Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

4r Vilőg proletárjai, egyesüljetek! MHE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 2. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1906. január 4. R ét. egymással össze- ! függő kérdésről kívá­nunk szelni: 1. Kit, hogyan érintenek majd a február elsején életbe lépő ár- és bérintézkedések, 2. Túl azon, hogy szükséges, igazságos intézkedésekről van-e szó? Nem vitás, a tervezett ér­és bérintézkedések társadal­munk különböző rétegeit kü­lönbözőképpen és különböző mértékben érintik majd. Vár­hatóan jócskán lesznek olyan családok is, amelyek az új ár- és bérviszonyok életbe lépést- után se nem nyernek, se nem veszítenek, mert az ái-emelésböl és' az árleszállí­tásból, valamint a többi (szo­ciális; stb.) intézkedésekből eredő többletkiadásuk és többletbevételük kiegyenlítő­dik. Mint ahogyan az egész intézkedés az államháztartás számára sem jelent sem több­letbevételt, sem többletki­adást. Nézzük azokat, akiknek az intézkedések átmenetileg két­ségtelenül csökkenteni fogják eddigi jövedelmüket. Azokról- van itt szó, akiknek eddig is aránytalanul magasabb jöve­delmük volt az országos át­lagkeresetnél. Akik a nagy­többségnél jobban éltek. Aránylag szűk réteg ez, de ebbe a kategóriába tartózó embereket, családokat talál­hatunk az, életnek majdnem minden területén. Sót, az úgy­nevezett. szabad pályáktól kezdve a nagy jövedelmű maszbk kisipar-ősökig és kis­kereskedőkig bezárólag. Ki­ugró jövedelmük szinte min­denütt bérfeszültséget szült. Kétségtelen, hogy a progresz- szív nyugdíj járulék is, a nagyjövedelműek fokozottabb megadóztatása is ezt a kate­góriát érinti majd érzéke­nyebben. A hús, a tejtermé­kek, s a tüzelő árának fel­emelése, valamint a ruházati cikkek, lábbelik, zsír, szalon­na; stb. árcsökkentése nagy­jából náluk is kiegyenlítődik, de ennél a kategóriánál ter­mészetesen nincs béremelés, ezt nem érintik (ha csak nem sokgyermekes családról van szó) a kormány szociális in­tézkedései sem. . gazságos dolog-e, hogy ha más, kisebb jöve­delmű, nagy családos; stb. embereken foko­zottabban segíteni akar a kormány, akkor átmenetileg a nagyobb jövedelmű embe­rek keresetéhez nyúl hozzá? Ha a nemzeti jövedelem fo­gyasztási alapjának munka­bérre eső hányada változat­lan, kinek a jövedelmét csök­kentsék, hogy a nehezebben élő embereken, családokon segítem lehessen? Igazságos, szocialista jelle­gű intézkedés ez. Még akkor is, ha az átmenetileg rosz- szabbul járó emberek sérel­mezik. Nehéz igazság, de szólni kell erről is őszintén, mert az elmúlt talatai arról is meggyőzhet­tek, hogy némely nagy kere­setű, fontos beosztásban dol­gozó ember számára, c - - ' kor jó a szocializmus, ténetesen az ö zsebu mik. ',, & itt mindjárt kapcsoló­dik is a kérdés. Ml azokkal az emberekkel- ládokkal, akik a maguk posz ján szerényebb munkakörén ugyan, de becsületesen, ai zatkészen dolgoztak, .hc > , n tak eddig is, de szerényében nyúlhattak a bőség ba? Akiknek vállát nagyobb család, több gyerek nevelése nek gondjai nyomják, vagy • átlagosnál szerényebb nyug­díjjal kellett beérniük? A február elsején életbelé­pő ár- és bérintézkedés bizo­nyára nem old meg minden Különbözőképpen - de igazságos! I gondot. De az előre látható, hogy sok régi sérelmet orvo­sol, sokfajta feszültséget fel­old. No. nem az áremelésre gondolunk itt, hiszen az ár­emelésnek senki sem örül, m.cS. akkor se, ha az csak néhány fontos cikket érint, kiről tudjuk, hogy a helye- sebb népgazdasági arányok kialakítását célozza, átmeneti jellegű, szükségintézkedés. Az árleszállítások révén pedig a lakosság többletkiadásai össz­társadalmi méretekben meg­térülnek. A ja vak igazsá gosa b b elosztására gondo­lunk, amely társadal­munk számos rétegét, rengeteg családot kedvezően érint majd. Vajon ki vitat­hatja, hogy az épilőmunkások egy részének keresete eme­lésre szorul, s hogy ez vég­eredményben az egész ország számúra megtérül majd? A jórészt nehéz fizikai munkát végző kereskedelmi dolgozók, raktári munJcasok, vagy az egészségügyi középkáderek fizetésének rendezése, az éj szakai ügyeleti díjak feleme­lése szintén régi, méltányos igény teljesítését jelenti. A pedagógusok fizetésemelése regebben elhatározott dolog s csupán ennél a kategóriánál 98—100 ezer pedagógust érint majd kedvezően az intézke­dés. A művezetők béremelé­sei felelősségük • indokolja.' (V , et~ és több gyermekes csa­ladok esetében, a családi pót- jf.fc felemelését gyermeken- tG?u. 50 forinttal nemcsak méltányosnak, lianem szüksé­gesnek is tartjuk, mint aho- ^ya/1 erőmmel nyugtázzuk a -síi 20, a szalonna 11 százal­ékos árleszállítását, egyes lexlihpari cikkek árának le­szállítását,^ egyes, nehéz fizi­kai munkát végző munkások béremelését, s a legalacso­nyabb saját és özvegyi jogú nyugdíjait emelkedését is. Azután, ha summázó szám­vetést készítünk, arról sem feledkezhetünk meg, hogy ez évi népgazdasági tervünk megvalósítasa (amely már számol a tervezett ár- és bér­korrekciókkal) nem életszin- vonal csökkenési, hanem emelkedést irányoz elő. Isme­retes a nyilvánosságra ho­zott terv főbb mutatóiból, hogy a bérből és fizetésből élők reálbére 19<55-ben 1,G százalékkal, reáljövedelme pedig 3,5 százalékkal, a pa­rasztság fogyasztásának reál­értéke is 3,5 százalékkal emel­kedni fog. Társadalmunk nagy több­sége (köztük elsősorban a ki­sebb keresetű és sokgyer­mekes családok) lesz a meg­mondhatója, hogy végül is kiknek az érdekeit szolgálja majd a februárban életbe lépő ár- és bérintézkedés. Persze a számvetéseknél (a konkrét. családi és egyéni számvetésre csakis a végre­hajtási utasítás ismeretében kerülhet majd sor) arról sem feledkezhetünk meg. hogy a reálbérek 1,6 százalékos és a reáljövedelem 3,5 százalékos emelkedése a nemzeti jövede­lem 4 százalékos növekedésé­vel, az ipari termelés 4—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4—5 százalékos nö­vekedésével számol. Figye­lembe véve azt is, hogy 44— 45 milliárd forint beruházás­ra is sor kerül 1966-ban. M indent egybevetve pe­dig az is világos, hogy életünk, sor­sunk alakulása végső soron a munkától, mindenki- nedv fegyelmezett, felelősség- teljes helytállásától függ. A számvetéseknél ezt semmi­képpen sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. Cscpányi Lajos Dobi István újévi köszöntője Öröm a géjpgyás*lbaM Lottó nyeremény jegyzék Szilveszteri panoráma Halálos végű kirándulás a Baradla-barlaiigban A Diósgyőri Gépgyárban készült a képen látható cső­gyári berendezés, amelyet exportra szállítottak. Az év első munkanapba Ahol as első munkanap már január 1-én O órakor elkezdődött Nem lehel elhatárolhatóan kimutatni, hogy a MÁV mikor fejezte be az ó-évet es mikor kezdett hozzá az új esztendő feladatainak , megvalósításá­hoz, hiszen amikor Szilvesz­ter éjjelén psszecsendítettük poharainkat, sok vasutas volt családjától távol, sok vonat kerekéi csattogtak az éjszaká­ban, amelyek az ó-évben in-« dúltak el és az új esztendő­ben érkeztek meg... A vasu­tasok lankadatlanul dolgoz­tak, és számukra az év első munkanapja már január else­jén 0 órakor elkezdődött. Bodnár József, a MÁV Mis­kolci Igazgatósága forgalmi és kereskedelmi osztályának ve­zetője bőséges adatokkal ren­delkezik az ünnepek alatti for­galomról. Január 1-én az igaz­gatóság 277 személyszállító vonatot közlekedtetett, ame­lyek hatvanötezer utast szál­lítottak el; 210 tehervonat gördült ki, több mint tizenkét­ezer vasúti kocsival, az igaz­gatóság területén beraktak 493 vasúti kocsit, összesen mintegy tízezer tonna áru­val. Nagyon szép, a vártnál is jobb eredményt, mutat a kocsikirakás. A te rületre be­érkező 1647 kocsiból 1536-ot kirsVt:»?-. tehát jónak mond­ható a kocsifordujó, és a vál­lalatok jó 'munkáját dicséri. Mindkét ünnepnapon zavar­talan volt a kocsi ki- és be­rakása a Lenin Kohászati Mű­vekben, az Ózdi Kohászati Üzemekben, Borsodnádasdon, két vegyi kombinátunkban, a nyékládházi kavicsbányában, a felsőzsolcai épületelemgyár- ban, Mádon. Tállyán. Rudabá- nyán, a MÁV igazgatóság ál­landó szállíttató feleinél. Az ünnep második napján, vasárnap ugrásszerűen meg­nőtt a forgalom. Ekkor 310 személyvonat több mint száz­ezer utast szállított el. két­százöt tehervonat indult útjá­ra mintegy tizenkétezer ko­csival. Ezen a napon 1601 kocsi érkezett, amelyből 1507- et raktak ki, és beraktak 812 kocsit mintegy tizennyolc ezer tonna áruval. Tegnap, január 3-án minde­nütt elkezdődött az év első munkanapja. Ez a vasútnál is fokozottan érczlíctó volt. 315 személyvonatot közleked­tetett a miskolci igazgatóság, és ismét több mint százezer utast szállított el. A vállala­tok és üzemek mintegy három­ezer üres vasúti kocsit igé­nyeltek. Ezt az igényt ki is tudták elégíteni. Másik nagy közlekedési szervezetünk, a 3. sz. Autóköz­lekedési Vállalat szintén ki­vette részét az ünnepi forga­lomból, számukra is január el­sején 0 órakor nyomban el­kezdődött az első munkanap. Az áruszállító járatok az ün­nepek alatt csökkentett mű­szakkal a központosított pá­lyaudvarokon dolgoztak, a menetrendszerű személyszállí­tó járatok' kimaradás nélkül közlekedtek. A nagy utasfor­galom miatt többfelé vált szükségessé kisegítő járatok beállítása, és így az autó­buszokról sehol, senki nem maradt le. Tegnap, az első munkanap pon ismét nagy munka várt rájuk; a munkás járatok, az üzemi dolgozókat szállító autóbuszok azonban rendre, időben megérkeztek a megye távoli és közeli községeiből, szállították a dolgozókat a szélrózsa minden irányából. Az áruforgalom azonban a többi napokhoz viszonyítva ki­sebb lendülettel halad — kö­zölték telefonkerdésünkre a vállalatnáL (Ónodvári) fiz IKM-ben egyenletes a termelés kört adott és ad. A termelés egyenletes, s ez biztató kez­det. — A hengerde gyárrészleg­ben — mondja Jecs Alajos gyáregységvezető —, észre se lehet venni, hogy túljutottunk 1965-ön. A sorok, az emberek ugyanolyan lendülettel dol­goznak, mint az ó-év utolsó heteiben, napjaiban. A hen­gersorok általában többletet „hoztak”. örvendetes, hogy az ünne­pek alatt nem történt súlyo­sabb baleset. Néhány köny- nyebb sérülés volt csupán. A Borsodi Szénbányászati Tröszt december elején 54 ezer tonna szenet ígért terven felül. December közepén úgy látták, hogy több mint 60 ezer tonnát is képesek adni. Végül december 31-én örömmel kö­zölték: 1965-ben mintegy 76 ezer tonna szenet termeltek feladatukon túlmenően. Ilyen évvégi eredmények után hívtuk telefonon hétfőn, az új év első munkanapján Latorczai János termelési fő­mérnököt, aki elmondotta, hogy a reggeli órákban min­den üzemnél leszállt az ak­nákba a megfelelő létszámú bányász. A produktív munka­helyeken megindulhatott a teljes termelés, bár az ünnep néhol kissé „megnyomta” a frontokat. Ormos IV-es aknán talpduzzadás nehezítette a munkát. Ella I-es és Il-es ak­nán pedig a nagy nyomás okozott gondot, azonban így is a várakozásnak megfelelő eredmények születtek. Külö­nösen a Miskolci Bányaüzem kollektíváját illeti dicséret, hiszen ők a délelőttös műszak során 103 vagon szenet adtak. A szuhavölgyi bányákból 84, a mákvölgyi aknákból pedig 70 vagon szén került ki. Ede- lényben, Ormosbányán és Bükkalján kissé halványab­ban „rajtollak”. Ennek elle­nére a Borsodi Szénbányászati Tröszt az új év első munka­napjának délelőttös mű­szálain csaknem 500 vagon sze­net termelt. A jó munkához hozzájárult a MÁV által nagy­szerűen biztosított szállítás is. Zavartalan kezdés vegyikomiiinátjalnkban Harmincöt munkahelyen 3 eser építőmnnhás Amikor hétfőn reggel fel­hívtuk az ÉM Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját, éppen Petrusov- szki Istvánnal, a műszaki elő­készítési osztály vezetőjével tanácskozott az idei átadási és kezdési ütemtervekről, va­lamint a programok összeállí­tásáról. Hasonló sürgés-for­gás volt a központban másütt is, mert az új évi munkaindí­tással egy időben a BÁÉV-hez került a tiszaszederkényi vá­rosépítés is, ami természete­sen újabb gondokkal jár. Vincze Géza igazgató el­mondta, hogy hétfőn reggel 35 munkahelyen mintegy há­romezer emberrel kezdődött A Lenin Kohászati Művek­ben több üzem, mint például a nagyolvasztómű, az acélmű, a közlekedési gyárrészleg az ünnepek alatt is termelt. Az információk szerint a nagy­olvasztóműben a nyersvas minősége igen jó, az acélmű­ben is a program szerinti anyagot gyártották. — Évi témáinkét — mon­dotta Vincze Gyula, a nagy­olvasztómű főmérnöke — több mint két és félezer ton­na nyers vassal túlteljesítet­tük. Ez örömmel töltötte el az embereket, nyugodt lég­Öíszáz vagon szén az első harmadban el az építkezés. Ezek között természetesen olyan munka­helyek is vannak, mint példá­ul a miskolci vásártéri építke­zés, ahol 15 épületben dolgoz­nak a BÁÉV emberei, vagy Özd, ahol ugyancsak több épület átadásán fáradoznak. A vállalat igazgatója el­mondta még azt is, hogy reg­gel szinte mindenütt pontosan elkezdődött a munka, s igye­keznek kihasználni a kedvező időjárást, ami lehetővé teszi a külszíni munkák zavarta­lan menetét. Előreláthatólag az első lakások átadására már e hónapban sor kerül a vásár­téren, ha az alvállalkozók ígéretükhöz híven befejezik a közművesítést. BVK-ban: január első napjai­ban is sikeresen folytatták pél­dául az új. kísérleti termék, az ammóniumhidroxid (köz­ismerten: szalmiákszesz) gyár­tását. Ebből az anyagból már januárban mintegy 100 tonnát adnak a népgazdaságnak. A Tiszai Vegyikombinát mű­trágyagyára az új év első nap­ján 648,5 tonna 34 százalékos, karbaniid-üzeme pedig 38,44 tonna 46 százalékos nitrogén- tartalmú műtrágyát adott az országnak. „Jó erős üzemelés volt” — mondták a gyárban, s január másodikén még fokoz­ták ezt az „erősséget”: 674,2 tonna 34 százalékos műtrágyát *yvúr4-/v*énl­Két vegyikombinátunkból, Kazincbarcikáról és Tiszusze- derkényből kaptunk híreket az új esztendő első két munka­napjáról. Vegyiműveinkben ugyanis az. ünnepekben is a szokásos ritmusban dolgoztak az emberek. A Borsodi Vegyikombinát­ban január 1-én 550 tonna, másodikén 570 tonna, 25 száza­lékos nitrogén-tartalmú mű­trágyát, 53—53 tonna marónát- ronl és 18—18 tonna pvc-port gyártottak. Ezek azonban csu­pán a főbb termékek, s a to­vábbiakból is a szokásos ka­pacitással. zavartalanul ter­melt a gyár. Sőt, még újdon­ságokról m hallhatunk $ As óriás gép

Next

/
Thumbnails
Contents