Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

( \ í& kfr iZZi szél ipali fo* listc zet\ di«1' :i«íj sói' rttí' iké‘ bef\ ror tori izn‘[ )ed‘ ötét for í csá­péi' SZ3': tűzi to­fOÍ” ÍJS'-aW Jeti ■áfc'i Jí zrt SZŐ­mc" u * laZ'í c> * r\tf' líV"; reS'\ crón \A‘\ iáV érti; új i 10» •iás 0-" né­sb® uáf IZC* az' ün' * á*' ha' já' la' clt> •1* a» eft ép i ai ne' is. ■iát 3 4«» ,pí* t”. irfiit 11«»' 6. 3l*» «** 1­a ‘ r & MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA <a—— ...............,„ - ------------- -- ....... | . wmmmm m ............... .. , l, , „ X XII. évfolyam, 10. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 106G. január 13. (Foto: Szabados György) Kein a tábla hiányzik! J! 1 lünk az asztal körül, p s valahogy nem tU érezzük a fűtetlen szoba maró hidegét. Azért nem, mert Csikász Gábor, a nagybarcai Dózsa Tsz elnöke olyan dolgokról beszél a frissiben megala­kult tsz-tanács előtt, ami minden tsz-elnököt, szak­embert közelről érint. (Azért nem ártott volna a megyei tanács második emeleti klub­termét erre az alkalomra be­fűteni.) — Képzeljétek el — sorol­ja Csikász Gábor —, egyik napon észrevettük, hogy va­lamit építenek a tsz földjén. Hogy mit, fogalmunk se volt róla. S amikor kérdeztük, csak immel-ámmal sorol­ták, hogy ez épül, az épül felsőbb rendeletre. Azután egy év múlva kapunk egy papírt, hogy azt a bizonyos területet kisajátítják. Ellene szóltunk persze, de letorkol­tak: — Ebbe a tsz-nek nem le­het beleszólása. Tehet a tsz amit akar, ez magasabb ér­dek! — Miért történhettek, tör­ténhetnek ilyen dolgok? Hi­szen ha előre megbeszélik velünk, akiknek mégis csak van valami közük sajátunk­hoz, akkor megegyezhetünk szépen, hiszen ki ne tisztel­né a társadalom, a népgazda­ság érdekeit. De így?!.., — Sajnos, sok ilyen nem tetsző dolog történt — veszi át Csikász Gábor beszédfo­nalát Daragó Miklós, a me­zőkövesdi Új Élet Tsz veze­tője. — Furcsa dolog. Engem ha üzemekhez, vállalatok­hoz megyek, mindig megál­lít a következő szövegű táb­la: „Idegeneknek tilos a be­menet.” Szerintem idejét múlta, hiszen aki valahová valamilyen ügyben megy, az már nem lehet idegen. Ter­mészetesen sok helyre nem könnyű bejutni. Csak hoz­zánk, a termelőszövetkezet­be könnyű. Mert nálunk nincs tiltó tábla. Így azután, ha mondjuk távvezetéket építenek, s az a tsz területét ta átszeli, csinálják előzetes megbeszélés nélkül. Gázol­ják a vetést, a talajt, pedig ez nemcsak a tsz kára, ha­nem a népgazdaságé is. — A mezőcsáti járásban például több tsz területén kárt okoztak az Olajipari Vállalat dolgozói. S mert a tsz elfelejtett saját maga el­len kisajátítási eljárást kér­ni, (így írják elő ezt a rendfr; letek!!), egy fillért se kapott, nemhogy jogos kártérítést. Nos, ezért is jó lesz ez a tsZ- tanács. Ha másként nem megy, kitegyük mi is a táb­lát határunk kezdeténél, a majorok bejáratánál: „Ide­geneknek tilos a bemenet!” Azután új tsz-vezető mond eseteket. Olyanokat, amelyek egytől-egyig azt bizonyítják: a termelőszövetkezeteknek nem volt nagy tekintélyük, a tsz-területekhez bárki hoz­zányúlhatott, azon bárki épít­kezhetett. S csoda volt, ha később sikerült valami kár­térítést kiperelni, hosszú­hosszú utánajárással... F űtik, fűtögetik, nem a hideg szobát, hanem az embereket a sza­vak, a jogos kifogá­sok. S közben gondolkod­nak ... Nem, nem a tiltó táb­lákat kell kirakni. Sőt, eze­ket lassan mindenhonnan lo kellene szedni. Hiszen nem a „táblák intézkednek”, hanem az ember. Azoknak a néze­teknek, cselekedeteknek kell változniuk, amelyek ko­rántsem a népgazdasági ér­dekeket, hanem elsősorban saját érdekeket, vállalatok termelési érdekeit szem előtt tartva, bizony, sokszor meg­nyirbálták a termelőszövet­kezetek közös vagyonát. E nézetek vallói nem tartották a tsz-cket érdemesnek rá, hogy megbeszéljék velük, mit akarnak, miért akarják, hogyan lesz ez jó a termelő- szövetkezetek számára is. Számos vállalat, persze, ed­dig is leült tárgyalni a tsz« ekkel. Nos, ezt kell tennie a jövőben minden olyan válla­latnak, ahol valóban az egész népgazdaság boldogulásáért tevékenykednek. Barcsa Staate JíUú u .Világ proletárjai, egyesüljetek? Az Avas dé lejtőjén embei* Huszíri búcsúztatásásí EühnmvaszfoUáti a/ imüni ininiszlcre'nök földi maradványait Új-Delhiben, a hinduk szent folyójának partján, szerdán el­hamvasztották India elhunyt Miniszterelnöke, Lai Bahadur »asztri földi maradványait. A történelmi jelentőségű tas- kenti nyilatkozat aláírása után héhány órával váratlanul el­hunyt indiai kormányfőt, mi- htán kedden a szovjet kormány Ktilönrepülögépén hazaszállí­tották Uj-Delhibe, otthonában Ravatalozták fel. Kedden dél­után és a szerdára virradó éj­szaka mintegy félmillió indiai vonult el Sasztri nemzeti­színű lepellel borított ra- , vatala előtt, "pgy elbúcsúzzon attól a veze­tőtől, oki alig 18 hónapos kor­mányzása alatt kénes volt Megteremteni a 480 milliós hernzet egységét. Koszorút helyeztek el Saszt- ,* ravatalának a szomorú alka­lomból Uj-Delhibe érkezett külföldi vendégek, köztük Kö­nigin szovjet miniszterelnök, j úumphrey amerikai alelnök és tß‘ "foivandval, Afganisztán mi­ül!/ *llszterelnöke. (Az eredeti ter- , H szerint Sasztri Tnskentből hivatalos látogatásra Kabulba, ;Sanisztán fővárosába utazott S‘ folna.) Ugyancsak lerótták zcf jászukat az Uj-Delhiben akk- foáitált összes diplomáciai hopviseletek is. ;Zck ..Lalita, Sasztri özvegye egész g. éjszaka virrasztott halott férje A . *ellett aí'l A volt miniszterelnök vil­:( 3 Jája előtt olyan hatalmás nű' tömeg gyűlt össze, hogy a i’iV'j elvezényelt hatalmas ki­es' ®*'iltség ellenére sem tnd­j-ól • fol« megakadályozni a tor­3,.. . lódást. Röviddel éjfél előtt a kapuk- A' hal olyan zűrvazar támadt, áV hogy mintegy száz személy ’rŐ i\e-sérült: hatot közülük kór- í,zha kellett szállítani, ti-« *®trl villájának kapuját a iai hJnali órákban zárták le és »"T- lemetési menet helyi idő szc­lí‘ ant rn,'Rél 9 órakor indult el , város régi és úl negvedein ■ti® J~resztül vezető útvonalon, a íáf t Zsumna folyó nartinhoz. A >iT!orsűt az indiai hadsereg ve- v- ;ári főnökei emelték vállu­ín' wu ágyútalpra, amely az ® »x ,hvt miniszterelnököt utói­ig, ^ htjára vitte. A menet élén cá' ho„T10S0,c verték a lassú, ün- ii' jn.!Jv\Ves ritmust, mögöttük az la' hadsereg elit egységei ílt) ha1ádtak. », A kon-rcft mö-őít m-nfeft a külföldi kormánykülilött­rlC ---------------“ s égek, közöttük Koszigin miniszterelnök vezetésé­vel a szovjet küldöttség, majd katonai egységek következtek zöld és kék uniformisban. Végig a gyászmenet útvonalán százezrek sorakoztak fel; so­kan közülük a távoli falvakból gyalogoltak be a fővárosba. A . tömeg bíbor bársonyvirágokat 'és rózsaszirmokat szórt a gyász­menet útjába, így a koporsót vivő ágyútalp mintegy bíbor­szőnyegen haladt. Több mint három óráig tar­tott a tízkilométeres út a Dzsumna folyó partján felállí­tott szantálfa máglyáig, ahol a hindu vallás szertartásai szerint elhamvasztották Sasztri földi maradványait. Mielőtt az elhunyt miniszterelnök fia meggyúj tóttá volna a máglyát, amely annak a helynek a kö­zelében áll, ahol Gandhit és Nehmt hamvasztották cl koráb­ban, Nanda miniszterelnök búesú- j zott el némán a nemzet ne- I vében Sasztritól. Ezután a díszlövések és a hindu szerze­tesek gyászdala közben ma­gasra csaptak a lángok, s a tö­megből a gyász kiáltásai hang­zottak fel. Mikor a máglya eí- j hamvadt, a többezeréves szer- j tartás szerint a Ganresz vizét i locsolták az izzó parázsra. A temetési útvonalon és a hamvasztás helyén több mint egymillió ember búcsúzott az indiai miniszterelnöktől. Koszig'n beszéde a Délükén laríett BagiifSlísen Delhiben a Ramlila Grounds téren több száz ezer ember részvételével nagygyűlésen emlékeztek meg az elhunyt Sasztri miniszterelnökről. Az Emelvényen, ahonnan az elhunyt nem egyszer szólt a főváros lakosságához, helyét foglaltak az indiai kormány tagjai, az elhunyt államférfi temetésére Delhibe érkezett küldöttségek tagjai. A nagy­gyűlésen elnöklő Radhakrisnan indiai elnök először Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nöknek adta meg a szót. A szovjet kormányfő be­szédében utalt arra a súlyos veszteségre, amely az indiai népet érte. Hangsúlyozta: nagymértékben Sasztri ér­deme az, hogy az Indiát és Pakisztánt elválasztó prob­lémák rendezésének útjai pozitív eredményekhez ve­zettek. Alekszej Koszigin méltatta Sasztrinak az indiai nemzeti felszabadító mozgalomban, a független India megteremté­sében, a gyarmati rendszer súlyos öröksége felszámolásá­ban játszott szerepét. A szov­jet kormányfő idézte Sasztri szavait, amelyek a taskenti találkozó megnyitásakor hangzottak el: „Ahhoz, hogy India és Pakisztán fejlődhes­sen és fehl ragozhasson, meg kell tanulniuk, hogyan él­hetnek békében. Ká'íai Gya’a ríszyit’á'oiatisa az inllai naivSs/e'sépn tal Bahadur Sasztri, az ndiai Köztársaság miniszter- '“Inöke elhunyta alkalmából Bz®rdán magyar állami veze- ^ keresték fel S. V. Patelt, ^ indiai Köztársaság buda- nagykövetét és őszinte u 11 é r zés ükét fejezték lei az fodiai népet ért nagy gyász­ban. A forradalmi munkás-pa- 'i'aszt kormány nevében Kál- Gyula, a kormány elnöke, Péter János külügyminiszter ^ Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter fejezte ki rész­vétét. Az indiai nagykövetségen vászvétlátogatást tett Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká- dr. Sík Endre, az Országos kéketanáci «laök®, Kordái Gyula, a külkereskedelmi miniszter elsp helyettese, Szarka Károly külügyminisz- terhelyetles és Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke is. Ahelyett, hogy egymás ei­len harcolunk, vegyük fel a küzdelmet a szegénység, a betegségek és a tudat­lanság ellen,” Amikor az indiai kormány­fő e programjellegű nyilat­kozatát összevetjük a tasken­ti találkozó eredményeivel, láthatjuk, milyen nagymér­tékben járult hozzá India és személyesen Lai Bahadur Sasztri a tárgyalások sikeré­hc z. ■ . . ................. A z indiai—pakisztáni vi­szony rendezése megfelel an­nak a politikának, amelyet India Dzsavaharlal Nehru útmutatásához híven folyta­tott és folytat. Ez a politika az el nem kötelezettség, a bé­ke megszilárdítása és a °m- zetközi együttműködés politi­kája megbecsülést szerzett India számára minden béke­szerető nép részéről. Külön is hangsúlyozni sze­relném ■— mondotta ezután Alekszej Koszigin —, hogy Lai Bahadur Sasztri folytat­ta Dzsavaharlal Nehru poli­tikáját, következetesen fejlesztette és erősílctte a szovjet—in­diai barátságot és együtt­működést, magasra tartotta India népeinek zászlaját, E szomorú órában a szov­jet emberek arra kérnek, testvér módjára biztosítsam önöket: országunk a jövőben is erősíteni kívánja a barát­ságot , Indiával, . önökkel együtt akar harcolni az egye­temes béke erősítéséért — mondotta befejezésül a szov­jet kormányfő. Kyolcmillitírd lenni críéí íí iíORipipcri iermek A Könnyűipari Minisztéri­umhoz tartozó vállalatok év­ről évre mintegy 8—4 száza­lékkal több-- terméket, adtak át a külkereskedelemnek és az utóbbi időben rendszere­sen túlteljesítették évi ex­port-terveiket. 19G5-öt szin­tén számottevő export-túltel­jesítéssel zártak. Az előző évek tapasztalatai alapján az idei tervkészítésnél úgy dön­töttek, hogy az 19G6-os expor­tot a tavalyihoz mérten 3,2 százalékkal növelik. Ez évben a külkereskedelmi értékesítés­re kerülő könnyűipari gyárt­mányok értéke a terv szerint 8 milliárd 25 millió forint lesz. A könnyűiparban továbbra is érvényben lesz a nyereség- részesedéshez hasonló export­érdekeltségi rendszer, amely arra serkenti a vállal* tok dolgozóit, hogy a fizetést mérleg javítása végett több devizabevételhez juttassák a külkereskedelmet. Az export- érdekeltségi rendszert azon­ban az eddiginél egyszerűbbé és még ösztönzőbbé kívánják tenni. Mcga!a!tu!í Mis!to!c III. itcrülctcnck új íamícsa Január 12-én, szerdán tar­totta alakuló ülését a Miskolc II. és III. kerületének össze­Üiést tartott a SítSZ megyei bizottsága Tegnap, január 12-én, szer­dán a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bi­zottsága — 19GG-ban első al­kalommal — ülést tartott. Részt vett a tanácskozáson és a vitában felszólalt Kár­páti Sándor elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. A megye alapszervezetei­nek elmúlt évű tevékenységé­ről, a különböző ifjúsági mozgalmak és akciók ered­ményeiről Kovács Sándor elvtárs, a megyei KlSZ-bi- zotbság első titkára számolt be referátumában. A továb­biakban Kordes elvtárs azo­kat az irányelveket ismertet­te, amelyeket az 1966-os ak­cióprogramok összeállításához dolgozott ki a megyei bizott­ság. Az irányelveket a közel­múltban megvitatta az MSZ­MP megyei végrehajtó bizott­sága, s ezután került a KISZ- bizottság elé. A beszámolót és az irány­elveket a megyei KISZ-bi- zottság megvitatta és elfogad­ta. Az ülés napirendjén sze­replő témák ismertetésére la- gunkbaa visszatérünk. vonása révén létrejött III. ke­rület új tanácsa. Az alakuló ülésen Bozsik Pál tanácstag elnökölt. Megjelent Varga Zol­tán, a városi pártbizottság tit­kára. Először megválasztották az új 13 tagú végrehajtó bizottsá­got, majd az, rövid ülést tart­va, megválasztotta vezetőit. A végrehajtó bizottság elnöke Maiiák István, elnökhelyettese Gyimcsi Béla és Grosz Károly, titkára Belényesi István. Maiiák István a maga és az új végrehajtó bizottság nevé­ben megköszönte a tagság bi­zalmát, majd megválasztották az állandó bizottságok tagjait. Az összevonás következtében létrejött új tanács szakigazga­tási szervei változatlanok ma­radtak. Végezetül Fekete László, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke üdvözölte a megalakult új tanácsot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents