Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
2 Sszakmagyarország Vasárnap, 1965- december If. n MggBffigBgBagBagBgaBEi Kállai Gyula beszéde a nőkongresszuson. (Folytatás au 1. oldalról.) A Minisztertanács elnöke bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresszus küldöttei útján a szocialista Magyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagyszerűen helytálló magyar nőket és a tanácskozás külföldi részvevőit, köztük a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. Ez a kongresszus hazánk felszabadulásának 20. esztendejében ülésezik — folytatta. Népünk életének 20 év előtti történelmi i r.iula- ta egyben fordulat volt a magyar nőmozgalom történetében is, s amikor munkásosztályunk, népünk kivívta a hatalmat, ezzel egyben megteremtette a nők egyenjogúságának, igazi és teljes felszabadu- ! 1 ásónak biztos alapját is. A nőmozgalom és a munkás- mozgalom már a régi rendszerben elválaszthatatlanul eggyé forrott: aki a nők egyenjogúságáért akart küzdeni, biztosan eljutott a szocialista munkásmozgalomhoz, mert a nők teljes felszabadulásának egyetlen következetes harcosa — a munkásosztály, mert a nők teljes egyenjogúságát csak egyetlen társadalmi rend képes megvalósítani, a szocializmus. Ez a magyarázata annak, hogy a nemzetközi nőmozgalom olyan kimagasló alakjai, mint Rosa Luxemburg, vagy Clara Zettkin és a hazai nőmozgalom olyan feledhetetlen márlirjai, mint, Hatná n Kató, vagy Martos Fiára, a szocialista munkás- mozgalomban vívták küzdelmüket. Ma, amikor elmondhatjuk, hogy népünk 20 éves munkájának eredményeként megszüntettük a kizsákmányolást, leraktuk a szocializmus alapjait, egyben azt is megállapíthatjuk, hogy ezt a történelmi eredményt nem lehetett volna elérni a nők, a nőmozgalom tevékenysége és támogatása nélkül. Elismeréssel és köszönettel adózunk tehát munkájukért önöknek, a magyar nők százezreinek és millióinak. Őszinte tisztelettel, szerető! tel és megbecsüléssel tekintünk a nőmozgalom véterán — de lelkes aktivitásukkal a fiataloknak most is példát mutató — nagyszerű harcosaira, akiknek olyan ismert képviselői is itt vannak a kongresz- szus padsoraiban, mint Gár- dos Mariska, Kelen Jolán és Várnai Zseni elvtársnők. kai és egyenlő kötelességekkel dolgozik együtt a férfi és a nő, úgy a család gondozásában és nevelésében is azonos felelőssége és teendője van mind- ke ttöj üknek. — Államunk — népgazdaságunk fejlődésének eredményeitől függően — sokirányú támogatási, segítséget nyújt a gyermekneveléshez. Nem tartjyk azonban jónak és elfogadhatónak, hogy hazánkban a családok 30 százaléka olyan, ameiyből hiányzik a családi öröm legfőbb forrása, a gyermek. S bár a csökkenés a legutolsó két évben megállt, a magyarországi születések száma még mindig a' legalacsonyabb Európában. Ez bonyolult társadalmi jelenség. Sok családban vannak objektiv okai is, de még több a kifejezetten szubjektív tényező; magyarán és egyszerűen az, hogy éppen a fiatul, 20 és 30 év közötti asszonyok nem kívánnak szülni, mert férjükkel együtt bizonyos anyagi javak birtoklását előbbre helyezik annál az egész életet végigkísérő, tartós öi'ömnél és boldogságnál, amit a gyermek jelent. Neon kívánunk visszatérni az ismert régi adminisztratív eszközökhöz. De hangsúlyozni kívánom: a gyermektelenség- ben mi nem csupán családi vonatkozású, magán jellegű problémái látunk. A család, a gyermek: a nemzet jövője, amely iránt mindnyájan súlyos felelősséggel tartozunk. A továbbiakban az ifjúság nevelésének néhány kérdésével ' foglalkozott. Beszélt a családi és az iskolai nevelés egységének erősítéséről, a helyes pályaválasztásról, az országgyűlés legutóbbi ülésszakának egyik napirendjéről, Iskolarendszerünk fejlesztéséről. — A mai magyar nómozga- lom soraiban együtt vannak párttagok, és pártonkívüliek. Tudatos materialisták és vallásos hívő asszonyok is. De ösz- szefúzd őket az a közös tudat, hogy soruk további javítását, a béke fenntartását, teljes táp» sadalmi egyenlőségük kivívását csakis a szocializmus további építésével, csakis a párttal szoros szövetségben va* lósíthatják meg. Erősítsük tovább a nőmoxgalom és ti ssocialismus egységét Helyet tt nőhetek a közéletben! Póriunk és hormónyunk mindent megfess, hogy megkönnyítse a nők, a családanyák helyseiét Kállai Gyula ezután arról Beszélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között ma mór teljes a jogegyenlőség. — Vannak tehát szép számban eredmények, de akad még nem kevés hiba, fogyatékosság és teendő is. A nő igazi felszabadítása csak a szocialista társadalom teljes felépítésével, a szocialista közgondolkodás elterjesztésének és a szocialista erkölcsök megerősítésében eléri eredményeknek arányában valósítható meg. — Pártunk és kormányunk mindent megtesz azért, hogy — amennyire gazdasági lehetőségeink engedik —, folyamatosan egyre jobban megkönnyítsük a nők, és különösen a családanyák helyzetét és minél nagyobb mértékben valósuljon meg a gyakorlatban a nók társadalmi egyenjogúsága is. — Erdei elvtársnő beszámolója foglalkozott több gazdasági problémával is, amelyeknek megoldását jómagam is helyesnek és szükségesnek tartom. Megfogalmazódtak javaslatok, hogy bizonyos munkakörök betöltésénél részesüljenek előnyben a családot egyedül eltartó nők, a több- gyermekes anyák, s legyen jóval több olyan munkahely a nők számára, amely 4, vagy 6 órás elfoglaltsággal jár. Gondoskodni fogok róla, hogy a kormány ezeket a javaslatokat megvizsgálja, s a lehetőségek arányában sor kerüljön megvalósításukra. Utalt arra, hogy mielőbb le kell küzdeni azt a káros szemléletet, amely szerint a nő gyengébb, rosszabb munkaerő, mint a férfi. A cél, a teljes egyenjogúság. — A magyar kommunista mozgalomnak a hatalomért folyó harc időszakában az is helyes jelszava volt, amely- lyel követelte: „Helyet a nőknek a közéletben!”, ez a jelszó ma is időszerű, véleményem szerint nem tettünk meg mindent, amit eddig is lehetett és kellett volna: szükséges, hogy lovább növeljük mindenütt a nők társad Imi megbecsülését és közéleti szerepét. Különösen olyan helyeken kell gondoskodni arról, hogy a megfelelő demokratikus fórum lehetőségeit felhasználva érvényre juttathassák véleményüket, jó elgondolásaikat és a vezetésben is megfelelő számban legyenek képviselve, ahol nők dolgoznak többségben. Ha a nők alkalmasak arra, hogy a szocialista brigádokban 30—32 százalékban, a termelőszövetkezetek tagságában 38—40 százalékban vegyenek részt, úgy gondolom, nem volna bűn, ha a nők a vezetésben is megközelítenék ezeket az arányokat. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután rámutatott, hogy a nők teljes társadalmi egyenjogúsításának alapvető feltétele a termelő munka eredményeinek fokozása. — Vezető szerveink most több nagy fontosságú kérdéssel foglalkoznak. Közpoti Bizottságunk a napokban tárgyalta a jövő évi népgazdasági tervet.. Változatlanul iránymutatónak tekintjük a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatát, amely az ésszerű takarékosságra, a munka termelékenységének fokozására, a gazdasági hatékonyság növelésére, fegyelmezett, pontos, jó minőségű munkára szólít fel bennünket. — Dolgozunk következő ötéves tervünk összeállításán is, s ebben olyan feladatokat kívánunk népünk elé tűzni, hogy sikeres megvalósításukkal közelebb kerüljünk a szocializmus teljes felépítéséhez. Miután a Központi Bizottság megtárgyalta, tovább foglalkozunk a gazdasági irányítás új, célravezetőbb, hatékonyabb módszereinek kidolgozásával. E munkáknak azonos a célja: erősítsük tovább szocialista társadalmi rendünket, érjünk el újabb nagy eredményeket, teremtsük meg a feltételeit-annak, hogy a dolgozó ember még jobban, szebben és kulturáltabban éljen hazánkban. Erősítsük tovább a nőmoz- guloni és a szocializmus egysegét, mert ez is erős fundamentuma szocialistá- vá fejlődő nemzeti egységünknek. — Akkor tudjuk igazán értékelni fejlődésünk nagyszerű útját, ha visszapillantunk népünk 20—25 évvel ezelőtti múltjára. A jól végzett munka fölött érzett örömmel mondhatjuk: érdemes volt fáradozni és érdemes tovább is fáradhatatlanul dolgozni. Minden hazafi büszke lehet népének alkotó erejére, amely most új, lelkesítő feladatok előtt új sikerek kivívására összpontosul. Egységünk, szilárdságunk és sikeres munkánk egyik éltető forrása továbbra is Nagy taps közben szólalt fel Florence Mophoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára. Tolmácsolta a kongresszusnak az NDN és személy szerint Eugenie Cotton elnök üdvözletét, majd elismeréssel szólt azokról a nagyszerű sikerekről, amelyeket hazánk az elmúlt két évtizedben elért. N. G. Szaliscseva, a szovjet bizottság jogi bizottságának elnöke a szovjet asszonyok és lányok testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszus részvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a nők szerte a világon mély felháborodással ítélik el az imperialista zsoldosok délvietnami kegyetlenkedéseit, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni barbár bombatámadások sorozatát. a nők győzhetetlen creja, (Nagy taps.) A Minisztertanács elnöke felszólalása végén jó erőt és egészséget, sikeres munkák sok boldogságot kívánt a Magyar Nők Országos Tanácsának, a magyar nömozgalomnak, minden magyar édesanyának» asszonynak és leánynak. (Nagy taps.) A Minisztertanács elnökének beszéde után az elnöklő Bugát Jánosné arra kérte Kállai Gyulát; tolmácsolja a párt és a kormány illetékeseinek a magyar leányok és asszonyok elhatározását, hogy az élet minden területén segíteni akarják és fogják a párt és a kormány céljainak megvalósítását- Ezután megkezdődött a beszámoló feletti vita. — Azt akarjuk, hogy mtrt- den asszony megtalálja helyét az életben, az alkotómunkában, s ezzel egyidejűleg — hivatásának szellemében — eleget tegyen kötelezettségeinek a családban, a gyermekek nevelésében is. A többi között a vitában felszólalt Szatmári Etelka, Borsod megyei tsz-tag és adatokkal illusztrálva számol!- be arról, hogy a szerencsi járás lányai, asszonyai a nőkongresz- szus tiszteletére tett vállalásaikat teljesítették. Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter a többségében asszonyokat, lányokat foglalkoztató iparág helyzetéről, eredményeiről szólott. A nőkongresszus tanácskozása vasárnap folytatja munkáját. A család, a gyermek: a nemzet jövője A béke megvédhető, ha egységben, líösöti akarattal lépünk jel — Nem árt ezt hangsúlyozni, hiszen vannak még férfiak, akik nem ezt az elvet vallják. Úgy gondolják, hogy kétféle mértékkel lehet mérni; másként a férfi és megint másként a nő számára. Az ilyenek véleménye szerint a nő kötelessége, hogy kifogástalanul dolgozzék munkahelyén, de amellett lássa el a második műszak m-inden feladatát is. Meggyőződésem, hogy miként a termelő munkában egyenlő jogokMajd a nemzetközi kérdésekről szólt. Foglalkozott a vietnami nép megsegítésével, a * magyar nömoz- galomnak a nemzetközi életben, a békeharcban betöltött szerepével. A béke megvédhető, s ha egységben, közös akarattal lépünk fel, lefogjuk az agresz- szor kezét, elhárítjuk családunk, gyermekeink feje felöl a háború veszélyét, s a nemzetközi élet. kérdéseit a békés egymás mellett, élés szellemében oldhatjuk meg. Binnedien Moszkvába utazik A szovjet fővárosban hivatalosan bejelentették, hogy december 13-án Moszkvába érkezik Bumedien, algériai elnök. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a szovjet kormány hívta meg hivatalos látogatásra. De Gaulle hívei a választásról De Gaulle hívei azt a következtelést vonták le a december 5-i választás eredményéből, hogy a választók zöme elsősorban a kormány gazdasági és szociális politikája, valamint az egyszemélyes uralom rendszere ellen mondott bírálatot, amikor többségében a lelépő elnök -ellen szavazott. A külttefi kiiSpolifikaif összefoglalóik Sí3©w|©í lépések a Vietnami bélséási M.% ÜSB. agresszió új vonásai ® Ä francia -választás tanulsága» Äffri sa népe és a brit rhodesim politika tárgyalás. egy kompromisszumért” dotta. Merre haladjon a világ? A Szovjetunió külpolitikai vonala a békét ajánlja az emberiségnek és gyakorlati lépéseket scsz ennek érdekében. Az ügyesült, Államok vezetői viszont újra meg újra fokozzák i nemzetközi feszültséget. E tétféle és lényegét illetően el- entétes tendencia a lezárult lét Vietnammal kapcsolatos eseményeiből is világosan ki- ;únik. A Szovjetunió nagyfokú ak- jvitással küzd a vietnami confliktus politikai eszközú ■endezéséért. A hét elején Moszkvából üzenettervezetet luttattak el az angol kor- nányhoz Vietnam ügyében. E szerint a Szovjetunió és Ang- ia, mint az Indokinára vo- íatkozó genfi értekezlet társ- 'lnökei, közös memorandumban ítélnék el az Egyesült Álamok vietnami agresszióját, yjég a — lényegében elutasító — "brit válasz megérkezése előtt nyilvánossági" került Koszigin miniszte; k nyilatkozata, amelyet 1,... tonnák, a New York Times munkatársának adott. Koszigin határozottan felhívia a figyelmet arra a komoly veszélyre, amelybe Johnson kormánya beleringatja az Egyesült Államok népét. S míg az erről szóló tudósítások és értékelések szétröppentek a világba, Moszkvában máris újabb fontos nyilatkozat látott napvilágot. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka leszögezte: a Szovjetunió amiként eddig, a jövőben is minden segítséget megad Vietnam hős népének az agresszió elleni küzdelemben. E következetes, célratörő békepolitikát a szovjet állampolgárok szíwel-lélekkel támogatják. Sokféle formában e felfogás tükröződött például a moszkvai Kropotkin téren rendezett nagygyűlésen. A több ezer moszkvai dolgozó szenvedélyes hangon ítélte el az Egyesült Államok vietnami agresszióját és az amerikaiak távozását követelték Vietnamból. Az Egyesült Államok elnöke ugyanekkor texasi birtokén a vietnami háború kiszélesítéséről tárgyalt legközelebbi tanácsadóival. Johnson már hétfői sajtóértekezletén jelezte: „az Egyesült Államok annyi katonát küld Dél- Vietnamba. amennyi szükséges.” S hogy mennyi .„szükséges”, azt pillanatnyilag jórészt a tábornokok farkasétvágya szabja meg. Jövő év elejére már mintegy 400 ezer amerikai katona küzd imperialista célokért Vietnamban. Az amerikai tábornokok már azért hadakoznak, hogy washingtoni jóváhagyás nélkül, „saját belátásuk szerint cselekedhessenek, mert máskülönben az amerikai veszteségek tovább növekszenek és a háború évekig is eltarthat” — írja az US. News and World Report. A győzelemre képtelen amerikai tábornokok vérgőzös vágyaival szöges ellentétben áll Fulbright szenátor reálisabb véleménye. Szerinte, Vietnamban sem a feltétel nélküli kivonulás, sem a teljes győzelem nem valósítható meg, „egyetlen reális cél lehet csak: 3 Az agresszív amerikai körök alig leplezett kárörömmel vették tudomásul De Gaulle tábornok választási félsikerét. Bár De Gaulle valamennyi jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta, a hét évvel ezelőtti népszavazáshoz képest, mégis több, mint 8 millió szavazatot veszített. Kétségtelen: az a tény, hogy De Gaulle december l!)-én második választási fordulóra kényszerül, önmagában is a személyi hatalom népszerűtlenségét bizonyítja. A haladóerők jelöltjére, Mit- terrandra eső mintegy 32 százalékos szavazatarány viszont ugyanakkor a francia baloldal összefogásában rejlő nagy lehetőségekre nyomatékkai ti ívja fel a figyelmet. És a francia példa más nyugat-európai országok' haladó politikai pártjai számára is hasznosítható tapasztalatokkal szolgál, jelentősen hozzájárulhat Európa jövendő politikai arculatának kibontakozásához. Kontinensünk nyugodtabb politikai képének formálásában a többi közt jelentős helyet tölthetne be Anglia is. Stewart brit külügyminiszter múltheti moszkvai látogatása nagy lehetőséget tartogatott e tekintetben. Anglia azonban, az Egyesült Államok agresszív politikájához láncolta szekerét külpolitikai tevékenységét. Jól megfigyelhető ez a. viatna- mi béke kérdésében és a nyugatnémet militaristák atom- erő követeléseinek ügyében. 4 Nem válik dicsőségére Wilson kormányának a lázadó Smith rezsimmel folyó átlátszó alkudozás sem. Egyezkedni igyekeznek vele. Lord Gardiner lord kan cel Iái' legalábbis erre tett ajánlatot. ' Wilson pedig „zöld utat” engedett annak a brit tankhajónak, amely 12 ezer Ionná nyersolajjal Rhodesia felé tart. Afrika népei persze nem nyugodtak. bele a szabadságtip- 7'ásba s ezért határozták' el: hadat üzennek Dél-Rhodesiá- nak, ha december 15-ig Anglia fegyverrel nem vet véget; a fajüldöző rendszer törvénytelen uralmának. Ezzel egyidőben az ENSZ közgyűlés plenáris ülésén számos nép képviselője síkra- szállt a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolása mellett. A közgyűlés egyes számú politikai bizottsága viszont a más államok belügyeibe való beavatkozás eltiltását tárgyalta. Az Egyesült Arab Köztársaság delegátusa határozati javaslatában hangsúlyozta: a gyarmati és fajüldöző rendszerek elleni harc nem ellentétes a be nem avatkozás elvével. A világnak a szabadság és a béke felé kell haladnia. politikai kérdések csak másodlagos szerepet játszottak a szavazatok megoszlásánál. Erre mutat De Gaulle több hívének a Notre Rcpubüque-ben megjelent nyilatkozata. „A dega- ulleizmus — hangoztatják — december 5-én megfizetett szociális politikájának elégtelenségeiért. Nem lehel; nemzeti függetlenségi politikát folytatni anélkül, -hogy állandóan szem előtt ne tartanánk a lakosság helyzetének javítását, és kapcsolatban ne lennénk a tömegekkel.” Groiinbo Prágában Václav David csehszlovák külügyminiszter meghívására szombaton délben Prágába érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége. A neves szovjet diplomatát a prágai repülőtéren ünnepélyesen fogadlak. Sukarno nvilaíltozaía Az indonéz hadsereg lapjának szombati kiadása közli, hogy Sukarno elnök felhatalmazta Suhartot. a hadsereg főparancsnokát: maga döntse el, hogy kit állítsanak különleges katonai bíróság elé a szeptember 30. mozgalomban való részvétel vádjával. A Tokio Simbun című na- pilup szombaton közölte Sukarno elnök nyilatkozatát a lap munkatársának: Sukarno kijelentette, hogy Indonézia nem csak azért vonult, ki az ENSZ-ből, mert a Biztonsági Tanács tagjává megválasztották Malaysiát, hanem főként azért, mert a világszervezet — mint mondotta — elavult, csak az l!)45-ös világ- helyzetre épült. Sukarno kijelentette, hogy következésképpen Indonézia nem is tér vissza az KNSZ-bc, noha Malaysia Biztonsági Tanácsi tagsága már lejárt.
