Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

ESZAKMAUTARORSZAG Péntek, 1Mi. december 5­Klaus nyilatkozata Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán az ENSZ- ben mondott beszéde után saj­tóértekezletet tartott. Többek között megismételte azt a ja­vaslatát, hogy Bocs legyen a színhelye egy leszerelési világ- konferenciának, amelyet 1967- ben tartanának. Ausztria és a Közös Piac kapcsolatairól az osztrák kan­cellár megjegyezte, hogy Ausztria nem lehet tagja a Közös Piacnak, miután ez ösz- eze, nem egyeztethető az oszt­rák semlegességgel és állam­szerződéssel. Valamiféle meg­oldásra azonban szükség van, hogy Ausztria érdekeit meg-1 védhessék a Közös Piaccal | kapcsolatban. Märe készül Afrika a rhodesiai kérdésben Megegyezés Lusahában December 3-án megkezdi í létrehozott emigráns kormány munkáját Addis Abeba ban ; elismerése. az Afrikai Egységszervezet j 2. Az afrikai országok azon­miniszteri tanácsának rend­kívüli értekezlete. Az afrikai miniszterek azt vitatják meg, milyen eszközökhöz folya­modjék a független Afrika annak elérése érdekében, hogy összeomoljon Dél-Rho- desiában a fajgyűlölő lan Smith-rendszer. Accrái poli­tikai megfigyelők szerint az afrikai miniszterek a követ­kező lehetőségeket vizsgál­hatják meg: I. A dél-rhodesiai nemzeti 1 felszabadító mozgalom által Fosztogatás, esemnésA raMá«; Kongóban nali kivonulása a brit nem­zetközösség'bő!. 3. Kereskedelmi bojkott al­kalmazása Dél -Rhodesia el­len. Az afrikai országok nagy többsége nem bízik az Ang­lia által kezdeményezett boj­kott sikerében. 4. Katonai beavatkozás. Az Afrikai Egységszervezet ré­széről ez is nehézségekbe üt­közik, mert az afrikai orszá­gok egy része ellene van a katonai megoldásnak, vagy ha helyesli is azt, úgy véli, hogy ez nem Afrika, hanem Anglia feladata. 5. Gerilla-háború kirobban­tása Dél-Tthodesiában. Megfi­gyelők szerint ez a megoldás kecsegtet legtöbb sikerrel. bő! érkezett hírügynökségi jelentések szerint Bottomley, a nemzetközösségi ügyek brit minisztere ismételt, tárgyalá­sai során megegyezést ért el Kaunda elnökkel angol csa­patok zambiai áUomásoztatá- sának kérdésében. Kaunda elnök — közölte Wilson — repülőgépeket kért az ország légvédelmének biztosítására, szárazföldi csapatok Zambiá­ba küldéséről a megbeszélé­sek tovább folynak. Az alsóházi bejelentéssel csaknem egyidőben a nyuga­ti hírügynökségek „magas­rangú rhodesiai diplomáciai körökre” hivatkozva közöl­ték: A Salisbury-i kormány­nak az a terve, hogy elpusz­títja a Kariba-erőmű beren­dezéseit, ha a brit csapatok „ellenséges szándékkal” be­Tanácskozás Borsod, megye idegenforgalmi lehetőségeiről A csütörtökön este Lusaká- i hatolnak rhodesiai területre. A „felkelők elleni harc” ürü- hálózatot szerveztek arany és gyével a fehér zsoldosok Kon- gyémánt külföldre juttatására gó (Leopoldville) északkeleti egy Anderson nevű angol zsol- és keleti körzeteiben fosztogat- des segítségével, aki a világ- ják és gyilkolják a békés la- szerte ismert bandita szerve- kosokat. zeltel, a maffiával áll össze­A fosztogatások által szer- kötíetésben. isett zsákmány azonban a jelek /\ banda tagjai nern riadnak szerint nem elégíti ki a fehér útonállásiéi sem Johnson elnök csütörtökön zsoldosokat, úgy, hogy esem- ss "c ,z ° a_ ' e telefonon keresztül beszédet pészéssel és spekulációval is ilyenkor kereskedőket tartóz- intézett- a washingtoni ga-’da- foglalkoznak. Egész csempész- tatnak fel és sarcolnak meg. í sági tanácsadó bizottság ülésé­Johuson 3? amuriéi pzdasáoi i^yzelről n a v eluaiai iiÉsróréi Korán kezdi ■'t ..*#&*&* * Csecsemő; — v .u^sre nem megy„„ Franeiaorsxúg wúlasstús Mi les* a „hármas Iiefuló44 ? i. A Negyedik Köztársaság­ban csak a képviselők és a szenátorok alkot­ták azt a választótes- tületet, amely titkos szavazás­sal döntött róla,- ki legyen a köztársasági elnök. Szó ami szó: az akkori államfő funk­ciója inkább formális volt. Hogy De Gaulle tábornoknak a legutóbbi, szeptemberi saj­tókonferenciáján elhangzott megállapításával -éljünk, alig volt más feladata, mint — krizantém-kiállítások megnyi­tása ... így aztán érthető., hogy a köztársasági elnökválasztás szavazási meneteiben egyes honatyák még azt a tréfát is megengedték maguknak, hogy a szavazólapra egy filmcsillag nevét írják. A francia hivata­los lap az 1951-es elnökválasz­tás szavazási eredményeinek közlésekor szemérmesen „Egyéb szavazatok” rubrika alatt közölte azoknak a sza­vazócéduláknak számát, ame­lyek úgy hullottak az úrnába, hogy a komolytalan képvise­lők, szenátorok egyike-másika Martiné Carol nevét, biggyesz­tette rá. (Az akkori évek Bri­gitte Bardot-ja volt, akinek Szépen formált testét minden mozilátogató megismerhette...) £$ öernüe tábornok Ötödöt Köztársaságának alkotmánya 1958-ban már kiterjesztette az elnökválasztói - testület kere­teit, a köztársasági elnök meg­választásának joga a városok és a megyék képviselőtestüle­teinek tagjait is megillette. 1982. októberében pedig, nép­szavazás útján, az új alkotmá­nyos előírást is módosították: most már minden választó- polgárt az urnákhoz szólíta­nak, az egész francia választó­testület (kb. 23 millió nő és férfi) dönt róla, hogy kinek kezébe tegyék le az 1958-as alkotmány értelmében rend­kívül megnövekedett köz- társasági elnöki hatalmat. Az államfő a De Gaulle-i ötödik Köztársaságban való­ságos uralkodó. Duverger, ne­ves francia közjogász és po­litikai szakíró szerint „olyan, mint egy múlt századbeli al­kotmányos monarchia kirá­lya”. Hét évre választják meg, „nem felelős senkinek, ha­csak a történelemnek nem.” A köztársasági elnök jelöli ki a miniszterelnököt, egyedül ő oszlathatja fel a nemzetgyű­lést, népszavazásra bocsát­hat törvényeket, 6 tárgyalja meg és ratifikálja a nemzet­közi szerződéseket. N agy tehát a cember 5-i lasztáson. eszükbe a nak, hogy filmszínésznők ne­ttét firkálják a szatmólapza. tét a de- elnökvá- Aligha jut választók­A szavazástól tartózkodók vi­szont minden bizonnyal most is a választótestület tetemes hányadát teszik ki, minden franciaországi választáson ál­talában 20—30 százalék marad távol a szavazóhelyiségektől. A hozzávetőleg 20—23 millió leadott szavazat hogyan fog megosztani? — ez a kérdés tartja lázban ma Franciaor­szág közvéleményét. Némi tiszteletlenséggel sokan be­szélnek a december 5-i „bér­céről”, a hármas befutóról . .. Utalás ez arra, hogy az utób­bi években tömegeket kerí­tett hatalmába egy újnak nem mondható szenvedély: a foga­dás a lóversenyeiére. Minden vasárnap, a sarki bisztrókban berendezett ideiglenes fogadó irodákban százezrek fogad­nak egyetlen lóverseny egyet­len futamának hármas befutó­jára. (A francia tervhivatalban mondották: a fogadási kedv felszökése láttán menet köz­ben módosítani kellett a IV. ötéves tervnek a szerencsejáté­kokból származó bevételekre vonatkozó részét...) A „tiercé” megtippelését a közvélemény egyébként köny- nyűnek tartja a december 5-i nagy, politikai versengésben: De Gaulle tábornok győzel­mét jósolja mindenki, mögöt­te Mitterrand-nak, a balol­dal egységes jelöltjének ad-. nek részvevőihez. Ez a csoport a kormány félhivatalos gazda­sági tanácsadó szerve és több nagy amerikai vállalat elnökei­ből tevődik össze. Beszédében azt ígérte, hogy ar. 1966-os óv újabb fellendü­lést hoz az amerikai gazdasá­gi életnek, és a jövőben is si­kerül elhárítani az inflációt. Ugyanakkor felhívta a gazdasági élet vezetőit, tegyenek meg mindent azért, bőgj’ válto­zatlanul kordában tudják tartani mind az árakat, mind pedig a béreket. Az elnök hivatkozott a viet­nami háborúra, azokra a vesz­teségekre, amelyeket az Egye­sült Államok ebben a háború­ban elszenved. Kijelentette, hogy a« ame­rikai népnek „önmegtar­tóztatást” kell tanús! tani a és ezzel kell támogatnia azo­kat az „áldozatokat”, amelye­ket á Vietnamban harcoló amerikai csapatok hoznak a győzelem érdekében. „Johnson újra megismételte az Egyesült Államok állítóla­gos tárgyalási készségéi. Azt állította, hogy kormánya haj- landó feltétel nélkül bárhol tárgyaim a vietnami háború befejezéséről, és e tárgyalá­soknak egyetlen napirendi pontja kell, hogy legyen: a bé­ke kérdése. ják a legtöbb esélyt, a harma­dik helyet illetően már meg­oszlanak- a vélemények. Egye­sek a katolikus Lecanuet, az MRP (amolyan keresztényde­mokrata párt) jelöltjének sze­mélyében látják a harmadik esélyest, mások Tixier-Vig- nancour-ra, a szélsőjobboldali ügyvéd-politikusra fogadnak, aki már a nyár dereka óta járja az országot és fenegyere- keskedő stílusban, meg a szó szoros értelmében cirkuszi módon folytatja kampányát. (Cirkuszi sátrat bérelt, autóka­ravánt szervezett, s úgy ka­landozta be a tengerpartot.) A tábornok mellett sok minden szól: a világháború hősének nimbusza, az a tény, hogy számos francia az ő ja­vára írja az algériai problé­ma megoldását, no, meg az az elvitatliatatlan vonzerő, amit De Gaulle külpolitikája a francia függetlenség és a francia nagyhatalmi szerep igenlésével az ország közvé­leményére gyakorol. Nem be­csülhetjük le De Gaulle helyzeti előnyét: 6 van bir­tokon belül, ő jelenti na­gyon sok francia számára a hatalom stabilitását, folyto­nosságát is. De Gaulle külpolitikája a francia közvélemény jobb ol­dalán és középső rétegeiben némileg riadalmat kelt, a hi­degháború másfél évtizedé­ben az „atlanti” és az Euró­pai Közös Piacra korlátozódó „európai” gondolat mélyen gyökeret vert. Ezt a hangula­tot próbálták meglovagolni az amerikaiak, amikor Okto­ber végén ritka, hevességű De Csütörtökön szükkörű ta­nácskozáson vitatták meg a megyei tanácson azokat a le­hetőségeket, amelyekkel fel­lendíthetnénk megyénk idegen- forgalmát. A tanácskozáson részt vett Schiffer Pál, az IBUSZ vezérigazgatója, dr. Ladányi József, a megyei ta­nács vb-elnöklielyettese, Elek Tivadar, az IBUSZ főosztály­vezetője, valamint az idegen- forgalommal kapcsolatban ér­dekelt: helyi szervek vezetői. Az IBUSZ vezérigazgatója rámutatott, hogy Budapest és a Balaton után megyénk ren­delkezik hazánkban a legtöbb olyan természet adta lehető­séggel, helyi érdekességgel, „idegen forgalmi csemegével”, amely vonzza a külföldi tu­ristákat. Ezek a lehetőségek azonban nincsenek kellően ki­használva. A matyó folklórtól kezdve Tokaj-Hegy alja termé­szeti szépségeiig, és világhírű 'boráig, a tapolcai gyógyvíztől az egyedülálló barlangfürdőtől a vadászati és horgászás! lehe­tőségekig sok minden akad Borsodban, amit megmutatha­tunk és „eladhatunk” külföld­nek. Szóba került a tanácskozá­son, hogy nem csupán beruhá­zásokat igénylő dolgok, mint például szállási lehetőségek, hanem helyi kezdeményezés­sel, leleményességgel megvaló­sítható szolgáltatások is szükségesek az idegenforgalom növeléséhez. így például a kereskedelemre vár az a fel­adat, hogy a matyó és más népművészeti holmikat, a kül­földiek az aggteleki barlang­vidéken és Tokajban is meg­vásárolhassák. De számos más, hasonló lehetőség sincs kellő­képpen kihasználva. Az idegenforgalom növelé­sét szolgáló, a közelmúltban létesült, vagy pedig az elkö­vetkező hónapokban megvaló­suló borsodi beruházások jobb kihasználására is lehetőség nyílik e mostani tanácskozás alapján. Megyénkből hamaro­san eljuttatják az IBUSZ köz­pontjába azt a részletes ide­genforgalmi programot, ame­lyet Borsod nevezetességei nyújthatnak a bel-, de elsősor­ban a külföldi vendégek ré­szére. Az IBUSZ már a jövő esztendőben igyekszik gyütnöl- csöztetni ezeket az adottságo­kat, amelyek alapjai lehetnek annak, hogy az elkövetkező években méltó helyére kerül­jön megyénk idegenforgalma. (p. fi.) Legyen atomfegyvermeníes övezet Afrika A% első számú politikai bizottság határo&aía. Az ENSZ-közgyűlés első szá­mú politikai bizottsága szerdán este 105 szavazattal, ellensza­vazat nélkül, három tartózko­dás mellett (Dél-Afrikai Köz­társaság, Portugália és Fran­ciaország) elfogadta 28 afrikai államnak azt a határozati ja­vaslatát, hogy a fekete föld­részt nyilvánítsák atomfegy­vermentes övezetté. Az indít­vány szerkesztői szerint a ha­tározat gyakorlati megvalósu­lása fontos lépés az atomfegy­verek további elterjedésének megakadályozása, valamint az általános és a teljes leszerelés felé. Csatorday Karoly, a bizott­ság elnöke a szavazás kime­netelét a háború kockázatát csökkentő pozitív fejlemény­nek minősítette. Hazánk kép­viselője sok sikert kívánt nx afrikai államoknak a céljaik eléréséért vívott küzdelemben? litikai-ideológiai oktatásra 'Ifi'. a hallgatók jobban és alapo­sabban elsajátítják a tananya­got, ha azt az előadók vizuális eszközökkel is könnyebben ért­.betűvé teszik. • ■ ■ A szemléltetés alkalmazása [a politikai tantárgyak anyagú­nak elsajátításánál nehéz és [bonyolult feladat: ezért dicsé­retes a Kossuth Könyvkiadó •kezdeményezése, a politikai [gazdaságtan oktatását segítő •szemléltető anyagok könyv- [formában való megjelentetése. .Az anyagot a Budapesti Mű- ’szaki Egyetem politikai gazda* Franciaország az acél hazája, [ [ságtan tanszék módszertan6, a délnyugati rész a földgázé,'‘bizottsága (dr. Deines József, a csodás azúr-part az idegen-' .Kerékgyártó György, Marja­, _. ... _. , . ■ 'nek Karolyne) állította össze. f orgalomé, ott a vegyipar fej-.. lődött, emitt a textilipar, itt!! A Próbálkozása, , . , ,, , „ _ , ■ tf.cz a több mint 200 o dala* mű, a gépkocsigyártás fellegvárait. marxista_lenil1iste politikai találjuk, amott a francia me-|gazdaségtan legfontosabb kate- zőgazdaság szolgáltatja az or-, .góriáinak, törvényszerűsége i­szag kenyerét... "nek illusztrálásával, diagram­* ..mák. táblázatok stb. segítségé* A vidék fejlesztése, a ne-.j,vej igyekszik szemléltető anya- centralizálás, az, ipartelepítés [ [got biztosítani a kapitalizmus a francia tervezők ío gondja..és szocializmus politikai gaz- lenne. Persze, ha feltételez-! [daságtanának tanulmányozasa- zuk is a joszandekot, a kapi-! [hoz talista gazdasági rendben a-- ......., t erv (az ötödik ötéves terv1' dla£rammok, tábla­kezdődik 1966. január l-én!)$fa‘ok’ld?z?lek vczel,k szemlél­és az állami irányítás gyek- le,ó^n vegjg ar. egyetemi, a ran ütközik bele az egyéni! 'PÄrtasKölai vagy a kozepisko- érdekekbe, amelyek vagylal taTlulokAat f* egész tan­meghiúsítják a párizsi elkép- + f-n.yag°n; Af. alapfogalmait, a zeléseket, vagy - azokat ép- 1női és a szé­pén a saját profitszerzésiI temín* szükségleteikhez igazítják! • *k^u íllu^trálusa es csoporto­• 'sitása megkönnyíti a Iconyv­R ouen városában járva! [ben összegyűjtött szemléltető kísérőnk némi író-' 'ábrák felhasználását. niával dicsérte a de-f . ...___, , , c entralizálást. A„, A, konyv, fő eT?cmc, hogy 4 Szajna torkolati vidékén fek-Ttáblázatokon a vő ősi várost (piacán égették: :kIfs?zíkus,oktí? v? 4 fo"loslde' meg Johannát, az orléansi |fe*!ken klv^ , **«“*** ? szüzet 1431-ben), a tőkések f legfrissebb adatokat is közti, hajlandók voltak belevenni fP1/ ,a.z egyfs ipartelepítési elgondolásaik-!^4 a. kapitalista világ ex- ha, mert — közel van Párizs- jPor^Jábol, vagy az UbA. Aris­hoz. U40 kilométerre esik afX’ es 1 ranciaomzag fővárostól) * részesedését a tókes világ ipari f őstermeléséből, a népessé* a-íy József Xösszetétel ének változását b&* Szánkban tó* | Politikai gazdaságtan ábrákban és táblázatokban fii iMi Kftnvvkiiutá. 1965.) Az oktatásban mindig ki­emelkedő szerepe volt a szem­léltetésnek. Érvényes'ez a po­: Gaulle-ellenes kampányba [ kezdtek. Franciaország — nemcsák[ Párizs. A főváros és közvet-[ len környéke lélekszámban- lehet az ország lakosságának! egyhatoda, de a nagykiterje-[ désű „hexagon" (ötszög, uta-> lás Franciaország formájára)! minden része fontos: Kelet-!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents