Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

í% MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LATJA XXI. évfolyam, 261. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. november 5. De Gaulle jelölteti magát az elnökválasztáson Idegesség Bonnban a szivei—francia megállapodás miatt De Gaulle francia államfő csütörtöki rádió és televízió beszédében bejelentette, hogy jelöltként fellép az elnökvá­lasztásokon ,— jelentette gyors­hírben az AFP. Couve de Murville moszkvai látogatásának nyugati vissz­hangja élénken foglalkoztatja a szovjet közvéleményt, amely megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy mind De Gaulle, mind pedig a francia sajtó ked­vező értékelést adott a francia külügyminiszter moszkvai tár­gyalásainak eredményeiről. Nem kerülte el a figyelmet az amerikai vezető körök lá­zas sietsége, amellyel szervezett formában fran­ciaellenes tónust kényszc- rítettek politikai sajtójuk­ra. Hasonló tünetek figyelhetők meg most Nyugat-Németor- szágban, ahonnan a Pravda tudósítója azt jelenti, hogy va­lóságos „téli hadjárat” indult Franciaország ellen. Ez azt bi­zonyítja, — állapítja meg a tu­dósító —, hogy Bonn retteg az európai enyhüléstől, hiszen az enyhülés megfosztaná Nyugat- Németországot atomfegyverke-' zésének utolsó él-veitől is. A szovjet sajtó szerint Bonn minden eszközzel szeretné letéríteni Francia­országot az európai bizton­sághoz vezető útról — sie­tősen készítik elő Schröder külügyminiszter párizsi út­ját. A szovjet—francia közeledés lesz egyik témája egyébként a közelgő Erhard—Johnson ta­lálkozónak is. Beszélgetés se t v-lieie Apré Antal elvtsBB’ssal Apró Antid, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a M inisz tér tanács ein ökhely e tte- se szerdán este nyilatkozott a televízióban. Bevezetőben átte­kintést adott a második ötéves terv várható eredményeiről. Hangsúlyozta: a tervidőszak leglényege­sebb eredménye a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének befejezése volt. A továbbialtban a kormány elnökhelyettese a terveredmé­nyekről szólt Az idénycikkek árszínvona­lával kapcsolatos kérdésekre válaszolva, hangsúlyozta: a kormány további erőfe­szítéseket kíván tenni a zöldség- és gyümölcsterme­lés növelésére, hogy megfe­lelő árumennyiséggel bizto­sítsa a fontos cikkek stabil árszínvonalát. Az életszínvonallal kapcsolat­ban összefoglalta azokat az in­tézkedéseket, amelyeket a kor­mány a nyugdíjak emelése, a családi pótlékok és néhány ka­tegóriában a fizetések rendezé­se, valamint a kiárusítások rendszerének bevezetése révén tett. Apró Antal nyilatkozata to­vábbi részében a gazdasági mechanizmus kérdéséről szólt. A kormány elnökhelyettese ismertette a jövő évi terv elő­készítésével kapcsolatos mun­kálatokat, s bejelentette: a népgazdasági ágak, a vállalatok időben megkap­ják jövő évi előirányzatai­kat. Hozzátette: készül a harmadik ötéves terv is. A tv-nyilatkozat befejezése­ként Apró Antal tájékoztatást adott a KGST-ben folyó mun. Icáról. Épül a kazincbarcikai kaprolakíám üzem Foto: Szabados György A miskolci városi tanács elfogadta az 1966. évi költségvetést Fock Jenő elvtárs nyilatkozata a magyar párt,küldöttség vietnami és koreai útjáról Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön beszámolt a televízió­ban a magyar pártküldöttség útjáról, amelyet a közelmúlt­ban a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban tett. A hivatalos tárgyalásokon természetesen nemcsak olyan dolgokról esett szó, amikben egyetértünk; beszéltünk azok­tól a kérdésekről is, amelyek­ben a két párt álláspontja nem azonos. Ezeket is elvtársi lég­körben, őszintén, nyíltan vi­tattuk meg, — mondta Fock Jenő, majd hozzáfűzte, hogy a demokratikus Vietnam lakói­val való találkozások is rend­kívül szívélyesek, barátiak vol­tak. Beszámolt a vietnami lá­togatás programjáról is. A vietnami vezetőkkel foly­tatott tárgyalásokról szólva rámutatott: A tárgyalások eredmé­nyeivel messzemenően elégedettek vagyunk, s az a véleményünk, a vietnami elvíársak is ugyanígy véle­kednek. Központi Bizottságunk nevé­ben konkrét javaslatokat vit­tünk magunkkal arra, hogy a Pártközi kapcsolatokat szerve- zettebbé és rendszeresebbé te­gyük.. Nagyon örültünk, hogy a vietnami elvtársak azt kö­szönettel fogadták és közölték, hogy javaslatainkat a Viet- hami Dolgozók Pártjának Po­litikai Bizottsága megtárgyal­ta, egyhangúlag elfogadta és fealizálni fogja. A delegáció véleménycserét folytatott gaz­dasági kérdésekről is. Az interjúban ezután F’ock Jenő a küldöttség koreai út­iéról beszélt. A tárgyalások kezdetekor érezhető volt, hogy Éveken át nem volt intenzív kapcsolat a két párt között. A későbbiekben a tárgyalások fokozatosan valóban elvtár- siassá, őszintévé és testvérivé váltak. A magyar delegációt az a szándék vezette, hogy a jövőben a pártközi kapcsolatok szervezettebbek és rendszere­sebbek legyenek. Véleményünk szerint a nemzetközi munkás- mozgalom ismert vitás kérdé­seiben elfoglalt eltérő állás­pontjaink nem képezhetnek akadályt a két párt szervezett, rendszeres kapcsolatában. A tárgyalások egyik legfonto­sabb eredményeként értékelte Fock Jenő azt, hogy a Koreai Munkapárt elfo­gadta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meg­hívását és 1966-ban párt- delegációt leüld Magyaror­szágra. — Egészében a koreai tár­gyalások is eredményesek, hasznosak voltak. Fock Jenő az interjú befe­jező részében szólt arról, hogy a magyar delegáció útja során járt Moszkvában és Peleingben is. — A Szovjetunió területén úgy éreztük magunkat, mintha otthon lennénk. S kellemes meglepetés volt számunkra az a figyelmesség, amivel Pekingben fogadtak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából az idén is kitüntetésben, dicsérő oklevélben részesülnek azok az ifjúsági vezetők, akik ezt: eddigi nfunkájukkal, áldo­zatkész tevékenységükkel, a fiatalok erkölcsi, politikai ne­velésével kiérdemelték. A ki­tüntetéseket tegnap, november 4-én adták ót. Kormánykitün­tetést kapott Czirbus János elvtárs, a megyei KlSZ-bizott- ság szervezője, KlSZ-érdemér­bennünket. Kétszer együtt va­csoráztunk a kínai elvtársak­kal. A beszélgetések során ter­mészetesen nyilvánvaló lett, hogy a nemzetközi munkás- mozgalom vitás kérdéseiben nem vagyunk azonos álláspon­ton. Ennek ellenére udvariasak voltak, s elősegítették utazá­sunkat. November 4-én, csütörtökön délelőtt koszorúzása emlékün­nepséget rendeztek Miskolcon az 1956-os ellenforradalom mártírjainak sírjainál és em­léktáblánál. KoSzorúzási em­lékünnepségre került sor Sza­bó Lajos, Oprendek Sándor, Air tál Gyula, Szabó Miklós, Czinó Károly, Molnár Béla, Elek László, Rigó Zoltán, Rá- duly József, valamint Strelecz János sírjánál, a Szabó Lajos utcában, a megyei rendőrfőka­pitányságon, a pártiskolánál, met Farkas György, Fónagy Ferenc, Nagy Károly, Nagy Tibor és Orbán István. Ezen­kívül tíz ifjúsági vezető ka­pott aranykoszorús KlSZ-jel- vényt, tizennyolcán i-észesültek a KISZ Központi Bizottságá­nak dicsérő oklevelében és több úttörővezető is kapott kitüntetést. A kitüntetéseket Fodor Mik­lós a megyei KISZ-bizottság titkára és Mészáros Árpád osztályvezető adta át. Miskolc város Tanácsa no­vember 4-én, csütörtökön Ilarmos Károly tanácstag el­nökletével ülést tartott. Első napirendi pontként dr. Koncz- wald Barna vb-titkár ismer­tette a város jövő évi költség- vetését és Szűcs István, a NEB elnöke az 1965. évi költ­ségvetés ellenőrzéséről szóló jelentést. Több mint 5 ssósalékos emelkedés Miskolc költségvetése az el­múlt 5 esztendőben erőtelje­sen fejlődött. Beruházásaiból valamint a városban levő töb­bi emléktábláknál. A város temetőiben és az emléktábláknál koszoi’út he­lyeztek el az MSZMP Borsod megyei, Miskolc városi és bu­dapesti pártbizottságának kép­viseletében, a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség', a tanácsok, különböző társadalmi szervezetek képviselői. Részt vettek a koszorúzási emlékün­nepségeken a pártiskola hall­gatói, több iskola úttörői, s ott voltak a mártírok hozzátar­tozói, barátai. Több emléktáblánál beszéd­ben emlékeztek meg az ellen- forradalom mártírjairól. A tegnap délelőtt lezajlott megemlékezésekkel kezdődtek meg Miskolcon a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségek. Ma, november 5- én reggel 8 óra 15 perckor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem I. sz. nagyelőadóter­mében rendeznek ünnepséget a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 48. évfordulója alkal­mából. Holnap, november 6-án, szombaton 13 órakor a Lenin- szobornál, és a város temetői­ben levő szovjet, hősi síroknál! lesznek koszorúzási ünnepsé­gek? ez idő alatt 3942 Tálcás, 112 iskolai tanterem, 665 óvodai, illetve bölcsődei férőhely lé­tesült. A munkások kerese­te 11,7 százalékkal nőtt, ugyanekkor a költségvetés évi növekedése ütemének át­laga meghaladta a 10 százalé­kot. A kommunális igények kielégítésére 1960-ban 20 mil­liót, idén 52 milliót fordítot­tak. A második 5 éves terv7 végén joggal lehetünk büsz­kék eredményeinkre, de azt is el kell ismernünk, hogy fejlődésünk nagyobb lett vol­na, ha következetesebben ta­karékoskodunk. A decemberi párthatározat értelmében most szigorúbb takarékossággal szolgáljuk a gazdaságosabb gazdálkodást, jövőre mérték­tartó, fejlesztésre nyílik lehe­tőség költségvetésünkben. Az idei évhez képest 5,2 százalé­kos fejlődésről beszélhetünk. A beruházások nélküli össze­get majdnem teljes egészében a város lalcosásga kommuná­lis, szociális, egészségügyi és kulturális igényeinek kielégí­tésére fordítják. És ez nem kevesebb, mint 365,5 millió. Elismerés a IF. kerületnek A költségvetéshez hozzászó­lók szóvá tették egyes válla­latok lemaradását, a végzett munkák minőségét, és a par­kok állandó rongálását Fekete László vb~elnök kü­lön válaszolt Hell István ta­nácstagnak, aki kevésnek ta­lálta a IV. kerületnek szánt összeget. Különösen akkor ke­vés ez, ha összeveti a többi kerület részesedésével. Pedig ez a kerület a legelmaradot­tabb. A válasz hangsúlyozta, hogy elkészül a kerület köz­ponti óvodája, a görömbölyi 8 tantermes iskola, 1 millió forintot kap a kerület járda­építésre, félmilliót fénycsöve- sítésre, és a harmadik 5 éves terv első esztendejében, tehát jövőre 99 lakás építését kez­dik itt meg. Ezenkívül más­fél millió póthitelt kap a ke­rület útfelújításra és 1 milliót a Bárczay-kastély átalakításá­ra. Ezután került sor a IV. ke­rületi Tanács munkájáról szó­ló jelentés vitájára. Ennek előadója Kammel Lajosné, a IV. kerületi tanács vb-elnöke volt, A tanácsülés egyhangúan a legnagyobb elismerését fe­jezte ki munkájáért a IV. ke­rületi Tanács végrehajtó bi­zottságának és apparátusának. (Ennek a napirendi pontnak részletes ismertetésére vissza­térünk.) Ezután vitatta meg a tanács a vb ipari osztályának tevé­kenységét. Benyák Béla, az osztály vezetője ismertette ezt a kérdést, Igen alapos, rész­letekbe menő előadása átfogó képet adott az osztály mun­kájáról. Ez a részletes jelen­tés különösen azért volt ak­tuális, mert a II. ötéves terv végén helyes számot adni a tanácsi ipar fejlődéséről. Az előadás és a hozzászólások lé­nyege abban foglalható össze, hogy legfontosabb szempont a jövőben a lakosság igényeinek még gazdaságosabb kielégíté­se. ' As egri és a miskolci ssfnhás összevonása Utolsó napirendi pontként Glódi András, a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának vezetője ismertette a lakóházak házirendjéről ké­szült rendelettervezetet, ame­lyet a tanács el is fogadott. Ennek ismertetésére ugyan­csak visszatérünk. Végezetül Fekete László is­mertette a Heves megyei Ta­nács november 4-én érkezett levelét. Ebben bejelentik, hogy az egri Gárdonyi Géza szín­házat megszüntetik, így azt összevonják a Miskolci Nem­zeti Színházzal. A tanácsülés elvben hozzájárult ahhoz, hogy a tanács a színházat átvegye. Ezután az elnök megemléke­zett november 7-e közelgő ünnepéről, és ezzel a tanács­ülés véget ért Koszorúzás! emlékiiiinepségfek Miskolcon ifjúsági vezetők kitüntetése november 7. alkalmából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents