Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
is tej törtök, 1966. január 6. ßSZAKM AOY ATTORS7, AG 3 Nehéz igazság íoS :n-: árán, 02 io* Ti", ünt és l a em ck, ?rliilt íek és iát. az rcl intezt [ja. irk eg: dk, tus 41fgy me és tet ni- a tor i bb ki' tói, >gV beles io- ak, lik > »# De ez csak az egyik — bár nagyon fontos! — igazság. A gazdasági utak, áramerek tisztogatásán kívül számos emberi, morális ok is indokolja az ár- és bérkorrekció megértését. Ez az intézkedés nem érinti kedvezőtlenül a kisjövedelmű családokat. Sőt, éppen ellenkezőleg! Kedvezően hat majd ki életszínvonaluk alakulására. Mert maga az intézkedés nem azt jelenti, hogy az állam több bevételhez jut, hogy növekszik a nemzeti jövedelem, hiszen minden áremelésből számított forint visszajut a lakossághoz árcsökkenés, családi pótlék, fizetés- és nyugdíjemelés formájában. Még egyszerűbben: nem jövedelem elvonásról, hanem jövedelem átcsoportosításról van szó. Ehhez szükséges azok megértése, akiket az intézkedés kedvezőtlenül érint. _ _ imondatlanul is nyílja vánvaló volt, hogy az S\ utóbbi évek során egyes társadalmi csoportok, rétegek magasabb jövedelemhez jutottak, élet- színvonaluk aránytalanul magas volt más rétegekéhez képest. Pontosabban: azok jövedelme volt magasabb, akik helyzetüknél fogva tudományos képzettséggel, társadalmi ranggal stb. rendelkeztek. Azok fizetése viszont csak lassan emelkedett, akik több fizikai megterhelést, anyagi lemondást vállaltak a szocialista társadalom építésében. Egyszóval: o munka neheze hárult rájuk. Mindannyian látjuk, amint az építők kora reggel, esőben, hóban dolgoznak — jövedelmük pedig enyhén szólva is: kevés. Talán akadt a, magasabb fizotésűek között valaki, aki valaha is megirigyelte a raktári munkást? Tudjuk azt is, milyen fárasztó az ügyeletes ápolónők és orvosok munkája, akiknek nem volt és nincs is magánpraxisuk, s közülük sokan nem fogadtak cl „borra- volót” betegeiktől. A több- gyermekes családok pótlékának növekedését minden jóérzésű ember helyesléssel fogadta, hiszen a gyermeknevelés nagy gondot ró azokra, akik a család létfenntartásán fáradoznak. És nem szabad a példákból kihagyni azokat a nyugdíjasokat sem, akik a postás érkezése előtt filléres gondokkal küszködnek. Helyzetük a szocialista társadalmi viszonyok között nem oldható meg alamizsna-osztással — határozott intézkedéssel, kell enyhíteni helyzetükön. kialakulóban levő ár- és bérkorrekciót. Sőt, ezen túl segítsenek abban is, hogy a legszélesebb társadalmi rétegek megértsék az intézkedések helyességét, meglássák annak valóságos társadalmi értékeit. Igenis, elsősorban tőlük várja a párt- és a kormány intézkedéseinek magyarázását, tőlük, akiket felelős állással bízott meg, s jövedelmük még az ár- és bérintézkedés után is ehhez igazodik. Az össztársadalmi érdekeket szolgáló ár- és bérkorrekció elsősorban az alacsonyabb jövedelműek helyzetén kíván segíteni, a magasabb keresetűek rovására. De az utóbbiak teljes megértését joggal várja el társadalmunk. És máris szükséges felfigyelni és őszintén szóvá tennünk helytelen jelenségeket. Két példát említek. Az egyik közvetlen ismerősömmel történt, aki neves orvoshoz vitte el gyermekét, s miután a vizsgálatért száz forintot fizetett, még egy megjegyzést is kapott — ráadásnak. „Februártól többet kérek — mondta a neves specialista —, merthogy jön ez az új rendelet..." A másik példa: Miskolc egyik kultúrintézményének vezetője fizetésemelést kapott „jóindulatú” feletteseitől, hogy a progresszív nyugdíjjárulék miatt ne csökkenjen eddigi jövedelme... Az ár- és bérkorrekció őszinte, helyes intézkedés. Szocialista öntudatra apelláló intézkedés, mely igyekszik egyensúlyba hozni egyes társadalmi rétegek életszínvonalát és megszüntetni az aránytalanságokat. Éppen ezért nem engedhető meg, hogy kijátsz- szák, megcsúfolják, hiszen szükségességét szocialista fejlődésünk érdekei követelik. egértést és helyeslést vár az intézkedés — és természetesen a társadalmi értékek, a nemzeti jövedelem szaporítását, mely végezetül is élet- színvonalunk egyenletes emelésének lef" mtosnbb és egyedüli alapja. Hiszen rendeletet rendelet korrigálhat, kibővíthet, megszüntethet, de a népgazdaság erejét csupán a megtermelt értékek növelik. Baráth Lajos Uj étkezde M Korszerű üzemi étkezdében és modern konyhában többszáz gépgyári dolgozó étkezik. Ilároiii nap alatt csakncsn háromezer tonna pátércct termeltek Rudabánya legnagyobb külszíni fejtésén delmeskedtek az időjárás ras- hézségei felett. A műszaki és fizikai dolgozók közös összefogásával az új év első napján 837, másnapján 848 és a harmadik napon pedig már 1360 tonna pátvasércet küldtek a dúsítóműnek. így az új év első három napján a dúsító teljesítette tervét és a 23 százalékos ércből 41—42 százalékos vastartalmú ércét dúsított, amelyet a hazai kohászat már gazdaságosan hasznosíthat. Az új külszíni bánya előreláthatólag az év végére mór egymaga ellátja nyersanyaggal a dúsítóművet és 1975-ig a mintegy négymillió tonna vasérc és a további négymillió köbméter föld kivétele, illetve letakarítása után a fejtés mélysége eléri a 100 métert, s így a rudai hegyen újabb mesterséges völgy keletkezik. Rudabánya külszíni fejtésein a legidősebb dolgozók sem emlékeznek ilyen enyhe, sáros télre, amilyen az újesztendőben köszöntötte őket. A Vilmos bányamezőben, ahonnan az elkövetkező tíz esztendőben mintegy négymillió tonna vasércet fejtenek, az ünnepek alatt is dolgoztak, hogy a vasércdúsítómút megfelelő mennyiségű nyersanyaggal lássák el. Ebben a napfényes bányában több mint 4.5 millió laza meddő letakarítása után az elmúlt év őszi hónapjaiban érték el az 50 méter vastag, egybefüggő pátérc- tömzseket A jóminőségű érctelep kibá- nyászására lépcsős munkaheMindezekhez szükséges, hogy? a nagyobb keresetűek megér- m téssel, egységes közgazdasági • koncepcióval és emberi vetü- * létében vizsgálják a jelenleg» A növényvédőgépek téli tárolása Ahogy sí tsz-ísfig- Istája Síiért mérle"hiányos a bodrogsicgi fss ? yr-) gyre reálisabbak azok a viták, amelyek már a ■JLjj karácsonyi ünnepek it. előtti napokban meg- ezdodtek országszerte. Ter- tré?xelesen az ar" c:s bérintézkedésekről van szó. Hetek óta in • ez’ mi-'S áz is lesz jó A gyakori számolgatások (egyének és családok dnf i,n^tt számvetésére gon- .k itt elsősorban) ma már i??.. *indannyian tisztán lát- í. , miért szükséges az ár- és ?rre.kció> tulajdonképpen , érint kedvezőtlenül és kiket kedvezően. Azokhoz akad néhány sza- »unk, gondolatunk, akiket cdvezötlcnül érint ez az in- zkedés. A nagyobb keresetű, magasabb jövedelmű családok- z, mert mi tagadás, őket ked- ezotlenül érinti az ár- és bér- Azt is felesleges ta- hogy közülük sokan elégedetlenül fogadták a kor- any bejelentését. Elégedet- “dnségükben van valami ter1,.??zei;es, hiszen jövedelmük csökkenéséről van szó, más lii?vaV lemondást kérnek tő- c> igényeik csökkentését, s megszokottról való lemon. , ,t Ée éppen clégedetleneaesük, nemtetszésük indítja el a gondolatsort. Elégedet- ensegük elégedetlenséget szül gondolkodó emberben, sőt, tyan érveket, amelyek talán epesek meggyőzően hatni azokra is, akik az individuális rdekeken túl közösségi, tár- adalmi, nemzeti felclősségér- zettel rendelkeznek. , Akiket kedvezőtlenül érint az ár- és bérkorrekció, azok italában felelősebb beosztásán dolgoznak társadalmunkban, szocialista rendszerünk- ban. Az most mindegy, hogy tudományos munkakörben, avagy egy intézmény, üzem Vezetői posztján, de az is lehet, hogy mint kisiparos számít magasabb keresetűnek. Az is valószínű, hogy kvalifikáltsága révén nagyobb társadalmi ranggal rendelkezik,, hiszen a társadalomban elfoglalt állása, feladatköre erre utal. Tőlük kell ezúttal nagyobb mcRértést kérni a kormány cl- natarozásához. Lehet, hogy 0es/San hangzik> de szüksé7»-T-ehóz igazság, mert jő- I \j védelmük csökkené- -k V séhez kérjük az elége- dettséget, beleegyezésüket, megértésüket, mint aho- fyaa .az is nehéz igazság, hogy .“ kérni kell. Sajnos, közü- k sem latja mindenki, hogy lev^Cg jelenleg is érvényben f .,°. hér- és árviszonyokon a valóság, és hogy ezek & tat jelenthetnek a szocializ- as. építésének gazdasági és ralis áram-ereiben. Ez pe- gáb naey veszélyt rejt malyeket alakítottak ki, a termelést a rakodástól — a szállításig gépesítették és a fejtéseken a legjobb dolgozókból brigádokat alakítottak. Az új esztendő első napjaiban azonban a lehullott csapadéktól, az enyhe időjárástól és a hóolvadástől keletkezett sártenger sok nehézséget okozott a bányászoknak. A rakodó és szállító berendezések a sárban nehezebben mozogtak és könnyen meghibá- sodtak, a napfényes bánya legalsó szintjén pedig állandóan szivattyúzni kellett a hegyoldalakról leömlő vizet, nehogy elöntse a munkahelyeket. A bányászok azonban mint már annyiszor, most is győze— A legfőbb baj az volt, hogy belefogtak mindenbe, még a harangöntésbe is. Hát így nem lehet eredményesen gazdálkodni, meg ennyi mindenféle vezetővel sem. De mondom, most már valahogy helyrejöttünk volna, ha ez a nagy víz nincs. — És ha sikerül majd valóban helyrejönni, kilábalni az adósságból, mérleghiányból, akkor hogy lesz a munkaegységgel? Segítség is fielt — Azt én előre hogy tudhassam — óvatoskodik Rácz János. — Meg aztán én csak egy ember vagyok.1 ráadásul a legfiatalabb azzal az 52 évemmel. Mert ez is baj, hogy öreg a tagság, odavannak a fiatalok az iparban. Hát igen. ez is baj, az is baj. De ezeken a bajokon mégis maguknak a tsz-tagoknak kell segíteniük, a közösség okos gyülekezetének, a közgyűlésnek. Ha a jövőjüket meg akarják alapozni, márpedig nem lehet kétséges, hogy ezt akarják, akkor ne azon vitázzanak, hogyan vehessék be a feles szőlőművelést, hanem azon, hogyan szilárdítsák meg a munkafegyelmet. hogyan szerezzenek tekintélyt a munkaegységnek. A jelenlegi tsz- vezetöség igyekszik is bevezetni a helyesebb gazdálkodási módszereket, de ebben az esetben nanv nyomatékkel kell szóvá tenni, horv a járási tanács adjon nagyobb segítséget a bodroeszegieknek. Mert, bizony, tapasztaltuk, hogy a bod- r >es-o"i problémákat szívesebben intérik el orv kézlegyintéssel. mondván, hogy azok ott nehéz emberek. Adamovics Hona hogy amióta új elnök van, valamivel jobban mennek a dolgok. — Ha most nem lett volna az a nagy víz, jobban állnánk. Ilyen szép még tán spha sem volt a szénánk, mint ez évben. Mind odalett. Elvitte a Bodrog. Ismét az elnökre tereli a szót: — A jó vezetés sokat számít ám. Volt nekünk olyan elnökünk is. aki azt mondta, ha egy öregember megállította az utcán: mit állít meg engem, jöjjön az irodába, ha baja van. Hát így, kérem, nem lehet falun beszélni a néppel. Mert, ugye, az elnök ne csak az irodában legyen elnök, hanem mindenhol. Rátérünk a kényes kérdésre is, a munkaegységre, amiből Rácz Jánosnak sincs több húsznál. — Annak sora van, miért nem kedves nálunk a munkaegység. — Akkor sorolja. — Hát. kérem, de ezt így tessék feljegyezni! Hogy csak a magam példáját említsem, nekem 1961-ben 360 munkaegységem volt. Egy fillér nem sok, de annyit se kaptam utána. No, jön a következő év, a zárszámadás, s kaptam 104 forintot. Abból négyet megittam, 100-nt az asszonynak adt-’m, s azt mondtam: itt van az évi keresetem, így jött ránk 1963 Akkor azt mondtuk, dógozzunk részibe, úgy m-runk is látjuk. miből mi van. Eltöpreng kicsit, aztán folytatja: a tizedik tsz-elnök a Petőfinél. Mit mond a Ráes-hasaspnr ? Bekopogtattunk, csak úgy találomra, az egyik tsz-tag otthonába. Miben látják ők az évenként visszatérő mérleghiány okát? — Oka? Minden évben megvolt — mondja Rácz Jánosné. — Egyik évben a marha, aztán a disznó, megint máskor a pulyka ütött be rosszul. Mert mindennel kísérleteztek, de nem vált itt be semmi. De hogy is válhatott volna, amikor volt úgy, hogy hatezerért vették a marhát és kétezerért adtak túl rajta..* hát így nem is lehet.. 3 — Úgy volt az a sertéssel is — erősíti meg felesége szavait a házigazda —, hogy könnyebb volt, mikor elad'uk, mint amikor hízónak beállítottuk. ' Rácz János tsz vezetőségi tag, néhány hete az ellenőrző bizottság elnöke. Joggal kérdezzük hát tőle, szerinte mi lenne a kivezető út? — Véleményem szerint — mondja hosszas megfontolás után —, nem kellene ide például juh. — Régebben foglalkoztak juhászattal az egyéni gazdák? — Éppen ez az, hogy Bod- rogs^egiben soha sem állhatták a juhot. A szarvasmarha tenyésztéshez értenek az itteniek. Azzal kellene foglalkozni főleg. Mont a rí* is h'brís mit Elmondja Rácz János azt is, A Petőfi Tsz nem nagy, csupán negyvenöt tagot számlál. Földterülete sem túl nagy, >de szőlőjük is van, s ez azt jellenti, hogy a tagok jövedelme nem éppen rossz. A főkönyvellőnővel kiszámítottuk, csak úgy nagyjából, két tsz-tag évi keresetét. Az egyiké 26 280, a másiké 18 561 forintot tesz ki. A tsz. hat éve mérleghiánnyal küzd. Próbáltuk keresni ennek okát. Jó, dolgos nép lakja a falut, miért hát ez a kísértő lemaradás? Tavaly 17 forint volt egy munkaegység értéke, erre az évre csak 7 forintot terveztek. Ennél valamivel több lesz, de még így is nagyon kevés. Az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy a tagok jövedelme nem a munkaegységből származik. Nem is beszélve róla, hogy munkaegységre az elnök dolgozik, meg a könyvelő, n pénztáros, a raktáros, s néhányan az állattenyésztésben. Van olyán tsz-tag, aki ebben a gaze^asági évben még egyetlen munkaegységet sem szerzett, a többségnek másfél, néhánynak öt-tiz bedolgozott munkaegysége van. Miből adódik akkor a tagok jövedelme? Az igen elterjedt, mondhatnánk, itt egyeduralkodó ré- szesművelésböl. Nem is a harminc, hanem a negyven százalékos az elterjedt, de most arról beszélnek a tagok, ho'y jövőre csak felesbe hajlandók a szőlőt megművelni. — Nálunk a háztáji is egy “ hold, s ez nem függ semmitől * — mondja Patonai József, aki A meghajtó gumitextil ékszíjakat meg kell lazítani. A gépet gázolajjal történő konzerválás után, ha erre lehetőség van, zárt, fedett helyen, bakra állítva tároljuk. Ha ez nem lehetséges, a gyár által tartozékként szállított ponyvával kell letakarni. Az a tsz, amely növényvédőgépét nem saját műhelyben kívánja megjavítani és javítási igényét még nem közölte, a javítási szerződési haladéktalanul kösse meg a kijelölt javító vállalattal, a Felsőzsolcai Gépjavító Állomással. A kellő módon letisztított gépet a gépjavító állomás által megadott határidőre, annak telephelyén kell átadni javításra. Szükséges, hogy a gépeket összes tartozékalva együtt adjuk javításba. A háti permetezőgépeket gondosan kimosva, tartozékaival együtt, fagymentes helyen tároljuk. A réz alkatrészeknek a hideg miatti zsugorodása ugyanis repedést, törést okozhat. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját műhelyben javítanak, a szükséges alkatrészeket haladéktalanul rendeljék meg a me gyei AGROKÉR vállalatnál hogy azt időben megkapják. Megyei Növényvédő Állomás Miskolc. A növényvédőgépek üzemeltetése régen befejeződött, özonban a téli tárolásra, sajnos, sok helyen kevés gondot fordítanak. Gyakori látvány ®gy-egy tsz udvarán a nö- Vényvédőszerrel szennyezett, Rozsdától vöröslő, leeresztett Komikkal álló gép, mely egész főien át ki van téve az időjárás, a korrózió és a szennaiad ványok pusztító hatásának. Növényvédőgépeink szakszerű téli tárolásával meghosszabbíthatjuk azok élettartamát, csökkenthetjük javítást költségeit. Ennek .megvalósításához szeretnénk segítséget nyújtani néhány gyakorit! tanáccsal: Ha a gépet csak a tavaszi munkák megkezdése előtt járatják, téli tárolás előtt alapban meg kell tisztítani a búrtól és a szermaradványoktol. Szükséges a gép tartályának, szivattyújának és cso- r^otékcinek alapos átmosása, öblítése, valamint a portar- fóny száraz levegős kifuvatá- is. Mosás után víztelenítői kell a tartányt, a centrifugál, vagy magasnyomású szivattyút, mert a bent maradó víz megfagyva kárt okoz ®z alkatrészekben. A meghajtó görgősláncokat le kell sze- mlni, pertóleumban kimosni, majd olajba mártva, a gép többi tartozékával együtt szá- “oz, pormentes helyen tárolni.
