Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

4

£SZAKMAUi'AK.ORSZAG

Csütörtök, !!)&£>. december £,

Beszélgetés

a szakmunkásképzés hagyományos útjáról

Amióta művelődésügyünk központi helyén áll az oktatás reformja, a szakmunkásképzés hagyományos formáiról időnként clienteles vélemények láttak napvilágot. Mi tagadás: az útkeresés és az esetenkénti elhallgatás politikája nem halott serkentően a hagyományos, tehát az iparitanuló intézetekben történő szakmunkásképzésre.

Az elmúlt négy esztendő alatt, különösen az iparilag erős megyékből sokfajta jelzés érkezett az irányító szervekhez. E jelzések elsősorban arról adtak számot, hogy ezek a megyék soha vem látott, vem tapasztalt igényekkel lépnek fel a hagyományos szakmunkásképzést illetően.

A köztudatba vájta magát az a vélemény is, hogy a szak- középiskolák elterjedése és megerősödése háttérbe szorítja, sőt megszünteti a hagyományos. szakmunkásképzés formáját. A legutóbbi ország- gyűlésen vízválasztó fogalmazások hangzottak el mind a. szakközépiskola, mind pedig a szakmunkásképző intézetek jövőjéről.

A középiskolai oktatás két, típusa., a szakközépiskola és a gimnázium predesztinálja, jelzi a szakmunkásképző intézetek helyét, szükségességéi. Miután az országgyűlés pontosan megfogalmazta a szakközépiskolák szerepét társadalmunkban, ezzel párhuzamosan tisztázódott a szakmunkásképző intézetek jövője is.

Debitor Gyulával, a 101. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatójával az oktatási reform országgyűlési vitájáról beszélgettünk.

— Megelégedéssel értesültünk az országgyűlés szónokainak a szakmunkásképző intézetekkel kapcsolatos véleményéről — mondotta Debnár Gyula. — Az iparilanuló-kép- zés bizonyos mellőzése és az ezzel kapcsolatos találgatások ■nem egyengették útjainkat. Örülünk, hogy az iparitanuló képzés „zsákutca jellege” ezzel megszűnt, s a szakmunkás- képzés bázisai a jövőben is a szakmun kásképző intézetek lesznek.

— A szakközépiskola és a szakmunkásképző intézet más-más rendeltetéssel \ folytatja munkálkodását. Mik ezek a rendeltetések?

— Az országgyűlésen rögzítették: a szakközépiskolákat

tovább kell fejleszteni. Az innen kikerülő, széleskörű műveltséggel rendelkező, esetleg több szakmát ismerő fiatalok a tehetségüknek megfélö munkakörben lelhetik meg boldogulásukat. az üzemekben. Az illető gyár igénye szabja meg, hogy szakmunkásként vagy részfeladatok irányítójaként alkalmazzák-e a szakközépiskolát végzett fiatalt. A szakmunkásképző intézetek szerepe tehát továbbra is az lesz, hogy szakmunkásokat biztosítson meghatározott szakmai területekre.

— Az országgyűlésen szó volt a hagyományos szakmunkásképzés színvonalának emeléséről is.

— fgen, örömmel hallottunk erről is. Mi már az országgyűlés időszaka előtt megkezdtük az oktató-nevelő munka minőségének emelését. Téves hiedelemként él. a köztudatban az ipari tanuló intézetek oktató-nevelő munkájának nem kielégítő volta. Természetesen intézetenként változik a. kép. Nálunk a 101. sz. Szakmunkásképző Intézetben a közismereti tárgyakat hét. egyetemi végzettségű és 14 főiskolai végzettségű tanár tanítja- A szaktárgyakat üzemi főmérnökök, egyetemi tanársegédek tanítják. A mesterek 65—70 százaléka technikumot, illetve felsőfokú technikumot végzett. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az intézet, felkészült a minőségi oktatás követelményeire. Korábban sok szó érte a ház elejét, hogy az .iparitanuló intézetekben nem túl megalapozott a nevelési program. Mi beépítettük a tematikába az erkölcsi, világnézeti, politikai nevelés árnyalt, tehát a korosztálynak megfelelő kérdéseit. A nevelési program sokoldalúan biztosítja a tanulók esztétikai, ízlésbeli nevelését is.

— Az emeli szintű képzésre vonatkozóan milyen terveik vannak?

— Az országgyűlés foglalkozott az emelt szintű képzéssel is. Hogy a szülők ne idegenkedjenek a szakmunkásképző intézetektől, a kormányzat nagy gonddal, dolgozta ki annak lehetőségét, miként, szerezheti meg az érettségi bizonyítványt az iparitanuló intézetek szakmunkása. Egyi’e

közismertebbé válik a tény: az iparitanuló intézetekben megszerzett szakmunkás bizonyítvány mellé a szakközépiskolákban két év alatt érettségi bizonyítványt is lehet szerezni. Ez bizonyos kvalifikációval jár, lehetőséget biztosít a továbbtanulásra, de érdekessége mégiscsak az, hogy a fiatal szakmunkás anyagi bázis birtokában szerezheti meg az érettségi bizonyítványt. Az emelt szintű képzés ebben az esztendőben nem indulhatott meg intézetünkben. Tanterem- hiánnyal küzdünk, s vannak bizonyos pedagógus-gondjaink is. 10JO szakmunkásképző tanuló szerez ismereteket intézetünk 12 tantermében. Ha akár kölcsöntantermekhez hozzá- juthatnánk, máris vállalkozhatnánk az emelt szintű képzés megszervezésére.

— A most végző szakmunkások jelen tkczhe.t- nek-e a kétéves szakközépiskolai képzésre?

— Természetesen jelentkezhetnek, de bizonyos tárgyaltból, akár autodidakta módon, vagy tanfolyam útján kiegészítő ismereteket kell szerezniük.

—• Évente hány szakmunkást bocsát útjára a 101. s:i. Szakmunkásképző Intézet?

— Az iparitanulő képzés olyan oktatási forma, amelyben szinte egészen pontosan tudjuk, „kiknek termelünk". Ugyanis mi pontos irányszámok szerint képezzük a különböző szakmák tanulóit. A vállalatok felmérik igényeiket, és közlilc velünk. A mi intézeteinkből kész munkahelyekre mennek a fiatalok, az elhelyezkedés semmi problémát nem jelent számukra. Érthető tehát a józan belátású szülők gondolkodásmódja, akik egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a szakmunkásképző intézetek felé.

Az országgyűlés vitája pontosan körülhatárolta szakmunkásképző intézeteink helyét, szerepét és jövőjét. A 101. sz. Szakmunkásképző Intézet oktató-nevelőmunkája arról győz meg bennünket, hogy a „szerepkör” tisztázás serkentőleg hatott az intézetekre, s a jövőben még céltudatosabban fáradoznak szakmunkásképző intézeteink a sokoldalúan művelt, szakmát értő fiatalok oktatásán, nevelésén.

Párkány László

cA f é- e

„TISZTELT SZERKESZTŐSIG! Olyan emberre szeretnénk felhívni figyelmüket, amilyen nem minden szezonban és nem mindegyik bokorban terein. Neve: Negédes Kázmér. Eredeti beosztását. már maga a személyzetis sem tudja, időközben át- vedletl vállalati mindenessé, Robert bácsivá, ahogy magunk között nevezzük. Mielőtt megmondanánk, m,i a kérésünk, hadd, vázoljuk fel Negédes Kázmér elévülhetetlen jótulajdonságait, úgy talán jobban megértenek minket.

Negédes Kázmér kollégánkat imponáló modorral áldotta. meg az ég. Az a jó ég! Szerény, alázatos, már-már attól tartunk, túlságosan is az, egy két lábon járó szív, amelyből szemmelláihatóan csöpög az emberiesség. Jó, jó, mondhatnák erre önök, lehet ez látszat is, konkrétumot kérünk! Ez nem látszat, kérem. Tény, amelynek szolgálatkész tettek növelik értékét. Ezer és ezer konkrét példával illusztrálhatjuk, milyen buzgón megragadja a mi Negédes Kázmérunk az adandó alkalmakat, valósággal lecsap rájuk, hogy mindannyiszor bizonyságot tehessen áldozatkészségérő L

Legutóbb is mi történt? Osztályvezetőnk nem kapott két jegyei a filmszínház hal órai előadására. Negédes Kázmér nem szólt, eltűnt, majd visszatért, s fülünk hallatára így szólt az osztályvezetőhöz; „Bocsánatot kérek, osztályvezető kartárs, bátorkodtam szerezni két jegyet. Semmiség, kérem. tisztelettel ... Egy telefon ... A sógornőm unokanövére húgának barátnője pénztáros a mozinál... Csak lessék szólni máskor is, egész nyugodtan, tessék csak szólni. ..” Hát nem szép dolog ez? Az osztályvezető nem is szólt neki, nem kérte rá, Negédes Kázmér mégis önzetlenül segített.

HISZEN, HA CSAK erről az egy esetről tudnánk!... De mennyi van! Kapásból visszaemlékszünk legalább százra! Ősz elején például, amikor arról beszéltünk a hivatali szobánkban, hagy no, hozzák megint a, téli tüzelőt, rakhatjuk, cipelhetjük, Negédes Kázmér egyből felajánlotta segítségét a főkönyvelőnek, Szegénynek pechhe volt, mert a főkönyvelőéknél központi fűtés van, de ez semmit sem von. le Negédes Kázmér jóságából.., Más alkalommal két hétig sajnálkoztunk rajta, mert görnyedt- fájós derékkal járt-kélt közöttünk, s csak egészen véletlenüli tudtuk meg, hogy es- még a. humánum áldozata lett.. Teljes vasárnapját áldozta társadalmi munkára: bekapálta a szakszervezeti titkárunk krumpliját a háztáji kertben. Az is előfordult, hogy a főelőadónk maszek gépkocsijához jutányosán

akart szereni vállalati benzinjegyet, amiért ugyan majdnem fegyelmit kapott, de hát istenem, bűn az, ha valaki segíteni akar beosztással élő embertársán? Akkoriban majdnem egy teljes napig elvették a kedvét a szolgálat,készségtől. Szerencsére nem sikerült az álnokság! Még aznap este, úgy fél öt tájban csöngött a telefon, a főmérnököt kereste a felesége, hogy menjen érte, mert nagy pakkot vásárolt össze, már taxira sem maradt pénze. „Igenis, kezitcsókolom, továbbítom az üzenetet” — mondta Negédes. De nem továbbította. Végtére is, ilyen piszlicsáré üggyel csak nem zavarja felettesét! Ment maga helyette, immáron munkaidő után, fogta és ccpeltc a pakkot, igen kérem cepelte,

Mától vetítik:

TILOS A SZERELEM

A film láttán érdekes képlet mered felénk. Tulajdonképpen jót nevettünk, időnként egészen jól szórakoztunk s néhány frappáns jelenetet is megőriztünk emlékezetünkben. Mégis, alaposabb mozaikolás után gondolatok sora alakul ki bennünk a filmről. Nem a szokásos igenlő, helyeslő gondolatsor, hanem valami tiltakozásféle, valami makacs ellenállás, a film matériájával szemben.

Itt van mindjárt a sztori. Egy eszkavátoros brigád vezetője fennhéjázó, nagyképű, s szedelt-vetett nézeteket vall a szerelemről, a házasságról. A nézetek helyenként egészen konkrétak, társadalmiak és bizonyos vonatkozásaiban filozófiaiak. A brigádvezető személyében az alkotók tulajdonképpen kérdéseket tesznek fel a szerelemről, a házasság intézményéről. Vígjátéki köntösben jelennek meg ezek a kérdések, s így, természetesen, az alkotók vígjátéki tónusban igyekeznek felvázolni a választ is. Igen ám, de a válasz némiképpen sántít. Milyen kérdéseket tesz fel és milyen elveket vall Frank, az eszkavétoros brigád vezetője? Azt mondja: (Micsoda közhely!) — A szerelem öl, butít, nyomorba dönt. A jelszó alapján brigádja minden tagját óvja a szerelemtől, még- inkább a házasságtól. Aztán jön egy lány (hű, de ismerős képlet!), a nézetek, fejtetőre állítódnak: brigádvezető barátunk szerelmes lesz, s eljut a házasság gondolatáig.

Tehát, amint látjuk: a sztori nem új, ami alapjában véve nem baj. Egy jó filmvígjáték ezért még kikere- kedhetett volna a. Tilos a szerelem-bői. A gondunk pontosan abban van, hogy ez az erősen polgári, vígjátéki fordulat. vagy problémafelvetés mai közegbe kerül. Ez a mai közeg nem más, mint egy brigádközösség, amely ezt a „házasságot” ebben a formában nem képes elviselni. Statisztikai adatok bizonyítják leginkább, hogy a válások arányszámai munkás- és parasztkörnyezetben viszonylag a. legkisebbek. Nem volt tehát szerencsés ötlet ezt a „szalon-sztori t” beleerösza- kolni egy olyan közegbe, amelyben a sztori, társadalmi talaj veszte ttscgénél fogva, nem tudott megkapaszkodni.

A film öt jónevű novellista alkotásának felhasználásával

készült. Palástiig György és Rényi Tamás írta. a filmet A fiatal filmművészek érdemeként kell feltüntetni a neveltetési szándékot. Az tagadhatatlan, hogy a Tilos a szerelem című film vigáték bő- velkedik humorban, féreér- tésekben, komikus szituációkban. Ám a humor választékával és szintjével sem lehetünk elégedettek. Sablonos megoldások, e’avult burleszk- trükkók váltogatják egymást,

A film befejező képsora is sok kifogásolnivalót hagy maga után. Konvencionális és humortalan. Jóllehet, az előző képsorok nem voltak szegények humorpelárdákban. Az egész filmen meglátszik az öt novellaíró (a hatodik közreműködő író) és a két filmrendező sajátos kézjegye, és gondolatereződése. A hitelességet. biztosító egységes koncepció emelhette volna ezt az új magyar vígjátékot a hamisítatlan filmvígjátékok sorába.

Avar István és Darvas Iván őszinte komód iázó kedve, Tö- rőcsik Mari okossága élményt jelentett a nézők számára. A három artistalány mejelenítőí az írói plaszticilás hiánya miatt nem tudtak kibontakozni;

(p—I)

A jövő emberéhez

Kórushangverseny olasz vendégművésszel

Vasárnap, december 5-én kerül sor a jubileumi ünnepség- sorozat záró rendezvényére a zeneművészeti szakiskola Bartók termében. A város legjobb amatőr kórusai adnak hangversenyt: a városunkban jól ismert (az avasi templomi koncerten is nagy sikerrel szerepelt') SZM.T ..kamarakórusa Reményi János vezetésével, a KISZÖV vegyéskara (Weszpré- mi Ilona), a MÁV Járóm üjavító férfikara, új vezetőjük Sereg János irányításával, és. az országszerte is sok elismerést szerzett: Diósgyőri Vasas Művészegyüttes Forrai István vezette vegyeskara repertoárja legszebb darabjait szólaltatja meg. A koncerlet Bárdos Lajos Kossulh-díjas karnagy közreműködése fémjelzi, aki a részvevő valamennyi kórust együttesen vezényli Kodály— Berzsenyi A magyarokhoz című művének megszólaltatásakor.

A hangverseny érdekessége, hogy egy fiatal világjáró művész is fellép, az olasz Mario Delli Ponti, aki a zongorairo- da.lom remekeiből állította össze kiegészítő műsorát;

Mario Delli Ponti 1931-ben Milánóban született. Az ötvenes évek közepétől számos külföldi turnén aratott nagy sikert, így Franciaországban, Svájcban, az NSZK-ban, Angliában, Hollandiában. Jugoszláviában és Kanadában. Ö volt az első olasz muzsikus, akit. Londonban a Bach-érem- mel tüntettek ki. Toscanini és Pablo Casals is nagy elismeréssel nyilatkozott játékáról, fölényes technikai tudásáról,

művészi temperamentumáról. Repertoárja igen gazdag, többek között 19 versenyművet ölel fel. A fiatal művész a Gioventu Musicale és az Ifjú Zénóba rá tok magyarországi

szervezetének művészcseréje során látogat cl hazánkba, és több fellépésen mutatkozik be városunkban: vasárnap délelőtt a miskolci ifjú zenebarátokkal ismerkedik, este pedig az énekkari koncert szólistájaként lép dobogóra. (flach)

MISKOLCI MOZIK MŰSORA

BEKE:

2—8. 'Dios a szerelem. Magyar. Szeles! K: naponta :T. 4, Im. 6 es 8. M: 5., 1. 10 és í. 12. Egy fiatal tiszt naplója.

KOSSUTH-FILMSZtNHAZ délelőtti műsora:

2—1. A. szerelem órái. Olasz. Széles! Csalt 16 éven felülieknek! G—6. Tilos a szerelem. Magyar. Széles! K: vasárnap kivételével naponta délelőtt fél 11 órakor.

KOSSUTH-FILMSZINHAZ délutáni műsora:

(Értesítjük a kedves moziláío- gató közönséget, hogy a KossuthFllmszinház délutáni előadás kezdési Ideje december 2-ától, csütörtöktől megváltozik: Új előadás- kezdések naponta délután negyed 1, este negyed 6 és fél 8 inakor!)

2—3. (Negyed 4-ltor!) Korzikai testvérek. Színes olasz. Széles! 4. (n. 4-kor!) Gyávák bandája. Francia. Széles! 5. (n. 4-kor!) Riói kaland. Színes francia. Széles! 6. (n„ 4-kor!) Tilos a szerelem. Magyar. Széles! 2—6. (n. 6 és f. 8-kor!) A szerelem órái. Olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 7—0. (n. 4 és n. 6-kor!) A magas fal. Csehszlovák. A”-bérlet beváltható!) 7—8. (Csak f. 8-kor!) A szerelem órái.. Olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! M. 5., f. 10 és f. 12. Moszkva—Genova.

mint valami hordár, csakhogy teljesen önzetlenül és díjtalanul. Másnap, amikor megkérdezte főmérnökünktől, meg volt-e elégedve kedves felesége a cepelóssel, hevesen gesztikulálva hárította el magától a köszönetét, hogy ő nem azért, tette, pusztán emberségből.

Mert Negédes Kázmér mindent elkövet, csak úgy, emberségből, egyszerűen figyelmességből; ami mellett más halandó elhalad, az nem kerüli el az ö tekintetét. Feltéve, ha arról van szó, hogy másoknak lesz vele jól. O a köz embere. A köz érdekében tesz-vesz, beszerez, megrendel, lót-fut, elintéz, telefonon összehoz, tanácsol, megszervez. Rá még sohasem volt panasz a. kollegali- tás íratlan törvényeinek, megsértése miatt. Azaz, volt ugyan egy, de csak egyetlenegy esetben. De ki nem követ 'el hibát? Emberek vagyunk, kérem .., Negédes Kázmér- nak sem futhatja mindenre az erejéből abban a hatalmas nyüzsgésben, amit önzetlenül magára vállalt. No, hát az az egy eset igazán ... öreg portásunk, akit mi Ne- pumokinak hívunk —, mert mi mindenkit elkeresztelünk —, azt kérte Negédestől, szólna már egy jó szót érdekében, adjanak neki kétszáz forint. segélyt valamilyen címen, meri a jövő héten ope«

Q

rálják, alkusza van, kellene s egy-két holmi, tegye meg l igen tisztelt Negédes kartárs,» hiszen olyan jól fekszik a * főnökségnél. Mire, Negédes a így válaszolt: Mi vagyok én, * közbenjáró Szent Antal? —a Hát istenem, éppen ingerült» volt kissé, fáradt, meg vég-a téré is, nem vállalhat magára > minden csip-csup ügyet, nem* igaz? Neki is van kerete, ® mint a pénzügynek, nem. fér-® het bele minden és minden-e ki . . . o

De nem is szaporítjuk a® szót. Láthatja a. tisztelt szcr-% ke.sztőség. hogy nem állag* ember Negédes Kázmér. Ép-® pen ezért az a. kérésünk., ír-» janak róla, hívják fel rá a 3 figyelmet. Egy ilyen ember s nem, aprózhatja el magát! 3 Ki kell őt emelni, vigyék, oda,* ahol nagyobb a. lehetősége, » többet tehet, a közért. Meg érdemli, hogy előre haladjon,« itt úgy sincs igazi beosztása. ’ Mi nem ragaszkodunk, hozzá» — de csa.k azért, mert mi is • önzetlenek, vagyunk, viszon- 0 zásul az önzetlenségért. Tisz-J telette!; a vállalat kollektíva-? ja.” I

* %

A KERESNEK ÍME eleget s tettünk. Mi is tudjuk, meny-* nyi érték rejlik az ilyen Neg-t édes Rozmárokban. Negédes* Káznyéfokban? ördögöt! Hi-» szén olyan kevés van belőlük,” csak elvétve találkozni egy- , gyel-eggyel... n

Csaja László *

fáklyái

2—3. Az eltévedi ágyú. Csehszlovák. 4—Ti. Néma barikád. Magyarul beszélő csehszlovák. 6—7^ A baracktolvaj. Magyarul beszélő bolgár. K: naponta 5 és f. 3, vasárnap í. 5 és 7. M: 5, f. U-korl A gyilkos és a lány.

TÁNCSICS;

, 2 f; Viharos alkonyat. Magyarul beszelő szovjet. 4—5. Zöldár. Magyar. széles! 6—7. (Csak du. 5-kor!) A párdúc I—ír. Színes olasz. Széles! K: naponta f. 5 és 7. M: 5, i. 10-kor. Hurrá, nyaralunk!

SÁG VARI:

2—3. Kérem a panaszkönyvet. Magyarul beszélő szovjet. 4—5. A gyilkos halála. (Merénylet.) Magyarul beszélő csehszlovák. Széles! fi. Kiói kaland. Színes francia. Széles! 7. Ne hagyd magad Pitkin. Angol. Széles! K: naponta I. 5 és 7-kor.

SZIKRA:

2—3. Baja zzék. Olasz. 4—5. Bűntény a müvészoanzlóban. Magyarul beszélő NDK. fi—7. no nerc‘az. élet. Szovjet. K: naponta lm. 5 és n. R. M: 5. 10-kor. Muhiér, hozzám !

PETŐFI:

?. Ne hagyd magad Pitkin. Angol. Széles! 3. Bolondos história. Magyarul beszélő csehszlovák. Széles! 4—5. Út a sötét erdőben. Magyarul beszélő csehszlovák. Széles! G—7. Felelős állásban. Magyarul beszélő jugoszláv. Széles! K: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7. kedd. péntek, szombat csak 7. M: 5. 10-kor. Foto Héber.

DIADAL:

4—5. Nem. Magyar. I<: szombat fi. vasárnap f. 4 és fi. M: 5, f. likőr. Hogy állunk, fiatalember?

BÜKK:

(Mlskol c-Hámo r)

4—5. (Csak {. 4-kor.) A k^szfvű ember fial T—TT. Színes magyar. Széles! 7—8. (Csak G-kor!) Szívfájdalmam Hirosima. Japán. Széles!’ M: 5. 11-kor. A tizedes meg a biek.