Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
ISfesstrála,, X9S5. December 8. BSZAKMAGYARORSflÄG 3 (if Ma^yra nő égj kfs üzem A KGST-ről /Is urán-problémák A hö só's bank szerepe Egy időben sok szó esett farról, hogy kellett-e, érdemes ssrolt-e sok milliós költséggel létrehozni Bodrogkeresztúr- Iban az épületelemgyártó üze- )met? Igaz, a beruházás megvalósítása nem ment zökkenő nélkül. A terveket többször fmódosították, a határidők eltolódtak, a gépek szállítása sonlítani. Amikor 1953-ben a falazó blokk gyártásához hozzákezdtek (csak ezt az egy terméket gyártották) hatszázezer forintos termelési értéket tudtak felmutatni. Igaz, ez az esztendő a kísérletezés éve volt, a problémák, a buktatók esztendeje. Az idén már harminchat millióval növelik népRohály József üzemvezető az űj termékkel. sem történt egyenletesen. A sátoraljaújhelyi műűt mellé telepített üzem végül mégiscsak elkészült, túljutott a kezdési nehézségeken, kikísérletezték a pontos gyártási technológiákat, kialakult és összeszokott a kis gyár törzsgárdája, amely évről évre többet termel. Azokra a kérdésekre, amelyek régebben elhangzottak, az (üzem exportterveivel felel: B <80-as jelű födémbélést küldenek csehszlovák megrendelésre, már nyolcvanezer darabot el is küldtek abból a csaknem Sláromszázezres tételből, amelyet legyártottak. Érdemes két adatot összehagazdaságunk vagyonát és tizenhét féle terméket gyártanak. A hatszázezer forint és a harminchat millió között azonban nemcsak az a hat év van, amely ötvenkilenctől napjainkig eltelt, hanem az üzem műszaki vezetőinek és fizikai dolgozóinak lelkiismeretes munkája, és a központ, a Miskolci Betonárugyúr mérnökeinek, technikusainak értékes segítsége. ,| A gyár létét, termelését összhangba kell hozni az építőipar igényeivel, népgazdaságunk érdekeivel. Ezért megtörténik, az idén is előfordult, hogy még a feszített tervhez Amiről c«£ves tsz-ek meg fel ed kéz t ek JDecemher lS-tg hell áíatlni tisztításra a lucernaniagvakat ’ Äz idén lényegesen kevesebb mag termett lucernából és vö- sösheréből, mint amennyit vártak. A mag minősége sem Bdfogástalan. A kedvezőtlen időjárás az Eredményesen helytálltak mx őszi forgalmi versenyben ÍLtassan befejeződik az őszi ssúcsforgalom. A kazincbarcikai állomás dolgozói lelkiismeretesen, jól dolgoztak, eredményesen helytálltak ebben a juernes versenyben. Három szocialista brigádunk teljesítette vállalásait. Száz százalékon felül teljesítették a kocsi kihasználási tonna tervet, javult az állomáson az idegen kocsik tartózkodási ideje is. Az állomás területén javítottunk a rakodási feltételeken, növeltük u rakodó területet, miáltal könnyebben továbbíthatjuk a kocsikat. Bár több vállalat igyekszik a rakodási időt minimálisra csökkenteni, sajnos, a BVK-val nem így áll a dolog. Ott még mindig nagy, gyakran 30—40 órát is kitesz az idegen kocsik tartózkodási ideje. Bellán Rózsa Kazincbarcika) vasútállomás oka, hogy a magnak mégha gyott lucernatáblák elgyomosodtak, s ez, bizony, nagy gondot okoz a tsz-eknek az előtisztításnál. A tsz-elc rendelkezésére álló rostákkal nem is lehet megtisztítani a lucernát, a felszaporodott aranka-magtól. A Vetőmag Termeltető és Ellátó Vállalat már többször felajánlotta segítségét a terme' lőszövetkezeteknek, hogy vál lalja a herefélék előtisztítását is. Sajnos, ez ideig igen kevesen vették igénybe ezt a segítséget. A nyers lucerna és vöröshere mag visszatartása azt a veszélyt rejti magában, hogy szakszerűtlenül előkészített, tisztítatlan, arankával fertőzött lucerna és vöröshere mag kerül tavasszal a földbe, s ez tovább növeli megyénkben a fertőzést. Azért is fontos a termelőszövetkezetek vezetőinek foglalkozniuk ezzel, mert rendelet is előírja, hogy forgalomba hozni, vagy elvetni csak fémzárolt lucerna, illetve vöröshere vetőmagot szabad. A megyei tames mezőgazda- sági osztálya december 15-ben állapította meg azt a határidőt, ameddig a tsz-ek, szerződésben vállalt kötelezettségüknek megfelelően, átadhatják a lucerna és a vöröshere vetőmagot tisztítás céljából a termeltető vállalatnak) is hozzáadnak valamit. Persze ötletességben, leleményességben sincs hiány! A misko’ci központ szakembereinek irányításával és segítségével a múlt év őszén négyoszlopos automata présgép gyártásához kezdtek hozzá. Rohály József üzemvezető érdekes dolgokat mesél ennek az új gépnek születéséről. Az üzemet annak idején egy nyugatnémet gyártmányú présgépre tervezték, amely hamar felmondta a szolgálatot, s alkatrészt nagyon nehezen, vágj' egyáltalán nem kaptak hozzá. A gép felújítása félmillióba került volna. A bodrogkeresztúriak előálltak a javaslattal, hogy ebből az ösz- szegből, a Magyarországon fellelhető szabványaikat részek felhasználásával egy teljesen új, nagy teljesítményű, nágyoszlopos présgépet szerkesztenek. Meg is csinálták, s ennek munkába állításával ugrásszerűen megnőtt a gj’ár termelése. Részt, vett ennek a gépnek előállításában minden szakember, mindenki hozzáadta ötletét, javaslatát, s miközben a bodrogkeresztúri épületelemgyárban futószalagon gyártották a falazó blokkokat, a TMK- műhelyben egy gépgyár dicséretére is beillő új gép született. Azóta már az ötödiket készítik, ezzel a berendezéssel dolgoznak már Szentendrén és nemsokára Dombovárott is. Közben a gyártmányféleségek skálája állandóan bővült, az új gép munkába állításával nő a gyár termelése, tizenhárom millió forintos beruházással gazdagodnak. Éppen a napokban érkezett meg az első földmunkagép, amellyel máris hozzákezdtek a bővítés alapozásához. S hogy mit jelent a gépesítés, mennyire érdemes töprengeni, arra is van egy összehasonlító adat. Uj gyártmányuk a 30x30-as víznyelő- akna. A kísérleti darabokat kitűnő minőségben készítették el, de amíg kézi erővel gyár- t "stták, napi három műszakban mintegy 150 darabot tudtak elkészíteni. Most áttértek ezzel is a nagy présgépre, napi hétezerkétszáz darabos teljesítménnyel! ! A kis üzemben nem sokan dolgoznak. A csodálkozás okozta elismerést, amelyet a példás rend látványa vált ki az emberből, szerényen elhárítják magukról. Azt mondják: „szép új üzemet kaptunk, meg kell becsülnünk. Ezért növeljük a ;ermelést, s hogy ezt meglehessük, szüntelenül töprengünk, újításokon törjük fejünket.” Az építőipar jelentős tényezőként tartja nyilván a bodrogkeresz- túri üzemet, s méginkább az lesz a következő években, a bővítés után; Onodvári Miklós Foto: Szabados György HL E lőadások utáni konzultációkon, pártoktatásban felmerülő viták alkalmával még ma is újra és újra felvetődik a magyar—szovjet timföld- alumínium egyezménj'. Mi a lényege ennek az egyelőre még csali kétoldalú termelési együttműködésnek? A nemzetközi mércével is gazdaságosan kitermelt magyar ba- uxitot, illetve timföldet a világméretekben is egyik legolcsóbban előállító szovjet villamosenergia segítségével kohósítják. Magyarország ismert bauxit-gazdagságáról, de legalább ennyire ismert energiahordozókban való szegénységéről. Az aluminium világszerte a legenergiaigénj'esebb ipari termékek egyike. Minden tonna fém elektrolízis útján történő termeléséhez 16— 18 ezer kWó villany szi”--«":«os.. A villamos energia előállítási költsége Magyarországon jóval magasabb, mint más, nagy aluminium termelő országokban. Hazánkban az aluminium önköltségének kb. 40—42 százalékát adja a villamos energia. Kedvező adottságokkal rendelkező országokban ez nem haladja meg a 16—20 százalékot. A hazai kohókban termelt aluminium tehát már csupán a magasabb energia- költség miatt is mintegy 20 százalékkal drágább, mint a világpiaci ár. Még ha eltekintenénk is a villamos energia magas költségétől, a növekvő ipar egésze, a fejlődő mező- gazdaság, a modernizálódó háztartások olyan igényekkel lépnek fel, amelyeknek kielégítése az alumíniumkohászat fejlesztése nélkül is nagy gondot okoz. A műszakilag megoldott távolságról pedig már ma is olyan nagyságrendben importálunk a Szovjetunióból villamos energiát, aminél már nem tudna sokkal többet átadni. (Ne hagyjuk ügyeimen kívül egyrészt azt, hogy a Szovjetunió területének még ma is a njuigati része a leg- iparosítottabb, másrészt Magyarországon kívül a többi európai szocialista országnak is exportál villamos energiát.) H a nagyon leegyszerűsítjük a számításokat, bárki azt kérdezheti: a Szovjetunió részéről világpiaci áron felszámolt villamos energia és a szállítási költség együttesen kisebb része-e az aluminium önköltségének, mint az itthon termelt villamos energia? Vagy olcsóban jutunk-e így hozzá az alumínium tömbhöz? Valójában ezt a kérdést még többféleképpen megfogalmazzák. Úgy azonban senki sem fogalmazhatja meg, hogy nagyon határozottan, egyértelműen és tiszta szívvel ezt válaszolhatnánk: az idehaza előállított aluminium tömb önköltsége magasabb, mint a Szovjetunióból visszahozott aluminium tömb ára. Tovább folj’tathatnánk még azzal, hogy az együttműködés nélkül belátható időn belül kizárt lenne aluminiumfeldolgozó iparunk tervezett fejlesztése. Vagy ha teljes komplexitásban (ércbányászat, timföld- gj'ártás, erőművek, alumíniumkohászat, feldolgozóipar) nekünk kellene megvalósítanunk a beruházást, mintegj' 30 milliárd forintra lenne szükség. Az együttműködés kapcsán ennek felét megtakaríthatjuk. S végül zárjuk le e gondolatot azzal a közismert ténnyel, hogy aluminium tömbből félkész- és készterméket gyártani nem rossz üzlet. Ezen termékeinket várják mind a szocialista, mind a kapitalista országokban. A Magj'arországon bányászott uránérc iránti érdeklődés, jelentőségéhez mérten, túlzott. Ebben, persze, szerepe van az 1956-os ellenforradalmi propagandának, valamint az is magyarázza az erre fordított különleges figj'el- met, hogy a közhasználatban elterjedt „atom”-ról ma már szinte mindenki tudja, hogj' felmérhetetlen erőt rejt magában. Az atommag hasadása, illetve fúziója által felszabadított energia az emberiség ragyogó jövőjét, álmát biztosíthatja, de veszedelmes kezekben az évezredes civilizációt is elpusztíthatja. Az uránérc a Szovjetunióba exportált termékeink egy tétele. A különböző sugárzó anyagok, amit idehaza kutatási, gyó- gj'ászati; stb. célokra használunk fel, az pedig a Szovjetunióból jövő import egy tétele. Ezeknek, éppúgy, mint minden más terméknek megvan a világpiaci áruk. Mi az uránércet világpiaci áron adjuk el a Szovjetuniónak. Világpiaci áron vásároljuk az izotópokat. (Az csak természetes, hogy ha valaki házunkat akarja felgjaíjtani, olajat és tűzcsóvát nem adunk kezébe. De a világpiaci árnál magasabbért az USA sem venné meg uránércünket.) M agyarország számára az uránérc feldolgozása és atomerőműben való hasznosítása olj'an terhet jelentene, amivel ma még nem vagyunk képesek megbirkózni. Világméretekben megállapították, hogy az atomerőművek általánossá válása legalább 15—20 évvel későbbre tolódik, mint ahogy ezt korábban gondolták. Hazánkban jelenleg csupán csak felvetődött, hogy 8—10 év múlva több szocialista ország együttműködésével hasznos lenne egy — ma még nem látható milyen kapacitású — atomerőmű felépítése. Ezt is elsősorban az magyarázza, hogy a kedvezőtlen geológiai viszonyok közt termelt szén Próbák a Borsodi Vegyikomhinát kaprolaklám gyárában Bemérik a caklohexanon üzemrész müszerszobájának berendezéseik által nyert villamos energiát rendkívül drága. 1964. január 1-vel kezdte meg működését a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Ennek életrehívása igen jelentős, mert az Együttműködési Bank megteremti a szocialista országok között szoros és szervezett pénzügyi együttműködés lehetőségét. A bankot a KGST-tagállamok alapították, de nem olj'an jelleggel hozták létre, mintha az a KGST egj'ik szerve lenne. (A köztudatban így terjedt el.) Az Együttműködési Banknak tagja lehet olyan ország is, amely a KGST-nek nem tagja. Mivel a szóban forgó bank a KGST-hez tartozó országok egymás közötti elszámolásának is bonyolítója, ezért tevékenysége szorosa» kapcsolódik ezen országok együttműködéséhez. A bank alaptőkéje: 300 millió rubel. Magyarország 21 millió rubellel járult hozzá az alaptőkéhez. K orábban a szocialista országok közötti elszámolás általában kétoldalú (bilaterális) volt. Ez fékezte, visszatartotta az országok közötti árucserét. Nézzünk égj' feltételezett példát: Magyarország gépeket szállít Bulgáriának. A gépek ellenértékéért Bulgáriától vásárolunk gépeket, alapanyagokat, és mezőgazdasági eredetű termékeket. Ha értékben mérjük a kölcsönös igényeket, kitűnik, hogj' Bulgáriának sokkal nagyobb mennyiségre lenne szüksége az általunk szállított gépekből, mint nekünk az onnan behozott termékekből. Bizonj'os határig lehet ezen segíteni technikai hitellel. Mikor ez is kimerül, leállítják, illetve szüneteltetik a szállítást, vagy lehetőséget keresnek rá, hogy újabb árukat szállítsanak Magj'aror- szágra. Itt azonban már látható a két ország nem egyforma érdekeltsége a további áruszállításokban. Végső fokon kialakulhat az a helyzet, hogy le kell állítani olyan gépek Bulgáriának való szállítását, amelyre nagy szüksége lehet. Ennek oka a kétoldalú elszámolás korlátozottsága. A S Együttműködési Bank lényegében feloldja ezt a merevséget. Az Együttműködési Bank útján lehetővé válik a sokoldalú (multilaterális) elszámolás. Ha tovább vezetjük az előbbi példát, akkor így is alakulhat: Magyarország nem áll le a gépek szállításával, mert Bulgáriának a túlszállítások miatt követelése van az NDK-nál, és utasítja annak megfelelő szerveit, hogy meghatározott összeget Magyarország számlájára utaljanak át. Magyarország tehát tovább szállíthat Bulgáriának, az utóbbi az NDK- nak, s így tovább. A kölcsönös elszámolások természetesen nagyon sokrétűek, szerteágazóak és a levezetett példánál jóval bonj'olultabbak. További feladat az Együttműködési Bank megerősítése) hogy a jövőben elsősorban ne technikai műveleteit végzésére szorítkozzék, hanem a mainál jóval több hitellel az egj'es országok és a közösség gazdasági emeltyűje is legyen. Szmola Imre (Vége.) .--------O--------1 600 I'íQÍtí faljavítás haszna A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezethez tartozó öt körnj’ező község határában az elmúlt négy év alatt 1600 holdon kerül sor talajjavításra. Ezeken a területeken növekedtek a termésátlagok. A kontroll parcellák igazolták, hogj' a meszezés holdanként 2 —3 mázsa búza termésíöbbletet eredményez. Az egyik 100 holdas, 1962-ben meszezett tábla 1963-ban sörárpából a betervezett 10 mázsa helyett 20.70 mázsás átlagterméssel fizetett. Ugj'anitt 1964-ben a tervezett 6 mázsa helyett 12.6 mázsát fizetett holdanként a napraforgó az idén pedig csöveskukoricából 45 mázsát takarítottak) be minden holdról.
