Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 23. szám. Ara: 50 fillér Péntek, 1966. január 28. r-------------------------------------------------------­A városi pártbizottság megtárgyalta Kongresszus utáni beszélgetés Karoson megszüntetik a részes művelést v. ________________________) A z 1966. évi költségvetéssel foglalkozik az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyű­lés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politilcai Bizottságának tagjai, továbbá « Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. 'A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Több bejelentést tett, majd javaslatára az ország- gyűlés az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját. Tanácskozik az országgyűlés. •;V ' • Dr. Tímár Mátyás beszéde Az 1965-ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka ■— kezdte beszédét Tímár Má­tyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaság­ban. Az ipari termelés 47 szá­zalékkal emelkedett, a mező- gazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mint­egy Itt százalékkal. A kiske­reskedelmi forgalom 30, az összlakosság egy főre jutó re­áljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb ténye­ző ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a társa­dalmunkban végbement hatal­mas méretű átrétegeződést. A második ötéves terv idő­szakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági cél­jaink realizálásához, de el­képzeléseinket nem valósítot­tuk meg maradéktalanul. Nem javult eléggé a ter­mékek minősége, nem szé­lesedett kellően az export, a gazdaságosság sokhelyütt háttérbe szorult a meny- nyiségi feladatok mögött. Az indokoltnál nagyobb mér­tékben nőttek a készletek. A gazdaságirányítás rendszere nem biztosította eléggé a vál­lalatok önállóságát, azt, hogy a döntés joga és a felelősség ott érvényesüljön, ahol az a legindokoltabb. A mezőgazdaságról elmon­dotta, hogy bár az átszerve­zés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, mégis túlzott­nak bizonyult a termelés emelésének tervezett üteme. A nagy átalakulás jó előké­szítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák lassították a fejlődés ütemét. Timár Mátyás ezután meg­említette, hogy az állami vál­lalatok jövedelmei összessé­gükben megközelítik a terve­zettet, majd a beruházásokról szólt. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben elő­irányzott családi pótlék és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint. Timár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről be­szélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelé­se mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdí­tása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 szá­zalékos termelésfejlesztést (Folytatás a 2. oldalon.) As 1966. évi tevv fő célja 'A fejlődés nagyobb ütemét lehetővé tevő módszerek es eszközök kialakítására számos intézkedés történt már a terv­időszak első éveiben is, majd 1964-ben a problémák széle- sebbkörű felmérése és a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározatai alapján. Nyilvánva­ló azonban, hogy az említett kérdések nem olyanok, ame­lyek könnyen megoldhatók. Szükségessé vált, a ta­pasztalatok alapján, gaz­daságirányítási rendsze­rünk szélesebb körű elem­zése cs átfogó reformjának kidolgozása, Az iparosítás magasabb foká­lak és a szocialista mezőgaz­daság követelményeinek meg­felelően. Ezt tűzte napirendre a Központi Bizottság 1965-ben. A szónok ezután arról be­szelt, hogy az ipari termelés az elmúlt év folyamán job­ban igazodott a szükségle­tekhez. A mezőgazdaság összterme­lése 3—4 százalékkal elmaradt a tervezettől, amiben legfőbb szerepet a természeti csapá­sok játszottak Az árvízsűjtotta területek terméskiesése ellenére gaboná­ból a tervezett mennyiséget betakarítottuk és búzából el­értük az eddigi legmagasabb holdankénti átlagot, 12.5 má­zsát. Dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter beszél. Duclos felszólalása az Olasz KP kongresszusán Az Olasz Kommunista Párt kongresszusának szerda dél­utáni ülésén felszólalt Jacques Duclos, az FKP Politikai Bi­zottságának tagja. Duclos tol­mácsolta a francia kommu­nisták, a francia dolgozók üd­vözletét, megemlékezett Pal- miro Togliattiról és Maurice Thorezröl, a két párt elhunyt vezetőiről, beszámolt a kong­resszusnak a francia dolgozók indira Gandhi köszöneté Kosziginnak Indira Gandhi asszony táv­iratban mondott köszönetét Alekszej Koszigin szovjet kormányfőnek azért az üd­vözletért, amelyet hivatalbe- lépése alkalmából tőle kapott. A táviratban megállapítja, hogy az indiai—szovjet barát­ság a béke támasza, ezért mindent meg fog tenni e ba­rátság erősítéséért. harcáról és méltatta az olasz kommunisták küzdelmét. Vietnamról szólva Jacques Duclos kijelentette, hogy a francia nép. a francia demok­ratikus erők elítélik az ame­rikai agresziót és támogatják a vietnami nép küzdelmét. Duclos bírálta a kínai veze­tőket. mert elzárkóznak a Vi­etnamnak nyújtandó segítség­től. Etiópiái közlemény a Kállai-látogatásról Az etiópiai külügyminiszté­rium csütörtökön bejelentet­te. hogy Kállai Gyula, a ma­gyar kormány elnöke Haila Szelasszié császár meghívásá­ra február 8-tól 11-ig látoga­tást tesz Etiópiában. Ez a lá­togatás — mondja a kiilügy- minisztériumi közlemény — tovább fogja erősíteni a két ország baráti kapcsolatai' Megnyílt a genfi értekezlet Négyhónapos szünet után csütörtökön délután a genfi Nemzetek Palotájában ismét megkezdte munkáját a lizen- nyolchatahr.i leszerelési érte­kezlet. A Szem jón- Carapkin nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetőjének elnökletével megnyílt 235. munkaülésen Sopinelli. az ENSZ genfi iro­dájának vezérigazgatója, V Thant ENSZ-főtitkár szemé­lyes képviselője felolvasta U Thant és VI. Pál pápa üzenő tét. Az amerikaiakra semmi s/ükse« Dominikában Francisco Caamano ezre­des. a dominikai fegyveres felkelés volt vezetője, akit! katonai attaséként London­ba száműzték, szerdai sajtó­értekezletén íá jelentette: je­lenlegi beosztását akarata el­lenére, kényszerűségből fo­gadta el, s szeretne vissza­térni Dominikába, mihelyt lehetséges. Caamano reményét fejezte ki, hogy a szélsőjobboldali katonai vezetők is engedel­meskednek az elnöki rende­letnek, mert — mint mon­dotta — „különben ismét megtörténhet, hogy Doaninl- ka népe veszi kezébe aa ügyek intézését”. Az Egyesült Államok in- terveirci ójáról szólva, Caa­mano kijelentette: ,,az ame­rikaiakra semmi szükség a Dominikai Köztársaságban, nem a népet megmenteni ä hanem a. népei gvükolni jöt­tek .. » Johnson gazdaság? üzenete a kongresszushoz Johnson elnök csütörtökön terjedelmes üzenetet intézett a kongresszushoz az ország gazdasági • helyzetéről. Az el­nök rózsás képet fest az ame­rikai gazdaságról. Elismerte azonban, hogy az elmúlt évben általában emelkedtek az árak, főleg egyes mezőgazdasági ter­mékek és élemiszerek árai. Johnson mindenesetre fi­gyelmeztet az infláció veszé­lyére és elsősorban a bérek és árak egyensúlyának fenntar­tását akarja elérni az infláció elhárítására. Végső esetre beígérte az ér- és bérszintek szövetségi ellenőrzését, s egyben — in­fláció-ellenes intézkedésként — új adókat, adóemeléseket is kilátásba helyezett. Ma megkezdi munkáját a Borsodi Agrár Szabadegyetem As első előadó. Dr. Dimény Imre A Borsodi Agrár Szabad- egyetem ma, délelőtt 10 óra­kor kezdi meg munkáját, a Megyei Művelődési Ház — Miskolc, I., Magyar—Szovjet Barátság tér 1. szám alatti — színháztermében. Az első foglalkozáson dr. Dimény Imre elvtárs, az MSZ­MP Központi Bizottsága me­zőgazdasági osztályának veze­tője tart előadást, „A mező- gazdaság helye a népgazdaság­ban és a mezőgazdaság fel­adatai a harmadik ötéves tervben” címen. A szabadegyetem létrehozá­sát korábban számos szakem­ber kérte, igényelte Borsod megyében. Sokan jelentették be részvételüket. A szabadegyetemet rendező szervek, intézmények: a me­gyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztálya, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, a Borsod-Heves megyei Álla­mi Gazdaságok igazgatósága, a TIT agrártudományi szak­osztálya és az SZMT mezőgaz­dasági bizottsága szívesen vár­ja. külön-külön egy-egy elő­adásra, vitára is megyénk mezőgazdasági szakembereit»

Next

/
Thumbnails
Contents