egységeit egy stratégiai fontosságú völgyből. A tarto­mányban december .közepe óta ez már az ötödik megerősített állás, amelyet a szabadsághar­cosok nyomása alatt a kor­mánycsapatok feladni kénysze­rültek. Folyik a vizsgálat a Da Nang-i amerikai támaszponton kedden este történt robbanás ügyében. A jelek arra mutat­nak, hogy ismeretlen tettesek az amerikai katonák egyik klub jónak közvetlen közelében érintésre robbanó gránátot he­lyeztek el, amely akkor rob­bant fel, amikor a klubba tar­tó egyik amerikai katona azt félrerúgta. A robbanásnak há­rom sebesültje vám Lúns holland külügyminisz- F. Rabom admirális, a kő* ter a parlament keddi ülésén ponti hírszerző hivatal (ClA) kijelentette, hogy kormánya igazgatója beszámolt a WS' nem szándékozik haderőket shingtoni kormány legutóbb küldeni Dél-Vietnamba, de diplomáciai lépéseiről, a vi®*' tervezi, hogy egészségügyi se- nami kérdéssel kapcsolatba^ gítséget nyújt a saigoni kor- Az ülésr5i csupán annyi szK mAzVruSA szenátusának kül- várgott ki, hogy az admiróW ügyi bizottsága kedden délután részletes áttekintést adott a v*', ülést tartott, amelyen William lághelyzetről. De Gaulle még "az idén Moszkvába látogat De Gaulle tábornok francia köztársasági elnök szerdán ki­hallgatáson fogadta Valerian Zorint, a Szovjetunió párizsi nagykövetét. Nyugati hírügy­nökségek gyorshírben közük, hogy az Elysée-palotából tá­vozva, Zorin kijelentette: De Gaulle „szíves örömest” elfo­gadta a Szovjetunióban teen<^ látogatásra szóló meghívást ft közölte azt a kívánságát, hogl az útra 1966. folyamán kerü1' jön sor. Mint az AFP jelenti a látogatás pontos idejét ft programját később fogják rőá' .A halálövezet létrehozásánál 1964 óta több hírhedt politikai kalandor bábáskodott. Indulás­kor Kai-TJwe von Hássel had­ügyminiszter több hónapon át tárgyalt amerikai tábornokok­kal az NDK és Csehszlovákia határai mentén létesítendő atomafcna-övezet tervéről, ami lényegileg annyit jelent, hogy egyetlen gombnyomással több millió embert pusztíthatnának el, és hatalmas területet fer­tőzhetnének meg radioaktivi­tással. Később Trettner, a Bundes­wehr főfelügyelője (aki egyéb­ként a második világháború idején döntő szerepet játszott Rotterdam és Firenze lerombo­lásában), a bonni kormány megbízásából a párizsi NATO- tanács . elé terjesztette az el­gondolást. Legutóbb Lem- nítzer NATO-főparancsnok ^melegítette fel” az atomakna- tervet és a végrehajtásra maga az amerikai hadügyminiszter adta ki a közvetlen utasítást Jellemző, hoav a halálövezet- elgondolás a Német Szövetsé­gi Köztársaságban is óriási Wilson Zambiába utazik Lagos: A nemzetközösségi értekezleten részvevő brit kül­döttség szóvivője megerősítet­te azt a hírt, hogy Wilson Zambiába utazik. Az ér­tekezlethez közelálló körök értesülései szerint Wilson Kaimda zambiai elnök, jelé terjeszti Anglia és több más nemzetközösségi ország állás­pontját, amely szerint korai lenne még Zambiának meg­szakítania minden kereskedel­mi kapcsolatát Rhodesiával. A jelek szériát ugyanis Kaunda a lehető leghamarabb szakí­tani akar. A lágósí értekezlet második napján egyébként a küldöttek megvitatták, hogy milyen kö­zös akcióval erősítik majd Zambia gazdaságát,' amikor el­érkezik az idő a gazdasági kap­csolatok megszakítására. A konferencia záróközlemé­nyét valószínűleg az esti órák­ban teszik »közzé, zítcrüj * Sólyom József; STIBINGERJ5 s '«iUiiinimiiiiimmiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiíKmiiiiiiiiiiiuuiiiiimiiii LEBUKOTT (iiiisiiiiiiiniiiiimiiiiiiimiumiiiiiiiisiiiiiimíiiüiimiii'’ mgy esemény!« , — No, végre ez äs megva*; Másnap este karambolozom az új kocsijával. Be akad fordulni egy sötét, szűk nie1' lékutcába é3 csak későn vei' te észre, hogy nem utca, h* nem kapualj. Az autót átvet' te a MÉH — kilóra. Tori1 mint ötszáz forintot kapott és mindehhez egy kétforintos sorsjeggyel jutott. Mondod hogy vannak burokban szütó'i tett emberek. Állítom azonban, hogy f szerencse még nem mindé8' a tehetség is ér azért vató' mit. Hiába a sors ezernyi cs®' pása, az igazi tehetséget ned lehet elnyomni. Az feltét' mint a talajvíz. Mint én kL N em tanulva ezúttf sémi saját híbáimbö“ ismét a közjónk szenteltem tehetség met. Nem kisebb feladat^ vállalkoztam, minthogy tfícf', oldom Budapest súlyos lakás'" gondjait, a kormány támog8' tása nélkül. Lakáscsere kői' vetítő irodát nyitottam. M*' gunk között szól\"a, az irö**" kifejezés enyhe túlzás.. Két"'! háromszáz címet kiírtam **" újságokból, s a cetliket OH aktatáskában hordoztam ri*8* gammal. Felkerestem a csri réltii óhajtó fővárosi lako*^ kát, s 100—200 forintért a, tam nekik egy-egy címet, 1** kiderült, hogy nem megfejd lő számukra az ajánlott j8' kás. akkor újabb címet nyw tottam át. Kimeríthetetlri tartalékokkal rendelkeztek A lapokban ugyanis mindé*1' nap volt lakáshirdetés. iFolylaijulzí ez első akadályon felbukott egy gebe. A helyszínen ki­múlt. Nem is kérdeztem, há­nyas számú állat, tudtam, hogy az én lovam lett kész. Már ez az én forrnám. Má­sok háromharmincért millio­mosok lesznek. Ráadásul meg sem lepődnek, egészen termé­szetesnek tartják, hogy a ren­geteg pénz az ölükbe hull. A házunkban lakott Galván Ti­hamér, öreg ónozó mester. Ez életében először vett egy lot­tószelvényt, és azonnal ki­húzták mind az öt számát. Bejött hozzánk, leült a kony­■ hában a hokedlire, és mint­■ ha csak reumájáról beszélne, . nyögve, ásítva mondta el: ■sttt át én most rmliio- SJj mos lettem. Ideje II is volt, ezért is vettem egy lottó- szelvényt. Most nyugdíjba ; megyek, s ezért gondoltam, 1 jól jön ez a kis milliócska ■ pótlásnak.' Mert mindig jöhet ■ valami betegség, nyavalya, : kell egy kis pénz a háznál ■ ilyen rendkívüli dolgokra, No, most aztán megvan. Hol­1 nap kell. érte mennem. Elég ; pimaszság tőlük, hogy odafá- rasztják az embert, amikor ; azt a kis pénzt 'elküldhetnék ■ postán is. Én kutyagoljak • ilyen latyakos időben köszvé­• nyes lábaimmal. Majdnem megöltem. S ne higgyék, hogy az i ilyenfajta szerencsemalac rit­• kaság. Akad olyan is, akinek • folytön kihúzzák a Békeköl­• csőn kötvényét, és ezen meg sem lepődik. Egy másik is­merősöm kétforintos sors­jeggyel autót nyert. Míndösz- sze annyi megjegyzése volt a beriségért, mert marha nagy szíve volt R emélem azonban, hogy ez minél később kö­vetkezik be. Mert szeretek élni, csali nem tudok. S ez a baj iga­zán. Mások például sokkal nagyobb stiküket követnek el, mint én, mégis remekül boldogulnak. Lehet, hogy ez szerencse dolga is. Olvastam annak idején az Esti Kurír­ban, hogy egy cselédlány sze­relmi bánatában öngyilkos lett. Ablaktisztítás közben ki­ugrott a negyedik emeletről a Körútra. Arra ment éppen egy férfi, s pont a fejére pottyant. A szegény ember menten szörnyethalt, kitört a nyakcsigolyája. A lánynak az ijedtségen kívül nem esett baja. Másnap úgy beszélte el barátnőinek: mázli, hogy kö­vér volt a pali. S igaza volt: kinek milyen a szerencséje. Az enyém pél­dául elég gyatra. Talán vélet­len, hogy totón, lottón, kár­tyán még soha sem nyer­tem? Egyszer kint voltam a lóversenyen és húsz forintot tetten! egy lóra. Láttám, hogy silabizálja a helyzetet — utó­lag. A közmondás úgy tart­ja: saját kárán tanul az okos. Nem igaz ez, kérem. Száz­szor is belemászunk ugyan­abba a slamasztikába, s csak a baj után mondjuk ismét: másképp kellett volna. Régi barátom, Pápai Gusztáv, ka­tonaláda készítő. Ez a sze­gény ember ötször nősült ed­dig. Mindegyik felesége meg­csalta, megverte, és egyéb­ként is gorombáskodott ve­le. Egész hárpiagyűjteményt szerzett így össze. Megfogad­ta mindannyiszor: csak most az egyszer szabaduljak meg a sárkánytól, soha többet nem nősülök. Mégis újra és újra házasodott; ötször esett ugyanabba a verembe. Pe­dig ha valaki, akkor ő igazán tudta, mi vár rá. Ez már csak így van. Alap­természetünk a következet­lenség. Bennem például egyenesen buzog a jószán­dék, holott tudom, csak az jár jól, aki nem törődik sen­kivel. Mégis a köznek élek. Azt hiszem, ezt is írják majd a fej fámra; Meghalt az emr * 25 ; _... err. akarok dicsekedni, I [a! de úgy kirúgtak min- il két, mint annak a * rendje. Mivel az > ilyesmiben rutinom volt, J ajánlottam az igazgatónak, hogy azonnal jelentkezzék a fMÉH-nél. Én pedig sürgősen megfogadtam, hogy politikai 'f analfabétákkal ezentúl nem í| vitatkozom elvi kérdésekről. f És nem veszem többé nya­kamba egy gyár gondját sem. (.Mindig azon bukom le, hogy f segíteni akarok. Ha ezután j! valaki ismét ilyen kéréssel kiön hozzám, úgy sípcsonton Prúgom, mint Szent Pál az jjoláhokat. Hát mi vagyok én? 1» Actio Katolica? S ráadásul »I mindig én maradok a baj- j. ban, mások meg á markuk- £ ba nevetnek. Ebből elég! A í sors kényszerít, hogy mint f ember, az ember farkasa le­li gyek. Ezentúl csak magam- i* mai törődöm! Gondolom, lesz £ bajom, így is elég. ■* Bölcs előrelátás, bár csak (1 megfogadtam volna saját, ta- f Rácsomat. Ma biztos nem itt !|tartanék. Különben is ilyen baz ember. Mindig okosan ki­kronológiája magában véve is igen figyelemre méltó és az eddigi „menetrend”-ből fontos politikai következtetéseket kell levonni. Először Kai-Uwe von Hassel nyugatnémet hadügy­miniszter és Trettner Bundes- wehr-főfelügyelő lépett a szín­re. Utána bekapcsolódott a fejleményekbe az Atlanti-pak­tum, jelenleg pedig már a leg­magasabb rangú amerikai ka­tonák játsszák a főszerepet. Más szóval: az adott politikai felháborodást keltett. A ha­tármenti vidékeken tünteté­sekre került sor, a Welt der Arbeit című lap pedig így írt: „A Trettner-féle tervnek sem­mi köze sincs a védelemhez, inkább öngyilkossági kísérlet­re emlékeztet. Ugyanilyen si­kerrel ciánkálit is rendelhettek volna minden NSZK-állampol- gárnak és ez olcsóbb lenne.” A halálövezet-elgondolás Oly sok ékesszóló washing­toni cáfolat után ismét napvi­lágot látott a hír: mégis meg­valósítják a nyugat-németor­szági halálövezetet, elhelyezik az atomaknákat az NSZK te­rületén. A Spiegel című nyu­gatnémet lap értesülése szerint ezer akna már meg is érke­zett. Ezeket „egyelőre” a kü­lönböző ottani amerikai garni- zonok bunkerjeiben tárolják,

Next

/
Thumbnails
Contents