Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

eSZASAiAGTAROESZAG

Szerda, 13S5, december 3

Munkásirédoíml

fciáll&fás

vcisáfi koesikfeem

(Tudósítónktól.)

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutas Szakszervezet rendezésében a miskolci MÁV Igazgatóság három csomópontján vándor munkásvédelmi kiállítást rendeztek. A kiállítások vasúti kocsikban kaptak helyet. A két kocsiban számos munkásvédelmi jellegű képet, plakátot, valamint védőberendezéseket, szakkönyveket tekinthettek meg a dolgozók. Az érdeklődők számára szakmai áganként munkásvédelmi és egészségügyi jellegű filmeket is vetítettek. Tizennégy különböző film állt az érdeklődők rendelkezésére. A .jól sikerült vándorkiállításnak Kálkápolnán, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen egyaránt sok látogatója völt. A miskolci csomópont dolgozói részére jövőre rendeznek hasonló jellegű kiállítást.

Kisvárdai János

Gébor Sls-assc, ci sa?«steért©

Gábor Zsazsának egy ci- gánylakodálom jeleneiében kellett szerepelnie Tony Curtis legújabb filmjében. A rendező néhány utasítást akart adni neki, mire a művésznő nagyot nevetett. „Erre semmi szükség, kedvesem — mondta. — Ismerem én a cigányokat és jól ismerem a magyarokat; ami pedig a nászéjszakát illeti, arról aligha tud nekem újat mondani".

a pártházba

A.Z ASZTALON hófehér se- niük. Józsi bácsira börtön, Ql= lyemterítő, a falon címeres, döztetés várt a Tanácsköztár- nehézselycm nemzeti zászló, saság bukása után, s mindez körös körül mindenütt virágok. Teréz néni szivét, idegeit, A titkári szoba vendégekkel egészségét is alaposan megvi- van tele: a párt, a tanács, a selte. De amikor felragyogott társadalmi szervek és az ifjú- népünkre a szabadulás lvajná- ság küldöttei. A háttérben a la, Józsi bácsi elsőnek állt a lemezjátszó a nószíndulót in- sorba, hogy segítsen felépíteni tonálja halkan, majd amikor a rombadölt országot, az új az Internacionálé hangzik fel társadalmat. Azóta is mindé- a lemezről, az anyakönyweze- nütt ott látható, ahol szükség tó felál), és kérdést intéz az van egy gazdag, harcos élet előtte megjelenő idős házas- tanácsaira, tapasztalataira, párhoz: ... Ezek a gondolatok jutottak

— Megkérdezem Molnár Jó- kifejezésre az üdvözlő szavak- •zsef 73 éves sárospataki lakost, ban, amelyekkel a járási, a kívánja-e megújítani az 50 községi pártbizottság, a Haza- évvel ezelőtt, 1815- december jj-jg Népfront, a tanács, a tárt-én tett házassági fogadalmát? vadaim! szervek és az ifjúság

A galambőszí'ejű, közszeretet- képviselői köszöntötték as nek örvendő veterán, majd hű- aranylakodalmát ülő veterán séges éleltársa, született Csá- házaspárt. A népfrontbizottság szár Terézia megilletödötten, kezdeményezésére a községi de határozott hangon válaszol- tanács külön díszes anyaköny- ja: vet nyitott az ezüst-, az arany-,

— Igen, kívánom! a gyémántlakodalmukat tartó

Azután fogadalmukat alá- jdős házaspárok számára, s elírásukkal is megerősítik az sg lapjára, az első szám alatt újonnan nyitott aranyanya- Molnár József 19-es veterán és könyvben. Józsi bácsinak felesége 50. házassági évfordu- szemüveget kell cserélnie, Te- lójának bejegyzése került réz néni ujjait hajtogatja az

anyakönyv fölött, amíg meg- AZ ANYAKÖNYVVEEETÖ történik az aláírás. Bizony, an- levette válláról a hivatali jei- nak idején, 1915-ben tisztább, vényt, bezárta az aranyanya- csillogóbb volt a szem, köny- könyvet, majd a hivatalos ak- nyebben mozgott a toll a fiata- tus után a nőtanács figyelmes- tok kezében. Fél évszázad sége folytán, amolyan hajlott nagy idő... íls ők ez idő alatt korhoz illő, „kis lakodalom” nemcsak egymás mellett tartót- következett a pártházban viták ki példamutató hűséggel, raggal, ajándékkal, lakodalmi hanem az eszme mellett is, ami tortával, koccintással és hosz- miatt az ellenforradalom ide- szú életre szóló sok-sok jókijén oly sokat kellett szenved- vánsággáL

A megoldás

MAVAUT járatok 2760 községben

Az adatok arról tanúskod- faluban is betérnek már az szüntetni, az utazási igényeket nak, hogy öt év alatt a MÁV- autóbuszok, amelyek lakóinak még nem lehet mindenütt tel- AUT sokat fejlődött. Nőtt a még évekkel ezelőtt 10—15 jesen kielégíteni. Még 500—600 vonalhálózata. 1961-ben össze- kilométereket kellett gyalogol- auóbusz kellene hozzá, hogy sen 19 551 kilométer hosszú niok a legközelebbi vasútállo- minden időben kényelmes tó- útvonalon közlekedtek rend- másig. Sikerült kiterjeszteni gyen az utazás, s ne fordulja- szeresen és menetrend szerint a hálózatot különösen az Ál- nak elő utaslemaradások. Ma a MÁVAUT buszok, 1965 kö- föld délkeleti részén, Baranya, még 150—160 olyan község ta- zepétől már 21841. kilométeres Zala és Vas megyében, ahoí tolható az országban, amely útvonalon. 1961-ben 2527 köz- erre már égetően szükség volt. két kilométernél távolabb fek- séget érintettek, 1905-ben pe- Évről évre növekedett az szik a legközelebbi vasútállo- dig 2760 helységet. Sok olyan utasok száma, 1960-ban 332,2, mástól, tehát be kell kapcsol_________________________________1961-ben 376,8, 1962-ben 425,7, ni az autóbuszhálózatba. A

1963-ban 482,2, 1964-ben 560.1 helységek némelyikéhez azon- millió utasa volt: a MAVAUT- ban a fő útvonalról csak tóidnak, az idén várhatóan 580 út vezet, ezekhez előbb korsze- millió lesz, beleértve — Buda- rfl utat kell építeni, örvendc- pest és Miskolc kivételével — tes, hogy az iparvidékekről a városok helyi járatain uta- majdnem teljesen kivonták az zókat is. öt év alatt 1003 autó- úgynevezett bódés áutóbuszo- busszal gyarapodott a MÁV- kát, amelyeket évekkel ezelőtt AUT kocsiparkja, a zsúfoltsá- teherautókból alakítottak át got azonban nem sikerült meg- személyszállításra.

Óf szobrokat kap SafomlimsjlielY

J5v5re űj szobrokkal gazdag- lyezní Kazinczy Ferenc ezob» szik Sátoraljaújhely. A város rát Valószínűleg a város új új díszeit a zsűri már elfogad- parkjába kerül. Esze Tamás ta. A város művelődési ott- mellszobrát a róla elnevezett ****-^^>i^I~fr***»>**4HW>*dH^«M^»*********<~MM~h********* ***4HM«******~M~Mhon előtti, úgynevezett mozi- sátoraljaújhelyi Iskola előtt

Aközben egy Puck-szobrocskát állítják fel. A szobrokon kívül ***állítanak fel jövőre kisebb a tanács díszterme, ahol egyfszökőkúttal. Még nem dőlt el kor Kossuth Lajos is beszélt !• véglegesen, hol fogják elhe- két pannóval gazdagodik.

, S, szerda Bérletszünet. Sztambul , rózsája. 19 óra.

, 9, csütörtök. Bérletszünet. Sztambul rózsája, 19 óra. í> 10. Péntek. Schiller. Éjjeli menedékhely 19 óra.

Ml. szombat. Petőfi Ifjúsági Sztam' bul rózsája. 15 óra.

Madách, Éjjeli menedékhely

19.30 óra.

[•12, vasárnap. Bérletszünet Sztam- bul rózsája. 15 óra.

Katona. Éjjeli menedékhely,

19.30 óra.

[13, hétfő. Nines előadás.

[14, kedd. Gárdonyi, Szlarnbiü ro- •« zsaja. 17.30 óra.

1.15, szerda. Bérletszünei. Sztambul rózsája. 19 óra.

! 1 Magyar Rádió és Televízió

•« miskolci cl.udíőjármi? műsora

(a 158 méteres hullámhosszon 18—J9 óráig)

A megye életéből.

Mit írnak tudósítóink?

Már csak 19 munkanap az év!. . . Híres énekesek — népszerű • "áriak.

tekintetben különbnek és közHányok, asszonyok ... Az ipari- tanuio képzésről.

Filmzene.

Sport íxirado.

Tanácstagok fogadóórái és beszóló!

Miskolc városi tanácstagok- Fogadóórák;

December 10.; Bojkó Imre. IJL, Tokaji F. u. .35., 17 órakor; Szent- Györgyi Gyula, TII- kerületi tanácsháza, kisterem, 16 órától.

December 13.; Kalöczkai Istvánná, ÍJ., Marx K. ti. 100. JII/5., 17 órakor; Takács József, II., Miklós u. 26.. 17 órakor.

December 14.: Karaba László, IIL. Táncsics téri ált. iskola, 16 órakor; Kiss Pál né, MAV-telep 36/4., 15 órakor; Kordos József, Arany J. u. 2., Festöipari V. kultúrterme, 15 órakor; Kundra Mihály, TV. kér.. Görömbölv, tanácsháza, 17 órakor; Schön Péter, n.# Dobó u. U., 17 órakor.

December 15.: Kalló István. T * Latabár E. 11. n., 17 órakor; Mezei Alajos. Selyemrőt, Petőfi kollégium, 17 órakor; Nagy János, II.* Alpári Gy. u. 22.. 17 órakor; Piu- kovics József, MIK kultúrterem; Dózsa Gy. u. 30.. 17 órakor; Tasi Lnszlóné, Miskolci Erdészet ládl telepe, 16 órakor.

Beszámolók:

December 11.: Galovicz János. Kossuth u„ Helyőrségi Klub, n órakor.

December 13.: Szegeczky András. IV., Szeretet utcai all. iskola. 18 órakor; Rá ez Janón. TI. FacJrusz utcai ál«, iskola. 17 órakor.

December 15.: dr. Terpkin Zénó,- Ecyetein a/T. ép., 1. c. dolgozó* klubja, 16 órakor.

****** ***4HK-*********.l

I

Mondott még valamit, az- í tán kiment a konyhába. $ Fiam settenkedett hozzám, s 4 '.izénkét éves Idváncsiságával T meredt rám, A

— Apu1 1

— Mi van, legény? 3

— Igazat beszélt anyu. ■,

'lármán jártatok egy cipő- ,j oen7 4

— Bakancsban, fiam. í

— Azt hogy csináltátok? V

— Mit? 4

— Háromszor két láb hogy i férhet el egy bakancsban? |

— Egymás után húztuk 4

tel, te nagyokos, lehelne eny- -f nyi eszed. Az ment, benne ts- J kólába, aki frissebb volt- a ^ felkelésben. $

— Klassz! — újongot I. fel .3.

1 gyerek. |

Megütközve néztem rá: 3

— Miért, klassz ez? 4

— Hát nem érted, apu?! V Aki nem lu:szilit el a lecke- • vei, elfelejtett versenyezni a | bakancsért, Igaz?

— Látod, erre nem is gon- >

loltam, hogy mindenben | van valami jó. ■

Jót, nevettünk mi ketten ’ Vlikulás-estén. Ennyit ho- , :ott nekem az idei Mikulás, ; -gy kiadós nevetést, !

Igaz az, no, nagy igazság • rogy az ember nevelve sza- | jadul meg múltjától.

■

Gumi,

kentei énül elneveltem magam.

— Ugyan már, mama — fordultam hozzá —,• miért politika ez? Bn valóban megettem volna még a bőrét is, hogy na vesszen belőle kárba semmi, én takarékos gyerek voltam.

— Ne mismásold el a dolgot — fortyant, fel hitvesem, — Nem takarékos, egyszerűen falánk csóró voltál, s a narancsnak színét se láttad.

— Ez aztán már igazán tévedés — mondtam, letelepedve az édességekkel rakott asztalhoz. — Vedd tudomásul, hogy a színét, azt igenis láttam,

— Itt jön ki — csapott feleségem a könyökére, majd eneklős hangon elkezdte sorolni: Apám szegény napszámos ember volt hét gyerekkel a nyakán, hármönk- nak egy pár cipője volt...

— Ácsé — akasztattam meg gúnyolódó beszédét. — A cipőt nem. ismertük, bakancsunk volt.

Nejem behelyettesítette a bakancsot, s emigyen folytatta: — az húzta fel, aki hamarabb kiugrott az ágyból.

; Egyik barátom mesélte.

I Amikor beléptem, a szo• ba már tele volt a meghá- I mozott narancs hangulatos . illatával. Lányom önfeledten ] majszolta a maga „fejadag• jót", fiam azonban húzta az I orrát, s megjegyezte, hogy '. nyilván Olaszországban U

• kijutott, az esőből az iáén, ", mert vízízű a narancsuk.

• Mindketten megkínáltak

\ egy-egy cikkel, nehogy kimaradjanak a mikulási oss• tozkodátból. Ha az a kis ínyenc nem teszi azt a mi■ nőségre vonatkozó, elma- [ rasztaló megállapítást, min• den előítélet nélkül fogyasz- \ tóm el. így azonban kiván- . csiság is élt bennem, vajon ' én is érzem-e a narancson a ! vízízt. Nem éreztem.

• — Jó ez — jegyeztem

\ meg, s anélkül, hogy külö• nősebb jelentőséget tulajdo■ nítottam volna neki, hozzá- I fűztem még, fiamnak cimez• ve szavaimat. Én megettem l volna még a bőrét is.

; A fiám dünnyögött valai mit, nem is értettem mit,

j> feleségem azonban szüksé- ; gesnek érezte megjegyezni, :• hogy nem kell mindig tömni J a gyerekeket politikával, önKMíkulás után

NAGI.SKIX és hőse, Boriivur i — két ember, mégis egy. Bo- 1 nivur alakjához Nagiskin éle- 1 te ad kulcsot, Nagiskinéhoz 1 viszont Vi tali j Bonivur, az if- > jú komszomolista hős. Nagis- t kin 1909-ben született Csitá- f ban. Apja geodéta, a Távol- f Kelet kutatója. Kom gyermek- 1 korától gyala-an járt a geoló- i gusok • táborhelyein, és rendkí- 1 vül érdeklődött a zord vidék t kincseit feltáró emberek mun- < kaja, élete iránt. A gyermek- 1 kor első élményeit azonban j még sodróbb erejű, történelmi élmények homályosítotték el.

A kamaszkor küszöbén élte át 1 a fiatal szovjet állam ellen 1 folytatott intervenció kegyet- 1 lenségét, tanúja volt a szovjet partizánok hősiességének. Eb- J bői az élményből született éle- ! te fő műve, a Bonivur szíve, 1 amelyben a tengermellék leg- j kiválóbb komszomol-titkárának • állít emléket. \

Vítalij Bonivur a szerzőhöz ; hasonlóan „olyan időben nőtt | fel, amikor minden év több ■ esztendővel ért fel”. Szovjet- | Oroszország fokozatosan áttért ■ a békés építésre. Végzett Ju- J gyenyjccsel, Gyenyikinncl, . Vrangellal, Kok-sakkal. Kikér- \ getfe a beavatkozókat, csak a , Távol-Keleten maradtak még ’ ott az amerikai—japán meg- \ szállók, csak ott'dörögtck még ■ az ágyúk ... És ebben az utol- \ só. döntő csatában jelent meg , Vítalij Bonivur, ez a derűs. ; meleg szívű fiatalember, aki . olyan lángolóan hitt a győze- j lemben, hogy teljesen rncgfe- \ led kezet! saját magáról. Megfő- • gadta, hogy nem lesz szerel- ; mes addig, amíg hazája fel . nem szabadul... de a szerelem j is eljött Nasztyenka személyé- , ben. ;

KI EZ A VITÁÉI.! Bonivur? ; Hasonló kérdést tesznek fel a , még többnyire csupán osztó- ' nősen harcoló szovjet lányok \ is, amikor a híres komszomol- • titkárra várnak Vlagyivosztok- ; ban, az intervenciósok ellen j vívott harc főhadiszállásán. Pe- ] dig „Vítalij egyszerű munkás- ■ legénynek látszott, és nem \ volt rajta semmi titokzatos, , semmi rendkívüli. De minden ’• totdrxí.etben különbnek, és köz- :

Dmitrij Nagiskin:

Bonivur szíve

vetlenebbnek bizonyult, mint képzelték. Fiatal — tehát a fiatalság nem akadálya annak, hogy az ember nagy tetteket vigyen véghez. Magukfajta — tehát még közelebb áll majd szivükhöz. Erős és jó eszű, egészséges és magabiztos — tehát nem fél semmitől; őnekik is ugyanolyannak kell lenniük. Nincs benne semmi különös — tehát a nagy tetteket olyan egyszerű emberek viszik véghez, mint amilyenek mindnyájan vagyunk”.

A KÖNYVET Makai Imre ültette át magyarra magas művészi színvonalon. (Kossuth Könyvkiadó.)

Külföldiek, hazaiak

és a népművelés

például olyan plakátokat lehetett látni, amelyek egyszerre több helyen többféle Bar- tók-koncevlsorozatot hirdettek. Neves gitárművészünk, Szendrey-Karper László, hogy a fiatalabb generációból említsünk valakit, szinte az egész világot meghódította már. A pécsi balett Európa számottevő operaszínpadain aratott sorozatosan sikereket. Képzőművészeink alkotásai fellelhetők Tokióban, Damaszkusz- ban, Kairóban, Nyugaí-Euró- pa nagyvárosaiban, sőt, az óceánon túl is. Nem egy fiatal művészünk nevét ismerik és számon tartják a világ minden kultúr államában. Ezek itthon is bemutathatok, itthon is lehet büszkélkedni velük a külföldiek előtt. Nem becsüljük le az igazi folklór művészetéi, ás büszkén ' mutatjuk külföldi vendégeinknek a magyar népi művészet igazgyöngyeit. De feltétlenül szükségesnek tartjuk annak megmutatását is, hogy a magyar művelődési élet, a magyar művészet nemcsak lobogó gatyából és árvalányhajból áll, hanem ahhoz hozzátartozik Bartók muzsikája, Szendrey- Karper gitárművészete, jó táncdal-énekeseink tevékenysége, és tehetséges szobrászaink, grafikusaink munkája is.

N

épművelési életünk, munkánk célja népünk művelődési

szintjének emelése. Elsősorban erre legyünk tekintettel, amikor a vitákon népművelési jellegű munkánkat megszabjuk, színesítjük,

, javítjuk, bíráljuk. S gondoskodjunk róla, hogy idegenforgalmunkban a vonzási tényezők között, a „népi egzotikumok’’ melleit, foglalják el helyüket népünk, művészeti életének igazán értékes darabjai is.

Benedek Miklós

kedésével, hazánk természeti és művészeti szépségein kívül, sajnálatosan mind nagyobb szerepet kapnak a mü-roman- tika mázával bevont jelenségek is. Az elsődleges vonzóerőt ma is o. népi tánc, a bokorugró szoknya, a rojtos gatya; a borjúszájú ingben hegedülő igazi, vagy mű-cigány- zenész jelenti. Idegenforgalmi és vendéglátóipari szakemberek azt mondják, a külföldiek ezt kérik. Ezt persze nehéz megcáfolni, de nehéz alátámasztani is.

T

agadhatatlan tény, hogy ezt fogadják el, hiszen ezt kapják. És nem utolsó szempont az sem, hogyha ezt fogadják el, ez hozza az idegenforgalmi hasznot is. Idegenforgalmunk rentabilitásához napjainkban qiindez feltétlenül szükséges, de nem lenne jó, ha ebbe az egyoldalú önmu- logatásba végleg belenyugodnánk.

Van nekünk mivel büszkélkednünk. Komolyzenén!:,

könnyűzenénk egyaránt állja a világszínvonalat. Hasonlóképpen táncművészetünk is. És sorolhatnánk nagyon sokáig a különféle művészeti ágazatokat, azon belül egyes megnyilvánulásokat, amelyek legalább olyan vonzóerőt képviselnének, mint. a mű-cigány muzsikálása mű-romantikus csárdában, ahol gyertya alakúra formált krypton-ízzó ég a lámpában. Mutassuk be ezeket is bátran a külföldieknek. Szerte a nagyvilágban mindenütt találkozunk a magyar művészeti élet iránti érdeklődéssel. És mindenütt jelentkezik is a magyar művészet. A közelmúltban Párizs utcáin

K

ülönféle megbeszéléseken gyakran hallani, népművelési, valamint egyéb, művelődésügyi tervezetekben sűrűn olvasható, és maholnap szinte állandó hivatkozási pont, hogy a tervezett megnyilvánulást külföldiek is láthatják, külföldiek is részt vehetnek rajta, tehát ,,különös tekintettel a külföldiekre’’ így, meg ügy kellene megcsinálnunk. Az „így. meg úgy" rendszerint azt, tartalmazza, hogy körültekintőbben, jobban, gondosabban, mintha „csak" hazai közönség számára terveznénk.

Különösen feltűnő ez az álláspont a népművelésben, hiszen ez a tevékenység jellegénél fogva elsősorban önművelés, a mi népünk műveltségi szintjének következetes emelését, tudáskörének bővítését, nemesebb szórakoztatását jelenti, nem zárva ki természetesen annak lehetőségét, hogy különböző népművelési tevékenységekkel, elsősorban művészeti csoportok munkájával, valamint népművészetünkkel külföldi vendégek előtt is szerepeljünk akár itthon, akár pedig országhatáron kívül.

Idegenforgalmunkban igen jelentős tényező az a sokféle megnyilvánulás, amit a népművelés gyűjtőfogalma alá szoktunk sorolni. A már említett népművészet, a népi táncok, a népzene, amit hol ezen a néven, hol cigányzeneként emlegetünk, a népdal, általában a magyar folklór kincsei (és igen nagy számban • mű-termékei) mind-mind ide- genforgami tényezővé léptek elő. Idegenforgalmunk nőve-