Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
4 ÉSZAKMAGTAROPSZAG Vasárnap. 1965. november 14. NYIT RAY PÉTER: LA NŐTTE A marhavagonok hangtalan döccentek az éjszakában. Drótos kis ablakaikon beszűrődött a hold. Szunnyadtak apró bakterliázák füstjük szerlelcngett az égen, a bakterok tán épp feleségüket simogatták ajkukon az este-fejt tejjel. Minden mosolygott . . , csak a marhavagonok döccentek, nyögtek. (Oh, én jártam olt, ahová eljutottatok, a megpróbáltatás xitolsó állomásán. Láttam a jalon-guggolt, penészes halált, láttam, óh borzalmak iskolája! ahová végső hangtalan utakon eljutottatok.) Bent a vagonokban szunnyadt, erjedt a. világ. Ürülélc-büz, lucsok és beszűrődött a hold. buta ezüstje a dróttal felvirágzott ablakokon. Egy gyerek sóhajtott csak: Vizel ■ ■ . de, hogy anyja tovább ringatta, meg a döcccnő, pokolba-irányított marhavagon, hát elszenderedett, s álmában hamvas bódiszilvává érlek a halványuló csillagok. (Oh, ti ló helyett húztátok / a világgá nehezülő köveket, s hogy ne vesszen semmi kárba belőletek, a gyilkos elme lámpaernyői készíteti egykor csak bőrnek használt bőrötökből. Láttam ezt is, és hallottam a halál előtt az Internacionálcl dúdolgaltátok.) Döccentek a marhavagonok, s éjjel összébb bújtatok, mint a széltől, hidegtől félő juhok. Pedig enyhe szellő botlott. Honnan is tudtátok volna, hogy e kietlen világ melyik táján döccentek, s mily nyelven jajgassatok. De tudtátok: egymást melengetve, mint az állat, csak így maradtok ember, míg kint géppisztolyt fogva vonítanak a sötétségben az ordasok. Gorkij Párkány László lesi Intézetnek, az országban együttesnek. A hírneves Éjjeli menedékhely Gorkij drámája a Miskolci Nemzeti Színházban filozofál — „csak” prédikátor, ám, ha aktívan éli menedékhely! életté: vitázik, veszekszik, csal a kártyában, henceg, nagyképűsködik — 'akkor már ember is. Ez utóbbi színesebb kibontásával maradt adósunk a kitűnő színész. Az Éjjeli menedékhely sze- replistáján majd mindig az érdek'ődés középpontjában áll a báró és a színész. A két szerep megformálásához hallatlan igényes színészi munka szükséges. Sallós Gábor, a báró szerepében egyértelműen remeke't. Két nagy epizódot hosszú időre megőrzőnk alakításából: az ugatási jelenetet és kudarcra ítélt hencegését. Ä z alkohol megfertőzte, lehetséges színész megformálója, Somló Ferenc, nem tudott mindenütt azonosulni figurájával. Helyenként a kevesebb gesztus többet, igazabbat pro-] dukált volna. i Polgár Géza, de különösen! Balogh Emese ezúttal sokat] gyürkőzött az azonosulásért.« A fáradozást nem koronázta1 mindenkor sjker; Polgár Gé-( za túl „puhara” gyúrta a’ak-< ját, Balogh Emese figurája] nem képviselte meggyőző, erővel a „fent” élők, a ki-' zsákmányolok fennsőbbségét, ] embertelenségét. « I Telessy Györgyi alkatával1 ellentétes szerepkörben, szűr-' kére vált arccal formálta« meg a szánandó, tüdőbajos] Annát, Kieses lakatos jobb« sorsa érdemes feleségét. Moz-] gásban alig láttuk Gorkij sok, melegséggel megírt alakját, s] lám modellje a szavak nagy', erejével kötötte le nézőinek« figyelmét. ] Kulcsár Imre átgondolt,] egyenletes alakítással keltet.-« te életre Bubnov, egykori ] szűcsmestert, azzal a szkep-« ticizmuSsal kapcsolta be* alakját minden akcióba, ameilyel Gorkij felruházta. Farkas Endre Klescs-je egy kicsit élettelenebbre sikerült; talán a kimért mozdulatok, a „megrajzolt” érzések akadályozták Farkas Endrét az őszintébb kibontakozásban. Gonda György Aljoskája tetszett, annak ellenére is, hogy néhol Aljoska állapota, a részegség jobban dominált gondolatiságánál: a „semmit- lem-akarás” elméletének meghirdetésénél. Dobos Ildiié egyszerűsége megkapott bennünket. A harmadik felvonás „harsány jelenetében” ;em vált ön hangsúlyozóvá, ’inom emberi tartásának jelemzőit nagy plaszticitássál érzékeltette. Fehér Tibornál ismét érez- ük: jó az, amit karakter terepeiben alkot. Belső tüzel. hitte! és őszinteséggel kö- ;elíti meg figuráját. Máthé !va Kvasnyája erőteljes színoltja az előadásnak. Kun /lagda Násztyája halvá- lyabbra sikerült az elkép- eltnél. főleg, egysíkú .szerepelfogása miatt. Ugyanez vo- latkozik Szili János Med- edjev-rendőrére, megtoldva zzal, hogy nem sikerüli ala- ] ítójának kiaknázni a figura- \ an rejlő humor lehetőséget. : zabados Ambrus és Gyár- i lathy Ferenc a megvilland- 1 okban körültekintéssel szol- J álták a rendezői elképzelést. . 1 Ä díszlet követte a gór- kiji instrukciót. Ütő Endre szép munkája, ' mai szemmel tekint- ] e — hajolhatott volna a sti- ' zálás irányába. Hasonló ki- ' ánságok alakultak ki a jel- ‘ íeztervező. Mészáros Margit ! írveivel kapcsolatban is. ‘ A Miskolci Nemzeti Szín- áz 1948-ban játszotta utol- ' ira Gorkij Éjjeli menedék- ' ely című drámáját. Brzé- * ink szerint a mostani bemu- 1 itó méltó a mű magyaron- £ ági szép pályafutásához. " Párkány László I an szándékával teljes egyelőt in- tésben munkálta színpadr us ezt a koránt sem könnyű mű íg: vet. A világ színpadain máj Az mindig nagy neveket verbu lé- váltak a Mehedékhély szere Jás peire. Sztaniszlavszkij és, ke ely vetői okkal-joggal példálóz Jet, gattak erről a drámáról, ami na- kor a kis és nagy szerepei az elméletét kidolgozták. Az Ej jeli menedékhely nehezei ■en ..osztható” dráma. S mert ; ^ színésznek izgató szerepeke , _ kínál fel, a rendező arra tö ;ú- fékedéit, hogy ez. a belső íz L galom ne csappanjon sen "a a próbákon, sem pedig a: , előadásokon. A Menedékhely sok gondot adott a rendező nek. Megtalálni a tónust: i :á- pesszimizmus és optimizmu: :e- gyűrkőzésének mégnyugtaU jai szintézisét — művészi feladai un volt. A szocialista humaniz- sé. mus gorkiji mondandóját ki ti- kellett fejteni a dráma nem a mindig egyértelmű és egyénik. letes szövetéből. Precíz ren- és dezö meglátást kívánt a so- ^ kát vitatott Luka helyének kijelölése, Szatyin és Luka >ri „ember-vallomásának” heti) lyes értelmezése. A filozófiai drámák cselekvési „pontjait” ^ nagyon nehéz megragadni. A n- rendező érzékkel, lényegrctö- >a, röen, s drámaian tudta moz- n' gatni szerepIöiC mert a filo’71 a zófiai gondolatokban megtalálta az emberi indulatokat. . Ez ritmust, élénk mozgást ,'jj kölcsönzött az előadásnak: a íz négy felvonás két részre tör- ténő tagolása sem zavarta a ^ nézőt. Ellenkezőleg: élményét szünet-tördel te momentumok m nélkül kapta. s~ ír különböző szerepek értelmezéséről, az ~~ P«\ alakításokról sok szér” ■“ pet mondhatunk, természetesen fenntartva né- 13 hány megállapítás jogát. Mindenekelőtt a Fillér István alakította Lukáról kell szólni, mint olyan színészi teljesít- ’s ményröl, amely perdöntőén szólhat bele a Luka körül ki- 3' alakult dramaturgiai, esztétikai, filozófiai vitába/ A kora- k beli kritikusok, s a maiak is, 1- nem teljes azonossággal be- A szélnek Lukáról. Ez a na- it gyón összetett, ritka :- eredetiséggel felruházott n alak sajátos módon pecsélel- i- te meg sok-sok Éjjeli mene- a dékhely előadás sorsát. A c nagy vigasztaló, a kereszté- nyi jótevő szerepét szánták Lukának mindazok, akik il csak a nyomor és a megjele- nő jótevő, vigasztaló rcláció- jóban értelmezték a drámát, t De voltak olyanok is, akik- egyértelműen hazúgnak, ha- mis illúziók forrásaként je- a lölték meg Luka szerepét a •i drámában. Az illúziók, adott t helyzetben elszánásra. cselekvésre sarkallhatnak, de Gorkij Oroszországéban az illúziók táplálása. egyet, jelen' tett a valóság meglagadásá- val. A valóság megtagadása pedig veszélyes emberi állapot. Fillér tartózkodott a ' szent-ember koncepciótól, de « figurájának kegyes hazúdozá- ' sait nem hangolta ellenszen- ' vesre. Helyénvaló bírálattal ' mutatta meg modelljének ' kétarcúságát: a vigasztalót, -s ‘ a cselekvőképtelen, öreg kó- ' borparasZtot. Az Éjjeli menedékhely másik nagyon érdekes figurája: . Szatyin. Korábban egyszerű . hamiskártyásnak ábrázolták, . színfoltja volt. ő a lecsúszot■ taknak, aki borközi állapot- ban mond néhány gondolatot az ember fényességéről. Ma már tudjuk: Szatyin Gorkij ■ gondolatainak bábája; Szatyin mondja cl az emberről szóló himnikus megállapításokat: „Ember! Ez gyönyörű! Ez büszkén hangzik! ■ Ember! Tisztelni kell az Embert! Nem sajnálni...” Ez utóbbi mondatával kerekedik Luka fölé a hamiskártyás, eszmei és erkölcsi értelemben is, így válik Szatyin a dráma központi alakjává, szavainak súlyánál fogva is. Ncmethy Ferenc. a figura intellektualiz- musát hangsúlyozta, háttérbe szorítva Szatyin vagányságát,/ s ember-alakját. Szatyin, ha lopd mint hatv /\ ♦ esztendős dráma ; nakidején lakonik “ " címmel jelent m< .1 mélyben, A fenéken. «. redet) cím hatásosabb, nyegre töröbb. A legen cím: az Éjjeli menedékh kissé romantizálja a lényei s nem jelöli a „gyógyít tatlan” lecsúszoltak helyét emberi tartás lépcsőfokán. Az Éjjeli menedékbe!.« a társadalom kivetettjei nyáznak: jobb sorsra ér mes munkásemberek, léc .szőtt intellektusok, szépre gyó, kisreményű fiatalok, i nyomorúság penész-pincéje taszított ön-tehetetlenek. A mélyben élők életrokl járói a gorkiji szándék s: rint nem a sajnálat uj pergetik le a fonalat, ham a keresésé, a felfedező Dosztojevszkij, Tolsztoj e beralakjai többségükben föld színén járnak. Terhe gondjaik az elemberlelenec korszakában nem kicsiny« Céljaik eléréséért egy ad« emberi szintről, ba úgy t« szik, intellektuális embi szintről startolnak. Gorl leszáll a mélybe, hogy a fc radalom előtti Oroszorsz számkivetettjei között kert se az embert. Leszáll az ei bcr-kovácsolta infernót hogy bizonyságát adja a nak: ilyen mélyresüllycdt is felcsillan az emberség menedékhely lakóiban. Henrich Mann irta , az £ jeli menedékhelyről: „Gorl felülmúlt mindent, amit emberi elesettségröl irtai Hat évtized színháztiszte közönségét, s a ma ember nem a mélyben levők állap ta hozza izgalomba, hane „törvényen kívüli” őszintes gük, gátlástalanságuk, sav Tágról vallott nézeteik, am lyek ellentétben vannak p riférikus helyzetükkel. Az e esettek feltekintenek, 1 eredménytelenül is, de cn berségüknél fogva feltekint nek — ez Gorkij mondand« ja. S innen csak egy lépi tiálaszt el bennünket az cn bér felszabadításának ig nyétól. F ilozofikus drámán« ítéli meg Gorkij a kotását az utókor, mű «értékrendjén m sem változtat az epikus cs< lekmény-bonyolítás, a polifo szerkesztési mód. Az sem zi var bennünket, hogy maga szerző, a dráma születés után, vagy huszonöt- eszt.er dővel; egy szigorú, s méric: kelő esztétikai korszak álü megihletve óképpen mente getőzik: „az Éjjeli ménedét hely gyengén összekapcsol jelenetek sorozata, nincs ke vctkezefces cselekménye, jel léméi kimunkálallanok”. Ha hagyományos ' dramaturgi« tanításokra figyelünk. Igaza adhatunk a mentegetőzésnek de Brecht dráma-tanainak is méretében sok szép védelme ző szavunk van az Éjjeli me nedékhely mellett. A Miskolci Nemzeti Szín Házban többször hallottul már: az atomenergia korsza iában, az űrhajózás csodála ának időszakában egyre ke aescbbcl tudunk az ember 'öl. A színház, művészi szán lékainak vezérfonalává ala irtotta a gorkiji embermeg smerés eszméjét. S most. a szavak után el •rkezelt a lelt. Mert az Éjjé- i menedékhely tiszteletre- méltó tett, szép, nagy és fe- elösségleljes vállalkozás. No- 'ember 6-án, a Nagy Okló- ieri Szocialista Forradalom ‘lőestéjén a Miskolci Nemze- i Színház díszün népségének zónoka, emlékezvén az em- íeriség történetének legna- jyobb fordulójára, arról szólt nindent az ember nevében nindent az ember javára :ell fordítanunk — az esz- nét, a gépeket, a nagy ener- ;iákat, a gazdagságot. S lám ízen az estén a színház is hírt tett a magasztos cél mel- ett: az Éjjeli menedékhely «mutatásával. Nyilassy Judit rendező Jorkij ember-megmutaté Miért nincs Miskolcnak bábszínháza? együttes örömmel fogadta a szép felszerelést, s műsorra tűzte Balázs Béla — Híres László Hét királyfi című báb- darabját:. Minden bizonnyal a Baranya megyei gyerekek nagy örömére. Természetesen ezzel még mindig nem oldódott meg a miskolci gyermekek gondja, legfeljebb az értékes bábok nem mentek veszendőbe. Mégis lesz i Miskolcon is? Úgy hallottuk: a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának kulturális irányítói intenziven foglalkoznak most a miskolci bábszínház létrehozásával. Már kiszemelték a helyiséget is, a Pedagógus Szakszervezet művelődési ot Ihonában. Megnyugvással töltene el bennünket, s értelemszerűen sok tízezer miskolci apukát, anyukát, ha a tervek, az elgondolások minél előbb megvalósulhatnának. Ugyanis teljesen hiú remény a televíziótól várni a gyermekek vasárnap délelőtti. vagy akár hétköznap esténkénti szórakoztatását. Pontosan az Állami Bábszínház néhány. Miskolcon rendezeti előadása iránt megmutatkozó érdeklődések bizonyítják. mennyire vágynak a gyerekek i.s az élő szóra, a paraván mögött mozgó „élő” bábfigurákra, a valóságos kacagásra. A mese iránti szomj nemcsak a gyermekekben él, liszen legutóbb is, amikor az Állami Bábszínház városunkban, s megyénkben szerepelt, irömrnel láttuk, hogy a gye- ■ekek közé milyen szíveseit ikelödtek be felnőttek is. Ne" cik is kell a játék, s korszerű lábokkal. modern babszíiv- íázzal az ő igényüket is ki ehet elégíteni. r. ti, mukodo babos szakembereknek segítségével öt évre szóló terveket szőttek az együttes tagjai. Ekkoriban tűzték műsorra Balázs Béla — Hires László Hét királyfi című bábdarabját, amely a szülők iránti szeretetet, a békés egymás mellett élés gondolatát, az oktalan háborúskodás kritikáját vitte volna színre. A Mosoly együttes bábszínházának nézőtéri részében az egyik vállalat húsz darab íróasztalt helyezett el, így Miskolc egyetlen beépített, színpaddal rendelkező bábszínháza az íróasztalok révén alkalmatlanná vált rendeltetés- szerű működtetésre. Tudomásunk szerint maguk a dolgozók is szívesebben vették volna, ha irodai céloknak megfelelőbb helyiségbe költöztethették volna íróasztalaikat. A nagy apparátussal készülődő bemutató így elmaradt. Irán y. Baranya megye A Borsod—Miskolci Népművelési Tanácsadó bábmű- helye. amely időközben elkészítette a szép. modern báb- felszerelést, már-már úgy látszott, hiába fáradozott. Úgy tudjuk, hogy a képző- művészeti remekléssel készült bábfelszerelést felajánlották az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház nagyon eredményesen dolgozó felnőtt bábegyüttesének. A művelődési ház, arra hivatkozván, hogy Balázs Béla Hét királyfi című darabja nem a ma gyermekének szól. nem vette át az értékes bábokat. így aztán a felszerelést, hogy az ne heverjen gazdátlanul a .szállítókosarak mélyén, elküldték a televízióból is jól ismert, pécsi Bóbita bab- együttesnek. A hírneves probléma ez Miskolcon, hi szén itt minden egyéb széllé mi műhely jobban reflektor fénybe került, mint más helyeken. Akkor különösen, ha valami volt és most nincs. Bizony, most nincs Miskolcon bábszínház. A csaknem kétszázezres városban hiábí várják vasárnap délelőttönként a gyerekek, hogy apuka, vagy anyuka elvigye őket, bábszínházba. Korábban, évekkel ezelőtt nagy kultusza volt Miskolcon a bábozásnak. Volt időszak, amikor három színpadon is mozogtak a mesefigurákba bújtatott fürge ujjak, három színháztermecskében kacagtak önfeledten az apróságok. A bemutató előadás elmaradt Nagy sikerrel dolgozott vagy tíz esztendővel ezelőtt a József Attila Művelődési Otthon amatőr bábegyüttese. A bábszínház lelke, mintegy tizenöt. gyerek, azóta már felnőtt korba lépett. Akkoriban jvente 4—5 új produkcióval jelentkezett az együttes, s isaknem ötven előadást tartott helyben és vidéken. Iskolákban. gyermeknapokon, télapó ünnepségeken, kirándulásokon, s egyéb, rendezvényeken, mindig megjelentek i tehetséges ifjú bábosok. S amikor szűknek bizonyult az »gyüttes régi otthona, megszületett az a gondolat, hocv íz egyik kiskereskedelmi vál- alat kihasználatlan helyiseiét bábszínházzá alakítják át. á honfoglalók Mosoly cgyüt- .es néven jelentkeztek a íagyközönség előtt.. 1964. dc- :emberében a Szakszervezo- ek megyei Tanácsának jó- áhagyásaval és a Népmüve- ési Intézetnek, az országban Megalakult a Borsod megyei és MiskolciNépműveléslTanács lyb7. januurjaoan az ísKOjaj rendszerű felnőttoktatás és a népművelés feladatai, valamint a művészeti propaganda és ízlésfejlesztés problémái szerepeinek az ülés napirendjén Végül 1967. májusában a mezőkövesdi járási népművelési tanács jelentéséi és az 1967— 611-as évad feladatait beszélik meg. Ismertették az Országos Népművelési Tanács több, a népművelési munka javítását' céjzó iránymutatását is, többek között a művelődési otthonok vezetésének további társadalmasításáról, a televíziónak a népművelési munkába történő fokozottabb bevonásáról szóló útmutatásokat. Végezetül Szebeni Győző, a népművelési tanács titkára, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatót a soron következő népművelési feladatokról, a miskolci színház tájelőadásainak január elsejével történő megszüntetéséről, illetve a Déryné Színház falujáró társulatainak várható Borsod megyei szerepléseiről. adott tájékozta (ást. A Népművelési Tanács javaslattevő és tanácsadó szerv, amely a népművelésre vonatkozó országos határozatok, intézkedések ismeretében, azokat megyei szintre lebontva segíti a helyi állami és társadalmi népművelő szervek munkáját, koordinálja a különböző szervek ez irányú tevékenységét, közös munkatervek kidolgozását javasolja, felméri az anyagi lehetőségeket és azok célszerűbb, koordináltabb felhasználását. A továbbiakban az új tanács kétéves munkaprogramjának legfontosabb pontjait ismertette az előadó. Az. 1966 januári ülésen a Borsod megyei és Miskolc városi Tanács munkáját segítendő felmérik azokat a „fehér foltokat”, amelyek a népműveltisből eddig kimaradtak, Jllelve ahol nagyobb arányú átszervezés, hatékonyabb népművelő munka kívánatos. Májusban két témát. vitatnak meg: a népművelés összehangolt gazdasági tervezésének főbb elveit és feladatait. valamint az 1966—67- es évad népművelési tervét. Ismeretes, hogy a Miniszter- tanács határozata alapján a közművelődési tevékenység tartalmi, szervezeti koordinációja végett, néhány hete létrejött az Országos Népművelési Tanács. Ezt követően minden megyében szerveznek hasonló testületeket. Borsod megye és Miskolc város Tanácsa közösen szervezte meg a tanácsot. amely szombaton, november 13-án tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülésen az ország- gyűlés miatt távol levő Varga Gáborné, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, az új testület kinevezett elnöke helyett dr. Hetcnyi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a Borsod megyei és Miskolci Népművelési Tanács megszervezésére vonatkozó határozatot, valamint azok nevét, akik részben a tanácsok felügyelete alá tartozó intézmények, részben társadalmi szervek, részben pedig más intézmények nevében tagjai lesznek ez új testületnek. Ezt. követően dr. Hetényi György a tanács ügyrendjéről
