Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

2 ESZAKMAGYAROKSZÄG Kedd, 1966. január 4, Koszigiii»>Sasztri-Ajnb Khan megbeszélés Taskentben Ajub Khan pakisztáni elnök és Sasztri indiai miniszterel­nök hétfőn Ta^kentbe érkezett, hogy részt vegyen a Szovjet­unió állal kezdeményezett bé­kéltető tárgyalásokon. Az indiai és pakisztáni ven­dégeket a repülőtéren Koszi­gin szovjet miniszterelnök fo­gadta. Rajta kívül az ünnepé­lyes fogadtatáson megjelent Gromiko külügyminiszter, Ma- linovszkij marsall honvédelmi miniszter, Szokolovszkij mar­sall, Firjubin ktilügyminisz- terhelyeties. valamint több más személyiség. A hivatalos tárgyalások ked­Ost rom ál I a pót Fe! ső- Vol t á ba n Yarríeogo, Felső-Volta elnöke vasárnap az egész ország terü­letére ostromállapotot rendelt cl. Az ostromállapotot — az AFP és a Reuter megjegyzései alapján — a múlt héten életbe- lépletctt takarékossági intéz­kedések által kiváltott népi elégedetlenség miatt rendelték el. Ouagadougouban, Felső-Vol­ta fővárosában teljes az általá­nos sztrájk — jelenti a hely­színről az AFP. Megszakadt a telefonösszeköttetés és szüne­telnek a rádióadások is. A délelőtti órákban több ez­ren tüntettek a fővárosban. A tömeg az elnöki palota felé tartott, amelyet páncélkocsik­kal megerősített rendőrségi, esendőrségi és katonai alaku­latok védenek. Déltájban a tün­tetők és az elnöki palota vé­Áifamcsíny a Közép-Afrikai Köztársaságban Äz újév’hajnalán katonai ál­lamcsíny fosztotta meg tisztsé­gétől David Dackót, a Közép- Afrikai Köztársaság államfő­jét. A hatalmat Bokassa ezre­des, a fegyveres erők főpa­rancsnoka ragadta magához. II í rü gynökségi jelentések szerint Dacko elnököt háziőri­zetbe vették és három minisz­ter kivételével letartóztatták a I kormány valamennyi tagját. | deimezöi még összecsapás nél­kül néztek farkasszemet egy­mással. den kezdődnek az üzbég kor­mány székhelyén. Lahoreból jelentik, hogy megkezdődtek az indiai—pa­kisztáni katonai megbízottak tárgyalásai a két fél egységei­nek a határról történő vissza­vonásáról. Hétfőn este Taskentben Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök megbeszélést folytatott Ajub Khan pakisz­táni elnökkel. Ezt követően a szovjet kor­mányfő Sasztri indiai minisz­terelnököt fogadta. akivel ugyancsak megbeszélést folyta­tott. A szocialista országok udvözlik a havannai értekezletet Hétfőn, helyi idő szerint es­te kilenc órakor ünnepélyesen megnyílik Havannában az af­rikai, ázsiai és latin-amerikai népek első szolidaritási érte­kezlete. Európában ekkor már késő éjszaka lesz, tehát a megnyitó ülés hírei valószínű­leg csak a kedd reggeli híradá­sokba kerülhetnek be. A szocialista országok párt­ós állami vezetői üdvözlő táv­iratot küldtek a havannai kon­ferenciának. Harcik és bőm búzások Dél-1 Vietnamban Az amerikaiak mérgesgiizí alkatmaz^ali B—52-es típusú amerikai óriásbombázók hétfőn ismét támadásokat hajtottak végre dél-vietnami területek ellen, ahol szabadságharcos tevékeny­séget gyanítanak. Az AFP je­lentése szerint az amerikai gé­pek Dau Tieng-ben, a Mlche- iin-féle kaucsukülletvény vidé­kén hajtották végre 155. tö­megbombázásukat'. A Mekong folyó deltájában amerikai, ausztráliai és új-zé- landi csapalegységek vasárnap még az esti órákban is csatá­rozásokat folytattak. A rízs- föléh-ütköáetben az intervenció- sok egy dél-vietnami ejtőer­nyős-alakulat segítségére siet­tek, hogy megakadályozzanak egy nagyszabású partizán-ak­ciót. A szabadságharcosok — nyugati jelentések szerint ■— a késő esti órákban Hau Nghia tartományban taktikai okokból visszavonultak, de köz­ben súlyos veszteségeket okoz­tak az ellenfélnek. Az ütközet még szombaton kezdődött. Az amerikaiak 403 embert elhurcoltak a környék­beli falvakból, mert azzal gya­núsítják őket, hogy a DNFF harcosai. ­Az AP jelentése szerint az amerikai fegyveres erők vasár­nap a Mekong deltájában indí­tott hadműveletek során mér­gesgázokat alkalmaztak, hogy „kifüstöljék” a partizánokat ál­lásaikból. A „nem. halálos” gázzal az AP jelentése szerint a partizánokat nem sikerült ki­mozdítani állásaikból, viszont a szél az amerikaiak felé so­dorta a mérgező anyagot és így saját akciójukat fékezte le. Egy másik jelentés szerint az amerikaiak összefogd ossák a bivalyokat, a delta-vidék pa­rasztságának legfontosabb há­ziállatait, mert a szabadság­harcosok is bivalyok segítségé­vel szállítják felszerelésüket. föladtak össze egy esztendő történetébe; amely ismét bi­zonyságát adja az imperializ­mus kegyetlen cs (élhetetlen hataloméhségének, cinbertelen- ségének. A vietnami nép hő­sies harcának csodálattal adó­zunk, azt a magunk szerény le­hetőségei szerint mi is segít­jük. Senkinek sem lehet kétsé­ge aziránt — a washingtoni kormánynak sem —, hogy % történelem a vietnami háborút az Egyesült Államok történel­mének legsötétebb lapjain fog­ja számontartani. Ez ma már a világközvélcmény ítélete. A háborúk, az államcsínyeb a faji gyűlölködés, a nyugat­német rcvanstörckvések, a nemzetközi politikában a nyers erőszak és a lelkiismeretlen intrikák elhatalmasodása szük­ségessé teszi a béke és haladás erőinek fokozott éberségét és összefogását. A békcbarc foko­zódása és további kiterjesz­tése 1986 egyik legnagyobb fel­adata. s ebből a magunk lehe­tősége szerint nekünk Is teljes lélekkel ki kell vennünk a ré­szünket. Hazánk nemzetközi tekinté­lye tovább növekedett. Ez an­nál örvendetesebb, mert tük­rözi azt, hogyan ítéli meg,» külföld belső helyzetünket és fejlődésünket. Az állam erős­társadalmi és gazdasági ren­dünk szilárd, a nép hazafias egyetértésben támogatja, a pár­tot a szocializmus építésében- Gazdasági alapjaink egészsége­sek. Most a gazdaságfejlesztés­ben fontos teendők állnak előt­tünk. Az 1966. évi terv vég­rehajtásának sikeres megindí­tása az új esztendő első fel­adata. Az ország legjobb szak­emberei dolgozták ki a hatá­rozatokat és kormányrendele­teket. A végrehajtásnak meg­vannak az érthető nehézségei, azonban ezeken úrrá kell len­nünk, jóakarattal, szorgalom­mal, munkával, annak megér­tésével és figyelembe, vételé­vé!, hogy a nemzet, az ország érdekéről van szó. Néhány szót idegenbe sza­kadt magyar testvéreinkhez Is kívánok szólni. Sokféle, válto­zatos szelek, talán viharok so-, dorlák cl őket ebből a hazád­ból. Az újév alkalmából tnind- annyiuknak boldogulást, jő egészséget kívánok. Bárhogy fordul a sorsuk, szivükben őrizzék meg magyarságuk bc- csülését, szülőhazájuk szere te­lét. Tapasztalni fogják, hogy önmagukat becsülik meg vele. — Mintán gondjainkról, problémáinkról röviden szól­tam, engedjék meg, hogy újév ünnepén mindannyiuknak sok örömet cs sikert kívánjak. Buldog új esztendőt! Túlteljesítette beruházásait a nehézipar A nehézipar 1965-ben majd­nem öt és félmiliiárd forintot irányzott elő nagyberuházások­ra. A programot a Nehézipari Minisztérium forintösszegben túl is teljesítette. Ennek elle­nére néhány nagyberuházás nem fejeződött be az év végéig. Nagygyűlés a Kubai Köztársaság nemzeti ián db epe alkalmából A forradalmi harc új feje­zetét jelenti Kubában, Hogy 1965-ben megalakult a kom­munista párt központi bizott­sága és 1966-ban a párt meg­tartja első kongresszusát. A kubai forradalom ma erősebb, mint bármikor volt Méhes Lajos beszéde után a nagygyűlés részvevőinek meleg ünneplése közben Ra­fael Farinas Lumpuy, a buda­pesti kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője lépett a mikrofonhoz. A megemléke­zésért köszönetét mondott a nagygyűlés rendezőinek és a csepeli dolgozók népes tábo­rának. A legnagyobb feladatot a vegyipari ágazatra bízta a be­ruházási terv; kevés híján 3 milliárd 900 millió forint .ér­tékű nagyberuházás üzembe helyezését írta elől Ezzel szemben az év végi teljesítés több mint 4 milliárd 700 mil­lió forint A vegyipar legnagyobb beruházása, a Tiszai Vegyi­kombinát nitrogén-műtrágya­gyára, a karbamidüzem és az öntöde üzembe helyezésé­vel 1965 végén fejeződött be véglegesen. Teljes kiépülé­sének első évében a gyár kö­rülbelül 330 000 tonna 20,5 százalékos műtrágyát állított elő, körülbelül 10 millió dol­lár értékben. Ez tette lehető­vé, hogy a mezőgazdaság műtrágyabehozatólát 1965-ben az eddiginél nagyobb mér­tékben lehetett csökkenteni. A gyár 1966-ban már 13 mil­lió dollár értékű nitrogénmű­trágyát termel. Megint lezárult mögöttünk egy esztendő, s mikor átlép­jük az újnak a küszöbét cs szembenézünk a jövő feladatai­val, mérlegre tesszük emléke­it és tapasztalatait, azt gondo­lom, nincs okunk szégyenkez­ni azon, amit 1985-ben elvé­geztünk, és ebből önbizalmat meríthetünk ahhoz a munká­hoz is, ami előttünk van. A természeti csapások — elsősor­ban a négyhónapos árvíz —, amelyek bennünket a múlt esz­tendőben értek, rendkívüliek voltak. Sok gondunk és ne­hézségünk főleg ezekből szár­mazott. Ahogy ezeken úrrá tudtunk lenni, abban tömér­dek biztatás és megnyugtató ígéret van a jövőt itletöleg. Ha öntudatosan és lelkiismerete­sen dolgozunk, népünk csodá­latos teljesítményekre képes. Hogy a lelkilsmercfcsség ne csak romi kívüli feladatok megoldásánál, hanem életünk hétköznapjai során is állandó­an érvényesüljön, ez egyedül a mi dolgunk, a mi lehetőségünk, senki más abba bele nem szól. Ha megvan, teljesítményünk gyümölcsét tőlünk senki cl nem veheti, azzal a magunk egyéni és közösségi életét gaz­dagítjuk, a nemzet és az ország javát szolgáljuk. A sors 1965-ben nem volt túlságosan kegyes a világ né- 1 pelhez. A nemzetközi ellenté­tek kiéleződtek. Alkalmunk volt egyik oldalon megcsodál­ni a tudományos kutatások újabb és ifjabb csillogó ered­ményeit, látni az eget ostromló, és a föld kincseit új techniká­val, gépekkel és módszerekkel hasznosító ember sikereit. E sikerekből a magunk szeré­nyebb mértéke szerint mi is részesültünk, gondolok itt ipa­runk fejlődésére, mezőgazda- sági technológiánk korszerűsí­tésére, kutatóink eredményei­re. Másfelől azonban tapasz­talnunk kellett, hogy öt világ­rész szenved a lclkiismeretlcn- ség miatt, amivel az imperia­lista hatalmak, közöttük első helyen az Egyesült Államok, tűzzel és vassal belegázoltak békességre, nyugalomra cs biz­tonságra vágyakozó százmilli­ók életébe, a harmadik világ- háborií állandó fenyegetésével. Ez volt 1965 történetének sötét oldala, s bizony, ha nincs a Szovjetunió és a szocialista vi­lág hatalma, cs e hatalom mö­gött nem állna annyi ember­ség, mértéktartás, határozott­ság és felelősségérzet, nehéz megmondani, hol tartana már a világ... Vietnam. Dominika. Indoné­zia. az indiai—pakisztáni vi­szály, a kongói, rhodcslai. kö- jzel-kclcti események, állam- ' csínyek cs polgárháborúk zsú­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága hétfőn a cse­peli sportcsarnokban nagy­gyűlést rendezett a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzel­mének hetedik évfordulója alkalmából. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső és Somogyi ***** Miklós, az MSZMP Politikai ‘ Bizottságának tagja, dr. Lé- várdi Ferenc, nehézipari mi­niszter, Szarka Károly kül- ügyminiszterhelyettes, részt vett a nagygyűlésen a ha­zánkban tartózkodó Hermino Garcia Lazo kubai külkeres­kedelmi miniszterhelyettes is. A himnuszok után Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára üdvözölte a nagygyű­lés részvevőit, majd Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Méhes Lajos részletesen be­szélt azokról az eredmények­ről, amelyet a Kubai Köztár­saság az elmúlt hét év alatt mind gazdasági, mind kultu­rális téren elért. Majd arról szólt, hogy örvendetesen fej­lődik Kuba szocialista ipara is. Hó és szélviharok Emberemlékezet éta a legna­gyobb hóvihar pusztított vasár­nap Svédországban. A hőmérő higanyszála mínusz 34 fokot mutatott. A jelentések szerint két ember megfagyott. A hóvi­harok és a nagy hideg miatt Svédországban a vasúti össze­köttetés megszakadt, és a rend­őrség jelentése szerint az or­szág különböző pontjain _ több száz közlekedési szerencsétlen­ség történt. Dániában az , újév napján hóvihar tört ki, amelynek kö­vetkeztében megszakadt a vas­úti közlekedés. A norvég fővárost 60 centi- méteres hó borítja. Az orszáf északi részen mínusz 39 föl van. Szilveszter a képernyőn ze-paródia, gyenge volt vi­szont Mezei Mária a Lányok, asszonyok-ban és banális volt ebben az összeállításban Ma­zsola szerepeltetése. Az elma­radhatatlan magyar nótacso­kor követte ezt a blokkot, majd a műsor gerincét alko- ; tó összeállítások jöttek. A Szilveszteri társasutazás című útikabaré (Marton Fri­gyes rendezése), címéből kitű­nően, az utazást állította cél- ! táblára, de egészében után- érzések és önismétlések bosz­• szántó láncolata volt. Az ' adott témán belüli viszony­• lag szellemes műsorindítás és ! az összekötő konferansz mcl- [ lett hallhattuk Psota Irén és ’ Márkus László kettősét, az­tán jolt Gobbi Hilda, aki most nem házmesterré, Üsí­nem vállalati takarítónői mi­l nőségben tolmácsolta a szerző- önismétlését, Lórán Lenke 1 agyonnyűtt stílusában hason­- lóan agyonnyűtt témát hal- 5 lőttünk: pletykákat a vállalat . balatoni! üdülőjéből, majd 1 jött a tavalyi nagy siker: a ■ százegy esztendős Majoros : Tamás bácsi (Major Tamás), ■ aki Slnkovits Imre unter- > mann-i közreműködésével, a ■ tavalyi stílusban, a már is­mert /fogásokkal töltve ki a- régi keretet, több éles bíx’áló- megjegyzést tett, de mivel a- szerző egy év óla semmi új- fogást nem talált ki, nyúlós­■ vak tűnt, unalmas volt. Ércz­- hette ezt a szerző is, mert- minden indok nélkül, hirte­- len megfiatalította az öreget,- és Lchocki Zsuzsával énekel- t tette duettben, aminek, ebben i a keretben, nehéz értelmét- találni. Erre a műsorblokkra, kisebb időtartamú blokkból, adjon választási lehetőséget; stb. A meghirdetett műsor nagyjából ezeket a törekvé­seket tükrözte. A hat óra hosszat tartó szórakoztató összeállítás azonban, összogé- szében, csak az új törekvés vázát villantotta fel, a meg­valósulás bosszúsággal kever­te az értékesebb szórakozta­tás ritka perceit. A szokványos keretjáték, az ejféli Himnusszal együtt tíz különböző jellegű mű­sorszámot, illetve csoportot fogott össze. A műsort Róna Tibor írta, aki csak rész- villanásokban tudott emlé­keztetni korábbi önmagára, régebbi sziporkázó szatíráira, nagyarányú önismétléssel ár­nyékolta be korábbi hírnevét. A két rendező cs a közbeik­tatott kabaré rendezőjének (Bednai Nándornak, Horváth Ádámnalc cs Marion Frigyes­nek) munkája nagyrészt az adott műsoranyag megvaló­síthatóságának függvénye. 777 |7 elsőként a Időrendben hírca Stra­uss-o perelt, A denevér tv- változatát láttuk. A beveze­tőben elhangzott olyan kívá­nalom, hogy Strauss talán megbocsát a tréfás átdolgo­zásért. Ami Strauss megbo­csátását illeti« arról nehéz az egyes magánszámokra, Ka­zal László és Sinkovits Imre konferansz-szovegére legjel­lemzőbb vonás az új ötletek hiányának és a rövid felüdü­lést jelentő, jó, találó, szati­rikus villanaloknak sajátos keveredése — ez utóbbiak rovására. A következő, Ejfél előtt cí­mű, az év slágereiből készült zenés, táncos film a műfaj határain belül jól sikerült összeállítás, az éjfél előtti idő jó kitöltője, egyes számai igen szépek. Különösen em­lékezetes, művészi a film fányliépezése. A táncbetétek, mint más összeállításokban is, szépek, ízlésesek voltak. Az új esztendő köszöntése és á Himnusz után húsz percig az obiigát magyar nótás han- gulatteremtés hullámzott a képernyőn, majd éjjel fel kettőig tánczenei film-mon­tázs szórakoztatott. ~Z 77 hát a szilvesztc- v0 *• ri televizión)ű- sor. Hiányzott teljes egészé­ben az élő adás, minden elő­le rögzített, ennél fogva kicsit mesterkélt is volt. (Néhány percre például a pesti utcát láthattuk volna.) Sok jó tö­rekvés és sok félmegoldás ölelkezett ebben a hat órá­ban, kevés újszerűség jelent­kezeti, általában a műsor ke­vesebbet adott, mint ígért, s mint vártmik tőle, részletei­ben volt csak színvonalasan kielégítő. Bizonyára sok vi­tát1 vált ki mind szakmai kö- rökben, mind a nagyközön­ség soraiban. Ütólag sem érdemes irigyelni Fellegi Ta­mást. Benedek Mikiéi u irigyelhettük az el- : .. etTi múlt hetekben és ho­lnapokban Fellegi Tamást, :aki főszerkesztői minőségben : működött közre hosszú-hosz- ;szú időkön keresztül a Ma­gyar Televízió szilveszteri ; műsorának előkészítésében, ■ válogatásában, általában el- ;ső számú bábája volt a; több ■.mint hárommillió néző által ; várt és a bemutatás óta sok- jszor és sokszor és sokfélé­iképpen emlegetett szórakoz- I tató összeállításnak. A televízió az utóbbi évek­ében aránytalanul nagy sze- ;repet tölt be az emberek | szórakoztatásában. Különö­sen megnövekedett ez a sze- ; rep az elmúlt néhány Szil- i veszter-estén. Néhány évvel :korábban szinte osztatlan tet- iszést aratott a televízió szil- I veszteid műsora, és azóta [nagyon megnőtt a vele szem? • ben támasztott jogos igény. ; Az elmúlt évet búcsúztató ; műsor is hosszú vitákat szült. ! A legkülönbözőbb nézetek í ütköztek össze. A sokféle ál­láspontból kiemelkedett egy ! vélemény: a szilveszteri mű- isor ne olyan szerkezetű le­igyen, hogy a nézőt hosszú «órákra, csaknem egész éj­szakára a képernyő elé sze- j| gézzé, felborítva ezzel a ha- kgyományosabb és sokrétűbb !; szórakozást, hanem legyen i lazább szövetű, álljon több, lenne nyilatkozni, de. azt re­gisztrálni kell, hogy A dene­vér című nagyoperett legfőbb értéke a zenén kívül a látvá­nyosság, i a nagyszabású játék, a csillogás. Nos, ebből, a te­levízió adottságai folytán, a nézők csak néhány szép énekszámot élvezhettek. Az átdolgozásról itt talán szük­ségtelen is vitázni. Minden­esetre, ha egyáltalán beszél­hetünk A denevér szilveszteri bemutatásának hagyományá­ról, úgy az a nagy színpadom nagyoperettre vonatkozik, nem a most látott, hetven- perces „kivonat-kísérlet”-re. Házy Erzsébet, llosfalvy Ró­bert, Melis György, Radnai György néhány énekszámát és Major Tamás Frosch bör­tönőr alakítását szép emlé­keink közé soroljuk. Évadzáró ' konferanszával jelentkezett. Tabi László. A rádió szilveszteri műsorából kapcsolták át, a közreműkö­dő Ráday Imrével együtt, í bizony, visszatetszést keltett amint a képernyőn szokatlar módon, szemüvegesen, papír- paks arnéták b ó l felolvastah egy enyhén banális szöveget A rádióhallgatók ezt a közö; műsorszámot bizonyára job­ban élvezhették. Változatos összeállítást je­lentett A televízió ajándék naptára, amely Rátonyi Ró­bert szokványos „jövendő- mondását” követve, az év ti­zenkét hónapjáról adott egy- egy szatirikus képet. Leg­jobbnak és legfrappánsabb­nak a szeptemberi iskolare- form-persziflázs tűnt. Jó vol még az idegenforgalmi, < könyvkereskedelmi C3 a bőr Dobi István újévi köszöntője

Next

/
Thumbnails
Contents