Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
Péntek, 1366. január X ßSZAKMAGY \P'"‘S/AC. 3 Zárszámadásra készen Termeljünk több tejet — olcsóbban években aszály, 1905-ben meg közismerten sok csapadék volt. A szövetkezet gazdálkodási eredményei mégis minden évben javullak. 1905-ben minden gazdagon fizetett. A rétek 23 mázsa száraz szénát adlak holdanként, a vöröshere 44 mázsát, a lucerna 62 mázsát, öntözés nélkül. Igaz, hogy a fellegek eleget öntöztek. De ezek akkor is megdöbbentően jó eredmények. A Statisztikai Hivatal nem fogadta el a szövetkezet jelentését, nem hiszi el ezeket a termésáílrgokat. — Nem tudjuk, miért kételkednek — mondta Molnár Károly elnök. — Nekünk nem érdekünk többet jelöniem, mint amennyi a valóság. El kell nekünk ezzel számolni mindenütt, a tagság színe élőit éppúgy, mint felettes szerveink előtt. Es bárki bármikor ellenőrizhet, nálunk kimutatás és valóság mindig hajszálpontosan megegyezik. Azt sem akarta elhinni a Statisztikai Hivatal, hogy 21.3 mázsa búzájuk termett holdanként 385 hold átlagában. Az előző évben, 1961-ben, amikor aszály tombolt, 16 má'sa búzájuk termett holdanként. Kukorica 1964-ben 23 mázsa, 1965-ben 38 mázsa termett. Igaz viszont, és ez az alapja mindennek, hogy Mozőnyárádon egyrészt a korszerű termesztési módszereket alkalmazzák, másrészt időben befejeznek minden munkát. Esett az eső, de ilt gyorsan takarították be a takarmányokat, az esőzés ellenére is mindent időben mog- kapáltak, az előírások szerint háromszor, vagy négyszer, és a búzát nemcsak megtermelték, hanem lé is aratták, el is csépelték. Voltak hetek, amikor pihenő nélkül szinte éjjelnappal dolgoztak. Mennyit ér a bezosztája?! — A búzatermesztéshez volna egy megjegyzésem — mondAz idén kétszer annyi család üdülhet együtt, mint tavaly A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége meghatározta az 1966. évi üdültetéssel kapcsolatos feladatokat. Eszerint az idei fejlesztés elsőrendű célja a családok együttes üdültetésének bővítése lesz. Ezért meg akarják teremteni a lehetőségét annak, hogy az év minden szakában használható üdülők jelentős részében most már ne csak a nyári főidényben, hanem az egész éven át együtt üdülhessenek a szülők cs gyermekeik. Hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, hogy a gyermekek csak 15 éves korukig üdülhetnek együtt szüleikkel, így tehát a szülők az idén már felső korhatár nélkül vihetik magukkal az üdülőkbe önálló keresettel még nem rendelkező gyermekeiket. Ily módon az idén csaknem kétszer annyi család ’töltheti együtt szabadságát a SZOT vendégeként, és körülbelül 10 000-rel több gyermek juthat üdüléshez, mint eddig. A rendes nagyságú könyvek me’tett egész miniatűr künyvsoruk elférnek. A képen: Rajnai Éva, az Egyetemi Nyomda dolgozója. úgy értékesíteni. Ennek as eljárásnak továbbtenyésztés szempontjából is nagy a jelen* tősége, mert nem közömbös^ milyen utódok származnak a tehéntől. Nagyon egyszerű kiszámítani, melyik gazdaságosabb: 100 tehén tartása egyedenként 1800 literes tejhozammal, vagy pedig ugyanennyi tehén tartá* sa 3003 literes hozammal, némi többlet-takarmány fei« használásával. Sokoldalúan hasznos A statisztikai adatok szerinS állattenyésztésünk 31 százalékát teszi ki a szarvasmarhatenyésztés. A marhahús exportja gazdaságos. A tej- és tejterméken, a húson és a nyersbőrön kívül 150 millió mázsa istállótrágyát is szolgáltat szarvasmarha-tenyésztésünk, melynek hatásfoka mintegy hárommillió mázsa vegyes műtrágyáéval azonos. Mindezeken felül a szarvat*- marha jó hatásfokkal alakítja át értékes élelmiszerekké a különben kárbavesző ipari és más növények melléktermékeit is. Ezenkívül jelentős az is< hogy nem kell fehérje tartalmú takarmányt importálnunk, csak léteinket és legelőinket rendbehozni, mely által bőségesen biztosítható a takarmány- szükséglet. A lej cici, erő, egészség A tej nagy fehérje tartalmi élelmiszer. Hazánk lakosságát j élelmiszereink ellátják a szükséges kalóriamennyiséggei, de a fehérjében nálunk is, és a | világon másutt is hiány van, Sokan nem tudják, hogy két és fél—három liter tej tápértéke egy kiló nyers húséval egyenlő, s könnyebben emésztheti Termelőszövetkezeteink gaa- dái szívleljék meg az elmondottakat, és fordítsanak gondot rá, hogy mind a közös, mind a háztáji gazdaságokban olcsóbban több tejet termeljenek saját maguk és egész népünk javára, Németh Imre országgyűlési képviselő Gyúr ah és embereit Mellé* a választás zettséggcl kell rendelkeznie”. Egyébként már nem ő az egyetlen. Elvégezte Takács Gábor, most jár a technikumba Nyúzó János, Lőrinc Miklós és még sokan. — Tehát őt ajánlja. — Van itt egy másik ember: Márkus József. A negyven éves ember, 25. óvét tölti itt. Darukapcsolóként kezdte, most hulladéktéri előmunkás. Az ő műszakja látja el legjobban anyaggal a kemencét. Kedvenc szavajárása: „Kedves bátyám”. — Jó. Akkor megkeresem 1 Márkus Józsefet. — Lehet — bólint Varsás —, de itt van Frigyik József, az I-es kemence olvasztóra. Halántéka őszül, de mindig fiatalos hévvel dolgozik. Ke- mencefőmesteri beosztásban is szokott dolgozni, ami azt mutatja, hogy érti szakmáját. Olyan a légkör a brigádjában, mintha egy család lenne. És ez nem frázis. Tudja, miben látom a magyarázatát? — No? rigyik mindenben példát mutat. Nem kiabál, nem veszekszik. 0 mindig csöndes, halk szavú. És az emberek hallgatnak rá. Ebben a briF gádban van a technikumba járó Nyúzó János. Van egy Nagy Mihály nevű fiatal is. Egy éve kapott szövetkezeti lakást, s pár napja vett tv-t. Vagy ez nem érdekés? — De. — Két évvel ezelőtt az öntőcsarnokban a B műszak volt a leggyengébb. Baj volt a munkával, a munkafegyelemmel. Emiatt nem kapták meg a szocialista címet sem. A brigádvezető, Balikó József csarnokmester, meg a többiek igen megemberelték magukat. És nemcsak a termelésben fejlődtek nagyon szépen (az elmúlt évben már az övék volt a legjobb műszak), hanem arról is nevezetesek, hogy e műszak tagjai kapcsolódtak be legaktívabban a könyvtár-mozgalomba. — Akkor Balikó Józsefnél maradunk. — Lehet — helyesel Varsás —, de még sose irtunk arról, hogyan dolgoznak az acélműben a női brigádok. — Ezzel valóban adósak vagyunk. — Itt van például a Tyeres- kova-brigád. Munkájukat becsületesen elvégzik, s bár vár rájuk otthon a második műszak, mégis, a brigád minden tagja közgazdasági technikumba jár. Helyesbítek, mert többen, mint például Nyilas Sándorné, már el is végezték. És tudja, mi a szép? Sokszor átveszik egymás feladatát, közösen segítenek, hogy egyik, vagy másik jobban tudjon tanulni. Nevelik egymást. Egyszer volt két haragos a brigádban. Brigádgyűlésen a kollektíva kijelentette, hogy addig nem mennek el, amíg a ..haragosok” a nyilvánosság előtt ki nem békülnck, s nem váltanak békecsókot. Még akkor elsimultak az ellentétek. — A termelésben nincs női brigád? e. Éppen itt van két darus — a Szónya és a Kállai Éva brigád naplója. Érdemes beleolvasni. A sorok, a bejegyzések azt mutatják, hogy a női csapatok igen derekasan dolgoznak. De talán érdekesebb, amit szerénységből nem írnak be a naplóba. A három brigád, a Tyeres- kova-, a Szónya-, a Kállai-brigád, meg patronálójuk. Gergely Jánosné nagyon szép dolgot határozott el. Van a kerületben 3 öreg néni. akiket rendszeresen meglátogatnak. Kitakarítják a lakást, tüzelőt készítenek. Először az egyik be se akarta őket engedni, nem akarta megérteni, miért jönnek. Aztán, amikor tapasztalta, hogy segítenek rótta, elhagyatottságában el- I) sírta magát: „Nem is hittem volna, hogy ilyen is létezik”. — Mondja, nem akar írni olyan emberről, aki 42 éve dolgozik a martinban? Márton Mátyásnak hívják, ajtóhúzóként kezdte, ma műszakos üzemvezető. Egyszer egy nagy robbanást akadályozott meg. — Ezt már jegyzem is. — Ügy történt, hogy, amikor a kisvonat kifelé szállította az izzó öntecseket, egyik leesett. Matyi bácsi észrevette, hogy pontosan az oxigén tároló mellé zuhant. (A 800—1000 fokos anyag 10—15 centiméterre feküdt az egyik tartálytól.) Gyorsan előrántotta a slagot, vízfalat emelt a két anyag közé, a közelben dolgozók meg gyorsan elcipelték a tartályokat. Itt hajszálon múlt minden. Ha nem sikerül a mentés, akkor... szóval a robbanás elvitte volna az öntőcsarnok egy részét, s széttépett volna néhány embert. V arsás még mondott volna néhány esetet, szavakban tovább rajzolta volna az emberi tetteket, sorsokat, megkapó mozzanatokat. De én már összecsuktam jegyzetfüzetemet. És azóta is, töprengek, vajon melyik brigádról, kiről kellene írnom? Ahány ember, annyi érdekes sors, történet. Nehéz, nagyon nehéz a választás. Csorba Barnabás ta az elnök. — Mi bezosztája búzát termesztünk és 170 kiló magot vetünk holdanként. Jó talajba, természetesen. A jó talajban viszont fizet a bűzz, éspedig annál jobban, minél sűrűbb a növényállomány. Az sem számít lényegében, milyen az időjárás. A sűrű búza jó talajban aszályos évben is fizet, amit a mi 16 mázsás 1964. évi átlagunk is bizonyít Ezt, sajnos, néha még hivatalbeli emberek sem akarják megérteni. Tavaly, például, tervkészítéskor, a Nemzett Bank embere kötekedni kezdett velünk, miért pazaroljuk a búzát, miért vetünk 170 kiló magot holdanként. Előbb magyaráztuk neki, hogy miért, de még akkor is kötekedett. Akkor mérgemben azt mondtam neki, hogy nekünk így jó, mert csak így lehet nagy termést bittesiteni. Mi már megtanultuk a leckét, és nem sajnáljuk a vetőmagot... A mezőnyárádi Uj Élet Termelőszövetkezetben öt brigád dolgozik. Valamennyi nyúlásén beszéli meg az elmúlt esztendő gazdálkodásának menetét és a mostani zárszámadást. Nincs sok vita, mert a várinál is jobbak az eredmények. A zárszámadást alaposan előkészítik. A pártszervezet taggyűlésen foglalkozik a zárszámadással. Nemcsak az elért eredményekről beszélnek, hanem arról is, 1966-ban hogyan lehet még jobban gazdálkodni, még többet termelni. A zárszámadás lényegében már kész. Elő is van készítve. Minden szövetkezeti tag pontosan ismeri az eredményeket, s az I960, évi feladatokat is. Mert azt mondja Molnár Károly elnök, hogy a zárszámadást ott is alanosan és sokoldalúan kell előkészíteni, ahol a gazdálkodás jó. Csakis az alapos, sokoldalú előkészítés után várható aktív, tiszta és nyugodt légkörű zárszámadási közgyűlés* Szcndrci József tővel tartja a kapcsolatot, ál- j i landó levelezője a mainzi s Gutenberg Múzeumnak. Egy I nagyobb cigareítás dobozban! elférne az értékes, kis könyv-j1 tár, amelynek parányi könyv- í remekei 16 ország legjobb] nyomdászain k, könyvkötőinek1, szaktudását dicsérik* Janka Gyula, a budapesti Egyetemi Nyomda igazgatója, régi nyomdász szakember, a miniatűr könyvek rajongója. Háromszázhatvannyolc kötetet számláló gyűjteményének első [darabját tíz éve szerezte. Az- ’ óta számos külföldi sznkgyűjKönyvíár egv cígareílás dobozban bad tejtermelésben tartani olyan tehenei, amely legalább háromezer liter tejet nem ad tíz hónap alatt. Sípos profesz- szor szerint a magyar tarka fajtában benne van a háromezer liter tej, csak a megfelelő, tejtermelésre képes egye- deket kell megválogatni, előírás szerint táplálni és gondozni. A (ebén már néni igavonó r? Mint tejipari szakember, magam is azt tanácsolom, hagy most már, amikor a tehén nem igavonó, hanem kizárólag tejtermelő és tenyészállat, a tejtermelésre képes egyedeket kell megtartani, az ezzel a tulajdonsággal nem rendelkezőket pedig hizlalásba állítani, A fajta gazdasági jelentősége című cikk, amely a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap decemberi számában jelent meg, a tenyészirány megválasztásával látja biztosítottnak a szarvasmarha-tenycs dóst. Javasolja a magyar tarka és a kosztromai keresztezését. Kétségtelen, hogy a2 ez ttá- nyú kísérletek célravezetöek, van azonban ennél gyonsabb lehetőség is rá. Imgy olcsóbban termelhessünk tejet, ez által jövedelmezőbbé tegvük a szarvasmarha-tenyésztésünket. A magyar farka is ;ó tejelő Sipos Gábor egyetemi tanárral meglátogattuk az abaújvári termelőszövetkezetet. Az alacsony tejtermelés láttán azt a tanácsot adta, hogy nem szaI gy brigádról, vagy ini’ kább egy emberről j akartam írni. Elképzeltem, ki is színeztem magamban az egészet. A diósgyőri martinász, mint bronzszobor áll a kemence előtt. A kemencéből kiömlő fények szinte bearanyozzák alakját. Valami nagyot, valami szépet, valami regényeset, szenzációsat tesz, amivel kiemelkedik a többi közül. Varsás Mihály, az acélmű szakszervezeti bizottságának vfcrsenyfelelőse helyeslőén bólogat, s már kész a tippel. — A IV. kemencénél dolgozik Kecskés Miklós brigádja. Kecskés a Kossuth- díjas Margóczitól vette át a munkát. Nem vall szégyent. A szocialista brigádban, mert az lett, létrehoztak egy brigádkasszát. Ebből fedezik az országjárás költségeit. Mert időnként el- elmennek egy kicsit körülnézni az országba. — Akkor ő megfelelne nekem. — Tgen. Szerény, csöndes ember. Elvégezte a technikumot, s az a véleménye, hogy „ma már egy olvasztárnak legalábbis technikumi végA leltározást befejezték. Két’ bizottság, ifjú Orcsz Lajos és Koncz Antalné vezetésével, ‘ több mint húszmillió forint ér- j fékű leltárkészletről adott szá- f mot. Ez csak egy része a közös Vagyonnak. Az állóeszközök; zömét nem leltározzák. A föl-j det sem. A mezőnyárádi Uj • Élet Termelőszövetkezet iga- i zán eredményes és gazdag esz- [ tendőt zárt, s ez egyben alap-; ja annak, hogy bízzanak ak új' évben is. Szoínoky Jcnőné, a( szövetkezet fegyelem- és rend-! szerető főkönyvelőnője mondotta, hogy a zárszámadás isi kész, akármelyik óráb"n szádot tud adni mindenről. Mól- j bár Károly elnök elégedetten! mosolygott A bevétel . — Ez a mi irodánk — mon- flotta az elnök. — Kérdezz és azonnal felelnek. Nincs mellé- beszéd, a szövetkezet összes [ tevékenységéről pontos, megbízható adatokat adnak. * És csakugyan. Akármilyen j Sazdálkodási adatot kerestem megtaláltam. A „bevételek”, címszó alatt a következő adatokat találtam. Tervezett bevétel összesen: 6 200 000 forint.! Tényleges bevétel összesen:; 6 604 000 forint. Vagyis: j 404 000 forinttal több a terve-, lettnél. Egy sorral lentebb. A j növény’.ermrsz.tés tervezett be- vétele: 3 232 000 forint. Tény:' 3 743 000 forint. Állattenyésztés bevételi terve: 1 113 000 fotont. Tény: 1 050 000 forint. — Itt hiány mutatkozik — mondtam, — összesen 63 000 , forint. — Igen — szólt az elnök. —! Az állattenyésztés bevételi tervét kissé túlfeszítettük. De nem sokkal... Ha kissé jobban sikerül a takarékoskodás és a tejtermelés, itt is többlet mutatkozna. Mi ugyanis a tehenenként! 2200 liter tejjel nem Vagyunk megelégedve. Kevés. Ennél többet akartunk, és az idén többet is kell fejnünk. Majd megbeszéljük ezt a tehenészekkel .. „ A reményeit beváltak A segédüzemágakra 172 000 forint bevételt terveztek. Ebből is hiányzik hatezer forint, összesen tehát 69 000 forint a ; «esés. De a növénvtermesztés több mint félmillióval többet ■odott a* 1 tervezettnél. És a ki-, adások terve is jó alakult.: Egész évi gazdálkodási kiadás- [ fa 3 654 OflO forintot terveztek J?e- Ténylegesen kiadtak: 3 396 000 forintot. A megtaka- ntás; 258 00O forint; ■— Ez is jó — mondta az elnök —, de ősz elején ennél j sokkal jobban álltunk. A nehéz őszi munka megnövelte a költ- ■ bégeket, cs sokat elvitt az ad-^ mg megtakarított összegből, a végeredményben megtakar!-* főttünk több mint negyedmii-;, no forintot a kiadásokból ésjj körülbelül kétezer munkaegy- > ^eget is. így az‘ összes bévé-* felünk félmilliónál több pluszt, mutat. Még ennél is jobban * alakul a jövedelem. Nézzük’! csak azt a papírt... » Igen, megtaláltuk a pontos’ adatot. 1965-ben 2 546 000 fo-* •ánt kiosztható jövedelmet ter-J Vezett a mezőnyárádi Uj Élet* Termelőszövetkezet, s most a* zárszámadás 3 208 090 forintot! főutat, 062 000 forinttal többet.: a tervezettnél. A munkaegy-J értékét 38 forintra tervez-* iß forint készpénz előle-1; Két fizettek minden hónap ele-a lén rendszeresen. A vézelszá-* m°lás 43 forintos munkaegy-; végértéket mutat, öt forinttal - főbbet a tervezettnél. Ezen ki-- ytn kilenc forintot tesz ki műn-” hegységenként a prémium és* ?.. físzos művelésből származó* jövedelem. Egy termelőszövet-J hzeti tag évi jövedelme a kö-s zosből átlagosan 14 700 forint* «ereken 2500 forinttal több,, hot 1964-ben. Beruházásokra* vaját erőből 550 000 forintot', Költöttek, } A terméssel 1 new volt baj h A mezőnyárádi Uj Élet Tér-' eloszöveíkezet évről évre Jobban gazdálkodik. Érdekes, őfy itt nem panaszkodtak az Időjárásra tavaly sem, azelőtt 8em> most sem, pedig az előző.
