Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-09 / 264. szám
Kedd, 1965. november 9. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 6. Hatáskor és felelősség a gazdasági életben dálkodó egységek közvetlen, személyes érdekeltségének „áramkörein” át érvényesül, tehát a társadalmi érdek nem valósul meg automatikusan. Éppen ezért nem elegendő a „felelősség—mulasztás— büntetés” jogi vonalvezetését alkalmazni, hiszen így csak „jó” rendeletekre és „jó” büntetési formákra lenne szükség a cél eléréséhez. Va- lójában a gazdálkodás nem i liláink értelme Vitatkozni rendszerint akkor szoktunk, ha valamit nem értünk, vagy nem helyeslünk, el akarunk dönteni, avagy keressük az igazságot. Kifejtjük véleményünket és várjuk rá a választ, az intézkedést. Vitáink értelme éppen ez: a meg- \ gyözés és a változtatás igénye. képzelhető el bizonyos ma- j g aj.j kérdez, vagy elmondja nőverezés, kockázatvállalás, J véleményét, bizonyára azért teszi, hogy tájékoztasson, mega különböző változatok közötti választás, tehát olyan hatáskörök nélkül, amelyek erre tág teret engednek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablon-szabályokkal megteremteni. Az önálló, valóban felelős hatáskörök kialakítása, amihez szorosan kapcsolódik a csupán legfontosabbakra korlátozott, ezért hatékonyabb felső irányítás, mint ismeretes, már megkezdődött. Ide sorolható az ipar átszervezése, a nagyvállalatok kialakítása, amely nemcsak a termelőeszközök koncentrálását célozta, hanem a jogok, hatáskörök, decentralizálását is azokhoz, akik a feladatokat végrehajtják, s akik felelősek is ezért. Az átszervezést megalapozó kormányrendelet három típusú vállalati szervezetet alakított ki: a miniszter, vagy a tanács irányításával működő iparvállalat, a miniszter irányította nagy- vállalat és a tröszt irányításával működő nagyvállalat. A hatáskörök ily módon közelebb kerültek az érdemi gazdálkodáshoz, és ez jelentős előrelépés. A z első lépéseket továbbiak is követik. A gazdaságirányítási rendszer átalakítását célzó munka során külön bizottság tanulmányozza: miként illeszthetők be jobban a vállalatok a népgazdaság egészébe, milyen legyen kapcsolatuk az állami szervekkel és egymással — s ez a program lényegében a felelősség, illetve a hatáskörök tudományos elemzését foglalja magában. Természetesen nem várható minden „felülről”. A valóban felelős, mert gazdálkodási lehetőségeket nyújtó hatáskörök kialakítására a vállalatok kapuin belül is sok még a kihasználatlan lehetőség. (Folytatjuk.) Tábori András Házi kertek gyümölcsöseinek rekonstrukciója Mintegy másfél millió gyümölcsfa van a házi kertekben és a szórványgyümölcsösökben az encsi járás területem Ennek kétharmada terem némi gyümölcsöt, egy- harmada azonban kiöregedett, vagy terméketlen, beteg fa, kártevők háborítatlan tanyája. A Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ együttes elhatározására a MÉSZÖV kapta a feladatot, hogy megszervezze a felújítást. A rekonstrukció célja az. hogy a házi kertekben 1970-re, a tájjelegnelc megfelelően olyan gyümölcsfák legyenek, amelyeknek gyümölcse fedezi a család szükségletét, továbbá jut belőle mind a belföldi, mind a külföldi piacra. Erről tárgyalt a napokban Encsen az FJK választmánya. Az ülésen igen élénk vita alakult ki erről az elképzelésről, melyet a Hazafias Népfront, a KISZ és a nőtanács jelenlevő képviselői is támogattak. Rozgonyi András, a járási tanács vb-elnök- helyettese elmondotta, hogy a minőségi gyümölcstermesztés addig nem oldható meg, amíg a kiöregedett és beteg fákat ki nem irtják. Ezek a fák a kártevők melegágyai, fertőzési gócot képeznek, ami eredménytelenné teszi a kártevők elleni védekezést. Az említett fák még a termelőszövetkezetek által telepített és szakszerűen gondozott gyümölcsösöket is megfertőzik, tehát ezért is meg kell oldani a házi kertek gyümölcsöseinek rekonstrukcióját. A választmány tagjai a vita során elmondották helyi tapasztalataikat, s mindany- nyian felajánlották közreműködésüket. A rekonstrukció végrehajtása olyan változást eredményez majd a járásban, amelynek kihatása egyelőre fel sem mérhető. Ebben az évben sokkal több gyümölcsöt exportálhattunk volna, ha minőségileg jobbat termelünk, állapította meg a választmányi ülés. A rekonstrukció első lépése a házi kertek tulajdonosainak meggyőzése, hogy vágják ki az öreg és a beteg fákat, helyükbe ültessenek a földművesszövetkezetek által forgalomba hozott első osztályú facsemetéket. Aa alacsony törzsű fák a legalkalmasabbak, mert korábban fordulnak termőre, könnyen ápolhatok és szedhető le róluk a gyümölcs. A telepítéshez hitelt is lehet igényelni. A második lépés a gyümölcsfák védelmének megszervezése és a védekezés megfelelő végrehajtása. Á rekonstrukció során a bogyós gyümölcsűek telepítésére is gondot kell fordítani, mert a ribizke, a pöszméte, a málna, a szamóca és a szeder termesztése is rendkívül jelentős. A rekonstrukciót tehát örömmel kell üdvözölnünk abban a reményben, hogy a földművesszövetkezetek a párt-, a' tanács- és a tömegszervezetek segítségével 1970- re meg fogják valósítani: a házi kertekben is jó minőségű és jól értékesíthető gyümölcsök teremjenek. Németh Imre országgyűlési képviselő győzzön, vagy valamilyen in tézkedést, változtatást szorgalmazzon. Ez volt, s ez azoknak a vitáinknak értelme is, amelyek a KB irányelvei nyomán zajlottak le megyeszerte az elmúlt félév során a pártbizottságok, az alapszervezeti taggyűlések, az állami és tömegszervezetek különböző fórumain. Tanulságos viták voltak ezek együttesen is, külön- külön is. A Központi Bizottság ismeri Aki április óta nem sajnálta az időt, a fáradságot és tanulmányozta a KB irányelveit az ideológiai munka helyzetéről, időszerű kérdéseiről, meggyőződhetett róla: a KB ismeri, tudja, hogy volt, s van is még néhány nem értett vagy vitatott kérdés. Ezekre választ várt a párttagság, választ vártak a párlonkivüli dolgozók közül is sokah. cs van néhány olyan társadalmi jelenség is, amely nem kívánatos, amelyek nem a szocializmus „anyajegyeit” viselik magukon. A KB értékelése és állás- foglalása az ideológiai front helyzetéről, a szocialista építés néhány elvi kérdéséről (irányelvek I—II. fejezete), például a gazdaság és az ideológia sokrétű és kölcsönös összefüggéséről, továbbá a munkásosztály vezető szerepéről, vagy a legutóbbi 20 év során hazánk osztályszerkezetében végbement változásokról reális, világos. Nagy segítséget nyújtott és nyújt a leginkább vitatott kérdések helyes, marxista megválaszolásához. Mint ahogyan az irányelvek III—IV. fejezete is segítette a nacionalizmus elleni eszmei harcot, a szocialista hazafiság helyes értelmezését, megvilágította a tudományos világnézet szélesebb körű elterjesztésének problémáit, az irodalom és a művészetek ideológiai kérdéseit, a tudományok (elsősorban a társadalomtudományok) feladatait, s az ifjúság nevelésének aktuális kérdéseit. Az irányelvek (V.) zárófejezete pedig jó útmutatást adott az elméleti munka legfontosabb tennivalóihoz. Most fél év távlatából főleg a széleskörű viták alapján (amelyek párt-, állami- és tömegszervezeteink különböző fórumain zajlottak le) már megállapítható, hogy az irányelvek tanulmányozása, a benne és helyileg tapasztalható problémák széleskörű ismertetése, a pezsdülö konstruktív viták, a felélénkülő politizáló kedv jobb légkörét eredményezte. S hogy a Központi Bizottság ismeri, tudja, milyen kérdések foglalkoztatják legáltalánosabban a párttagságot, s a szélesebb közvéleményt, ezt bizonyítja, hogy Borsodban például a párttaggyűlések legtöbbjén éppen a gazdaság, valamint az ideológia sokrétű összefüggései, a párt és a munkásosztály vezető szerepével, a szocialista demokrácia fejlesztésével, az imperializmus fellazitási taktikájával. a kispolgári, polgári nézetek és magatartás elleni harccal, a tudományos világnézet szélesebb körű elterjesztésének problémáival, az ifjúság nevelésének kérdéseivel, a nemzetközi munkás- mozgalommal, a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdések kerültek a vita fókuszába. Az őszinte szókimondással, véleménynyilvánítással nemigen van baj. A konkrétsággal, az önkritikus magatartással és a párttagság által sok helyütt sérelmezett jelenségek (bürokratikus, lelketlen ügyintézés, úrhatnámság, nagylábon élés, önzés, harácso- lás, kispolgári kényelmesség, közömbösség stb.) megszüntetésével, vagyis a változtatással kell most már többet törődnünk. Érdemes szóvá termi! Persze van rá példa, nem is egy, hogy a kommunisták szavát, jelzéseit, észrevételeit, közmegelégedésre, az illetékesek intézkedése követte. Érdemes tehát szóvá tenni az észrevételeket. Nemrég tanúi lehettünk, amikor az ózdi járási párt-végrehajtóbizottság ülésén összegezték a járásban lezajlott, az ideológiai helyzettel foglalkozó taggyűlések tapasztalatait. Forradalmi as 4 KÖV-nélés as A rniskblci 3. sz. AKÖV, valamint az ÉPFU dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a megnövekedett igényeket kielégítsék. Nemcsak hétköznap igyekeznek jól megszervezni a munkát és minél több árut elszállítani, hanem vasárnapi műszako-, A ködös idő, a rossz látási kát is szerveznek. Vasárnap, I viszonyok befolyásolták a november 7. alkalmával I gépkocsivezetők munkáját, mindkét vállalat forradalmi műszakot tartott. Az AKÖV csaknem 600, az ÉPFU pedig 80 kocsival állt a szállíttatok rendelkezésére. Épül a Borsodi Érceiőkészítőmű Két éve kezdték meg Miskolc határában a borsodi Ércelőkészítőmű építését. 1968. március 31-re készül el. Kipróbálás után 1969-től kapcsolódik be a termelésbe. Az Ózdi Kohászati Üzemek kohóit és a Lenin Kohászati Műveket teljes egészében innen látják el majd megfelelőképpen elegyített érccel. Szerelik a betétkészítő bunkersor épületének vasszerkezeteit. ennek ellenére igen szép eredményeket értek el. A He- jőcsabai Cementmű például vasárnap a kora reggeli órákban 21 TEFU-kocsival 230 tonna cementet szállított a megye különböző TÜZÉP telepeire. A kocsik visszafelé 190 tonna cukrot hoztak a lakosság ellátásának biztosítására a Szerencsi Cukorgyárból 60 kocsi szállított kohósalakot az LKM-ből az Edelény—Borsodszirák közötti út építéséhez, több száz tonna cukorrépát vittek a tsz-ekből az állomásokra, hogy a cukorgyárak mielőbb megkezdhessék feldolgozásukat. Mindkét vállalat elsősorban építési anyagokat szállított, hogy segítse az építési vállalatokat tervük teljesítésében. , A csaknem 700 kocsi forradalmi műszakban mintegy 12—13 000 tonna anyagot mozgatott meg, szállított el. Jliskoici cuvcÍPHii külriötlség utazón Fnotier«he A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről dr. Simon Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhciyettes vezetésével hattagú küldöttség utazott az NDK-beli Frei- bergfae. A küldöttség a frei- bergi bányászati és kohászati akadémia kétszáz éves fennállásának ünnepségein vesz részt. Megállapították, hogy az irányelvek megvitatása jól szolgálta a párttagság tájékoztatását, felvértezését, nevelését, hozzájárult a kommunista közgondolkodás fejlődéséhez. Az ÓKÜ és a járás tsz párt- szervezeteinek többségében kitűnő, tanulságos taggyűlések voltak, az Özdvidéki Szénbányászati Trösztnél és a Borsodit ádasdi Lemezgyárban kevésbé, s az összevont pedagógus pártszervezet taggyűlésén sem sikerült megfelelően realizálni az irányelvek lényegét. Persze, jól tudjuk, hogy nem kampányfeladatról van szó, s a most lezajlott taggyűlések csupán az első lépések a pártmunka jobb arányainak kialakításában, a rendszeresebb vitatkozás, politizálás légkörének megteremtésében. Ezt jelzi az is, hogy a pártbizottság megfelelő ütemtervet készített az irányelvben vázolt feladatok megvalósítására. Az ózdi járásban nemrég lezajlott taggyűlések tanulsága viszont éppen az, hogy manapság nem hallgatni, hanem beszélni — arany! __Az e lhangzott szó, a kommunisták észrevételei „aranyat érnek”, s nem rekednek meg a pártház falai között. Eljutnak a felsőbb pártszervekhez, az illetékes gazdasági és állami vezetőkhöz. Íme, a példa. A tájékoztatás során a végrehajtó bizottság tagjai tudomást szereztek arról, hogy a mályinkai kommunisták szóvá tették: egyes vezetők visszaélnek a bizalommal. Csernelyben egyebek között jelezték, hogy a KB elmúlt évi decemberi határozata jó, de nem harcolnak mindenütt következetesen a határozat célkitűzéseinek megvalósításáért. Bán horvátiban a taggyűlésen egymás után álltak fel a kommunisták, és ezt mondták: Nem vagyunk hajlandók egy pártban lenni olyanokkal, akik már kétszer is sikkasztottak. És persze nevén nevezték őket. Jellemző, mennyire komolyan veszik itt a pártszervezet, a párttagság erkölcsi egységét. A taggyűlés után összeült a vezetőség és javaslatot terjesztett a taggyűlés elé, az illetőknek a pártból való kizárására ... Sajómercsén á tsz munkaerő gondjaival, Tardonán a bírálat problémáival, Járdán- házán a világnézeti nevelés problémáival, Nekézsenyben, Lónárddarócon és Héten a szekták, különösen a jehovis- ták lélekmérgező tevékenységével foglalkoztak. Sátán és Sajómercsén az ifjúság világnézeti és politikai nevelésének problémáit, a pedagógusok felelősségét feszegették. Ezek persze csak summázott példák arra, hogy a helyi problémákat, észrevételeket, amelyek befolyásolják a közhangulatot, érdemes szóvá tenni. Intézkedui is! A kommunisták tanácskozása, a taggyűlés önmagában 'is nagy nevelő iskola. A problémák őszinte feltárása, a dolgozók jelzéseinek tolmácsolása, az elhangzó bírálatok, önbírálatok légköre olyan kohó, amelyben megolvadnak a helytelen, vagy téves nézetek, a kétkedés és a gyanakvás, a szóban forgó kérdésekben és a tanácskozás végén elválik egymástól a vas és a salak. Nem kétséges, hogy az őszinte, elvtársi eszmecsere erősíti a kommunisták eszmei, politikai, erkölcsi és cselekvési egységét, növeli a pártszervezet erejét, harckészségét, kisugárzó hatásával pedig erejének legfőbb forrását, a pártszervezet tömegkapcsolatait is. Mindez jo dolog. Csakhogy ez még önmagában nem elég. Az ózdi járási párt-végrehajtóbizottság egyik tagja ezt így fogalmazta meg: „a kommunisták, az emberek intézkedéseket várnak ..Ezért, s vitánk értelméből eredően is a kommunisták minden helytálló, lényeges jelzését tetteknek, intézkedéseknek kell kö- vetniök. A pártbizottságok tehát akkor járnak el helyesen, ha összegyűjtik a taggyűlések konkrét jelzéseit és tolmácsolják az illetékeseknek, szorgalmazzák a szükséges intézkedéseket. Ha a kommunisták látják, hogy szavuk nyomán intézkedések születnek, a jövőben még aktívabb, konstruktívabb taggyűlésekre számíthatunk. Csépányi Lajos 4 felelősség fogalma! így körvonalazza a: Uj Magyar Lexikon „kötelezettség, amelynek alapján valaki vagy valamely testület valamiről számot adni tartozik” A stílusában száraz, de jogászi pontosságú megfogalmazás a felelősségnek éppen az1 az elemét hangsúlyozza, amelyet a közvélemény is a legfontosabbnak ítél: felelősséggel tartozni, tehát számot adni. Innen már csak egy lépés a felélősségrevonásig, amely a számadás során feltárt hibákért, a felelősséghez kapcsolódó kötelezettségek megszegéséért jár. Jogi és köznapi nézőpontból vizsgálva a felelősség fogalmát, itt már lezárulhat a kör. Aki felelős, az kötelezett valamire, s ha nem teljesíti, mulasztása arányában felelősségre vonják, elmarasztalják. A gazdasági felelősség értelmezése azonban sokkal tágabb ennél, jóllehet' magában foglalja az iménti jogi körvonalazást is. A gazdasági élet a köznapinál sokkal szélesebbre tágítja a felelősség határvonalát, mert itt a teljesítés objektív feltételeit is gondosan figyelembe kell venni. E feltételek vállalatonként, munkahenyegük egyetlen szóval kifejezhető: hatáskör. Miért említettük a feltételekről szólva az „objektív” szót? Sokan a gazdasági életben tanúsítandó felelősséget teljes egészében tudati tényezőkre, a gazdasági szakemberek ilyen, vagy olyan tulajdonságaira szűkítik le, s az eredményeket, hibákat kizárólag a felelősségérzetre, illetve a felelőtlenségre vezetik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van, hiszen gyakran szinte hajszálra azonos körülmények közepette az egyik vállalat, vagy műhely jól, a másik rosszul dolgozik. A célravezető, tudományos elemzésnek azonban magában kell foglalnia a felelősség személyektől független gazdálkodási feltételeit, magyarán: a hatáskörök tartalmi, lényegi törvényszerűségeit is. M it jelent nálunk a szocialista népgazdaságban a gazdálkodási felelősség, mire irányul, mi a célja? Tömören ez: hatékony, eredményes gazdálkodás a társadalmi tulajdonnal a közösség, a társadalom javára! Ez a cél, ez a társadalmi érdek áru- és pénzviszonyokon keresztül, a gazdálkodók és a gaz
